Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-27 / 21. (2834.) szám

8

MILYEN IDŐ VARHATÓ

Egy igen raagaslégnyomásu terület hatolt be tegnap a köztársaság felé, minek következtében nedves-hideg, ködös időjárás lépett Jel. A hőmérséklet maximuma a Schneekoppén 9, a minimum Alsó- szlatinán —11 fok. — Időprognózis: Ködös, felhős, helyenként faggyal, szélcsend.

«— A besztercebányai bíróság Ielmentett egy ruttbai orvost a csalás vádja alól. Besztercebányai tudósítónk jelenti: Porjesz Emil dr. rattkai orvosit a besztercebányai kerületi bíróság bünletőtanácsa az elmúlt nap csalás vádja miatt vonta felelősségre. Az ügyészség azzal vádolta az orvost, hogy betegeinek diagnózisát a vasutigazgatósághoz benyújtott elszámolásokban nem az igazságnak megfelelően tüntette fel s hogy olyan orvosi látogatásokról is adott be számlát, melyeket nem .foganatosított. A vád szerint a vasúti orvos ezzel az eljárásával érzékenyen megbánod tolta a csehszlovák államvasutakat. Bűn perében már tartottak egyszer főtárgyalást, de a b ró- ság akkor újabb tanuk kihallgatását vélte szükségesnek és az első főtárgyalást elnapolták. A most megtartott második fötárgyaláson több tanú és a szakér;ők kihallgatása után Tyroler dr. besztercebányai ügyvéd mondotta el nagyhatású védőbeszédét, mely után a bíróság felmentő ítéletet hozott.

_ Pozsonyi tánctanárnő Algírban. Pozsonyi

■s

zerkesztőségünk jelenti: Hirtl Frici, ismert pozsonyi tánctanárnő nemrég kiment Algírba, ahonnan a napokban értesítette pozsonyi ismerőseit, hogy jól megy sora és egyhamar nem is gondol a haza jövetei re.

— Az Érsekújvár! Sakkor tísztujitása. Ér- sekujvári tudósi tónk jelenti: Az Érsekujvári Sakkor vasárnapi tisztujitásán ismét Frank Árpád dr.-t választották meg a kör elnökévé. Alelnöki Blaskovics István dr., titkár Ozorai Andor. Egyúttal ismét kiírták Érsekújvár város 1932-es bajnokságát, amelyre 12 játékos nevezett.

xx Uránia Bank az inkasszó eredmények bankja. Székhely: Nővé Zámky, Banská By- stric-a.

— A lévad farsang. Lévai tudósítónk jelenti: Bár az idei farsang igen rövid, a súlyos gazdasági viszonyok okából mégis nyomott a hangulat, a pár év előtti szélesen hullámzó farsangi jókedvnek, amint mondani szokták: se hire, se hamva. A Városi Vigadóban, ahol a nagyobb szabású frasangi mulatságok szoktak lezajlani, az idén csak egyetlen bál lesz, a lévai Torna Egylet álarcos bálja január

30- án. Ez biztosan sikerül, mert a sporttársa- dalom nagy és a jelmezbál még mindig vonzó. A Lévai Nőegylet, amely az árvaház fenntartásának a gondját hordja, már nem meriimeg- kookáztatini a rendezés költségeit, ehelyett azonban gyűjtést indít az árvaház javára és megelégszik egy teadélütán rendezésével, amely február 7-én lesz a Városi Szálló éttermében. A Keresztény Munkásegylet január

31- én és a Katolikus Kör február 1-én saját helyiségeiben rendezi meg farsangi estélyét műkedvelői színiéiőadássál. E két egyesületnek saját épített színpada van. A lévai cserkészcsapatok pedig február 2-án rendeznek vidám estét a Keresztény Munkásegylet helyiségében. Eddig ezekről a farsangi készülődésekről van tudomásunk.

— Egy csehszlovák tiszt özvegye idegrohamot kapott az esztergomi ferencesek templomában. Esztergomból jelentik: Vasárnap az esztergomi ferencesek templomában a reggeli misén nagy riadalmat keltett egy fiatal úri asszony, aki idegroh aimo t kapott és önkívületi állapotban összevissza kiabálni kezdett az oltár felé. Az éneiket és az orgona hangját tutharsogva kiáltozott egy negyedóráig, amíg a mentők megfékezték és elszállították. Megállapították, hogy a fiatal nő özvegy Strapa Henrikmé harmiocnegyéves asszony, egy volt csehszlovák katonatiszt özvegye, aki nemrég telepedett meg Esztergomiban.

