Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-16 / 12. (2825.) szám

1982 január 16, szambát. T»I^(^/V\AOYARHlRLAI> 9 Három évvel férje öngyilkossága után a nyomorba jutott asszony is a vonat kerekei alatt fejezte be életét Nem tudta eltartani három kiskorú gyermekét s elkeseredésében önként megvált az élettőt JSzmHÁzKönWKaLTfiRA Varsányi Irén vendégszereplése Komáromban Komárom, január 15. A Komáromban id)&aő Földesisz-íntársfiilat kedden és szerdán a legnagyobb magyar színésznők egyikét, Varsányi Irént látta (vendégül. Varsányi Irén Paiul Géraldy: Ezüst lakod a lom és Somerset Maugbam: A szent láng cimü darabjában mutatta meg utólérhetetlenül finom, mélyen emberi mű­vészetét. A Varsányi-esték természetesen telt házakat vonzottak és a közönség meleg ünneplésben részesítette a vendégszereplő művésznőt. Varsányi Irén mindkét színdarabban az anya szerepét adta. Nemesen egyszerű, a llélek halk húrjain játszó művészete nagy és maradandó hatást váltott ki. Egy-egy gesz­tusa, szava, mozdulata, sokatjelentő hallga­tása bennevibrált a nézőiben sokáig. Varsá­nyi Irén túl van azon, hogy egyszerűen iát- szék: amit adott, az dokumentálisan emberi, mélyről jövő lélek-játék s a kis vidéki szín­pad méretein túl, messzire ragyoglatta nagyszerű művészetét. A színjátszó partnerek igyekezetük legja­vát adták s igyekeztek hozzáalakulni a nagy művésznő játékához. Ez különösen a máso­dik estén sikerült. Ez az este megérdemelt sikere volt a társulat tagjainak és stílusban, tempóban nem lehetett kifogást emelni. Kádár Gaby megmutatta, hogy jó prózai színésznő, meggyőző erejű játékos. Torday Magda is tehetsége javát adta, a szerep ne- kivaló volt. Honti Sándor dr. ezúttal más­ként adta önmagát, mint eddig tette s az egyformaság béklyója alól szabadulni tu­dott. Nagyba Jő színész azonban Bihari Nán­dor, aki mindig uj. Sashegyi József és Bánó Mihály is szépen simultak az előadáshoz. Az Ezüstlakodalóimban Mátrai Sándor tűnt ki, a többiek nem egészen tudtak teljes lélekkel hozzáille&zkedni a darab osipkeszerü han­gulatához. A nagy művésznő közelsége tempót és stí­lust Javított, az előadás pergett s a kiállítás is megfelelő volt ezúttal, amit nem minden darabról lehet elmondani. , Kis interjú Varsányi Irénnel Varsányi Irén a lehető legritkábban jár kávéházba. A legszolidabb háziasszony és családanya életét éli Pesten. Színpadon kí­vül egy nagyon szerény, nagyon finom, kedves asszony, színpadon jó partner, ked­ves segítőtárs: a kollégái rajonganak érte. Egy színésznő, akinek nincsenek manirjai, aki nem ideges és aki egy félórával hama­rább jön a Vígszínház próbáira, mint azt a fekete tábla kívánná. Becsületesen, hittel fogja fel nemes mesterségét. Végtelenül kedves, behízelgő szavú asz- szony. Szerényen, szinte mentegetőzve ül a kis vidéki kávéház délutáni unalmában és éppen sétálni készül a városba, amikor megtaláljuk. Csak egy pár szót: — Egy színésznek nincsenek kedvenc szerepei, mindig az uj szerep izgatja a fan­táziáját s kedvét. A legfiatalabb gyerek. Mikor aztán a szerep már öreg lesz, fölnő, akkor elhagyja az ember. A szerep tartja a színészt. Legkedvesebb szerepeim a Liliom volt és a Dada. Régen