Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-12 / 8. (2821.) szám

1932 Január- 12, kedd. 3 __________________^Msa-MAGÍAftTfliaiaK_______________________• ■b—H —cnwwaB—ManBWHMi /jimiiw .......^■M«M«ryawTT»T-"THa«EttOT:wraB«agg^.!.uM>Jii«Mi»m.,NRL«nKaEQcqgnra’«MWBBBnwwwi«Mi.ii-i.LiiM*a .■■« Or osz-román tárgyalások Rigában Giiíka herceg varsói látogatásának eredménye — Nassigli Varsóban hogy a német nép egységesen és kivétel nélkül a jóvátételek azonnali eltörlését kö­veteli s éppen ezért nem volt szükség Hit­ler nyomására, hogy Brüning szombati nyi­latkozatát megtegye. A német nép egysé­ges álláspontja az, hogy a világ megelégel­te a mindenütt zavarólag ható jóvátétele­ket és egyedül Franciaország kivánja azok folyósítását, ámbár a világ minden aranyát pánoélkamráiban tezaurálta. Ezzel a beállí­tással Franciaország megismerte a szom­bati nyilatkozat pszichológiai hátterét. Az Oeuvre részletesen foglalkozik azzal a kér­déssel, vájjon a németek a nyilatkozat meg­tételével nem akarták-e az lausannei egy­séges angol—francia frontot megbontani. A lap úgy véli, hogy az angoloknak jól jött ez a nyilatkozat, mert most ismét kidomborít­hatják a rövidlejáratu kölcsönök visszafize­tésének elsőbbségét. Brüning akciója egy­szerű diplomáciai manőver és nem az a ro­mantikus gesztus, aminek a német közvé­lemény egy része beállítja, a Matin szerint a bombát nem az angol nagykövet robban­totta föl, akivel Brüning pénteken beszélt, hanem egy lengyel diplomata, akinek Sir Horace Humboldt még pénteken elmondot­ta a beszélgetés tartalmát és aki Bernen át sietett a hirt világgá kürtölni. A francia la­pok nagyrésze sajnálja, hogy Briand-nak éppen ezekben a nehéz napokban kell el­tűnnie a politika porondjáról. Amerika hallgat, de mindent megért Newyork, január 11. Stimson államtitkár egyelőre nem nyilatkozott Brüning nyilatko­zatáról. A kincstárban kijelentik, hogy Ame­rika több mint egy éve várta már ezt a né­met bejelentést, mivel Németország kereske­delmi mérlege az utóbbi hónapokban bebizo­nyította, hogy a jóvátételek fizetésének foly­tatásáról a mai körülmények között szó sem lehet. HiRdercburgctá a német nép választja meg Berlin, január 11. Brüning kancellár szom­bati nyilatkozatával párhuzamosan a német belpolitikái életben is nagy aktivitás uralko­dott. Jelentettük, hogy Hindenburg elnöksé­gének meghosszabbításáról van szó. Brüning vasárnap délben félóra hosszat tárgyalt Hu- genberggel anélkülii, hogy megegyezett volna vele. Mig a kancellár Hindenburg elnökségét parlamenti utón akarná meghosszabbítani, de ehhez a birodalmi gyűlés két harmad több­sége, azaz az ellenzéki pártok egy részének jóváhagyása szükséges, addig most már nyil­vánvaló, hogy a harzburgi ellenzék csak abba egyezik bele, hogy Hindenburgot újból a nép válassza köztársasági elnöknek. Ez is nagy eredmény, mert a közelmúltig a német nem­zeti szocialiták és a német nemzeti párt he­vesen támadták meg Hindenburgpt és jobb­oldali ellenjelöltet kívántak fölállítani. Az el­lenjelölt fölállításától eltekintettek ugyan, de Brüninget kikerülve közvetlenül Hindenburg- gal akarnak tárgyalni az eOn ők választás ügyé­ben és azt szeretnék, ha Hindenburg ismét mint a jobboldal jelöltje indulna a küzdelem­be. Viszont nem biztos, hogy az ősz elnök a jelölést elfogadja. A több napos tárgyalások ma Hitler önér­zetes hangú nyilatkozatával fejeződtek be. A nemzeti szocialisták vezére kijelenti, hogy az elnökválasztás kérdésében két dolog mérték­adó a párt előtt: a nemzeti szocialista moz­galom által