— Visszavonták a salgótarjáni bányászok fölmcndását. Budapestről jelentik: Ghorin Ferenc, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. elnöke, utasítást küldött Salgótarjánba a bányaigazgatósághoz, hogy a legutóbb történt nagyarányú felmondásokat ne érvényesítsék. Ghorin Ferenc- ugyanis reméli, (hogy módot fog találni arra, hogy legalább a téli hónapokban ne legyenek kénytelenek korlátozni az üzemet és elbocsátani a munkásokat.

A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA KOMÁROMBAN:

Szerda: Az aranyóra (mesejáték).

Csütörtök: IÁmpaláz (operett).

AZ EPERJESI „SCALA“-MOZGÓ HETI MŰSORA: Kedd, szerda:

V VIDÁM ÉNEKESEK. Nagy német filmoperette. Főszereplők: Paul Hörbiger, HaTry Halm, Paul Heidemann.

Csütörtök:

A KIKÖTŐ LEÁNYA. Szenzációs kalanddráma Főszereplők: Sally 0‘Neil, Donald Mackenzie Péntek, szombat és vasárnap:

A HERCEGNŐ ADJUTÁNSA. Willy Fritsch, Nagy Kató legbájosabb zenés operettje Kein- hold Schiinzel rendezésében.

Vasárnap d. e. 'Aíl órakor:

KACAGÓ HANGOS GYERMEKELÖADÁS.

<PRVGAI-A\aoVvRHI RIlAP

SzmHÁzKönWKobTüRA.

Beszélgetés Mécs Lászlóval

Szüle Péter műtermében

A festőművész elkészült a költő portréjával Három Mécs-vers hangosfilmre kerül

Budapest, január 26.

A „Pesti Napló“-ban jelent meg az alábbi interjú:

Mozdulatlanul ül. Most nőm szabad beszélni. Szüle Péter, a művész állandóan b izt alga t ja: „Nézz rám Lacikám, nézz szépen a szemeimbe; ne nézz olyan komolyan; ne mozogj annyit; ugy-e nem fáradtál még el?“ A negyedik ülésnél tartanak: most a homlokon

dolgozik és a szemen. Látom, mennyire küzd, hogy a költő markáns, de amellett finom arcvonásait, a szem messzenéző lágyságát hűen visszaadja.

Tíz perc pihenés.

— Minit magánember jöttem néhány napra; rokoni látogatás, baráti találkozások. Holnap már utazom haza, Királyheimecre. Szeretteim volna rejtve maradni, de érkezésem után felhívtak s megkértek, hogy szavaljam el egy versemet a hangos híradó számára. Tegnap délelőttit voltaim a filmstúdióiban, a Királyfi három bánatát vették fel. Legközelebb három versem kerül hangos filmre a saját interpretá lásonnban.

— Szóval, a közeljövőiben isimét Budapestre jön, Főtisztelendő Ut?

— Olyan meghívásokat kaptam, melyeket nem utasíthatok vissza. A Dunántúl és az Alföld nagyobb városaiban fogom verseimet előadni, a legtöbb helyen, jótékonycélü előadásokon. Pesten is fogok valószinüleg szavalni a Vigadóban, diákoknak és munkásoknak, Huszár Károly személyes meghívására.

— A kényszerpihenő nagy hasznomra volt. Nyáron Franciaországba szerettem volna utazni, úgy volt, hogy Claudeblel és Jacquers Mari'tain-nel találkozom, de útlevelem nem lévén, az utazás elmaradt. így alig mozdultam ki otthonomból s higyje el, ez a Legnagyobb öröm számomra. Valahogyan fáj az emberek közé mennem, mindenütt csak baj és nyomorúság és gonoszság.

— Igen, újabb verseimben ennek a belső lelki változásnak a kivetítése erősebben érezhető. A földi dolgokat mindjobban a lélek fölényével nézem: a mai kor felt ártó zhatat- lanul rohan a teljes felbomlás és a katasztrófa felé, az emberekből kiveszett minden nemesebb gondolat és cél, megszűnt a felelősségérzet tudata, — s én, aki tíz évvel ezelőtt, a Hajnali haranigszó idejében, fiatalos lelkesedéssel és egy szebb kor hitével küzdöttem,

Nagy esemény készül irodalmi életünkben. Erdély magyar irodalmának köveiéi látogatnak el hozzánk, hogy elhozzák művészetük zsinatát és személyesen bemutatkozzanak az itteni magyar közönségnek.

Ma már sokan tudják, hogy milyen pompás irodalom fejlődött ki az államfordulat óta a Királyhágón túl élő magyarság körében. Az évszázados tradíciókkal biró erdélyi életakarat a kisebbségi sorsban is gyönyörű szellemi termést hozott, amely mindenütt tiszteletet vívott ki magának, ahol magyarok élnek. Ma például Pesten kapósabb az erdélyi könyv, mint a belföldi. Reményik Sándor finom zengésű lírája, a Baumgarten-dijas Tamási Áron tőzsgyökeres székegysége, a korán elhunyt Kuncz Aladár döbbenetes mélységekben világító fantáziája, Pálffyné Gulácsy Ilona kivételes jellemábrázoló ereje, Szántó György színes féstőisége, R. Bérűé Mária regényíró képessége, Makai Sándor nagy tudással párosult racionalizmusa eljut ott hozzánk is. Könyveiket olvassuk 'és szeretjük, mert sokszor ütközünk a magunk sorsának problémáiba.

Az ottani Írók szellemi elitjének az Erdélyi Helikonnak reprezentánsai fölkeresik Szílo- venszkót. A két nagy mecénás, Bániffy Miklós gróf és Kemény János báró vezeti őket. Bániffy Miklós gróf, az egykori külügyminiszter maga is híres Író, az Erdélyi Helikon cirnü folyóirat főszerkesztője, a szellemi élet egyik vezéralakja. Kemény János gróf példát mutató áldozatkészséggel állott az írók szervezésének élére és az ő nevéhez fűződik az Erdélyi Helikon megalakulása. Reményik Sándort jól ismerjük. Versei lelkűnkben élnek és kitörölhetetlenek onnan, Kés Károly neve a Varjú nemzetség cimü történelmi regényével vált ismertté. Sokoldalú tehetsége maradandó értéket alkotott a művészettörténet területén is. Tamási Áron természetes gazma mindjobban eltávolodok ettől a kaotikus, értelemnélküli világtól b mindig közelebb jutok az Istenhez. Az öntudatot nem ismerő gyermek tekintetével nézem Istent: innen az a hang, mely szokatlannak és merésznek tűnt fel karácsonyi Isten játszik cimü versemben.

— Természetes, hogy kifejezésmódom is megváltozott. Közhely lenne arról beszélni, hogy a ma esztétikája merőben ellenkezik a háborút megelőző kor statikus esztétikájával. A „tiszta költészet1' egy klasszikus kor tükröződése, de ma a tükör torzképet és cikca- kokat mutat. Valéry, a poésie pure európai reprezentánsa hátat fordít minden hermeti- kus költészetnek és megírja a Regards sur le monde actuel-t!

— Az Alhenaeuim összes régi kötetemet ki fogja adni. Az ősszel megjelent Hajnali harangszót, mely első kötetem, ez évben a Rabszolgák énekelnek és a Vigasztaló követi, mindkettőnek ez lesz a negyedik kiadása. Karácsonykor jelent meg Jaschik Álmos illusztrációival, kézi színezéssel egy hosszabb szatirikus és groteszk színezetű versem, a Bolond Istók bábszínháza. Én magam nem is tudtam róla, hogy megjelent; barátaim adták ki s a karácsonyfa alatt találtam egy példányt belőle...

Mécs László leül, a festés folytatódik. Most a művészt kérdezem, hogyain került ösz- sze Méccsel.

— Tamás Mihály iróbarátomat látogattam meg tavaly s vele mentünk el Királyhelmec- re. Akkor határoztam el, hogy lefestem a költőt. Most, hogy a téli tárlaton összetalálkoztunk, megbeszéltük a dolgot s amint látja, a kép már befejezéséhez közeledik. Mécset versein keresztül ismertem és szerettem meg s tavalyi látogatásom csak közelebb vitt hozzá. Nagy kedvvel dolgozom a portrén; ez az érdekes fej, a sötétszőke hajjal és a kék szemekkel, a fehér reverenda vészára kívánkozik. Főleg a szemen keresztül akarom a költő lelkiségét és humanizmusát megéreztetni s azt hiszem, hogy ez sikerülni fog. A képet a

l Tavaszi Tárlaton szeretném kiállítani.