volt... — Sajnos, ilyen szép darabok most nem születnek. Semmi uj darabra nem készülök, de ha születik számomra egy, az majd meg fog találni. Privát életet élek, van egy nagy fiam s egy lányom, aki most ment férjhez... — Ritkán járok vendégszerepelni. Érsek- ujvárott, Kassán meg Ungvárott voltam ed­dig. Az uram nem szereli, ha vendégvszere- pelni járok. Pedig szeretem az ezzel járó kis izgalmakat. Uj város, uj közönség... — Meg vagyok elégedve a partnerekkel. Sok igyekezet, nagy jóindulat van bennük s megértem a vidéki színészet mai nehéz helyzetét. Mert hiszen a színházi válság itt nyilvánul a legnagyobb mértékben. Mi a színházi válság? Tisztára gazdasági válság. Az emberek legelőször a színházról monda­nak le, azzal, hogy szórakozni nem föltétle­nül szükséges. Érdekes, hogy a szegényeb­bek járnak gyakrabban színházba. — Nincs az a színész, aki egymagában képes színi művészetet csinálni. Egyik szí­nész kiegészíti a másikat. Nem úgy van itt, mint a festőnél, szobrásznál, ahol egy em­ber jelenti a művészetet. A színész mindig csak másokkal áll meg és tud dolgozni... (És most közbeszól Földes direktor: „Azt kellene megkérdezni, nem Varsányi I Sn­Zsoina, január 15. (Saját tudósítónktól.) Tegnap reggel fél hétkor borzalmas módon vetett véget életének Novak Ilona zsolnai asz- szony. A posztógyár iparvágányán egy moz­dony tolatott s amint a gyárépület elé ért, hir­telen egy asszony ugrott a sínekre és a moz­dony elé vetette magát. A mozdony kerekei derékben szelték ketté az öngyilkos nőt. A borzalmas öngyilkosság ügyében megindult vizsgálat megállapítása szerint Noválc Ilona nyomorában követte el végze­tes tettét. A szerencsétlen asszony férje három évvel ezelőtt Brodno közelében feküdt egy vonat aiá, a legnagyobb nyomorban hagyva feleségét és három apró gyermekét. tői, hanem Hevesi Sándortól, a Nemzeti Színház igazgatójától: Mért nem tagja már Varsányi Irén a Nemzetinek? Ez volna a kérdés...“ Varsányi Irén mosolyogva hárítja el ma­gától a feleletet s szerényen szól: — Ugyan, kérem ...) Aztán fölkel s mint egy helybeli uriasz- szony, sétálni indul a komáromi fagyos uc- cán. (sz. v.) Hogyan leit Nagy Endre költő? Nagyszőllős, január. Kitűnő tökünk, Nagy Endre ittléte alkalmával mesélte el életének eme sorsdöntő epizódját. — Annak idején, mikor jogásznak készültem, itt Szökősön Makár dr. ügyvéd urnái bojtároskod- tam. Egy szép napon az öregnek ki kellett utaznia a közeli vidékre. Mielőtt azonban elutazott volna, egy, az íróasztalon lévő peres okiratra mutatott és így szólt hozzám: „Ma be fog jönni egy vidéki parasztasszony, X. Y. nevű, aki perköltségek fejé­ben 20 forintot kell, hogy fizessen. Ezt az összeget okvetlenül fizesse ki, mert már régóta tartozik vele.'* — Ezzel Makár ügyvéd ur eltávozott. Nemsokára rá beállított a kérdéses kliens. Közönséges, sze­gény parasztasszony volt Nagy bőbeszédűséggel előadta, hogy évekkel ezelőtt egy ügynök járt náluk a faluban, aki olcsó áron szecskavágógépet kínált nekik, ők meg is vették, fizettek is rá vala­mennyit Azóta már egészen kifizették, de azért nem akarnak nekik békét hagyni. Már elárverezték egyetlen tehenüket, kis földjüket, s mo6t már a házukat is el akarják árverezni az urak. így si­ránkozott a szegény asszony. — Engem rendkívül felháborított ez az igazságtalanság. Nem elég, hogy a szecska vágót kifizettették, megfosztották őket megélhetési lehetőségüktől, most pedig még ha jléktalanokká akarják tenni őket... Kezeim közzé fogtam a periratot, elszakítottam s átnyúj­tottam az asszonynak: „Fogja, jó asszony, nem kell semmit sem fizetnie, mehet nyugodtan haza ...“ A parasztasszony nagyboklogan, hálál­kodva vette tudomásul nemes cselekedetemet s alig tudtam megakadályozni, hogy ne csókolja meg a kezemet. Én is nagyon boldog voltam attól a felemelő érzéstől, hogy ime, milyen szépet, magasz­tosát cselekedtem. De ez a lelkes hangulatom, sajnos, neim tartott soká. Néhány őrá múlva megjött az ügyvéd ur s érdeklődésére a legter­mészetesebb hangon elmondottam neki a történ­teket. — „Te jó Isten, — mit csinált, maga sze­rencsétlen! ...“ — tépte a haját Makár ügyvéd ur — „Hogy merte maga ezt megtenni, mi?!... — Majd az ajtóra mutatva, magából kikelve ordí­totta: „Pusztuljon innen, maga ... maga költő! .. — így lettem én költő — fejezte be érdekes visszaemlékezését Nagy Endre. Neufeld László. (*) Por Tóth Béla irodalmi hagyatéka körül. Bu­dapestről jelentik: A budapesti Nemzeti Szmház megbízta annak idején Békeffi Lászlót és Orbók Attilát azzal, hogy néhai Tóth Béla egyik elbeszé­lését: a „Boldogasszony dervis“-ét végjátékká dol­gozzák át. A Nemzeti Színház megbízásáról érte­sültek Tóth Béla örökösei: Szlávy Józsefné, Nagy Istvánné. Sági Győzőné, Uray Andrásné és Weisz Ferencné, akik tiltakoztak az elbeszélés feldolgo­zása é6 színpadra való alkalmazása ellen, azon az alapon, hogy az iró irodalmi hagyatéka felett, mint örökösök, ők rendelkeznek és a szerzői jog meg­sértése nélkül a Nemzeti Színház nem adhatja elő az átdolgozott noveltatémát. A Nemzeti Színház a tiltakozásra azt válaszolta, hogy a szerzői jogot megszerezték a Magyar írók Segélyegyíeíéiől, amely az elhunyt iró édesanyjától ajándékozás utján ju­tott nemcsak a Boldogasszony dervise, de Tóth Béla más irodalmi hagyatékának szerzői jogához is. Az örökösök ezután megállapítási keresetet nyújtottak be a budapesti törvényszékhez, kérve. Az asszony éj tnappá téve dolgozott, hogy gyermekeit eltarthassa, a viszonyok lerom­lása következtében azonban képtelen volt annyit keresni, hogy megél­jenek. Ismerősei előtt az utóbbi időben egyre gyak­rabban hangoztatta, hogy a szenvedést már nem bírja tovább és végső elkeseredésében ő is a vonat alá fog fe­küdni. Mielőtt az öngyilkosságot elkövette volna, megkísérelt miudent, hogy javítson a sorsán, munkája azonban nem volt annyit jövedel­mező, hogy családját eltarthassa. Amikor az öngyilkosságot elkövette, már teljesen le volt rongyolódva és minden értékesebb dolgát eladta, hogy gyermekein segítsen. hogy Ítéletben mondja ki, bogy az örökösöket il­leti a Boldogasszony dervise cimü novella szerzői joga. de egyébként is a törvényszék állapitsa meg Tóth Béla irodalmi hagyatékával kapcsolatban azt, hogy tulajdonképpen kik rendelkezhetnek a mü­vek fölött. A törvényszék szerdán tartott megálla­pítási pörben érdemleges tárgyalási A keresetre a Magyar írók Segélyegylete, amely alperesként szerepel, előkészítő iratban azt válaszolta, hogy Tóth Béla édesanyjától szerezték meg a szerzői jogot és tagadta, hogy az örökösök volnának az iro­dalmi hagyaték örökösei is. A bíróság azzal napol­ta el a tárgyalás, hogy a felperesek tartoznak a leg­közelebbi tárgyalásra becsatolni Tóth Béla halál­esetére vonatkozó iratokat és igazolni tartoznak örökösi minőségüket is. (*) A Haramiák százötven év előtti bemutatója. Százötven éve, 1782 január 13-án mutatták 'be Schil­ler Haramiáit a mannhelmi szi házban. Friedrich Schiller, foglalkozására nézve tábori felcser, akkor mindössze 23 éves volt. Ezzel a darabjával, amely gyökeresen szakított minden konvencióval és ha­gyománnyal és amelynek későbbi drámatörténeti jelentősége egyenesen beláthatatlan, Schiller egy csapásra a német drámaírók élére került. A darab témáját, egy Schubert-féle elbeszélés szolgáltatta, amely néhány évvel előbb jelent meg az egyik dél­német folyóiratban. A darab már évek óta készen volt, de Schiller hiába próbált rá kiadót találni. Végül adósságokba verte magát és 1781-ben saját költségén kiadatta. A könyv eredetileg névtelenül jelent meg, mert a szerző kerülni akart minden összetűzést felettes hatóságaival. A darabnak könyvalakban oly nagy sikere volt, hogy Schillert felszólították, dolgozza át színpadra is. A hellyel- közzel túlságosan zamatos és erőteljes nyelvet kissé enyhítették. És a cselekményt Miksa császár ide­jébe helyezték át. A darab óriási hatást gyakorolt a bemutató közönségére, amely nyomban észre­vette, hogy rendkívüli tehetséggel van dolga. Csak az udvari körök és intrikusok támadták meg a Haramiákat. Az egyik uralkodó herceg kijelentet­te, hogy ha a világ teremtésekor isten lett volna és előre tudta volna, hogy ez a darab meg.iródik, akkor nem teremti meg a világot. Az egyik kriti­kus azt kifogásolta, hogy Schiller nem ragaszkodik az arisztoteleszi hely, idő és cselekmény-egységhez. A kritikus elismeri a szerző zsenialitását, de a si­kert elsősorban a közönség egyűgyüségére vezeti vissza. Egy má6i-k kritikus azon siránkozik, hogy milyen sötét színben látja Schiller a világot és a testi és lelki nyomorról milyen borzalmas képet fest. Egy harmadik kritikus a cselekmény képtelen­ségén elmélkedik. Egy másik viszont a történelmi háttér hibáin akadt fenn. A RUSZINSZKÓI MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰ­SORA UNGVÁRON: Szombat délután: A család esze. Szombat este: Lélekidomáx, Hittantanár. Sala­mon Béla hírneves komikus vendégszerep­lésével. Vasárnap délután: Kikelet-u. S. Vasárnap este: Lélekidomár. Hittantanár. Sala­mon Béla vendégfelléptévei. Hétfő: Cigánybáró. (Amerikai rendszerű előadás.) AZ rVÁN-TÁRSULAT MŰSORA LOSONCON: Szombat; Pesti család. (Megnyitó előadás.) Vasárnap délután és este: Pesti család. Hétfő: Huszárfogás. Operett-előadás. Kedd: Huszárfogás. Szerda: Meddig fogsz szeretni? Vigjáték-ujdonság. Csütörtök: Leány vásár. Operett-repriz. Péntek: A törvény nevében. Bűnügyi dráma. Szombat: A ballerina. Operett-újdonság. AZ EPERJESI SCALA-MOZGÓ HETI MŰSORA: Szombaton, vasárnap, hétfőn, január 16., 17. és 18-án: Dreyfus. RÁDIÓ AS#EL0EWE Háromfoku, teljesen világítóhálózatba kapcsolt készülék Type 645 W príma minőség Hé 1400.