Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)
1932-01-14 / 10. (2823.) szám
1082 Január 14 eltörtek. rPI^^-MAG^AR-HTKLAP Gyújtogatok csóvát vetettek az Antverpenben vendégszereplőSarrasanni cirkuszra s a lángok tizenhárom elelántot s a cirkusz egész ruhatárát megsemmisítették A hajnali félnégy órakor támadt tűzvészhez egyórás késedelemmel vonult ki a tűzoltóság — Halomra lövöldözték az égő istállóból kitört elefántokat — Tízmillió koronára tehető a tűzkár — A lakosság szokottéin módon megnyilvánult ellenszenvében keresik a bűntett magyarázatát hivataliból le#x>411itotta a vádlott büntetését nyotehónapi börtönre. Moet megint a ka agad kerületi bíróság k.eAntyerpen, jánuár 18. Ma hajnali félnégy órakor az Antverpenben vendégszerepíő Sarrasanni cirkusz faépületéből lángnyelvek törtek elő, amelyek szélsebesen terjedtek és hamarosan befontak egy egész épületrészt, melyben az elefántok istállója, a szabómühely és a cirkusz ruha- és kelléktára volt elhelyezve. A tűzoltóság késedelemmel érkezett, de a helyszínre kivonult, katonasággal és rendőrséggel együtt meg tudta akadályozni, hogy a tűzvész átharapózzék a cirkusz telepének épületeire. A lángba borult fáal- kotmiányokiat azonban már uem sikerült megmenteni, a 24 elefánt közül-13 elpusztult a tűzvész következtében vágj'pedig a rendőrség sortüzeitől. A tüzifcől megvadulllt elefántokra a rendőrök tüzet nyitottak és golyóik több elelántot leteritettak. A tűzkár óriási, hozzávetőleges becslés szerint meghaladja a tízmillió csehszlovák koronát. Egyrészt ugyan megtérül biztosítás révén, minthogy azonban az előadások folytatása nem lehetséges, a clitasz igazgatóságát és alkalmazottait így is rendkívül érzékenyen sújtja a katasztrófa. A tűz kitörésének körülményeiről, amelyek gyújtogatásra engednek következtetni, valamint a módfelett izgalmas oltási és mentési munkálatról az alábbi jelentések adnak számot: A Sarrasanni cirkusz pár héttel ezelőtt érkezett Antverpenbe, miután a város polgármesteri hivatalától megszerezte a téli hónapokra szóló játszási engedélyt. Ez a cirkusz egyike a világ legnagyobb hasonló vállalkozásainak, óriási állatsereglete van, istállóiban és ketreceiben a többi közt 120 idomított ló, 24 elefánt és nagyszámú egyéb vadállat volt elhelyezve. Az állatsereglet csak egyrészét képezte azoknak a látványosságoknak, amelyekkel a Sarrasanni-cirkusz a közönségnek szolgálni tudott. Ezenkívül műsorát a legkitűnőbb artista- és fákirmutaIványok, légtornászok, bohócok töltötték ká. A cirkusz hetekkel ezelőtt kezdte meg vendégszereplését, de különösképpen, az általános érdeklődés mellett bizonyos ellenszenvet is kiváftott a lakosság köréből és ez az antipátia minduntalan megnyilvánult. Valószínű lég erre a körülményire vezethető vissza, hogy a cirkusz igazgatósága az utóbbi időben fenyegető tartattam leveleket kapott, például a tüzkiataeztrófa előtti napon a postás egy levelezőlapot kézbesített, amelyben az ismeretlen levélíró azzal fenyegette meg & cirkusz igazgatóságát, hogy az egész eelt- iábort megsemmisítik, ha a cirkusz a Hegrö- videbb időn belül el nem viszi a sátorfáját. Még huszonnégy óra sem telt el a levél megérkezése óta és az ismeretlen fenyegetőzők máris beváltották beígért bosszújukat. Reggeli félnégy órakor csaptak fel az első lángnyelvek a cirkusz öltözőjéből, amely mellett a ruhatár, szabómiihely, egy kisebb gépház, a közvetlen közelségben pedig huszonnégy elefánt istállója állott. A tiüzrladó talpra állította a cirkusz egész személyzetét, rög i ön b ozzáláttak az oltásihoz ée telefonon értesítették Antwerpen tűzoltóságát is, amely azonban lényeges késéssel érkezett a helyszínére. A késedelmet azzal magyaráz rák, hogy a tűzoltóság először a polgármestertől kért engedélyt ahhoz, hogy kivonuljon a tűzhöz és részt- vegyen az oltásban. Csak miután az engedély megérkezett, majd egy órával a tüzriadó után. vonult ki a tűzoltóság és teljes felszerelését munkába állította, hogy loküzdije a mind lohamoaublban terjedő veszedelmet. A tűzoltókkal egyidejűleg nagy óbb számú katonaság is kivonult s velük együtt rendőri készenlét érkezett a tűzhöz. A katonai és rendőri formációk a helyőrség parancsnokának vezénylése mellett látták el feladatukat. A tűzvész s a tiizilárma rendkívül felizgatta a ketrecbe zárt fenevadakat, úgy hogy órákon át széles körzetben messzire hallani lehetett . az elefántok kétségbeesett trombitálását, az oroszlánok ordítását s a többi vadállat hátborzongató üvöltését. A lakosságot közvetlen veszedelem is fenyegette, mert félő volt, hogy a felizgult vadállatok kitörnek ketreceikből és kiszabadulnak. Hogy ennek a veszélynek elejét vegyék, a rendőrség és a katonaság kordont vont a cirkuszteilep köré és lövésre tartott fegyverrel várta a vadállatok kitörését. A szelidi tőknek sikerült nagy nehezen rendet teremteni a ketrecekben, az elefántok istállójából azonban több megvadult elefánt kitört és ezek a katonaság és rendőrség golyózáporában hullottak el. Az oltási munkálatok gyors tempóban haladtak előre s a szélmentes időben rövidesen lokalizálni lőhetett a tűzvészt, azokra az épületrészekre, amelyek először borultak lángba. Egyedül az elefántok istállóját nem sikerült kivonni a veszélyzónából, a lángok átcsaptak a faépítményre és pár óra leforgása alatt elhamvasztották. A huszonnégy elefánt közül néhány bennégett az istállóban, a többi megpróbált kitörni és a rendőrök sortüze néhányat ezek közül is leteritetl Brünn, január 18. A legfelső bíróság tegnap foglalkozott újból Hadzeega Gyula dr., az ungvári görögkatolikue teológia volt tanárának ügyével. A kassai kerületi bíróság még 1928 augusztus 21-én zárt tárgyaláson kétévi és egyhónapi fegyházra Ítélte Hadzsegát iskolás leányok elleni erkölcstelen cselekedetek miatt. A 'bíróság Hadzeegát fejletlen leányok ellen elkövetett fajtalanság bűntettében találta bűnösnek. Noha az ügyben való ítélethozatalra az ungvári kerületi bíróság volt illetékes, az ügy — Epe- és májbetegségeknél, epekő ée sárgaság eseteiben a természetes „Ferenc Józsefi kesertiviz a hasi szervek működését élénkebb tevékenységre serkenti. Klinikai tapasztalatok igazolják, hogy az otthoni ivókúra különösen hatásos, ha a Ferenc József vizet kevés forró vízzel keverve, reggel éhgyomorra isszuk. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszer- üzletekben kapható. letárgyal ágára a kassai kerületi bíróságot delegálták, mert a vádlott fivére az ungvári kerüAz istálló tizenhárom lakója pusztult el a tűzvészben és csupán 11 elefánt menekült meg többé-kevésbé ép bőrrel. A sokmilliós kárt egyrészt az elefántok pusztulása teszi ki, mig a kár másik része, amely szintén milliókra rúg, a ruha- és kelléktár, valamint a szabómühely és a gépház megsemmisülése által állott elő. A tüzvizsgálat.ot már a kora reggeli órákban megtartották és már az első felületes terepszemle után is az a gyanú merült fel, hogy a katasztrófáiig tüzet gyújtogatás okozta. A cirkusz egyik éjjeli őre vallomást tett arról, hogy az éjféli órákban két gyanús alakot látott a telep körül settenkedni. A sötétségben nem tudta jól szemügyre venni a két idegent s igy a róluk adott személyleirás is igen hézagos. A rendőrség, amely tüstént bevezette a kutatást, maga sem bízik abban, hogy a személyleirás alapján meg tudja találni a gyujto- gatókat. A tüzkatasztrófa előzményei kétségkívül arra mutatnak, hogy bűncselekmény történt. Még annakidején, napokkal a cirkusz vendégjátékának megkezdése előtt zúgolódni kezdett a lakosság 8 általános an- tipáíiávai fogadták a cirkusz érkezését. A cirkusz igazgatósága mindent megtett, hogy az ellenséges hangulat okait kipuhatolja, de nem tudott eredményre jutni. A legutóbbi napokban ez az ellenséges atmoszféra még csak erősbödött, úgy annyira, hogy demonstrációs felvonulásokat rendeztek a cirkusz előtt. Az az anonim levelezőlap, amelyet a cirkusz igazgatósága az előző napon kapott, a következőket tartalmazta: „Antverpen lakosságának nagyobb része úgy vélekedik, hogy a Sarassann-cirkusz tolvajoknak, anarchistáknak és mindenféle gyüle- vész hordának a tanyája. A legfőbb ideje, hogy pakkoljátok sátorfátokat és elhagyjátok a várost, még mielőtt a nép haragja elsöpri a sátortábort." A levél írója után lázasan folyik a kutatás, de ez is eredményteeln egyelőre. Az előadások folytatására a következő napokon gondolni sem lehet, de az igazgatóság nem tartja kizártnak, hogy pár napi szünetelés után újból megkezdheti , működését. leti bíróság elnöke. A vádlott föllebbezett s ezzel megindult az ügy vándorlása egyik bíróságtól a másikig. A kassai felsőbíróság 1929 április 26-án megerősítette a kerületi bíróság ítéletét, de a legfelső bíróság 1929 szeptember 19-én megsemmisítette a felsőbíróság ítéletét alaki semmiségi okból, mert a felsőbíróság nem engedte meg a bizonyítás indítványozott kiegészítését szakértők kihallgatása, révén. Az ügy visszament- a kassai felsőbírósághoz, amely 1930 február 20 án a vádlottat fölmentette. A főál- lamügyész semmiségi panaszára a legfelső bíróság 1930 juiduis 12-én megsemmisítette a felső- bíróság Ítéletét és uj tárgyalást rendelt el a szükséges ténykörülmények megállapítása céljából. A kassai felsőbíróság 1930 november 11-én megváltoztatta az elsőfokú bíróság Ítéletét annyiban, hogy a vádlottat bűnösnek mondotta ki erőszakos szeméremsértés bűntettében és egyévi börtönre ítélte. Mivel a tett minősítését megváltoztatták és a bíróság egyévi szabadságvesztést meg nem haladó büntetést mért. tó, az ügyet visszaküldték a, kerületi bíróságihoz, hogy utólag döntsön a büntetés föltételessógérŐl. A vádlott semmiségi panaszára a brünnl legfelső bíróság 1931 február 28-án megerősítette a felsőbíróság ítéletét, ami a bűntett minősitését és a büntetés mérvét illeti, nült sorra, amely 1931 április 20-iki határozatával a büntetés föltételessógérŐl döntött ée nem Ítélte meg a föltéteieeséget azzal az indokolással, hogy a vádlott folytatta tevékenységét, megrontott kiskora leányokat, amit nem ismert be és nem ds bánt meg. Ezért a kerül éti bíróság úgy döntött, h egy a büntetés Félté teles s égét nem ismeri el. Ezt a határozatot a felső bíróság 1931 szeptember 18An kelt határozatával meg semmiéi tette e úgy döntött, hogy háromévi, próbaidőre megenged! a büntetés föltételéé elhalasztását. A felsőbíróság indokolásában megállapította azt, hogy a vádlott eddig büntetlen előéletű volt, hogy mint magas intelligenciájú emiber tudja, mit jelent a föltétele? elítélés ée hogy természete nem bizonyít amellett, hogy javíthatatlan lenne a büntetés kitöltése nélkül, hogy a büntetést a vizsgálati fogsággal részben letöltötte, amelyben 1928 március 6-tól április 20-ig volt és végül, hogy komoly