Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)
1932-01-22 / 17. (2830.) szám
10 T>TVCCAiAVvgVaRH1 RIíAÍ> KdZtfAZDAgfÁCT1, A községi kölcsönök statisztikája Prága, janaiár 20. A statisztikai hivatal kiadványainak egyik legutóbbi füzete érdekes adatokat közöl a csehszlovák iái önkormányzatok, elsősorban a községek hosszú és rövidlejáratai kölcsöneáről s vagyoni állapotáról. Ez a statisztikai jelentés, amelyet alább fő vonásaiban ismertetünk, az 1929. évi december 31.-1 állapotra vonatkozik. Az említett statisztikai kimutatás 10.000 lakosnál töuu lakost számláló, 5—>10 ezer lakosú, 3—5 ezer lakosú és 2—3 ezer lakosú községeket vesz alapul. A köztársaság valamennyi kézségének a® említett napon kerek 7 milliárd koronát kite vö hosszúlejáratú kölcsöne volt, mely összegből az első kategóriájú városokra 4.5 milliárd, a második kategóriabeli községekre 800 millió a harmadik csoportbeliekre 423 millió, a negyedik csoportbeliekre 206 millió s az ötödik csoportbeliekre 817 milliónál valamivel több esik. Az egyes tartományok szerint Csehországra 4878 millió, Morvaországra és Sziléziára 1573 millió, Szlovenszkóra 406 millió, Rwszinszkóra 34 millió községi kölcsön esik. A statisztikai kimutatás azt is részletezi, hogy milyen pénzitézetek nyújtották ezt a hitelt. Eszerint az országos pénzintézetek (Zemská Banka) 1433 millió, a többi bankok együtt 294 millió kölcsönt nyújtottak a községeknek. A takarékpénztárak által nyújtott községi kölcsönök összege 2202 millió korona, az előlegpénztárak 950 milliót adtak kölcsön. Egyéb pénzintézetek 1082 milliót folyósítottak s a különféle alapok s egyéb intézetek 588 millió K kölcsönt nyújtottak. Külföldi pénzintézetektől különösen a 10.000-nél több lakost számláló városok összesen 532 millió kölcsönt vettek fel. A belföldi pénzintézetek közül tehát a takarékpénztárak tekinthetők a községek legna- nyobb hitelezőinek, ami a hosszúlejáratú hiteleket illeti, azonban a rövidlejáratu hitelekből is erősen kiveszik részüket. Jellemző azonban az is, hogy a takarékpénztárak szl'Ovenszkói községeknek egyáltalán nem adtak kölcsönt s Ruszinszkón mindössze egy három millió koronás tétellel vannak érdekelve. Az előlegpénztárak a szlovenszkói városoknak mintegy 100 millió koronát folyósítottak kölcsönbe. A csehszlovákiai városok és községek rövid lejáratú kölcsöne in ek összege az említett Prága, január 21. A statisztikai hivatal most tette közzé a december havi és az 1931. évi'külkereskedelmi forgalom kimutatását. E kimutatás szerint a december havi forgalom váratlanul emelkedett a kivitel és a behozatal oldalán is. A behozatal azonban sokkal erősebben emelkedett, mint a kivitel s igy a december havi forgalom némi passzívummal zárult. Decemberiben a behozatal értéke 1230 millió volt, a novemberi 1041 millióval szemben s az 1930 decemberi 1287 millióval szemben. A kiviteli érték decemberben 1156 millió korona a novemberi 1112 millióval szemben. A decemberi külkereskedelmi forgalom mérlege tehát 74 millió passzívummal zárult, mig novemberben 71 millió s tavaly decemberben 159 millió korona aktívum volt. A behozatal oldalán különösen emelkedett a nyersanyagbehozatal, ami 480 millió korona értéket képviselt s csak 31 ;millió koronával kisebb az 1930 decemberi nyersanyag behozatalánál. Nagyon feltűnő a készárubehozatal emelkedése is, amely nagyobb, mint 1930 decemberében volt s .439 millióval szerepel a mérlegen. Ezt azzal magyarázzák, hogy a kereskedelem a 'behozatal korlátozására számított s ezért igyekezett magát ellátni áruval. Az élelmiszerek és italok behozatala az 1930 decemberi 248 millió koronáról 1931 decemberében 269 millióra emelkedett. Az élőállatok behozatala némileg csökkent s mindösz- sze 29 millió korona értéket képviselt. A nyersanyagok főcsoportján belül a gyapotbehozatal a novemberi 9095 tonnáról 12.075 tonnára emelkedett. Ugyanakkor a gyapjubehozatal 2950 tonnáról 3344 tonnára növekedett. A dohánybehozatal a novemberi 20 millió koronáról decemberben 65 millióra szökött felA kivitel oldalán a készáru kivitel 857 millió koronával szerepel, ami 67 millió koronával haladja meg a novemberi kivitelt. A nyersanyag és féláru kivitele a novemberi 130 millióról 106 millióra csökkent decemberben. Az egyes szakmákban az irányzat nem volt egyenletes. napon összesen 329 millió korona volt. Ebből az összegből az országos pénzintézetek mintegy 26 milliót, a többi bankok együtt mintegy 101 milliót folyósítottak. A takarékpénztárakra 40 millió, az előlegpénztárakra 54 millió, a többi pénzintézetre 23 millió, az alapokra és egyéb intézetekre 84 millió jut, mig a külföld 346 ezer K rövidlejáratu községi hitelt folyósított. Kár, hogy a statisztikai kimutatás nem tünteti fel a kölcsönök kamatait, legalább a minimális és a maximális kamatokat, mert csak igy volna kellőképpen értékelhető a községek •eladósodottsága. A rövid lejáratú hitelek osztályában a takarékpénztárak Szlovenszkón és Ruszinszkón ugyancsak nincsenek érdekelve. A rövid hitelek egyébként a tartományok között a következőképpen oszlanak meg: Morvaország és Szilézia 127 millió, Csehország 117 millió, Szlovenszkó 74 millió, Ruszinszkó 11 millió. A kézségek és városok vagyona A csaknem hét és fél milliárd koronát kitevő városi és községi kölcsönteherrel szemben 13.497 milHó korona értékű községi, község által kezelt alapítványi és céivagyon áll, amiből az következik, hogy a községi vagyon jóval a fél értéken túl van megterhelve. A csehszlovákiai községi vagyon a következőképpen oszlik meg: Csehország 8494 millió K, Morvaország és Szilézia 2952 millió K, Szlovenszkó 1850 millió K és Ruszinszkó 196 millió K. A statisztikai táblázat szerint eme községi vagyon hozadéka évi 533 millió K, mig az állam 241 millió K-t juttatott a községeknek. A községi vagyon kezelésével Kapcs0iatoS kiadásiok 333 millió K-t tettek ki. A kiadási tételek közül a legjelentősebb a községi kölcsönök kamatterhe 526 millió K-val, a második helyen szerepel a községi központi igazgatás 411 millió K-val. A községek az iskolaiigyre, tudományokra, művészetre, nemzeti és vallási célokra 357 millió K-t költenek. A csehszlovákiai községek gazdálkodását statisztikailag első Ízben dolgozták föl ez alkalommal s igy a kimutatások még számos hiányt mutatnak. Azonban már igy is nagyon tanulságos tényeket láthatunk s némi biztos alapot szerezhetünk a községi gazdálkodás összességét illetőleg, aminél eddig kizárólag becslésekre voltunk utalva. A legnagyobb eredményt érte el a kivitelnél a bőripar és a cipőipar, bár a novemberi eredményekkel szemben 10 millióval 107 millióra esett vissza. A gyapot áru kivitele a novemberi 99 millió koronáról 104 millió koronára emelkedett, a vasipari kivitel ugyanakkor 92 millióról 103 millió koronára növekedett. Az üvegipari kivitel a novemibri 100 millióról 77 millióra csökkent. A gyapjuáru kivitele 80 millió koronáról 74 millióra esett vissza, a selyemáru kivitele 44 millió koronáról 59 millió koronára emelkedett. A szénkivilel 58 millió koronáról 55 millió koronára s a cukor kivitele 69 millió koronáról 36 millió koronára csölr- kent. A papíripar kivitele 29 millióról 36 millióra emelkedett. Az 1931 évi külkereskedelmi mérleg Az 1931. év folyamán összesen 11.789 millió korona értékű árut importáltak s ugyanakkor 13.140 millió korona értékű árut szállítottak ki. A teljes forgalom csekély hijján 25 milliárd korona s emellett az aktívum 1351 millió korona. A jó konjunktúra éveivel szemben ez bizony szerény eredmény, bár az általános értékcsökkenésnek nagy része van a külkereskedelmi forgalom általános visszaesésében. A behozatal 1931-ban 8.2 milllárd- dal volt kisebb az 1930. évi behozatalnál. A kivitel az 1928. évi kivitellel szemben, amikor a kivitel 21.216 millió koronányi rekord- eredményt ért el, 8 milliárddal kisebb. Ha az értékcsökkenést átszámítjuk, úgy azt látjuk, hogy az 1931. évi kivitelnél gyengébb csak az 1921. évi kivitel volt, amikor számszerűleg 12.213 milliót tett ki. Ami a végső eredményt illeti, a köztársaság külkereskedelmi mérlegei eddig mindig aktívummal zárultak. Az 1931. évi aktívumnál sokkal gyengébb volt az 1929. évi eredmény, amikor az aktívum mindössze 511 millió koronát tett ki. A legnagyobb aktívum 1922-ben volt s 4666 millió koronát telt ki. Az 1930. évvel szemben az aktívum 400 millió koronával csökkent, mert 1930-ban az aktívum 1759 millió korona volt. A csehszlovák Nemzeti Bank csökkenti az osztalékot. A csehszlovák Nemzeti Bank pénzügyi tanácsa szöuliba tón tartja meg szokásos havi ülését, a,mellyen az 1931. évi gazdálkodás mérlegét is beterjesztik. A múlt év kisebb nyereségére való figyelemmel tervbevették az osztaléknak 40—50 K-val való leszállítását, vagyis az osztalék mintegy 230— 240 korona lesz részvényenkint. Répatermelők nagygyűlése. Pozsonyból jelentik: Dacára annak, hogy már itt az ideje az ezidei réipaszálUitási szerződés lekötésének, az idevonatkozó tárgyalások — amint halljuk — még meg sem indultak. Már pedig a répatermelők eminens érdeke, hogy az ezidei répatermelés feltételeiről idejekorán kapjanak információt. Erre való tekintettel és hogy a répatermelés egyéb égető kérdéseiben is állást foglaljanak, a répatermelők folyó év január hó 25-én (hétfőn) délelőtt 10 órakor Pozsonyban, a Kereskedelmi és Iparkamara nagytermében (Amdrás-uccu 4) nagygyűlést rendeznek, amelyre a rendezőt) izott- ság eznton is felhívja az összes répatermelőiket, kérve, hogy ezen érteikezleten feltétlenül jelenjenek meg. A Belga Nemzetközi Bank leszállította az osztalékát. Brüsszelből jelentik: A belga discontokamat- nak váratlan felemelése 2 és fél százalékról 3 és fél százalékra elsősorban a bankjegytezaurálás elleni rendszabályoknak tekinthető, mely főleg az angol valutakrizis kezdete óta mindinkább fokozódott s melyet fél—1 milliárd frankra becsülnek. A Belga Nemzeti Bank 1931 második felében 78 millió bruttónyereséget könyvelt el, szemben az előző félévi 116 millió frankkal. A tiszta nyereség 13 millió frank volt (16 millió). Ennek folytán az osztalékot 62.50 frankról 50 frankra szállítják le. Egymilliárd után: 25.6 millió. Newyorkból jelentik: Az 1931. évben az Egyesült Államokban a külföld részére folyósított kölcsönök összege, amcny- nyiben kibocsátás történt, mindössze- 25.6 millió dollár volt. Kölcsönt az elmúlt évben már csak külföldi részvénytársaságoknak folyósítottak. Külföldi kormányoknak és községeknek a kölcsön folyósítását teljesen beszüntették. Az előző évben a külföldi kölcsönök értéke még meghaladta az 1 milliárd dollárt. A vetések álllása az Egyesült Államokban. A római nemzetközi intézet jelentés-e szerint az, Egyesült Államok északi tartamányaiban és nyugaton az őszi vetéseik hátakaró alatt vannak, délen azonban erősen esik. Az időjárás az őszi vetések fejlődésére általában kitűnő. A legújabb devizarendeflet visszhangja. A Lidővé Noviny Írja: A behozatali devizaellenőrzésről kiadott kormányrendeletet az érdekeltek várták ugyan, azonban annaik egyes intézkedésed meglepetést hoztak. Az utolsó pillanatig bizonytalan volt, hogy milyen terjedelmű lesz az árujegyzék. Ezt az első jegyzéket a kormány állította össze, a következő jegyzékeket a külön felállítandó bizottság készíti el. Kétségtelen, hogy ennek az uj bizottságnak saját önálló hivatali apparátussal kell rendelkeznie, mint az régebben is megvolt hasonló intézményeknél. Nagyon kívánatos volna, hogy ez az uj 'hivatali apparátus ne legyen nagyon terjedelmes, mert általában azt remélik, hogy az egész behozatali devizael- lenőrzés nem fog sok ideig itartani. A bizottság költségei nagy gondot nem okoznak, mert azokat valószintileg úgy intézik el, hegy a beadóit kérelmek elintézésénél erre a célra minimális illetéket fognak kivetni- Nagy érdeklődéssel várja azonban az érdékelt ke reskedelem a bizottság gyakorlatát. Az első árujegyzék ugyanis na,gyom terjedelmes és igy a védelmi kereskedelmi politika tulten- géséhez vezethet, ha az ellenőrzést nagyon szigorúan vennék. Általános azonban az a vélemény, hogy a bizottság liberálisan fog eljárni, mert nem volna célszerű újabb ke reskedelempolitikai konfliktusok előidézése, bár tagadhatatlan az, hogy más államok gyakorlata éppen nem mondható © téren kíméletesnek. A bizottság elnöke Martinec dr. pénzügyminisztériumi _ szakosztályfőnök lesz, aki az agendát már előkészíti. Az uj devizarendelet első látható eredménye az volt, hogy a távírónak és a távbeszélőnek a külföldi relációkban serény mainkája volt. Az uj rendelet ugyanis nem érinti amaz áru behozatalát, amely január 25-ig szállítás céljából a postának vagy vasútnak átadatott. Ezért igen sok távirati és 'telefonmegrendelést eszközöltek a cégek mindenféle árura, amire talán éppen nincs is szükség. Úgy látszik —, hogy a január 25-i határidőt a kormány túlságos jóakarattal állapította meg, mert elég lett volna röyldebb határidő is. Jellemző egyébként az is, hogy a kormányrendelet csak a hivatalos lapban jelent meg, mig a törvények és rendeletek gyűjteményéinek illetékes szánna még nem jutott nyilvánosságra s a január 7-i füzet is csak az árujegyzéket tartalmazó rendeletet közli. A behozatali engedélyezési eljárás kiterjesztése. A kereskedelemügyi minisztérium- most kiadott hirdetményével egyes gumiáruk behozatalát engedélyezési eljáráshoz kötötte. Így behozatali engedélyt kell kérni különösen a nenivulkauizált kan csuklómé zek és kaupsukiabronesők, továbbá a háncsukból és egyéb anyagokból készült tárgyakra, mint. amilyenek a gumi iszöve tök és impregnált szövetek s az autó tömi ők és keiéktalpak. 1932 január 22, péntek. Likvidálják a Brupbacher bankházat. Zürichből jelentik: A fizetésképtelenné vált zürichi G. J« Brupbacher & Co bankházának, amely a Motot Colaimbus-konszern érdekkörébe tartozik, elrendelték.a likvidálást, mivel az újabb tőke beszerzésér# irányuló kísérletek nem vezettek eredményre. A sarkvidéki búza. Hermann Trelle, hires albertai farmer, aki egymásután háromszor nyerte meg a búzatermelési világbajnokságot, kijelenti, hogy az északi sarkvidék a legideálisabb búzatermelő terület, ahol a nyári napok rendkívül hosszúsága különösen kedvező a búza érésére, ö maga 550 acre sarkvidéki területen termel búzát. A sarkvidéki búza, mondja, rendkívül acélos, kemény, minősége pedig a legjobb a világon. A belföldi búza aránya az importhúsához. Jelentettük, hogy a gabonabehozatalt engedélyező tárcaközi szakbizottság nem tudott megállapodni abban, hogy a belföldi búzához milyen arányban adassanak ki a behozatali engedélyek, ezért ennek a kérdésnek az elintézése a gazdasági miniszterek tanácsára hárult. A gazdasági miniszterek tanácsa tegnap tartott ülésén úgy határozott, hogy egy vagon belföldi búza vásárlását igazoló tanúsítványra két vagon külföldi búzára adható behozatali engedély. E döntés alapján a bizottság pénteki ülésén szétosztja az engedélyeket. A motorkerékpár behozatalának korlátozása. Annak idején megemlékeztünk arról, hogy a belföldi motorkerékpárgyárak memorandummal fordultak a kereskedelemügyi minisztériumihoz a motorkerékpár behozatalának korlátozása érdekében. A kormány ennek a kívánságnak eleget tett olyképpen, hogy a motorkerékpár behozatala megmarad ugyan a mai kontingentálási rendszer mellett, a kereskedelemügyi minisztérium azonban szigorúan betartatja a kontingenseket s a jövőben nem jár el liberálisan a behozatal engedélyezésénél. A belföldi gyárosok ezzel az intézkedéssel is meg vannak elégedve. A prágai szokolkongresszus alkalmából! rendezett kiállítás (1932. junius 18—julius 10-ig.) Ezen kiállítás rendezését már most megkezdték. A Prágai Vásár iparpalotájának nagytermét ez alkalomból Tyrs-pantheonná alakítják át. Zenei és művészeti emlékeket is kiállítanak. A szövetség egyletei e célból felajánlották a vásár vezetőségének a birtokukban levő relikviákat. A csehszlovák gabonakereskedelmi társaság megkezdi működését. A Csehszlovákiai Gabonakereskedelmi Társaság már benyújtotta a kérelmet a cégjegyzékibe való felvétel iránt. A társaság alaptőkéje 2 millió 160 ezer korona s abban 37 cég vesz részt. A társaság januárban már önálló behozatali kvótát fog kapni az importgabona kontingenséből. ÉRTÉKTŐZSDE Szilárdult a prágai értéktőzsde Prága, január 21. A külföldi tőzsdék barátságos irányzata kedvezően hatott ki az itteni tőzsdére is. A decemberre szóló, kedvezőtlen külkereskedelmi kimutatás nem befolyásolta lényegesen a hangulatot, mert a tőzsde el volt rá készülve. Azonban a szilárd alap- irányzat ellenére nem tudott élénkebb üzlet kifejlődni. A beruházási piacon a holnapi rendezési napra való tekintettel történt realizálások részben érzékeny veszteségeket akoztak. — Az ipari részvények piacán szilárdult: Cseh Morva 40, Königshofi 23, Északi Vasút 20, Skoda 18, Bánya és Kohó, Kolini Szesz 15, Solo 9, Kolini Műtrágya, Olleschaui 7, Poldi, Prágai Vas, Aussigi Vegyi, Sellier és Kri- zsik 5, Inwald, Heinrichstali 3, Nyugatcseh Szén és Ringhoffer 2 K-val. — A beruházási piacon esett a 6 százalékos negyedik 40, a lisztkölcsön, népszövetségi és 4.5 százalékos negyedik 35, az 1928-iki állami, a 4 százalékos pót, az 5.5 százalékos negyedik, a konvertálási és prémium köles ön 25, a hadiköl- csönkárpótlási, az 1931. beruházási 15, az 1923-iki beruházási 10 fillérrel.-f A prágai devizapiacon London 0125, Osló 8.5, Stockholm 1, Alexandria 0.5, Berlin 1.325, Lisz- szabon 0.875, Montreal 0.125, Paris 0.125 ponttal emelkedett, Kopenhága 0.75, Amszterdam 0.5, Bel- grád 0.1, Zürich 0.375, Kovnó 1, Szófia 0.3 ponttal esett. 4- A bécsi értéktőzsdén jelentéktelen üzlet, mellett a nyitás kulisszban gyönge volt, a spekuláció tartózkodónak bizonyult. Később stagnáció állott be, amely végig tartott. Korlátban is szórványos üzletkötések után üzletkötés állott be. ÁRUTŐZSDE + A prágai cukorpiac nyugodt volt. Nyersáru prompt Aussig loko 59.50—60.50. + A berlini terménytőzsdén szilárd irányzat mellett a következő árakat jegyezték: búza 229— 231, rozs 199—201, sörárpa 158—168, takarmány- árpa 153—158, zab 138—146, búzaliszt 27.75—31.50, rozsliszt 27.15—29.40, búza- és rozskorpa 9.60—10, Viktoria-borsó 21-27.50, kis étkezési borsó 21-23.50, la kormány borsó 15—17, peluska 16—18, lóbab 14— 16, bükköny 16—19, lenpogácsa 11.70—-11.80, szárazszelet 6.50—6.60, burgonyareszelék 12.30—12.40 márka. A decemberi külkeretkedelmi mérleg %