Körülnézek a műteremben. Egy szomorú öregasszony portréja és egy Borivó ragadja meg figyelmemet. Nyugodt tónusu klasszikus képek. Szüle jellegzetes, kemény, a legapróbb részleteikig kidolgozott portréi. A tárlaton kiállított öreg ember Carriére híres Verlaine- képére emlékeztetett. J. B.

dagsággal ömlő prózájában a székely nép gondolatvilága nyilatkozik meg. Közülünk Komáromból származott Erdélybe Kádár Imre, aki A fekete bárány és Nászrepülés cimü re- l gényeivel jutott az elsők sorába.

Az erdélyi írók itteni kőrútjukon február 13-án Lévát, 14-ón Pozsonyt, 16-á.n Komáromot, 18-án Érsekújvárt, ‘20-án Losoncot, 21-én Rimaszombatot, 24-én Eperjest és 25-én Kassát keresik fel.

A pozsonyi előadást február 14-én, vasárnap este 6 órakor a Toldy-kör rendezi a Vigadó kistermében. Az est programja a következő:

Bániffy Miklós gróf megnyitó beszéde. Kemény János báró: Mi a Helikon és mit akar? Tamási Áron: novella. Reményik Sándor: versek. Kós Károly: Erdély kultúrájának múltja és jelentősége. — Van-e erdélyi kultúra és mi a lényege? — Kádár Imre: vers és novella.

Ünnep lesz, amikor hozzánk jönnek. Szeretettel várjuk őket, mert tiszta kultúrát, ha- misiitatian művészetet hoznak. Két ország magyarságának szive fog összedobbanni minden rendezésen, amikor először találkozik az erdélyi és szlovenszkói magyar kisebbség kultúrája.

(* *) A pozsonyi Toldy Kör évi közgyűlése.

A Toldy Kör ezévi rendes közgyűlését január 31-én d. e. 11 órakor tartja meg a kör helyi- iségében (Káptalan u. 2.). A tárgysorozaton az évi jelemitéisek, költségvetés, zárszámadás, valamint az elnökség, tisztikar és választmány megválasztása szerepel. A közgyűlésre a kör minden tagját tisztelettel meghívja a választmány. —• Esté 8 órakor a kör uj helyiségeinek ünnepélyes megnyitása tánccal egybekötve.

1932 január 27, szerda.

(•) A „Bartók Béla Dalegyesület'* pozsonyi hangversenye. Pozsonyból jelentik: A „Toldy; Kör" férfikarából alákult ezen uj önálló egyesület szerdán, e hó 27-én este 8 órakor tartja a pozsonyi kormánypalota termében első önálló a capella hangversenyét ismert kiváló karnagyának, Németh L. István tanárnak vezetése alatt. A hangverseny érdekességét nagyban emeli Bartók Béla kiváló zeneszerző és zongoraművész közreműködése. Bartók Béla egy régi angol zeneszerző, Purcell Henry (1658—1695) néhány müvét, továbbá Kodály „Marosszéki táncait" és több uj és felette érdekes saját szerzeményét adja elő. Jegyek még kaphatóik elővételben Wöl.fel A. cégnél, Nyerges ucca 2 és Photo Renaisance, Hosszú ucca 12 szám alatt.

(*) Klimits Lajos: Kacagj Bajazzo cimü

verskötetének első kiadása két héten belül elfogyott s a második kiadás a napokban hagyja el a sajtót. Szívesen regisztráljuk a lapunk hasábjairól is jól ismert poéta sikerét. Az első kiadás tekintélyes része magyarországi megrendelőknek jutott.

(*) A pozsonyi rádió szerdai magyar órájának műsora: Doerell dr.: Gazdasági előadás. Jankó Zoltán: Huszár (részlet egy készülő csallóközi regényből). Klimits Lajos dr.: Versek. — Zenei Zoltán: Marosszéki táncok. Előadja Horn Gitta, zongoraművésznő. Magyar mű- és népdalok. Énekli Devinszky Ferenc, zongorán kiséri R. Macudzinski.