beteg. E határozat ellen a főállamügyészség sem- miségi panaszt nyújtott be a legfelső bírósághoz. Tegnap tárgyalt erről a legfelső bíróság zárt tárgyaláson. A legfelső bíróság a semmis égi panaszt elutasította s úgy határozott, hogy nem szükséges a büntetés kitöltése, mert várható, hogy a vádlott rendes életmódot fog folytatni. Ezzel negyedlfél évi tárgyalás után az ügy végérvényes befejezést nyert. Másodszor is szabadlábra helyezték Welsiteger Sámuel feleségét Kassa, január 13. (Kneeaii szerkesztőségünk telefonjelentése.) Megírtuk, hogy a kassai ügyészség elrendelte Wcissberger Sámuel nagymihályi vaskereskedő feleségének a letartóztatását. Az assz-oay letartóztatása érdekes körülmények között történt. Weisshergernét még tegnapelőtt a kassai ügyészség fogházába szállították. Védője nyomban felfolyamodást jelentett be a letartóztatás elien, mire az ügyészség szabadlábra helyezte Weissbergcrnét, aki beköltözött az egyik kassai szállóba. Weissbergerné azonban csak egy napig volt szabadon, mert tegnap délelőtt ismét letartóztatták. Védője megint felfolyamodott a letartóztatás ellen és a kerületi bíróság vádtanácsa, amely ma foglalkozott az üggyel, úgy döntött, hogy szabadlábra helyezi Weissbergernét, mivel kiderült, hogy őt nem terheli semmiféle büntetendő cselekmény Kucsik János és Hers- kovits Ignác hamis tanuzása körül. Weissberger- nó ma el is hagyta az ügyészség fogházát. A kassai felsőbíróság egyébként ma délután foglalkozott az ügyész fclíolyamodásával a vádtanácsnak Weissberger Sámuel szabadiábrabelye- zését kimondó végzése ellen. Lapunk zártáig a felsőbíróság döntése még nem történt meg. Nsinkinél^illiek tüntetése Ipolyságon Ipolyság, január 13. (Saját tudósítónktól.) Kedden a reggeli órákban futótűzként, terjedt el a hir, hogy több száz főnyi vidéki munka- nélküli közeledik a város felé. Nagy izgalom fgta el a Főtér — hetivásár miatt — amúgy is nagyszámú közönségét. Az izgalom még jobban fokozódott, amikor nyolc tagból álló csendőrosztag fel tűzött szuronyokkal sietett a Tesmegi ut felé. Amikor a csendőrosztag a Csűr nevű elővárosba érkezett, már mintegy 100 főnyi tüntető zárt sorokban menetelt a város felé. ! A ceendőrosztag széiotszlásra szólította fel 1 a tüntetőket, akik azonban erről hallani sem akartak. Nagy lárma, kiabálás volt a válasz. Végre hosszas tárgyalás után a csendőr osztag j parancsnoka beleegyezett abba, hogy hat tagú küldöttség keresse fel a járási főnököt, ahol előadhatják kívánságukat. Ez a hattagú kül- ’ dötbség két-két taggal képviselte a tüntetés- í bon résztvevő három község: Széosényke, Fö- démes és Kelenye munkanélkülijeit. A hat tagú küldöttség a járási expozituirán t munkát, vagy fejenkint 60 korona munkanél- , küili segély követelt. 1 Ezalatt a város szélén várakozó mumkanél- ' küliek tömege egyre szaporodott, miire a ha- ■ tósági kiküldött a helybeli halárzászlóailj parancsnokságától katonai segítséget kánt. A ka- t tornai segítség csakhamar meg i.s érkezett s . nyomaiban feloszlatta a tüntető muinkanéilkü- , lieket j Menekülés köziben az egyik munkanélküli . az Ipoly meredek partjáról lecsúszott, azon- 1 bán kis fejsérülésén kívül más komolyabb baja néni történt. A sebesültet, valamint még > 14 tüntetőit a csend őrség letartóztatott. Beki- t sérték őket a helybeli bírósági fogházba, ahol kihallgatásuk folyik. A legfelső biróság végre pontot tett az évek óta húzódó Hadzsega-ügyre Az ungvári teológiai tanár büntető ügye negyedszer is megjárta a legmagasabb bírói fórumot s jogerős lett a börtönbüntetés föltételessége JL
