Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)
1932-01-19 / 14. (2827.) szám
ay * lAÜJL^kTlikiiMkl január ii>, ü«uu. 236 millió koronában állapította meg a vád a Bohemia-banh bukása által okozott veszteségeket A bank volt elnöke és öt igazgatója a büntetőbiróság előtt A bank egy másik volt elnöke betegség miatt nem jelent meg a tárgyaláson tagság? A kéipviselőház elnökségié jogi szakvéleményt ként a kérdésben Hoetzl ér. prágai és Weyr dr. brünni egyetemi tanároktól. A szakvéleményt a házelnökség legutóbbi ülésén felolvasták és az elnökség az ösz- szef érihetet len ségi bizottság elnökéihez továbbította. Hoetzl tanár a Prager Tagblatt munkatársa ellőtt nyilatkozott a kérdésről é® többek között ezeket mondta: — Az összeférhetetlenség kérdése az alkotmányjog egyik legfontosabb problémába. A viszonyok rendkívül részletes rendezést kényszerűéttek ki. Az összeférbetetlenségi törvény tárgyalásánál a középuton akartak haladni, a megoldás azonban rendkívüli törvényes nehézségeket idézett elő. Mint az akkori tárgyalások tanúja és a törvény előkészítőije megállapíthatom, hogy a belügyminisztériumban a tárgyalások folyamán tízféle variánson dolgoztak, hogy a nemzetgyűlés tagjai tiulnagy vagy tulkevés szabadságot ne kapjanak. Az eredmény az 1924. évi és jelenleg is érvényben lévő összeférhetetlenségi törvény. Interpretálásánál szem előtt kell tartani azt, hogy az összeféréhetet- lenség kérdését kimerítő módon oldja meg, vagyis nincsen olyan összeférhetetlenségi eset, amely a törvény valamely rendelkezése alá ne esne. Fontos alapelv az is, hogy a törvény az ösz- szeférhetetlenség- kettős módját különbözteti meg. Egyes esetekben abszolút összeférhetetlenségről van szó. Ez annyit jelent, hogy abban a kategóriában a képviselők bármilyen ténykedése ki van zárva. Elejét akarják venni még annak a gyanúnak is, hogy egy képviselő visszaélhet mandátumával. Más esetekben arról van szó, hogy a képviselő nem a törvényes rendelkezésekbe ütköző módon él-e mandátumával. A törvény harmadik paragrafusában általánosságban szó van azon vállalkozások és szervezetek érdekeiről, amely vállalatoknál a képviselő érdekelt. Ez olyan tág fogalom, hogy mindazokat a kedvezményeket magába foglalja, amelyeket egy válialal elérhet, igy például koncesszió, rendőri engedély, pénzügyi természetű kedvezmények, mint adóleirások, kamatmentes kölcsönök, egyébformáju szanálások. Az összeférhetetlenségi törvény nyilván szem előtt tartotta á kormányzati és végrehajtó hatalom befolyásolhatóságát. de semmiesetre sem a törvényhozói hatalmat. ,$áx^gjpn a téren is elképzelhetők a képviselői mandátummal való visszaélések. Egy képviselő, még ha nem is támaszkodik erős politikai pártra, nem tárgyilagos módon küzdhet bizonyos érdekcsoportok szükségletének törvényes kielégítésére. A képviselő itt megsérti az alkotmánytörvényben lefektetett kötelességét, azaz az egyenlőség alapelvét. Ilyen esetekre azonban az összeférhetetlenségi törvény közvetlenül nem alkalmazható. Hőgy a képviselő igy jár el, erre bizonyítékot aem könnyű szerezni. Weyr dr. egyetemi tanár jogi véleményében többek között ezeket állapítja meg: — Az összefér keletien ségi törvényben a Prága, január 18. A prágai kerületi büntető bíróság előtt ma kezdődött meg az 1923-ban összeomlott és jelenleg felszámolásban lévő „Bohém i a, csehszlovák külföldi bank” hat volt tisztviselőjének pőre vétkes bukás vétsége címén. Egyidejűleg folytatják le hasonló del ik tűm miatt a port a bank egyik fiókintézetének, a ,JBohemia szállítási társaság" néhány funkcionáriusa ellen. A vádlottak padján a bank volt elnöke, Kubicsek József dr. 43 éves földbirtok»s és az intézet egykori igazgatói, Piseoky Vencel dr., Slavik Ulrik dr., Waiguer Rudolf, Havlu Ferenc és Viskóvsky Alajos * dr. ülnek . Az ugyancsak pörbe fogott Hyross József 69 éves cukorgiyári igazgató ügyében, áld szintén elnöke volt valamikor a banknak, az eljárást kikapcsolták, mert Hyross súlyos beteg. A vádirat azzal vádolja a volt bankifunkcionáriusokat, hogy a bank igazgatásánál é£ vezetésénél durva nemtörődömséggel jártak el és figyelmen kívül hagytak minden köteles óvatosságot. Vakmerő üzletekbe bocsátkoztak, a fiókintézetekben már fölmerült veszteségek ellenére a bel- és külföldön további nagyarányú fiókokat létesítettek, a veszteségekéit szaporítanák, amennyiben könnyelmű módon hiteleket nyújtottak, a tőzsdén spekuláltak, ilymódon megkárosították a bankot és végül magas úti diétákat fizettek ki s ezáltal tékozoMk a pénzt. Mindenféle lehető és lehetetlen árut vásároltak föl s különösen nagyarányú dollárspekulációkba bocsátkoztak, amelyekben 1920 március végéig 31 millió korona veszteséget szenvedtek. Az amerikával kötött összes üzleten 70 millió korona ment veszendőbe. Ennek révén megsemmisült az egész részvénytőke, amely huszonötmillió koronát tett ki, az ösztörvényhoző számára olyan tág teret engedtek a törvényes rendelkezések aplikálására, hogy -a fősuly az összeférhetetlenségi bizottság1, illetve a választási bíróság gyakorlatában rejlik. Különben a törvény szerint két esetet kell megkülönböztetni. A harmadik paragrafus szerint megállapítható a képviselői mandátummal való tényleges visszaélés, míg ,az első paragrafus az összeférhetetlenséget kiterjeszti valamennyi vállalati jövedelemre, szes tartalékkal együtt. Ennek ellenére a tőkét tízmillió koronával 35 millió koronára emelték föl, de a veszteségek csak még növekedtek. Ennek dacára 1920-tól 1922-ig az évi mérlegekben nyereségeket mutattak ki és 1920-ra és 1921-re még osztalékokat és tantiémeket is kifizettek. A vádirat a szakértői vélemény alapján az 1923 március 20-iig okozott összkárt 176 millió koronában nevezi meg. A felszámolás folyamán a veszteségek 1926 végéig 236 millió koronára növekedtek. A bíróság elsőnek Kubicsek dr.-t, a bank volt elnökét, volt agrárius képviselőt hallgatta ki. Kubicsek dr. ártatlannak vallja magát. Az intézet igazgatótanácsába Kunos Sonntag elnök lemondása után lépett be s azután elnöknek választották meg. Sonntag információiból azt a meggyőződést szerezte, hogy a bank aktiv. Azért is lépett be a bankba, amire Sonntag beszélte rá. Egész vagyonát, amely hárommillió koronát tett ki, hozta a bankba, továbbá választókerülete pénzintézeteiből hatalmas összegeket is áthozott. Mindezt csupán abban a meggyőződésben tette, hogy a bank jól áll, azonkívül hitt az intézet prosperitásában. A bank az infláció következtében 1 rűlcíí elértéktelenedés folytán és a valutaösszcomiá- sok következtében veszteségeket szenvedett ugyan, de voltak tartalékai, úgyhogy a veszteségeket teljes egészükben fedezték. Azonban a bank kevés előzékenységet tapasztalt a kormánynál. Kubicsek dr. ezután a bank akkori kormány- biztosával, Pavlik dr.-ral foglalkozik. Szerinte Pavlik dr. nem volt informálva a bank viszonyairól. Pariiknak sejtelme sem volt arról, hogy a belügyminisztérium a Bohemia bankot kihagyta a bankok azon jegyzékéből, ameamennyiben ezek a vállalatok az állammal, vagy valamely állami közeggel az első paragrafusban hangsúlyozottan felsorolt kapcsolatokban (hitelszerzés, bérleti viszony) áll. Szabatosan ezt úgy is lehet magyarázni, hogy a nemzetgyűlés tagjai a vállalatokban viselt funkcióikról csakis arra az időre .mondanak le, vagy funkcióikat nem gyakorolják, amíg vállalatuk az állammal összeköttetésben áll. Egy rigorózus a btb tönvénymagyarázás esetélyeknél a takarékpénztárak betéteket elhelyezhetnek. Ezt azután szélesen kolportálták a takarék- pénztárak körében, úgyhogy a takarékpénztárak visszavették betéteik nagy részét, ami a bank illikviditását idézte elő. Aznak, amidőn Rasin dr. pénzügyminiszter megbeszélést hívott össze a Bohemia banknak nyújtandó állami segítség ügyében, Rasin dr.-t meggyilkolták. Kubicsek dr. többször hangoztatja, hogy egész egzisztenciáját óMozta a bankra, amit bizonyára meg nem tett volna, ha nem lett volna az a meggyőződése, hogy az intézet aktiv. Ez okból kijelenti, hogy nem lehet őt vétkes bukással megvádolni. Abban az időben a bank helyzete olyan volt, hogy ő nem tartotta szükségesnek fizetésképtelenségnek a bejelentését, vagy csődkérvény benyújtását. Aztán sor kerül a többi vádlott kihallgatására. Lapunk zártakor a tárgyalás tart. Mr tere kilépett az egységes pártbél Budapest, január 18. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A népjóléti minisztériumi panamák ügyében váratlan fordulat állott be. Drehr Imre volt népjóléti államtitkár, akinek mentelmi jogát a képviselőház a minap függesztette fel, ma bejelentette az egységes pártból való kilépését, egyúttal az ügyészségen bűnvádi feljelentést tett a népjóléti minisztériumban előfordult visszaélések ügyében, részletes vizsgálatot kérve az ügy teljes komplexumára, amire nézve adatokat és okmányokat szolgáltatott be. Feljelentését azzal • indokolja meg, hogy kötelessége pártatlan vizsgálatot követelnie a maga számára, hogy egyúttal a hüoö-ök megkapják méltó WVnte- té'ökr:': éh bebizonyítást ny-yen néhai Vass József miniszter teljes közéleti tisztáé ága. Kaíonaöngyitkosság Prágában Prága, január 18. Tegnap szolgálati fegyveréből fejbelőtte magát V. F. prágai tovább- szoügáló altiszt. Az öngyilkosságra az késztette, hogy egyik alárendeltje természetellenes hajlamokkal vádolta meg. Az ügyeit a katonai prokuráitoT és egy katonai bizottság 1 vizsgálja ki. ben azt is lehet állítani, hogy az igazgatósági tagság már akkor is összeférhetetlen egy törvényhozó számára, hu az illető vállalat csak egyetlen egy esetben állott összeköttetésben az állammal. Az összeférbetetlenségi törvény főcélja abban rejlik, hogy a törvényhozó politikai befolyását ne használhassa fel anyagi meggazdagodására, azaz politikai pozíciója révén a vállalatoknak anyagi., előnyöket ne szerezhessen. PÁTER LAURENTIUS TITKA BŰNÜGYI REGÉNY Irta: VÉCSEY ZOLTÁN m A következő beszélgetés folyt Le közöttük: — Hiszen ez borzalmas. Alig tudok magáimhoz térni. Majd leestem a székről, amikor hallottam. — Csak szedje össze magát, Marika. Nagyon fontos felvilágosításokat kell adnia. — Nekem? ... „ Miről? — Nagyon meglepődött volt a postáskisasszony hangja. — Csak jól emlékezzen vissza mindenre! Pénleken egész nap a hivatalban volt? . — Igen. Az egész hivatalos időt bent töltöttem. — Beszélt-e pénteken valakivel Ladnay gró-f? — Igen, úgy emlékszem, igen. Talán kétszer is hívták. Várjon egy pillanatig, utánanézek a naplóban. Kis idő múlva: — Délelőtt fél tizenkettőkor hívta fel a Royalt. Délután három órakor a kastélyt hívta Kinka. — Marika szivem, ne haragudjék, nem kapcsolódott be a beszélgetésbe, egyikbe se? Zavart köhintés volt a válasz. — Mind a kettőből hallottam valamit... A7. ember nem teheti le szempillantás alatt a kagylót. (Copyright