(*) A Toldy-kör nagyszabású előkészületei az erdélyi irók estjére. A pozsonyi Toldy-kör január 22-én rendkívüli választmányi üléstt tartott az erdélyi Helikon íróinak szereplése ügyében. Ismeretes ugyanis, hogy a kör vállalta az erdélyi irók pozsonyi estjének megrendezését, amely február 14-én, vasárnap este 6 órakor lesz a Vigadó kistermében. A választmányi gyűlésen Aixinger László dr. ügyvezető alelnök elnökölt, akit a választmány a nagyszabású rendezés élére állított. A kör elhatározta, hogy az eseményt jelentő előadás külső kereteit méltóvá teszi a kiváló írók föllépéséhez. Ez lesz ugyanis az első alkalom, hogy egy másik ország ugyancsak kisebbségi sorban élő magyarságának szellemi elitje látogat el hozzánk. A siker érdekében széleskörű propagandát indit a rendezőség, több magyar irodalmi és művészeti egyesületet belevonnak a rendezésbe. A választmány különböző bizottságokat küldött ki a teendők végzésére, amelyek intézni fogják az erdélyi vendégek fogadását, elszállásolását, a kultur- est és a rendezést követő vacsora előkészítését.

(*) A Csárdáskirályné Pozsonyban. A pozsonyi

keresztényszocialista szakszervezetek műkedvelői január 31-én, vasárnap este 8 órakor előadják az YMCÁ-ban a Csárdáskirályné cimó operettet. A darab iránt nagy az érdeklődés. Ajánlatos tehát a jegyekről előre gondoskodni, amelyek elővételben kaphatók a Holderer-cégnél (Lőrinckapu-ucca) és este 8—10 óra között az országos keresztényszocialista párt központjában (Ventur-ucca 9.)

(•) A pozsonyi Kiskárpátok Cserkészcsapat vendégszereplése Somorján. Pozsonyból jelentik: A Pozsonyi Kiskárpátok Cserkészcsapat rendkívüli hangulatos és tartalmas műsoros estét rendezett január 23-án a somorjai Korona-szálló nagytermében, amelyet zsúfolásig megtöltött a közönség. — Sík Sándor oserkéezmduJójának pattogó ütemei nyitották meg a műsort, majd Janson Jenő öreg- cserkész mondott 6zivhez szóló bevezetőbeszédet. Megragadó szavakkal ecsetelte a cserkészek célkitűzéseit és fejtegette, hogy milyennek kell lennie a magyar cserkésznek. Költői szépségekben gazdag beszéde a jóság és egyszerűség örök értékeit domborította ki. Ezen a két pilléren kell nyugodnia a cserkészmunkának, hogy egészséges tényezője lehessen társadalmi építésének. — Kodály székely nótáit Sendlein János pozsonyi zenetanár játszotta el finom hozzáértéssel. Pozsonyban is már többször előadott gyermek szimfóniája nagy tetszést váltott ki. Ifjú Raijter Lajos zenetanár saját 6zerzésü melódikr ünnepi dalát a csapat férfikara énekelte a szerző vezényletével. Ez a két fiatal muzsikus igazi erőssége a csapatnak, zenetudásuk kiváló és művészetük legjavát nyújtották a közönségnek. Fekete Andor Vánadi Antal Utolsó sor-cimü költeményét szavalta megragadó erővel. Marczell Zoltán tárogató szólója hangulatosan illeszkedett bele a változatos műsorba. Pompás derült fakasztott a két vígjáték, amelyeknek szereplői a népszerű Sárai Pali, Gál Ella és Fekete Andor, elsőrangúan oldották meg feladatukat. A csapatzenekar által játszott magyar nóták hangjai mellett ért véget a cserkészek estje, amely 6okáig felejthetetlen lesz Somorján. — Utána teán látták vendégül a szereplőket a somor- jaiak, élükön özv. Majer Istvánnál, özv. Albrecht Már tonnával, Bozó Sándornéval és Csiba László- néval. Másnap, vasárnap délelőtt megismételték az előadást- a tanulóifjúságnak.

(•) Előadás Gárdonyiról az alsószeli ev. kultúrkörben. Alsószeliből írják: Vasárnap, az alsószeli Ev. Kuhirkörbem Losonczy Vilma tanítónő tartott felolvaást „Gárdonyi a magyar faluról" címmel. A nagy regényirót, mint a falu barátját mutatta be a hallgatóságnak. Előadásához stílszerűen alkalmazkodott néhány szavalat, amelyet Gárdonyi költeményeiből Nagy Jolán és Rajos Teréz adott, elő. Szalontay Oszkár elnök Gárdonyi életrajzát, valamint regényeit és színdarabjait ismertette.

Az erdélyi irodalom követei nálunk