­lámpákkal és vezetékkel együtt Minden rádiókereskedönél kapható Kizárólagos képviselő C.S.R. részére LOEWE-RADEO Ges. m. b. H. Prága II.. Príéná ul. 2. 1 Tiz nemzet nevezett be eddig a prágai aszíaíi-tenmsz világ­bajnokságra A MAGYAR CSAPATBAN MEDNYÁNSZKY MÁRIA IS JÁTSZIK Prága,x január 15. A január 25-<én kezdődő asz- tali-tenni6z világbajnokságra eddig 10 nemzet küldötte el nevezését. Ezek: Anglia, Franciaország, India, Jugoszlávia, Litvánia, Lettország, Magyar- ország, Ausztria, Németország és Csehszlovákia, A magyar csapat tagjai a következők lesznek: Szabados Miklós, Barna Győző, Dávid Lajos, Bellák László, Kelen István, valamint K. Med- nyánszky Mária és Siposs Annus. A magyar csa­patot Mechlovits Zoltán kapitány, volt világbajnok kiséri. A verseny ünnepélyes sorsolása a résztvevő államok prágai diplomatáinak jelenlétében a jövő hét közepén ünnepélyes keretek között folyik le. Országos siverseny Körmöcbányán Körmöcbánya, január 15. Tudósítónk jelenti: A Kárpátegyesület körmöcbányai osztálya január 22—24. rendezi meg 9. sífutó és síugró versenyeit, a HDW tátrai körzeti versenyei gyanánt országos jelleggel. Versenyiroda a körmöcbányai „Szarvas (Jelen) szálloda 1—2. szobája. A nevezések ide küldendők. A verseny vezetőségében az ismert kitűnő körmöc­bányai sportférfiak állanak, akiknek személye, valamint a gyönyörű dijak előre garantálják a verseny erkölcsi és sportbelli sikerét. )( A Viktória Zsizskov Bordeauxban a városi teamt 7:1 (1:1) arányban győzte le Bradáos (5) és Watzata (2) góljaival. A zsizskoviaknak ez volt a 14. túr agy őzelmük. A Viktória vasárnap Toulouse-ban vendégszerepei. )( A csehszlovák amatőr bajnok prágai DFC március 20-án a tavalyi amatőr bajnok SK Brati- slava ellen játszik Pozsonyban. A revansmeocs április 10-én lesz Prágában. )( Az Oxford University Párisban a Stade Fran?ais-val 0:0 arányban eldöntetlenül mérkőzött. )( Tildén legyőzte Najuchot. Osikágóból jelentik: A Tildén Co. itteni vendégszereplésén Tildén a német Najuchot 7:5, 6:4 arányban győzte le. )( Nekolny legközelebbi amerikai meccse Miami­ban folyik le. A csehszlovák profi boxolóbajnok ellenfele Ace Hudkins lesz. )( Lavinaszerencsétlenség áldozata lett Bischoff, Svájc legjobb sífutója. A Mont Blanc francia olda­lán tréning közben váratlan hógörgeteg fogta el ée mig társa megmenekült, Bischoffot holtan találták meg a lavina alatt. )( A Zombory-testvérek Stockholmba költöznek. Budapestről jelentik: Zombory Ödön és Zombory Gyula, a Magyar AC két európai hírű birkózója a közeljövőben véglegesen Stockholmba költöznek, ahol álláshoz jutottak. A Zombory-testvérek már nem vesznek részt az esedékes magyar-csehszlovák válogatott mérkőzésen sem. )( Minich Jenő dr., a Budapesti Korcsolyázó Egyesület igazgatója fogja Amerikában a magyar olimpiai kiküldöttek számára a gyűjtést megren­dezni. Reiff Bútorgyár Banská Bystrica. Szőnyeg és gyermekkocsi gyári lerakata. Complett lakás és irodaberendezísek. Tervek és aján'atok dij- ta'nnok. A!’an ók’.ú í'ás! Előnyős fizetési feltételek I

Next

/
Thumbnails
Contents