Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)
1932-01-19 / 14. (2827.) szám
1933 január 19, kedd. ULAI> 3 A nemzeti önsegély Bethlen István Rómából Belgrádba utazik? Az Est értesülése szerint a volt magyar miniszterelnök Zsifkoviccsal gazdasági kérdésekről fog tárgyalni — Belgrád után Szófia? Hozzáértők tudják, hogy különlegeset csak különlegességi üzletben kell vásárolni s azért teát vásároljunk MEIML-nél Meinl Közép-Európa tea-különlegességi üzlete és minden Ízlésnek megfelelő keverékekkel szolgálhat. Budapest, január 18. (Budapesti szerkesztőségiünk teletonjelen tése.) Az európai sajtó a legkülönbözőbb találgatásakat fűzi Bethlen külföldi utazásához. A cáfolatok ellenére a legkülönbözőbb kombinációk látnak napvilágot arról, vájjon a román királynál és Mussoliniin él tett látogatása Károlyi miniszterelnökkel egyetértőleg történt-e, vagy pedig Bethlen saját külpolitikáját késziti-e elő. Több lap jelentése szerint Bethlen Rómából Zágrábon keresztül Belgrádba utazik, ahol Zsif kovács miniszterei nőkkel készül eszmecserét folytatni. A belgrádi magyar követség és jugoszláv illetékes körök azonban kijelentették, hogy mit sem tudnak Bethlen ilyen szándékáról. Szófiai jelentés szerint ottani politikai körökben az a hír járja, hogy Bethlen esetleg útba,ejti Szófiát is. Az Est értesülése szerint Bethlen azért utazik Belgrádba, hogy az ottani kormánykörökkel gazdasági ügyekről megbeszéléseket folytasson. A lap szerint Bethlen tárgyalásai összefüggésben állnak egy román-os z- trák-magyar-jugoszláv összefogás gondolatával. Bethlen cáfolja a római útjához fűzött külföldi kombinációkat Prága, január 16. A műit esztendő szörnyű gazdasági krízise európai devizává tette a nemzeti önsegély fogalmát, amely a sláger hatékonyságával tette meg körútját az ínségbe jutott államokban. Ez a fogalom az államok, főleg a nemzeti összetételű államokra való vonatkozásban úgy értelmezhető, hogy az állam, a nemzet önmagában találja meg és fejtse ki azokat az erőket, amelyek a gazdasági ujjáépüléshez szükségesek. Hogy ne kelljen a jövőben idegen hatalmak jóindulatáért könyörögnie, kölcsönre várnia, amelyet — ha meg is Ígérnek a számára — olyan súlyos politikai feltételekhez fűzik, hogy azoknak teljesítése Ézisau lencséjének módjára a nemzeti értékek és érdekek feladásával volna egyértelmű. Azt akarja ez a fogalom jelenteni, hogy a jövőben az államférfiaknak ne kelljen zsebórával a kezűkben egyik repüilőgéipről a másikra várni, hogy negyvennyolc órán belül beszáguldják az európai metropolisokat, hanem hogy módot nyerjenek arra, hogy bizonyos nyugalommal tekinthessenek a dolgok fejlődése elébe. A nemzeti önsegély eszméje ma már nagyon sok ország közvéleményét hatotta át és sok államban, sok nemzet életében tapasztaljuk is, hogy az eszme állal felvilágosított tömegek áldozatkészséggel rendelik alá egyéni érdekeiket, igényeiket a jövő magasabbren- dü céljainak. A nemzeti önsegély azonban nemcsak ilyen tágabb értelemben fogható fel, hanem köny- nyen és tanulságosan alkalmazható a kisebbségek életében is. Ha egy nagyobb és hatalmasabb organizmusnak, mint egy államiestnek, meg kell keresnie a létfenntartás eszközeit, a viszonyoknak megfelelő életmód formáit, ha a fennmaradás és a jövő érdekében nagy és súlyos áldozatokat kell hoznia és ezekre az áldoza to kra kényszer rendelkezésekkel szoríthatja rá a legszélesebb társadalmi rétegeket, mennyivel inkább nyer értelmet a nemzeti önsegély fogalma a kisebbségi életre való von a tko zásban. Egy kisebbségi organizmusnak nem állanak azok az eszközök a rendelkezésére, amelyekkel az állami szervezet keresi meg és hajtja végre az ön segélyezés módjait. Kényszerrendszabályokról szó sem lehet, tehát annak a propagandamunkának, amely a nemzeti önsegélyezés szükségességét akarja bevinni a kisebbségi élet köztudatába, nem áll más eszköz a rendelkezésére, mint a morális kötelesség kihangsu- lyozása és a jövő veszedelmeinek felvázolása, a melyeik menthetetlenül ránk törnek, ha a nemzeti önsegélyezés munkáját nem vállaljuk és becsülettel nem végezzük ed. Nagy és szép ötletek születtek meg már mi közöttünk éppen ennek az eszmének a jegyében és joggal mondhatjuk, hogy kisebbségi életünkben már megvolt a nemzeti ön segélyezés egész tartalma, mielőtt az eszme európai devizává lett volna. Csakhogy munkánk kissé légüres térben mozgott és nagyobbára kísérletezésekben merült ki, ami nem is annyira a ml hibánk, mint inkább a viszonyok kényszerű lehetősége. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem nemzetmentő tervekre, hanem nemzetmentő munkára van szükség. Akkor, amidőn látjuk, hogy Európaszerte intenziven megindult a nemzeti önsegélyezés munkája, elérkezett a legfőbb ideje annak, hogy számot vessünk helyzetünkkel és a nemzeti önsegélyzésnek azokat az eszközeit, amelyek még a mai lehetetlenül nehéz viszonyok között is rendelkezésükre állanak, a nemzet magasabbrendü céljai érdekében felhasználjuk. Nem újabb devizát akarunk kilökni a magyar társadalomba, de az a kötelességünk, hogy a magyarságban állandóan ébrentartsuk ennek az önsegélyző munkának kötelességsze- rüségét. Legelsőrendü feltétele ennek a nemzeti szolidaritás érzése. Gondoljunk arra, hogy ma ebben az országban átlagban minden tizenegyes csoportban egy ember ellátatlan, két-három ember pedig gazdaságilag annyira gyönge, hogy feltétlenül támogatásra van szüksége, hogy össze ne roskadjon. Ha ez a helyzet országos viszonylatban, akkor túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a magyarság körében már nyolcas csoportokban találunk egy- egy ellátatlan és két-két intenzív támogatásra szoruló nemzettestvért. Arra kell tehát a magyarságot megnevelnünk, hogy elsősorban az esendőben levő magyar erőket támogassa, a nyolcas csoportok végén sinylődőket erősítse. Nem alamizsnálkodást hirdetünk, mert ennek nincs nagy gazdasági értéke és morális szempontból is súlyos megfontolások eshetnek ez ellen a módszer ellen. Hanem igenis elsőrendű kötelességünk és önmagunk erősítése is nemzettestvéreinknek produktív támogatása Megadni a munkalehetőséget a magyar iparosnak, kereskedőnek, orvosnak, mérnökRóma, január 18. Beithlein István gróf az Ageuzia Stefaui, az olasz félhivatalos hír- szolgálati iroda utján szombat délután nyilatkozatot adott az olasz sajtónak. A nyilatkozat a vasárnap reggeli lapokban jelent meg. Nyi- latikozatálban Bethlen István gróf a következőket mondja: — Római írtammal kapcsolatban egyes külföldi lapoik valószínűtlen híreket és kombinációkat közöltek, amelyekkel szemben szükségesnek tartam kijelenteni, hogy azok a legtávolabbról sem fedik a valóságot és csupán önkényes kitalálásoknak tekintendők. Olast- országi látogatásomon egyetlen józan ítéletü ember sem csodálkozhatik és nem kereshet amögött rejtett célokat, mert hiszen az egészen természetes, hogy mint a magyar képviséüöház legnagyobb és legfontosabb pártjának vezére, szükségét éreztem annak, hogy miután már régebben nem volt alkalmam Rómában járni, megismerjem a velünk szívélyes baráti viszonyt fenntartó illetékes olasz körök felfogását a világot áltáljában érdeklő kérdésekről. Annál is inkább oppor turnusnak tadom római látogatásomat, mert az utóbbi időben különböző alaptalan hírek kelték szárnyra a gróf Károlyi-kormány külpolitikájáról. Meg kell állapitanom, hogy ezek a tendenciózus híresztelések nem felelnek meg a való tényeknek, mert a hivatalos magyar külpolitika céljaiban és törekvéseiben nincs és nem is lehet eltérés attól az irányvonaltól, amely tízéves kormányelnökségem ideje alatt alakult ki és amely a legjobban megfelel Magyarország érdekeinek és a magyar nép érzelmeinek. Éppen mostani római tartózkodásom legjobb cáfolata annak, hogy ilyen eltérések bekövetkezhettek volna a magyar kormány külpolitikájában, amely a fasiszta Olaszországgal kiépített őszinte baráti viszony alapján nyugszik. —• Noha látogatásom teljesen magánjellegű — folytatja nyilatkozatát Bethlen István gróf —, olasz részről a legmelegebb fogadtatásban részesültem, ami rendkívül jólesett és igen kellemesen érintett. Talán fölösleges külön hangsúlyoznom, hogy milyen nagy örömömre szolgált viszontlátnom Olaszország nagy államié r- fiát, a fasizmus kiváló vezérét, akit frissebbnek és erőtől duzzadóbbnak találtam, mint valaha. Az ö páratlan munkabírása és csodálatos szellemi képességei ma bizonyára a legnagyobb értéket jelentik Olaszországnak. Amit egyébként mostani rövid olaszországi tartózkodásom alatt alkalmam volt látni és tapasztalni, az azt bizonyítja, hogy a fasizmus teremtőereje nemcsak, hogy nem csökkent, hanem az általános krízis ellenére is fejlődő tendenciát mutat és nagy- értékű jelentős alkotásokkal tudta gazdagítani az országot. Ez az olasz népnek a válsággal szemben tanúsított nagy ellenállóképessége, másrészről az olaszok áldozatkészsége és lángoló hazaszeretete mellett tesz tanúbizonyságot. Közeli kormányrekonstrukcióröl irnak a prágai hétfői lapok Udrialt Malypetr váltaná fel — Más miniszteri tárcákban is személyi változások várhatók? Prága, január 18. A Montagsblatt írja: A cseh agrárpárton belül az utóbbi időben egyre gyakrabban ismétlődnek meg a támadások Udrzsal miniszterelnök ellen. Ezt a kampányt az a jobbszárny vezeti, amelyhez Sta- nek, Vrány és Zadina tartozik. E tényre való tekintettel Udrzsal miniszterelnök pozícióját megrendültnek tekintik és politikai körökben már a Kormány rekonstrukciójának lehetőségéről beszélnek. Utódjának Malypetrt emlegetik, míg Hodzsa kilátásait a jelenlegi helyzet mellett csak nagyon csekélyeknek tartják. Ha tavasszal kormányrekonstrukcióra kerülne a sor, úgy egyik-másik miniszteri tárca is uj vezetőt kapna. Ezzel kapcsolatban különösen sokat beszélnek a közélelmezési minisztériumról. Az uj helyzettel magyarázzák Udrzsal szombati látogatását Svehla volt miniszterelnöknél. Prága, január 18. A kormány szigorú takarékossági rendleletekkel igyekszik segíteni az államipénztár helyzetén s e célból az 1982. évi állami költségvetés keretén beliül való gazdálkodásra nézve szigorú takarékossági utasításokat adott ki. Ezen utasítások szerint a minisztériumok havonta a hinek, szellemi és anyagi támogatásban részesíteni nemzeti életünk gyökerét, a magyar falut. Hangoskodás és plakátok nélkül, de szívós és céltudatos nemzeti munkával. TakaréA Poledni List ugyancsak erről hoz jelentést s megemlíti, hogy Malypetrt az agrárpárt jobbszárnya ma már szikesen látná a miniszterelnöki székben, mert az utóbbi időben élesen elfordult a Vártól. A kormányrekonstrukcióval kapcsolatban pedig azt Írja, hogy Bechyne, Meisner, Dos- tálek és Mlcsoch adnák át más pártembereknek a helyüket. Az eltávolításra kiszemelt miniszterek közül azonban egyesek elkeseredett harcot kezdenek pozíciójukért, mert attól félnek, hogy ha most elbuknak, soha többet nem jutnak miniszteri tárcához. A két hirt egyelőre fenntartással közöljük, mert egy kormányrekonstrukció komoly koalíciós válságot idézne elő s a koalíció berkeiben semmitől sem félnek jobban, mint ettől. Különösen a szocialisták ragaszkodnak a mai kormányhoz. telnek csak az egytizenketted részét vehetik igénybe és pedig nemcsak a személyi, hanem a dologi kiadásoknál is. A rendkívüli hitelek igénybevételénél a pénzügyi törvényben megállapított ötvenezer koronás maximális határt ötezer koronára csökkentik. A költségvetési tételek áthárítása, koskodni mindenben, amiben kell és amiben lehet, de teljes lelki és anyagi erővel részt- venni a magyar társadalom megerősítésére irányuló nemzeti önsegélyzés munkájában. vagyis az úgynevezett virement csakis a pénzügyminisztérium engedélyével s a legr ritkább esetekben alkalmazható, ha a szakminisztérium igazolja, hogy az államgazdálkodás szabályszerű menete vagy az állam kötelezettségeinek teljesítése megkövetelik ezt az intézkedést. A kormány intézkedései szerint a minisztériumok csakis a halaszthatatlan kiadásokat realizálhatják. Ez okból a minimumra csökkentendők az államsegélyek, szubvenciók, a hivatalos utazások költségei s hasonlók. A beruházásoknál a munkálatokat, illetve a szállítást nem szabad addig kiadni a vállalkozónak, amíg pontos megállapítást nem nyer az, hogy az állam miképpen fedezi a költségeket készpénzzel. A szubveneió-jellegü kiadások fedezésére szolgáló hiceltételekre a pénzügyminisztérium engedélye nélkül még Ígéretet sem szabad tenni. A beruházási műveletnél a pénzügyminisztériummal érintkezésbe kell lép ni ők az állami hivataloknak és attól meg kell tudnunk, hogy az a szükséges pénzösszegei mely időre tudja rendelkezésre bocsátani. A minisztertanács ugyancsak irányelveket dolgozott ki, amelyekkel a nyugállományba való helyezést szabályozza. A főelv itt az, hogy munkaképes alkalmazottat nem szabad nyugdíjba helyezni. A közegészségügyi minisztérium valamennyi alárendelt hivatalának utasítást fog adni, hogy a nyugdíjazás céljából orvosi bizonyítványt kérő személyek orvosi vizsgálatát a legszigorúbban végezzék. A hivatalnokok előlépésére a következő irányelv a mértékadó: A megürült szisztematizált helyre csak egy teljes félévi szünet után nevezhető ki utód. Elölépésben csak az részesíthető, aki valamely kategóriában az előző előléptetés óta legalább három évet töltött. Kivételnek csak a vezető tisztviselőknél van helye, továbbá a bíráknál, végül oly tisztviselői állások betöltésénél, amikor a kinevezés takarékossági okokból már nem odázható el. A három évi várakozási időt akkor is mellőzni lehet, ha valamely hivatalnok az alacsonyabb fokozatban önhibáján kívül aránytalanul hosszú időt töltött. Oly koros hivatalnokok, akik a teljes szolgálati idő vége felé járnak, vezető helyre egyáltalán nem nevezhetők ki A kormány szigorú takarékossági intézkedéseket adott ki Megtakarítások a szubvenciókon, beruházásokon — Munkaképes alkalmazott nem nyugdíjazható — Megszigorították az előléptetéseket
