Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-27 / 21. (2834.) szám

J

Nemzeti

koncentráció

A világpolitika a gazdasági krizis jegyében áll és sajnálatosan kell megállapítanunk, hogy az egyre tovább haladó gazdasági nyomorúság nemzetpolitikai téren nemhogy javította volna, hanem rosszabbá változtatta a helyzetet. Soha sem Írtak, soha sem beszéltek annyit az emberek konfederációs tervekről, az államok és nemzetek közti megegyezés szükségességéről, mint mostanában. Mintha éreznék és komolyan gondolnák, hogy a nagy zűrzavarból csupán az európai szolidaritás megteremtése által van kikászmáló- dás. A valóságban azonban soha távolabb nem állottunk az európai egységes lélek ideáljától, mint ezekben az apokaliptikus napóikban Briand, aki három évvel ezelőtt felvetette és a népszövetség elé vitte az európai szövetkezés gondolatát, letűnt a diplomáciai szereplés színpadáról, a Páneurópa-hivők hangja egészen elfakult és a szolidaritás helyébe az államok egymás közötti viszonyában a sac- ro agosmo nyomult. Minden állam arra törekszik, hogy maga meneküljön meg a bajból és ha figyelemmel olvassuk végig az államférfiak megnyilatkozásait az utolsó hónapok folyamán, mindegyikben megtaláljuk azt a refrént, hogy „bár minálunk is válság van, azonban mi még a hullámok taraján vitorlázunk, nálunk korántsem olyan rossz a helyzet, mint a szomszédos államokban/' Ha az egyes foglalkozási osztályok érdekeit képviselő politikai pártok jelszavait és törekvéseit vesszük szemügyre, akkor is úgy látjuk, hogy a rideg osztályérdekeket igyekeznek körülbástyázni és azokból a köz javára sem hajlandók engedményeket tenni. Ha a sacro egoismo az osztályok egymás közti viszonyában ilyen élesen érvényesül, mennyivel inkább jelentkezik az e?y vegyes nemzetiségű államban az egyes nemzetek viszonyában. Mennyire kell érvényesülnie Csehszlovákiában, ahol nemzetpolitikai elvvé tették az uralkodó nemzet ideológiáját. A sacro egoismo pedig kizárja a nobilis gesztust, a bajokban való egyenlő osztozkodás elvét és igy természetes, hogy a gazdasági válság elsősorban a kisebbségekre nehezedik. Legfőképpen pedig bennünket nyom, akiket a kormánypártok politikája sohasem favorizált, 'kulturális és gazdasági érdekeinket nem istápolta, sőt azok ellenére cselekedett.

A csehszlovákiai magyarság tulajdonképpen a krónikus kulturális és gazdasági válság állapotában él kezdettől fogva, az egyetemes válság csupán kiélezte és hogy úgy mondjuk, tudatosította a magyar tömegekben a krízis állapotát. Azok a szörnyű veszteségek, amelyek a magyar pénzügyi intézményeket, ipari és kereskedelmi vállalatokat sújtották, még akkor következtek be ránk, amikor a háború utáni prosperity korszaka virágzott. Amikor mások tartalékokat gyűjthettek és egyébként is a protekcionizmus mindenfajta kedvezményében részesültek, akkor mi rajtunk megtörtént már a nagy érvágás, amely nemzeti vagyonunk jelentékeny hányadát megsemmisítette. A magyar tisztviselőosztály leépítésével a magyar ipar és kereskedelem lehetőségeit gyökerében támadták meg, amire a munkásosztály elpauperizálódása volt a szükség- szerű első következmény. A mezőgazdasági krízis azután kikezdte nemzeti életünk gyökerét, a magyar földműves társadalmat is és most elmondhatjuk, hogy egyek vagyunk a borzalmas szegénységben mindannyian.