képviselet német életérdek és a köztársasági elnök személyének méltósága és tekintélye. Ebből a nyilatkozatból kitűnik, hogy az ellenzék Hindenburg megválasztása mellett foglal állást, de kikerüli Brüninget s közvetlenül a néphez kivan apellálni. Mielőtt az ellenzék megegyezett volna, Hitler és Hu­genberg között heves harc dúlt. A német nem­zeti párt úgy érezte, hogy Hitlerék háttérbe szorítják és az ellenzék vezetését Hugenberg megkérdezése nélküli a nemzeti szocialisták vezére vette át. Éppen ezért kezdetben radi­kálisan ellenszegültek Hindenburg megválasz­tásának, mig Hitler a Brüninggel folytatott megbeszélés után szemmelJáthatóUag abba is beleegyezett volna, hogy Hindenburg hivatali idejét a parlament a nemzeti szocialisták be­vonásával meghosszabbítsa. Hosszas tárgyalá­sok után kompromisszum jött létre, amely­nek eredménye Hitlter mai nyilatkozata. Hitler és Hugenberg ma valószínűleg levél­ben értesítik Brüninget, hogy nem fogadják el javaslatát és nem egyezhetnek bele abba, hogy Hindenburg hivatali idejét a parlament hosszabbítsa meg. Az uj köztársasági elnököt a népnek keli! megválasztania, de a jobboldal nem állít ellenjelöltet. Az ellenzék szeme előtt nyilvánvalóan az llebeg, hogy Hindenburgot, mint a jobboldal jelöltjét állítsák be s a többi pártok kénytelenek legyenek csatlakozni eh­hez a jelölléshez. A szociáldemokraták állás­pontja ebben a tekintetben még nem bizo­Varsó, január 11. Ghika herceg román kül­ügyminiszter tegnap délután elhagyta Varsót és visszautazott Bukarestbe. Látogatásának eredményéről szokásos hivatalos kommüniké számol be, amely megállapítja a nézetek teljes egyöntetűségét. A román államférfiu a lengyel fővárosban állítólag nagy eredményt ért el. Az Oroszországgal megkötendő európai támadást kizáró szerződések ezentul Romániától függnek, illetve azoktól a közvetlen román—orosz tár­gyalásoktól, amelyek a közeli napokban Rigá­ban megkezdődnek. A Moszkva és Paris, Moszk­va és Varsó, Moszkva és a balti államok közötti nagyjelentőségű paktumok teljes épülete csak akkor válik használhatóvá, ha a rigai román követ megegyezik Sztomoniakovval, a szovjet külön kiküldöttével. Ghika herceg kijelentése szerint Románia ilyen körülmények között óva­tosan és nyugodtan ül le a zöldasztalhoz, mert a küszöbön álló tárgyalások nemcsak Besszará- biában lévő birtokát biztosíthatják, hanem uj alapokra helyezhetik az egész keleteurópai po­litikát. — Időközben a lefegyverzési konferen­cia előkészítésére irányuló lengyel—román tár­gyalások tovább folynak s ma az ugyanilyen lengyel—francia tanácskozások is megkezdőd­tek. Massigli, a párisi külügyminisztérium le­fegyverzési bizottságának vezetője, tegnap Var­sóba érkezett. Zaleski lengyel külügyminiszter a külföldi sajtó képviselőinek ma délután nagy beszédet mondott, amelyben a támadást kizáró szerződésekről és a lefegyverzési konferenciá­ról nyilatkozott. Ivánka Milán azt ajánlja Magyarországnak, hogy lépjen be negyediknek a — kisantantba Éspedig „minden fiitétel nélkül!1* kapitulációval — Ivanka lapja vezércikkében bemutatja a kisantant vágyait Prága, január 11. Ivánka Milán dr. nem­zetgyűlési képviselő, a magyarellenes nacio­nalista körök szlovenszkói főszóvivője lapjá­nak, a Národny Dennikeik tegnapi, vasárnapi számába vezércikket irt „Ellenségből — ba- rát“ s ebben a cikkében egész komoly tónus­ban azt a humoros ajánlatot teszi Magyaror­szágnak, hogy — lépjen be a kisantantba! A cikket, mint kuriózumot, az alábbi szemel­vényben mutatjuk be olvasóinknak. — A mai magyarországi rezsim — érthető okokból — a mai gazdasági nyomorért min­den felelősséget a trianoni békére hárít át — kezdi cikkét Ivánka. — Nem szükséges bi­zonyítgatnom, hogy a világkrizist nem a béke- szerződések, sem a középeurópai államok poli­tikai viszonyai nem okozták. Ez sok, Közép- európán kívül keletkezett gazdasági és poli­tikai körülmény okozta. Krízis akkor is len­ne, ha az osztrák-magyar monarchia nem bomlott volna fel s a krízisnek nem vet véget Magyarországnak a kisantanthoz való csatla­kozása, azaz egy uj területi, gazdasági s hatal­mi szempontból még nagyobb és erősebb po­litikai szervezet megalakítása sem, mint ami­lyen a volt osztrák-magyar monarchia volt. Magyarországnak a kisantanhoz való csatlako­zása nagy mértékben javítaná ugyan a gazda­sági helyzetet úgy nálunk, mint Magyarorszá­gon, de a világkrizist nem szüntetné meg. Nem a trianoni béke revíziójára, hanem el­sősorban a magyar bel- és külpolitikának ra­dikális megváltoztatására van szükség ahhoz, hogy a magyarországi gazdasági viszonyok megjavuljanak. — Minden eszes politikus örvend a béké­nek és ezért mi is örömmel üdvözölnék az eddig ellenséges Magyarországot, mint jó szomszédot, barátot, sőt szövetségest az uj po­litikai organizmusban, amely nagyobb, gazda­gabb és erősebb, mint amilyen az osztrák- magyar monarchia volt. — Bármennyire bizarrul is hangzik ez a mondat, a Magyarországgal való viszonyunk rendezé­sét nem tudom mésképp elképzelni, mint úgy, hogy Magyarország be^ép a kisantanlba mint annak negyedik tagja. Csehszlovákia csak Jugoszláviával és Romá­niával szolidaritásban egyezhet ki Magyaror­szággal. A Csehszlovákia—Magyarország— Ausztria-féle kombináció Jugoszlávia és Ro­mánia nélkül nem reális, arra Csehszlovákiá­ban nem is gondol senki. —A magyaroknak Olaszország és Németor­szág felé való orientációja semmi hasznot nem hozott a magyaroknak, sőt nyomorba taszította őket. A magyaroknak a kisantant államok iránti ellenséges magatartása egy arasszal sem hozta közelebb a trianoni szerződés reví­ziójának realizálását. Régi politikai elv ajánl­ja: ha nem tudod legyőzni ellenfeledet, akkor szövetkezz vele! A magyaroknak sem marad semmi egyéb hátra, mint nyos. A cél az, hogy a kancellárt kikapcsolják az elnökválasztásból. A közeljövőben tehát Hindenburg, Meisner államtitkár és az ell'Jen zék vezérei között részletes tárgyalások in­dulnak meg a jelölés módozatairól. Ha Oin- dfinburg elfogadja a megbízatást, akkor a kancellár és a birodalmi gyűlés megegyezik a választás napjában és az alkotmány értel­mében Németország március egyik vasárnap­ján megválasztja köztársasági elnökét. minden feltétel nélkül szövetkezni a kisan­tant államokkal, esetleg Légy elő rszággal és Ausztriával és eb­ben a szövetségben békében élve növelni kul­túrájukat és népük gazdasági jólétét, miköz­ben az idő maga gyógyítaná meg azokat a se­beket, amelyeket a békeszerződések ejtettek rajtuk. — Az ellenségből barát kell, hogy legyen. Ezt tanácsolja nekik a józan ész is. Magyar- ország be van ékelve az utódállamok testébe, tehát a természet is kényszeríti arra, hogy kereskedjen velük s következésképpen béké­ben és barátsáigban éljen velük. Ezért Ma­gyarországnak teljesen át kell oriemtálinia Gyomor- és bélzavaroknál, étványtalanság- ■'~ráh szorulásnál, forvomor- ''’ésnél. felböfögésnél, srélülésnél, homlok- fájásnál, hányingernél 1—2 noMr Wmésze- fes „Ferenc József" keserüviz alaposan ki­tisztítja az emésztőutakat. Közkórházi jelen­tésekben olvassuk, hogy a Ferenc József vi­zet még a fekvő betegek is nagyon szívesen isszák és általánosan dicsérik. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban drogériákban és füszerüzl etekben kapható. külpolitikáját: Olaszországot és Németorszá­got fel kell cserélnie Franciaországgal, a kis- ántánttal és Lengyelországgal. Gazdasági együttműködésre gondolni sem lehet, ha Ma­gyarország nem alkalmazkodik politikájával a kisántónt és Lengyelország politikai érde­keihez. — Ebben a szövetségben fényes jövő int Magyarországnak: központi földrajzi fekvése lehetővé tenné számára, hogy miinden irány­ban a legolcsóbban helyezhesse el mezőgaz­dasági és ipari termékeit, területén keresztül menne minden transzport, stratégiailag védve volna minden oldatról és támaszkodhatna szö­vetségesei katonai erejére is s az utódálla­mokban levő magyar kisebbségek ügye szin­tén sokat nyerne. — Mindezt azonban csak akkor lehet meg­valósítani, ha Magyarország őszintén fogja akarni, hogy ellenségből baráttá váljon — fe­jezi be cikkét Ivánka. A cikkben érdekes az, hogy Ivánka Magyarország központi fekvésé­nek elismeri a jelentőségét. Negatív© ez nem egyéb, mint beismerése annak, mért kell annyira a kisantantmak a Magyarországai va­ló kiegyezés. A központi fekvés teszi tehát annyira kívánatossá Magyarországot Ivánka számára, aki a cikkben a kisantant titkos vá­gyait leplezi le. De ha a kisantantnak kell ennyire az egyezség, mért kivánja akkor azt Ivánka Magyarországtól „minden föltétel nélküli" ? Miül megszakítja a diplomáciai viszonyt Japánnal? Hssiío előnyomul — Súlyos japán veszteségek Sanghaj, január 11. A United Press illetékes kormánykörökből úgy értesül, hogy Kina a közel jövőben meg akarja szakítani a diplomáciai viszonyt Japánnal. A kínai ér­dekek védelmével Tokióban a német és az amerikai nagykövetet bízzák meg. T o k i o, január 11. A japán csapatok és a kinai banditák között Sinszi közelében újabb összeütközésre került a sor. A harcban a japánok egy magasabbrangu tisztet, négy altisztet és tizenöt közkatonát vesztettek. A harcokról érkezett hírek után egy lovasezre­det és néhány század gyalogságot küldtek erősítésképpen Csingesaóba. Honjo tábornok mai napiparancsában kijelentette, hogy a kinai banditákat az utolsó szálig el kell pusztí­tani s e célból Nyugatmandzsuriában három kombinált japán brigád máris megkezdte az előnyomulást. A nemzetközi fizetések bankja újból meghosszabbította Magyar- ország 20 millió dolláros kölcsönét Bázel, január 11. A nemzetközi fizetések bankja igazgató tanácsának mai ülésén a német kölcsön ügyének tárgyalása után a magyar kölcsön tárgyalására tértek át. A Magyarországnak nyújtott húsz millió dollá­ros kölcsönt, amit decemberben már egy hónappal meghosszabbitoittak, most újból meghosszabbítótták, illetve a tanács hozzá­járult a hitel további megújításához. Bées, január 11. Egy bázeli távirat sze­rint Bruee, a Magyar Nemzeti Bank mellé beosztott pénzügyi tanácsadó egy bázeli lapnak adott nyilatkozatában elismerte, hogy Magyarország terhei elv is élhetetlenek. Bruce a nemzetközi fizetések bankja mai ülésén megteszi jelentésiét; Magyarország pénzügyi helyzetéről. — Nagy részvét melleit temették el a meggyilkolt Báder József dr. budapesti ügyvédet. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Hatalmas tömeg nagy részvéte mellett kisérték utolsó útjára a meggyil­kolt Báder József dr. ügyvédet, akiről köztudomású volt, hogy előre megérezte halálát és előre meg­rendelte temetését. — A vizsgálóbíró vasárnap el­rendelte Kreiner Imre kávés elmeállapotának megvizsgálását.

Next

/
Thumbnails
Contents