Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-12 / 8. (2821.) szám

4 Takarékossági és deviza- bizoHságokat létesít a korminy Prága, január 11. A Prager Prétesé értesülése ezerint elvben elhatározta a kormány, hogy egé­szen uj alapokon kidolgoztat egy törvényjavas­latot a takarékossági bizottság létesítésére vo­natkozólag. Azonkívül a 'legközelebbi jövőben számolni lehet egy devizabizottság létesítésével is. Úgyszólván valamennyi hivatott tényező megadta már beleegyezését a két bizottság lé- tpc--'- vhez. Vasúti szeremsétienség károm halottal Prága melleit Prága, január 11. A Prága—Öeskybrod vona­lon szombaton este súlyos- vasúti szerencsétlen­ség történt, amely három emberéletet követelt áldozatul. A félnyolc órakor Klánovicére befutó prágai vonatból Tesár Alajos prágai mérnök fe­leségével és tízéves Spiller Milán nevű unokájá­val "tilos oldalon szállott ki. Abban a pillanatban az ellenkező irányból szerelvény futott be és mindhármukat magával ragadta. Tesár mérnököt a vonat mintegy harminc méternyire hurcolta magával, úgyhogy a helyszínén meghalt. Fele­sége és unokája súlyosan megsebesült. A kisfiút beszállitotátk a ceskybrodi kórházba, de kevéssel rá ő is kiszenvedett, az asszony pedig Prágába való szállítása közben halt bele sérüléseibe. íRioiérai notesz III. NIZZA. A Promcnade des Anglais: a nappal napsütésben fürdő pálinás tengerparti sétány, az este rózsaszínű szökőtutakkai és fényszórók­kal megvilágított mesevilág, ahol sustorognak a tenger megcsapódó hullámai s ahová nézett a tengerparti penziónk ablaka. Itt élvezte a P. M. H. utazótársasága a Szilveszter napját s ide száll vissza most minden utasunk visszaem­lékező sóbaja. Este a .kaszinókat jártuk. Vol­tunk a tergerbeépitet-t fehér Vetőében, a Muni- cipiálba-n és a büszke, előkelő Mediterránén ben, ahol maharadzsák itták a Szilveszter-estére kö­telező pezsgőt, Citroen játszott a zöldasztalnál, ragyogtak a hrilliánsok s vakítottak a válla-k, a karok, a hátak és a dekoltázs minden merész­ségét bámulhattuk. Itt mondtunk búcsút a régi esztendőnek és kívántunk mindnyájunknak egy morzsányit abból a gondtalan, pénzes, telihan- £ulatu életből, amit ott láttunk. Uj esztendő nap­ján fácánt ebédeltünk gesztenyével s az egyik ékszerüzlet kirakatában 80 karátos brilliánst láttunls. Hét. és félmilliót kértek érte. Egyikünk sem vette meg. Nem baj — nem szalad el. Biz­tosan megláthatják a KARNEVÁL-utasaink is, mert láttuk ugyan a milliárdosok bankettjét, de Hátiunk, amint egyik utasunk megénekelte: „egy dúsgazdag skótot, retket evett- tökkel s utána spenótot, angol fontjának lészen hama­rább jó ára. mint az én skótomnak francia ba­bája". Pedig sok-sok francia babát láttunk Niz­zában. akik kezdenek a skótra- is ráfanyarodni. MONTÉ CARLO. {Ijesztendő napjának dél­utánján autón mentünk át Monté Carlóba. A Terminus-szállóban a magyar Molnár igazgató fogadott bennünket és szállásolt el mesésen. Megnéztük az Oceánografiai Múzeumot, a mo­nacói herceg kastélyát, az operettdekorációs bástyát ágyukkal és ágyúgolyókkal, voltunk a kaszinóban — nyertünk, vesztettünk és 10 frankért vettünk egy üveg francia pezsgőt. Ezt nem a kaszinóban árulták, de Mentonban, ahová autón rándultunk át. VELENCE. Utolsó stációnk. Tóth Gyula bá­tyánk Buda-pest-száilójában jólesett a karfiol­leves. meg a töltött csirke. Velencében szétosz­lott a társaság, de megpecsételődött a. barátsá­gunk s igy váltunk el: a viszontlátásra. —án. — Mussolini a pápánál. Rómából jelenük: Mussolini fogadta Borgoncini Dúca apostoli nunciust. aki átnyújtotta neki az aranysar- kanty-u rendjelet, amellyel a pápa kitüntette. A kitüntetésről még a következőket jelentik: Az Egyház és az álkui kibékülésének betető­zéseként XI. Pius pápa szombaton magas egyházi renddel tüntette ki Mussolinit és Grandi külügyminisztert. Mussolinii hétfőn ki­hallgatáson jelent meg a Szentatyánál, hogy