Még szinte elégtétel nekünk, hogy ez a krízis, amely az emberiségre szakadt és

Nyilvánosságra hozták az elfogadott lengyel-orosz szerződés szövegét

Oroszország nem támogatja Németországot — A szerződés csak a román-orosz megállapodás után lép életbe — Megelégedés Vmébm

Moszkva, január 26. Litvinov orosz külügyi népbiztos és Patek moszkvai lengyel követ tegnap parafáil/fca az orosz-lengyel támadást kizáró megállapodást, amely természetesen a finn-orosz szerződéshez hasonlóan csak akkor lép életbe, ha Oroszország és Románia megegyezett a rigai tárgyalásokon. A parafáit szerződés aláírásának időpontja ilyen körülmények között még nincs megállapítva.

A szerződés szövege azt mutatja, hogy Lengyelország sok tekintetben engedett eredeti felfogásából és nem követelte többé a nép- szövetségi paktumra való határozott hivatkozást, ezen kívül a balti államokkal való junk- timot és a semiüeges döntőbinák kiküldését sem, A lengyel határ garantálásáról egyetlen szó sincsen i szerződésbe*), ámbár a támadó hadjáratok kizárása kölcsönösen lehetetlenné teszi azt, hogy a két állam közül az egyik erőszakosan a határok megváltoztatására törekedjék. Az elöljáró beszédben hivatkozás történik az orosz-lengyel békeszerződésre, amely a szerződés alapja s azonkívül a két állam kötelezi magát, hogy egyetlen harmadik állammal sem köt olyan szerződést, amely a jelen megállapodások szellemével ellentétben áll. Az ellső cikkelyben mindkét állam kötelezi magát, hogy tartózkodni fog az agresszív cselekedetektől. A szerződés pontosan körül írja, hogy mit kell agresszív cselekedeteknek tekinteni. Ha harmadik hatalom támadja meg a szerződő felek egyikét, akkor a másik szerződő fél sem közvetlenül, sem közvetve nem támogathatja a támadót. A „semlegesség" szót a szerződés elkerülte. A harmadik cikkely kifejezésre juttatja, hogy a jelen szerződés nem gátolhatja meg a szerződő felek egyikét sem abban, hogy más nemzetközi szerződéseket elfogadjon, természetesen csak olyanokat, amelyeknek nincs agresszív éle a másik szerződő féli ellen. A szerződés három évre szól s amennyiben hat hónappal a lejárat előtt nem mondják föl, automatikusan újabb két évig marad érvényben.

A rapallci politika vége

Varsó, január 26. Az orosz-lengyel támadást kizáró szerződés szövegét á lengyel1 fővárosban nagy elégtétellel vették tudomásul. A kormánysajtó szerint nagy eredmény, hogy a szovjet kötelezte magát, hogy egy harmadik helyről jövő támadás alkalmával szigorú

semlegességet őriz meg. Ezzel a német-orosz Rapallo-szerződés agresszív éle egyszer s mindenkorra letörött, mert ha Németország megtámadja Lengyelországot, Oroszország nem siethet a birodalom segítségére. IlletéPáris, január 26. Laval és Flandin miniszterek tegnap újból tárgyaltak Tyrrell lord párisi angol nagykövettel és állítólag kilátásba helyezték, hogy a jóvátétel konferenciát júniusban tartják meg. Tyrrell lord bemutatta Leith Ross angol alállamíitkár tervét, amely a jóvátételek ideiglenes megoldásáról szól. Az angolok rendkívül közeledkes körök nyomotokkal utalnak arra, hogy a szerződés csak akkor lép életbe, ha az orosz- román paktumot is megkötik. Az ellenzéki sajtó egyelőre rendkívül tartózkodóan ítéli meg a szerződést.

tek a francia állásponthoz és a moratóriumot csupán egy évvel kívánják meghosszabbítani. A különbség az, hogy az angolok abszolút moratóriumról beszélnek, a franciák viszont csak részletmoratóriumról. A legújabb jelentések szerint MacDonald e hét végén Párisba jön, hogy Lavallal tanácskozzék:

Tömegmészárlások

ian-Salvadorban

Sandino tábornok a föJkelők élén - Washington nyugtalan

N e w y o r k, január 26. A washingtoni államdepartement a sansalvadori helyzetet nagy aggodalommal figyeli. A Panamából és Mexikóból érkezett jelentések szerint a halottak száma a sansalvadori kommunista forradalomban már eddig eléri az ezret. A fölkelők több várost elfoglaltak és irtózatos vérfürdőt rendeztek a tehetősebb emberek között. Huszonhat államhivatalnokot agyonlőtttek és levágott fejeiket a vasútvonal mentén egyenkint a távirópóznákra tűzték. A polgári lakosság tömegesen menekül. A menekülők egy részét a kanadai torpedóüldözők biztonságba helyezték. San-Salvador főváros az ostromlott város képét nyújtja. A polgárokat fölfegyverezték, mert a közeledő bandák támadásaitól kell tartani. A fölkelőket Sandino tábornok vezeti, aki 1927-ben a nicara- guai liberálisok élén állott és az amerikai tengerészkatonák ellen harcolt.

A spanyol jezsuitákat

Amerikában és Eszakeurépában helyezik el

Róma, január 26. A jezsuiták Spanyolországból való ki üldözése nem érte váratlan csapásként a rendet. Rómában régóta tudták, hogy a spanyol kormány ki fogja utasítani a jezsuitákat, ámbár nem hitték, hogy a rendelet annyira szigorú lesz, mint végA Jóvátétel! konferenciát júniusban tartják meg

amelynek mélypontján minden államférfim opfcimizmus elleniére sem jutottunk túl — bizony nem parabola a gazdasági fejlődés vonala, hanem egyenes zuhanás a mélységbe — miben niink már különösebb pusztulást nem végezhetett. Nekünk már nem volt Ipari és kereskedelmi struktúránk, amire a krizis hengere gördülni kezdett, a mi virá- oyainkon akkor már fü sem termett. Népünk szörnyű szegénységiben senyved és a kétségbeesés lett úrrá a lelkeken. Az a borzalmas tragédia, amely egy érdemes magyar újságírót az öngyilkosságba kergetett, tulajdonképpen szimbólum, egy egész osztály tragédiáját szimbolizálja. Megdöbbent lélek*- kel olvassuk azokat a sorokat, amelyeket

lapunk egyik olvasója, a magyar intelligenciának egyik kiemelkedő tagja, hozzánk intézett: „Vagyunk egynéhányan, akik nem

állunk messzire szegény Telléry Gyula sorsától." Desperált nyomorúság az intelligencia köréhen; az egyetemeken most kiképződő szellemi proletariátus, amely nem tud elhelyezkedni és alkalmi munkák után szerzett koronákból tengeti nyomorúságos életét — „a jövő reménysége"; tönkrement kisiparososztály; koldussorsra került munkanélküliek tömege; eladósodott gazdák; csődbe került kereskedők: — ez a magyar társadalom keresztmetszete.

Elérkezett az a pillanat, amikor minden lelkiismeretes és komoly magyarnak el

kell gondolkodnia a magyar sorson és el- határozottan kell munkába állania, hogy megmentse a magyar jelent és a magyar jövendőt. Ne mondja senki, hogy elementáris erőkkel harcolunk és ezek ellen nincsen fegyver. Van fegyver, meg kell találnunk és fel kell használnunk. Ez a fegyver pedig a nemzeti erők abszolút koncentrálása. A magyarság súlyos szociális, nemzeti, kulturális ínsége parancsként írja elő az összes nemzeti erők koncentrálásának a jelszavát. Elérkezett a lélektani pillanat, hogy ezt felismerjük és ennek az irányában cselekedjünk. És egészen bizonyosan igy is fogunk cselekedni^ mert élni akarunk!

évf. 21. (2834) szám ■ SZQI*<fld a 1932 január 27

Bőflxetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- A *rlfYT}pn<izknÍ PS niSzinSzkÓi ellenzéki üártok Szerkesztőség: P ró g a IU P a n s k á iilice 12.

évre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, ^ SZLOV^nSZK°l eS rUSZlTlSZKOI eUeUZeKl pOTlOK * emelet. - Telefon: 30311. - Kiadóh.vatai;

M*™ 22* „j^edévre ^ havonta 38 K* FŐSZERKESZTŐ polÜlkülnapilapja mJBM Pr*S<' 'U em

DZÜRANYl LÁSZLÓ FORGÁCS GÉZA SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHR