Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)
1932-01-16 / 12. (2825.) szám
JO ___ ^R VGAI-7^<AAkHlRLaa Közcíazda sácP . jfi‘ ' r* ni ~ i i i Wf A hitelbiztosítás megoldása Irta: Feuerstein Márton kereskedő Királyhelmec, január 15- A köztársaság területién három hitelezőket védő egyesület és számos információs iroda működik. Ez a miii- ködiés azonban — nagyon enyhén szólva — erősen hiányos. Ezért az említett egyesületek helyett, illetve azok alaposabb kiépiléseképpen megal aki tandó volna szövetkezeti alapon az Országos Nyilvántartó és Hitelbiztosító Intézet. Minden cég, amely jelenleg a hitelezőket védő egyesületnek a tagja, belépne ebbe az intézetbe. Az egyes cégek forgalma szerint volna megállapítandó, hogy mely oég mennyi üzletrészt köteles jegyezni és 'befizetni. Egy részjegy ára 1000 korona s ennek tulajdonosa örökös tagja az intézetnek. A tag külön tagsági dijat nem fizet, azonban az első öl évben neim élvez osztalékot. A tag az üzletrészét felmondhatja, azonban csak a megalakulástól számított harmadik év eltelte után s a felmondási idő két év. Aki nem tag, az az intézetnél hitelt nem biztosíthat és információt nem kaphat. Az intézet központja Prágáiban volna. Az állam területének politikai, közigazgatási felosztása szerint az egyes tartományokban, illetve azok székhelyén az intézet vezériigy- nökiségeket állítana föl s ezek alá volnának | rendelve az expozitúrák. Minden ipartársulat székhelyén volna egy expozituxa, melynek hivatalos helyisége a költségek megtakarítása céljából az ipartársulat helyiségeiben volna. Az expozitura a körzetéhez tartozó adósokat nyilvántartja s az adósok helyzetéről havonként jelentést tesz a vezérügynökségnek, ez pedig negyedévenként tesz jelentést a központnak. Már most, ha valamely gyárostól vagy nagy- kereskedőtől hitelt igényel a kiskereskedő, úgy a gyáros vagy nagykereskedő kérdést intéz az illetékes vezérügynökséghez a vevő hitelképességét illetőleg. Az információ úgy szólhat, hogy a vevő Ugyan már igénybevett mondjuk 60 ezer korona hitelt, azonban még 40 ezer hitelre jó. A gyáros ekkor 20 ezer korona értékű árut hitelbe ad a vevőnek, ugyanakkor azonban a nyújtott hitelt biztosítja az intézetnél s a biztosításért 5 százalékot fizet. A biztosítási dijat a vevő köteles lefizetni s amíg azt nem fizeti meg, addig hitelt nem kap. Előadódhafik oly eset, hogy a vezérügynök- ség nyilván tartás a szerint a venni szándékozó már túl van terhelve hitellel. Természetes, hogy az igazságnak megfelelően kell jelentést tennie a gyárosnak vagy nagykereskedőnek, aki a vevőjét értesíti, hogy árut hitelbe csak úgy adhat, ha a vevő korábbi hitelezőinek megfelelő összeget fizet adóssága törlesztésére. Az expoziturák a körzetükben nyilvántartott személyek hitelképességéről negyedévemként közvetlenül meggyőződni kötelesek s erről jelentést tesznek a vezérügynökség- nek. A hitelek