by Prágai Magyar Hírlap.) — Tudom — tudom — Ez a fontos. Amit elkapott. — A gróf ur délelőtt egy nővel beszélt. De franciául. Valószintileg, hogy ne hallgathassák ki. — És persze maga semmit sem ért franciául. — No, hogy bon zsúr és parié vú franszé. — Marika ne vicceljen a-z Isten szeleimére, most ne vicceljen. Legalább a nevét. Hogyan szólította a gróf? — Anitának — Arra a táncosnőre gyanakodtam — — Kire? — Anita Lódéra, aki pénteken este lépett fel a zsidó nőegylet jótékonysági ünnepén. Az volt megszállva a Royalban — Szinte ujjongott a csendőr hangja. — Köszönöm, Marika, maga angyal — — S a másik beszélgetésre nem kiváncsi? Pedig az érdekesebb volt. Magyarul beszéltek. — Arra most nem. Majd elmondja allka- lomadtán, ha találkozunk. Most még egy kutyába rátsúigra kérem. Tudja meg diszkréten a Royaltól, hogy Anita Loos ott van-e még Pelipán? — Csak nem gyanúsítja ezt az édes-bájos teremtést? — Dehogyis gyanúsítom. Azonban ki kell hallgatnom, hogy egy és más dolgot tisztázzak. Egy szóval érdeklődje meg gyorsan s aztán hívjon engem. Ott ültek a dohányzóasztal mellett és izgalmas várakozásukban percekig nem szóltak. Végül a doktor törte meg a csöndet. — Hát hiába, a mai fiatalok tudnak! Sok ügyben dolgoztam már, sok csendőrrel volt dolgom, de ezt az ügyességet, eré'lyt, logikát még igazán nem tapasztaltam. Tényleg, nem köztünk van a helyed, öcsém. Roltónak végtelenül jólesett a dicséret. Arcáról már eltűnt a komoly, hivatalos kifejezés, megelégedett mosolygás élénkítette. — Ez az ügy az, amire vártam. Ennek sikerülnie kell — minden áron. A telefon csengője megszólalt. Roltó egyetlen ugrással az asztalnál termett. — Halló? Maga az Marika? Anita Loos még Pelpán van? Kiment az autón? A délutáni félhatos gyorssal utazik Bócsbe? Köszönöm. Lecsapta a kagylót. — Ha ugyan utazik. Kihúzta zsebóráját. — Két óra. Gyerünk a garázsba, aztán megebédelünk. Fél háromkor indulok. Téged, doktorkám, magammal viszlek a faluig. A jegyző ur itt marad s megvárja a városiakat. V. ; Az autónyom a garázsig vezetett s a garázsban is könnyeu megállapíthatták a Kiesőkből, hogy az éjszaka benn állolt az idegen autó. A kis ebédlőiben terítettek számukra. A csendőr csak éppen hogy bekanalazott egy tányér levest, máris az asztalkához ült s blokkjából kitépett papirosokra vad iramban irta a jelentést. Percek alatt oldalakat szántott tele. A másik kettő szótlanul ült az asztalnál, élvezték a pompás ebédet s a kitűnő bort. Roltó hamarosan elkészült a munkájával. — Jóska, én már nem háborgatom a mél- tóságos asszonyt, nincs arra semmi szükség. Már tisztán látom az egész esetet. A vizsgálóbíró majd elvégzi a többit. Szóljon a sofőrnek, hogy álljon elő. Bevisz Pelpára, mindjárt indulunk. Amíg a fő komornyik megfordult a garázsban, a csendőr még kiadta az utasításait a jegyzőnek. — Vigyázzon mindenre, hogy úgy maradjon, amint itt találtuk. Adja át az iratokat Termesz biró urnák, aztán maga is jöhet haza akár velük. A doktor az előcsarnokban még kényelmesen rágyújtott egy illatos szivarra, amellyel a főkomornyik kínálta meg az ebéd végén. Elhelyezkedtek a kocsiban, amely most gyors tempóban rugaszkodott neki a pelpai útnak. Nagy hópihék szállingóztak alá a szépiaszinü égből s nem lehetett nagyon messzire látni. Csak hulltak, hulltak a pillék s hogy az ablakhoz verődtek, azon nyomban meg is olvadtak. — Hjah, ilyen az élet — sokáig semmi, egyik nap, mint a másik, legfeljebb az az újság, hogy megellik a tehén, aztán csak egyszerre hopp, itt van la a nagy szenzáció — filozofált a doktor. (Folytatjuk.) % r