megköszönje a kitüntetést. Ez volt az első ta­lálkozás a fasiszta Olaszország miniszterelnö­ke és a pápa között. — Az aranysarkantyús rend. vagy helyesebben: Szűz Mária Arany­sarkantyús rendje egyike a pápa által ado­mányozható legmagasabb kitüntetéseknek. A rendjelet X- Pius pápa állította vissza s azo­kat nevezte ki a rend tagjaivá, akik az Egy­ház iránit nagy érdemeket szereztek. A lovag­rend inai formájában ifjú keletű, de egyike mégis a legrégebbieknek, inért lovagjai már ősi idők óta ismeretesek. Állítólag Nagy Kon- s 1 a111i11 udvarának kiváltságos lovagjai alakí­tották volna, amikor Paírinioniiim Petri ré­vén az egyházi államba kerüllek. A rend tag­jai aranysarkantyut visellek s privilégiumai­kat I. Szilveszter pápától származtatták. T^GAI-MaG^AR-HIKLAP 1932 január 12, kodfL Most 100 éve kapták meq a Eóburqok a 306.000 holdas Koháry-vaqyont Országraszóló ünnepség színhelye volt száz év előtt Miarány vára — 1918 után 40 ezer holdra apadt le az óriási hitbizomány Budapest, január 11. Száz esztendővel ezelőtt, 1832 első napjaiban -iktatták be Koburg Ferdi- nánd lovassági tábornokot, a Szász-Koburg- Góhhai hercegi család egyik tagját a Koháry- kercegek 306.000 holdas birtokába s ezzel a beiktatással indult a Koburgoknak ez az ága arra az útra, amely a bolgár királyi trónhoz vezetett. Koburg Ferdinánd — a mai bolgár király nagyapja — feleségül vette az utolsó Koháry herceg leányát, Koháry Antónia grófnőt és a leány kezével kapta meg hozományul a hercegi birtokot, amelynek központja Széchy Mária egykori sas-fészke, a 19. század elejére már félig rombadőlt Murány vára volt, Koburg Ferdi- nándnak föl kellett vennie a Koháry nevet is. A kettős név használatának kötelezettsége alól csak félszázaddal később mentette föl Ferenc József Kobiirg-Koháry Ferdinánd örökösét, Fii- löp herceget. A beiktatásra az ország előkelőségei Murány várába sereglettek. Több, mint 3000 vendég jelent meg a nagy ünnepségen. I. Ferenc királyt Abaffy Károly gömöri alispán képviselte, ö olvasta föl a murányi vár udvarán a király adománylevelét. Három napig tartott a beiktatási ünnepség, közben többen tiltakoztak a királyi adománylevél ellen, de az alispán nem vette figyelembe a tiltakozá­sokat. Egykorú följegyzés szerint a 3000 meghívott vendégen kívül rengeteg pórnép is összesereg­Budapest, január 11. Ernst Ottó dr. közli a Pesti Napiéban az alábbi érdekes kor­dokumentumot : Amikor minden elveszett már, a világo-si fegyverletétel után, Kossuth néhány hívé­nek kíséretéiben Orsóivá felé igyekezett, hogy Törökországban keressen menedéket. Miután előbb még magyar földben elásta a szentkoronát, megírta hattyúdalát, egy el­bukott nagy lélek megrázó búcsúját. Ebből a valóban vérrel és könnyel Írott bucsu- prokianiáoióiból is számozott, iktatott, látta- mozoitt és előttemezett aktát fabrikált a ret­tenetesen rendes katonai bürokrácia. A me­nekülő és bujdosó honvédek kézről kiéizre adták és nyomda hiányában kézimásolással terjesztették Kossuth búcsúlevelét. Egy ilyen másolat azután az üldöző és „rendcsi­náló" osztrák határőrök keze közé jutott. Szolgálati utón felkerült ,a temesvári császá­ri- had les tparancsn okság-hoz, ahonnan a szó­rnom emlékezetű báró Haynau tábornokhoz Pestre és tőle az alábbi kisérőirattal Schwarzenberg Jierceg osztrák miniszterel­nökhöz Bécsibe, végül pedig a levéltárba. No. 212-B. K. a cs. kir. 3. ha dseregpa r a ncsn okságitól. No. 152-fasc. III. Őf őrnél lósága Schwarzemberg herceg miniszterelnökinek, allábor-n-agynak és tit­kos tanácsosnak. Pest főhadiszállás 1849 november 11. A temesvári katonai körletparancsnok­ságtól hozzám érkezett a lázadó Kossuth egy b ucsup r ok 1 amá-c i ójá n a k befejezése, mely aktadarabot éu Főméltóságod nagy­becsű tudomására hozni bátorkodom. Haynau tábornagy. Ad N. 152-fasc. III. Záradék egy bucsuproklaimációihoz, me­lyet Kossuth