ily pontos nyilvántartása lehetővé teszi a váltóóvatolási, 'perlési, végrehajtási, bírósági, törvényszéki, kényszeregyezségi, vagyonfelügyelői és csődtömeggondnoki költségek megtakarítását, mert a fizetésképtelenséget az intézet a saját hatáskörében maga is megállapítja s javaslatára a hitelezők az 'adóst bizonyos százalékos bönifikációban részesítik, feltéve, hogy az intézet megállapította azt, hogy a fizetési nehézségeket nem idézte elő szándékosan az adós. A felfektetett nyilvántartások segítségével egyébként nem nehéz feladat annak a megállapítása, hogy ki a jó- és ki a rosszhiszemű adós. Megtörténhetnék, hogy az a kiskereskedő- vevő, aki valamely ügylet lebonyolításánál 20.000 koronányi hitelre volt biztosítva, fizetési kötelezettségének a nagykereskedőivel szemben pontosan eleget tett. Az intézet köteles tehát igazolást kiállítani neki, hogy 20 ezer korona szabad hitele van a kiskereskedőnek, amelyet az illető azonnal igénybe is venne — másodszor — vagyis itt az intézet károsodnék a biztosítási dij megröviditésé- vel. Ez azonban elkerülhető a számlabiztosi- tás bevezetésével, ami azt jelenti, hogy a kiskereskedő minden egyes vételi ügyletét be kell biztosítani. Ugyanazt a számlát másodízben még kisebb összegben sem lehetne biztosit ani. Befejezés előtt egy kis példában fogom bemutatni a hitelüztetre vonatkozó szomorú tanulságokat. Mondjuk X. pozsonyi ur 1 millió korona alaptőkével textilnagykereskedést nyitott. Rövid időn belül a forgalma megkívánta a raktár- készlet fölemelését. Több saját tőkéje nem lévén, igénybe vett egy 500 ezer koronás hitelt. Ali" két-ihárom év múlva konstatálta, hogy kinnlevősége meghaladja az 1 milliót és ennek arányában az ő tartozása is 1 millióra szaporodott. érezvén, hogy ha nem fog idejében a sarkára állni, könnyen meginoghat. A legnagyobb szigorral megindítja a felszólítások lavináját. Ám az adósai, egyrészt a gazdasági krizis folytán, vagy mert szintén hitelbe helyezték ki az árut, esetleg a nemfizetéses járvány hatása alatt, alig reagálnak. Következnek a pörlések és ennek természetes következményeképpen az inzolvenciák. Mígnem kitűnik, hogy kinnlevőségeinek a fele dubiózzá vált. Ettől még csak fél- éjszakát nem alszik. Következik a nagyobb báj. Mert az ő hitelezőinek is vannak kötelezettségeik, most már őt is kezdik szorítani. Nála az eset már kényesebb, egyrészt, mert szerinte, illetve a leltár szerint a raktárkészlete és kinnlevőségei még mindig 50 százalékkal haladják túl a passzívákat, és mert nem szeretné azt a látszatot kelteni, hogy üzlete megingott — tehát kényszeregvezséget sem kérhet. Következik az após, vagy gazdag nagybácsi igénybevétele. Ugyan? hiszen csak egy kis hitelgyulladásról van szó. Egy 100 ezer koronás injekció és rövidesen kiheverem az egészet. Ám ez csak csalogató délibáb, nincs megállás, — továbbra is ad hitelbe és vesz hitelbe. Következik az elkerülhetetlen agónia. A kihelyezett alaptőkéjének csak egy kis töredéke vált behajthatóvá, az is csak 20 hónapos egyenlő részletben. Megcsinálta a saját temetésére vonatkozó gyászjelentést, a leltárt. - Aktívák: Raktárkészlet 500 ezer. Kinnlevőségek 1 millió 500 ezer. (Ezzel szemben passzívák is 2 millió.) A kinnlevőségekből csak egy harmadrészt remél viszontlátni; bemondja a vizet. Kiegyezik 45 százalékra; hitelt nem kap, fizet 3—4 részletet. Lassan megszokja, hogy tönkre kell menni. A vége: egzisztált 6 évet. Béke hamvaira. A javaslatom alapján pedig az történik, hogy X. pozsonyi ur, mint fönt, 1 millióval textil- nagykereskedést nyit. Mint nagykereskedő, a; leendő kín lévőségéi 75 százaléka erejéig min- j dig biztosítva lesznek. Az expozitura 1 milliós; hitelképességet állapit meg neki. Vagyis 1 milliós alaptőkével egy másik milliós kamatmentes hitelt forgat üzletében. Ilyenformán két oknál fogva érdeke, hogy belépjen tagnak. Egyrészt, hogy nyugodtan köthessen hitelüzleteket, másrészt, hogy a saját hitelképességét megszilárdítsa a bebiztosított kinnlevőségei folytán. Tegyük föl, hogy valamely oknál fogva szükségessé válik a revízió, maly azt állapítja meg, hogy a raktárkészlet napi értéke 750 ezer, kinnlevőségei 1 millió, vagyis mutatkozik egy 12 és félszázalékos (250 ezer koronás) hiány. Cég megindokolja, hogy a hiány reális alapon keletkezett. Fönti 'esetben az -intézet, a szenvedő hitelezőkkel karöltve (mint tagtársat), abban a kedvezményben részesíti, hogy 2 százalékos késedelmi kamat; lefizetése ellenében a számlát uj terminusra prolongálja (prolongációs kedvezményben csak -tag részesülhet) és csak akkor kap újabb hitelt, ha a prolongált számlák ki lettek egyenlítve. Viszont, ha 500 ezer koronás hiány mutatkozna, úgy ettől fogva 250 ezer koronás hitellel kevesebbre lesz ajánlva, és igy tovább, a százalék arányában, kulcs szerint. A javaslatom szerinti hitelbiztosításból a fogyasztó közönségre is nagy előny származik. Olcsóbb lesz az áru! Röviden és világosan a következő okoknál fogva: A nyerstermelő hitelt nyújtott gyáros vevőjének, esetleges veszteségekre számítva, kalkulált 10%-ot. A gyáros hitelt nyújtott a nagykereskedőnek, ő is kalkulált 10%-ot. A nagykereskedő hitelt nyújtott a kiskereskedőnek, ő is kalkulált 10%-ot. Mire a fogyasztóhoz került a cikk, 30%-kai emelkedtek az árak. Ezzel szemben a javaslatom értelmében csak háromszor per 1.7%, vagyis 5 százalék lesz elég a veszteségre számítva. Ebből aztán automatikusan következik, hogy a fogyasztó alig szorul hitelre. Mert föltehető, hogy a fogyasztó az évi szükségletének állandóan csak 25 százalékát igényli hitelbe. És ha az -árak önként ennyivel redukálódnak, úgy mindenki a jövedelméhez mérten, készpénzen vásárolhat. Az osztrák pénzintézetek meghosszabbították az osztrák vasútiaknak adott hitelt. Az osztrák államvasutak mintegy 100 millió sil- iingigel tartoznak az ausztriai magánbankoknak, mely adósság január elején veit esedékes. A pénzintézetek ezt a hitelt most újabb egy évvel meghosszabbították. A gépek vámmentes behozatala. A kereskedelemügyi minisztérium jelentése szerint a múlt évben csaknem 9000 folyamodványt intéztek el, amelyek gépek vámmentes 'behozatala iránt adattak be. Elbből a számiból 500 folyamodivány esik még 1930-ra s igy 1931- ben 8500 ily kérvényt adtaik be. Az általános irányelvek szerint elintéztek 2000 kérvényt s igy ezek a kérvényeik nem jutottak a tanács- testület elé, a többi 7000 kérvényt a tanács- testületben intézték el. Az 1932. évre isimét 500 elintézetlen kérvény maradt. Az utóbbi hónapokban egyre kevesebb kérvény érkezik, ami annak a jele, hogy a gazdasági válság i miatt kisebb a vállalkozási kedv. A kérvényeidnek mintegy 75 százalékát kedvezően 1 intézték el. 1932 január 16, szombat. Devizaárfolyamok ’: DAPEST BÉCS BÉRLIK ZÜRICH ma Legnap ma kegnap ma cgnap ma ,egnap Bnenot Airee .•>■>*» —•— —• • 1.033 1.073 127.— 130.— Konstantinápoly e e • e e • —•— ——•— —• —.— •— ——.— London ...,•■•• > 19.95 19.25 24.50 23.95 14.35 14.37 17.50 17.35 New-York . . . > e e e . 571.- 571.- 709.20 709.20 4.209 4.209 513.25 613.37 Bio de Janeiro • e e e e • —•— —•— —• —•— 0.251 0.255 —• —. — Amsterdam 228.95 229.- 284.80 284.90 ^g.03 ^g.23 206.- 205.80 Athén . , i i ■ e e i i —.— —.— —— •— 5.395 5.195 6.70 6.70 BrtUael 79.20 79.20 S8.35 98.60 58.44 58 69 71.30 71.30 Belaingfors —•— —•— —• —•— 6.CI4 6.894 7.60 7.60 Réme . .*■•■•••> 28.70 28.80 36.10 36.10 21-24 21.40 25.87 26.C2 Belgrió . . • « • e 1 e • 10.12 10.12 ——.- 7.433 7.393 9.10 9.09 Kopenhága . • e • . • • * 1C6.60 106.10 132.50 131.50 78.72 79.62 96.50 95.50 Oslo . • « ..........................* 105.80 105.30 131.60 130.60 78.02 78.52 96.50 94.80 Pi rié . . ee « 22 37 22.38 27.82 27.92 16-50 16.53 20.11 20.12 Présre ..et.ee>>. 16.92 16.92 21.01 21.01 12 46,5 12.47 15.20 15.21 Zürich ..>>.>>.. 110.80 110.80 138.20 138.40 82.97 82.12 -•- -.— Sofle . * e > > e e e > • 4 13 4.13 5.13 5.13 3.057 3.C57 3.70 3.71 Madrid ..ecete*. —.— - - 60.20 60.20 35.66 35.71 43.30 43.30 Stockholm ..>>.>.. 108 50 107,90 134.25 134.70 79 92 79.37 97.50 97. Budapest . ............................. 124.29 124.- 69.94 64.93 -.— — Bé ce . . e • t • e e t • 80.45 80.45 —.- 49,95 49.95 -.- —.— Versó ....*>■>>• 64 15 64.15 79.66 79.46 47.10 47.25 57.35 67.45 Berlin ......... 135.5d 135.55 168.— 168.50 —.— ------- 121.t0 121.30 Egyes eu rópai sodronygyárak beszüntetik a termelést. A nemzetközi sodronykartel, illetve ennek brüsszeli értékesítési irodája megállapodott a holland gyárakkal, hogy ezek öt évre beszüntetik a termelést s ezért természetesen megfelelő kárpótlást kapnak a kar- telitől. A szindikátus egyes németországi, dániai és romániai gyárakkal is folytat tárgyalásokat a teljes üzembeszüntetés érdekében. Nincs pénze a kínai államkincstárnak. Az uj kinai kormány sutyo6 .pénzügyi bajokkal küzd. Sun Fo miniszterelnök, a végrehajtó tanács elnöke, közhírré tette, hogy az államkincstárba havonta csak mindössze 6 millió dollár folyik be, holott egy hónap alatt katonai célokra 16 és közigazgatási kiadásokra 4 millió kell. Korai zöldség-termelési kísérletek. A hivatalos tényezők ez érdekelt szakkörök és magánosok bevonásával beható kísérleteket végeznek a korai zöldségtermelés terén. Ismeretes, hogy már a múlt év folyamán is megfelelő eredményekkel jártak a korai burgonya termelésére irányuló kísérletek és hogy belföldi korai burgonyát már 10 nappal korábban sikerült piacra hozni, mint azelőtt, bár tavaly a tél hosszú ideig tartott. Ezt az akciót most kiterjesztik a zöldeégfajtákra is. így Jung- bunzlau vidékén az úgynevezett felső fűtéssel igyekszenek a zöldség fejlődését és érését siettetni. Az érdékeltek nagyon bíznak e kísérletek kielégítő eredményében s azt remélik, hogy rövidesen sikerült teljesen fölöslegessé tenni a nagymennyiségű korai zöldség behozatalát. E kísérletek 6orán külölöns súlyt helyeznek a külföldi zöldségfajták meghonosítására is. ÉRTÉKTŐZSDE Javult a prágai értéktőzsde Prága, január 15. A külföldi tőzsdék tartós szilárdsága az itteni piacra is ösztönösen hatott a rendezési zárlat előtt. Különösen kezdetben mutatkoztak fedezésekre erőteljesebb javulások. Később az üzlet lanyhult és realizációk következtében a kezdetbeni árfolyamokat nem lehetett tartani. Általában azonban tegnappal szemben részben nem jelentéktelen nyereségek maradtak fönn A bankpiac nem változott ma, a beruházási piacon uj vevők jelentkeztek, úgyhogy a piac jobbára javulásokkal zárt. — Az ipari részvények piacán emelkedett: Északi Vasút 55, Orion 50, Cseh Morva 55, Prágai Vas, Északcseh Szén 34, Chamott 30, Északi Vasút bonnok, Schöller 20, Ringhoffer 16, Krizáik 17, Königshofi 15, Cseh Kereskedelmi 13, Poldi 11, Dux Rodenbachi 10, Aussigi Vegyi, Solo, Budweisi Sör, Centrokomise, Bánya és Kohó 5, Skoda 6, Egyesült Gyapjú 4, Amylon 3, Cseh Cukor 2 koronával, — A bankpiacon Sporo 2 koronával emelkedett. — A beruházási piacon a lisztköl- csön 50, népszövetségi 25, beruházási-közlekedési 15, 1923-iki beruházási és hadikölcsönkárpótlási 10, 5.5 és 6 százalékos IV-ik 5 fillérrel javult. Kassai részvények 2.75 százalékkal, hadseregszállitási és prémiumkölcsön 15, 4.5 és 3.5 százalékos IV-ik 10 fillérrel esett.-f A prágai devizapiacon London 2, Kopenhága 10, Oslo 6.75, Stockholm 6, Alexandria 2.25, Milánó 0.125, Páriis 0.11, Szófia 0.02, Berlin 2, Helsinki 2.5, Lisszabon 2.125 ponttal emelkedett, Amszterdam 1.35, Belgrád 0.2, Brüsszel 0.875, Madrid 1, Montreal 0.375 egységigei esett.-f A bécsi értéktőzsdén a nyitás nyugodt üzletmenet mellett barátságos volt, kulisszban többnyire javulásokkal. A szilárdabb irányzatra kedvezően hatott az Angol Bank által nyújtott százmilliós hitel meghosszabbítása és a heti zárlatkor történt fedezések. A zárlat nem egységes. Árutőzsde-F A prágai terménytőzsdén a forgalom ugyan nagy volt, de az üzlet nem fejlődött ki az általános érdektelenség miatt. Azonban a kínálat is nagyon lanyha volt, ezért az áralakulás befolyásoktól mentes maradt. Aránylag a gabonapiacon volt még némi élénkség, az összes többi szakmában teljes csend uralkodott. Az árak teljesen változatlanok. 4- A prágai cukorpiac nyugodt volt. Nyersáru prompt Aussig loko 59.75*—60.25.-f A mai budapesti gabonatőzsdén, amint budapesti szerkesztőségünk telefonjlja, az irányzat csendes volt. A következő árfolyamokat jegyezték: tiszavidéki búza 12.80—13.30, pestvidéki 12—12.20, egyéb 12.05—12.25, rozs 13.90—14, tengeri 14.30— 14”0 nn""ö + A berlini terménytőzsdén nyugodt irányzat mellett a következő árakat jegyezték: búza 222— 224, rozs 196—198, sörárpa 160—170, takarmány- árpa 115—120, zab 135—143, búzaliszt 27 50—31.25, rozsliszt 27—29.25, buzakorpa 9.50—10, rozskorpa 9.50—10, Viktoria-borsó 24—27.50, kis étkezési borsó 21.50—24, takarmányborsó 15—17, peluska 16—18, lóbab 14—16, bükköny 16—19, lenpogácsa 11.90—12, szárazszelet 6.50, burgonyareszelék 12.10 —12.30 márka. % A prágai értéktőzsde árfolyamai: tengap ina pénz ár* pén2 ára ftyeremónvkölcsön . . . , 98-45 98 95 98 30 93 80 )%-oi beruházol kölcsön . 95.85 96 35 t6.- 96x0 1%-os beruházási kölcsön 1923 94 85 95,36 94.95 95.45 Ü8ztköloíön .................. 93.25 93 7o 93.75 S4.25 6%-o» konvertálható kölcsön 96.— 96 50 96.— 96.50 5%-o» ív. államkölcsön . , 93 05 93 55 98 10 93.60 5%-oe államkölcsön 1928 . . 86.Qi 37'45 §6.95 87.45 4%-oe Kassa-oderbergi « • 71 72 — 7ü.— 70.25 4V6%-oe pótjáradék > • t - _ —~.— 4.2%-oe pótjáraiték , > • > 68 45 68 95 68.45 68 95 4%-oe pótjáradék . . e • 63:0 64'— 63.55 64' — 3.5l)%-oe pótjárad?k . , , — '— r*.— —* — Hadikölcsönkártalanitie . » 51‘i5 61 65 61.25 E4'75 5%-o» morva országos kölosön 87 50 88‘fcO 88. _ 89 — 3%-©» háború «Iőtti adósság 60 nx — — 60 25 — 5%-oe cseh lelzálog bank . lo2 7. 103'75 K^.va 1Q3'75 3%-o* morva lelzálog él országo* bank................... 99 50 100 50 ”50 1°°.E0 4%-oa Kassa-oderbergi 1889 . 73 _ — _ 71 Se _ — Cseh Agrár Bank , , , « 500*_ 502 — 5^0 502._ Lánder Bank ,.•>.» 564 _ 565 — c64'__ 56a^__ Jeeh Umo ...«>>• 9^ — 225‘— 224 _ 225#_ Cseh Eszkomt • • ■ > , j33 _ 235'— 233*__ 23o _ Jseh tparbank • 1 e e « 397'_ 399 — 397‘— 399 — Szlovák Bank . • ■ e > « 163 _ 166 — l63 __ lba Zivnostenská • • 1 1 « • 29j'— 297 — 296 _ 297._ Ositrák Hitel . . » • ( • —*__ —— *_ — Wie ner Bank véréin , , a • —' _ — _ —*_ — Jugo szláv Bank • * § § « —'__ 28'— 28*— Nordbah n . 4010 _ 4030*— 4070*_ 4080.— N’ordbatin Bonnok • ( « . 12üö‘_ 1215*— “*— — .*— Cseh Cukoripar , , a • , 306'_ 310'— 305 _ 315‘— SchöUer ...,«>. 6l0'_ 620'— 634*_ 640]— liorvit Cukor . . • 1 > t 105 — 107 — 10ö'_ 1.8'— Aussigar finomító , ( > , 530 — ?4f— 530 _ 540' — Erűik ........................... 1 470 - 480*— 49u’_ 49c/— Brága i Malmok t « 1 e • 800*— 810 — 800’— 810 — Koluu Műtrágya , « , > > 215 — —*— 215'_ — .*— Bulim Kávé '•(■■» 68'— —'*— 70'— 65,— Külini 6xee» • • > > g • —'— —— ’— —— lejipar ...*•>■• 620‘— —*— 620 — —*,— Aussigi Vegyi • ■ 1 1 . 472 — 474 — .4/0 — 478'— BuJweieel Bőr . * ■ , • 2130 — 2160’~ 2lo0'— 2^60.— Köuigshofer Cement . . . <260 ~ 1270 — 1275 — 1265]— Oseb-Morva Koiben-banők . 224ü!~ 2260j~ 2290]— 2ü0q.— Brünni Gépek ’— 124]— 128’— Kmgiioííer ..•••>> 4io'— 454 ~ 4o5 - <170.“ N'yugateseb 8zén > « a . 295.— 297.~ 296 ~ 298.— Alpme 4y — 51 — 4y - ;o.“ Berg «• HUtten................... 1385.- 139o'— 1390 - i4i.5.-* Poldi ..-'•>■•• 3Uo.— 307.~ 316 ~ 320.“ Prágát Vae . • 1 e e • 830 — 845.— 8g0.~ 870-“ Skoda....................... e 1 < 484.— 488.— 4gj — 494 “ Poz sonyi Kábel « > « * . 80Ú.— 810.— 800 ~ 810 “ luwald .............................. • 84 “ 88.— 84 ~ 88-“ JU eechaul Papír e ■ • e • 425.— 428 * 425.- 422-“ A prágai tőzsde devizajegyzései: január 14 január 13 Hiv. pénz áru pénz áru disk.% Amsterdam 1352.90 1356.90 1354.25 1358.25 3 Berlin . . 801.25 803.75 799.25 801.75 7 Zürich . . 657.125 659.125 657.125 659.125 2 Oslo . . . 631.— 634.— 624.25 627.25 6 Kopenh. . 641.— 644.— 631.— 634.— 6 Danzig. . 666.— 669.— 666.— 669.— 6 Stockholm 644.75 647.75 688.75 641.75 6 Mailand . 171.10 171.90 170.975 171.775 7 Paris. . . 132.21 132.61 132.10 132.50 2‘A London . 117.45 118.05 115.45 116.05 6 New York 33.71375 33.81375 33.71375 83.81375 3y. Brüssel. . 467.525 468.725 468 40 469.60 3‘/,; Madrid . . 286.50 288.50 287.50 289.50 6‘AI Belgrad . 59.525 59.775 59.725 59.975 5*/t Sofia . . . 24.51 24.61 24.49 24.59 9‘/t Warschau 377.- 379.— 377— 379.-1 7*/» Helsingí. . 48.30 48.70 45.80 46.20 8 Alexandria 120.10 120.90 117.85 118.65* 7 Bukarest . 20.05 20.25 20.05 20.25 8 Kowno . . 330.— 332.— 330— 332.—* 81/, Lissabon . 106.725 107.525 104.60 105.40* 7 Montreal . 28.065 28.185 28.44 28.56 8‘A Prága, január 25. Valuták. Holland 1352, jugoszláv 57.42%, német 798, belga 466, magyar 461, román 19.90, 6vájci 657, dán 618, angol 115.50, spanyol 268.50, olasz 170.40, amerikai 33.67%, norvég 613, francia 131.82%, bolgár 21.90, svéd 623, lengyel 376.37%, osztrák 405.50. PRÁGAI magyar hírlap Kéziratokat nem óraink meg és nem adunk vissza. — Ruszinszkói szerkesztő: Ráoz Pál. — Irodalmi főmunkatárs: Sziklay Fér .<• dr., Kaese, Éder-u. 9. — Budapesti szerkesztő: Zólyomi Dezső, I., Döbrentei-tér 9. Telefon: Aut. 559—49. , Ha kellemes szórakozást kíván, keresse fel a „SpeeIaB-Bark*-t Bor Ve l.-ként. Sörkimérés, lánc. Smfcliev. RadlIckA 27. Kiadja Szilassy Béla dr. — Nyomatott; nljrcj; nemneu t*ia űyouiuujauaa, rra&awuu, — A uy.omasert felelős; J, Ghánát. 9