adott ki és az őt kísérő hon­védek utján állítólag kibocsátott és ter­jesztetett. A proklamáció fordítása „És le, nemaeLem, meghaltál, mint ahogy a liliom is elhal, hogy a következő évben uj ösztönök erejével még szebb virágokat hoz­zon. lett a murányi várba. A hegyoldalt derékig érő hó borította, a hó eltakarítására előzetesen több­ezer munkást rendeltek ki. Az urinép számára nagyszabású lakomákat rendeztek, az alsóbb néposztályoknak hat helyen sütöt­tek napokon keresztül éjjel-nappal. Vígan folyt- az ökörsütés, mindegyik étkezőtele­pen 65 akós boroskihordókat ütöttek csapra, minden hordón egy-egy -hatalmas kitömött med­ve állt. A beiktatási ünnepség minden estéjén óriási örömtiizekeí gyújtottak a hatalmas birtokon emelkedő hegyeken. Ilyen örömtüz égett Gömör legmagasabb hegyén, a Királyhegyen is. A föl jegy zések szerint 60—60 öl hasábfát raktak minden -egyes máglyára, Az ünnepség első estjén Déryné első magyar színtársulata a vendégek szórakoztatására el­játszotta Gyöngyösi István híres verses vigjá- tékát, a „Marsai társalkodó Murányi Vénuszt". A szinielőadást káprázatos tűzijátékokkal kap­csolták össze. Ez a nagy ünnepség volt a Koburgok sike­rekben gazdag múlt száz esztendejének kezdete. A beiktatás centennáriumát csak a nagy va­gyon utján szerzett királyi trónus országában, Bulgáriában ünnepelhetik zavartalan érzéssel. Az óriási birtok nagy részén, 266.000 hold erdőbirtokon végrehajtották a csehszlovák földreformot. A megmaradt 40.000 holdat a sors véletlen já­téka folytán a magyar udvarnagyi bíróság ép­pen a múlt hónapban, december 2-án helyezte zár alá bizonyos átírási illetékek miatt. Meghaltál, elkövetkezett rád a tél, de szá­modra neon fog olyan sokáig tartani, mint a veled baráti kapcsolatiban élő, Szibéria je­ges levegőjében szétszóró nemzet számára. Nem, a sírodra tizenöt nemzet hordta a rö­göket, de a tizenhatodik nemzet, a szabad nemzet százezreinek segítségéivel el fogok jönni nemsokára, hogy ezt a hantot lebont­sam. Légy hü addig, mint ahogy mindig hű vol­tál, ragaszkodj ennek az írásnak a hordo­zóihoz, imádko-zd el a halotti imát. énekeld a temetési zsoltárokat, népdalaidra pedig csak -akkor gyújts rá, ha majd meghallod Alibién hatalmas ágyúinak dörgését a sírjai­don. Én elmegyek és m agammal viszem azokat a kincseket, amelyekért olyan sok vért on­tottál, nehogy azokat olyan vállra -és olyan főre illeszd, amely megtiltotta neked az éle­tet -és amely Isten jogai ellen vétkezett. Mert aiz Ur azt mondta: én a szabad embert teremtettem. Ők azonban azt mondják: én azt akarom, hogy a néip rabszolgaságban sorvadjon el. De te, hosszontürő Isten, tu­dod, hogy imát teszel, miég akkor is, ha most akcodat elfordít ottad tőlem. Nemzetem, Isten emléke és a szabadság angyalai legyenek mindig veled. Magyarok! Ne átkozzatok el engem, büsz­kék lehettek, hiszen Európa oroszlánjai keltek fel, hogy a lázadókat legyűrjék. Én benneteket hősökként vezetlek a világ elé lés a szabad népek legszabadabbika fogja a hősök ügyét magáévá tenni, Isten legyen veled hazám, amelyen any- n-yi vér omlott ki, bocsáss meg nekem, elle­ned is vétkeztem. Nem szabad eltűnni rólad a vérfoltóknak, bizonyságként mutatjuk -fél őket a nép előtt, amely szeret téged. Isten legyen veled, Magyarország ifjú -ki­rálya. Ne felejtsd el, hogy a nép nem a tied. A korona, mialatt a -trónon a hősök király­néja ül, nemi a te fejeden nyugszik, magam­mal viszem, mint a szivemet, amely soha­sem szűnik meg érted, nemzetem, sóhajtani és verni. Isten legyen méigegysizer veled, ó király, ne felejtsd el soha, hogy a nemzet nincs melletted és Istenem re mondom, hogy al­kalmam lesz még ezt bebizonyítani Buda elp-uez li tolt v á iában. A népek Istene áldjon meg téged, nem­zetem. Higyj, remélj, szeress." így hangzik a titkos levéltárban talált né­met szöveg magyar fordítása.-T [nrTiTii~i n . . ........ mm ii n i ■■■mii ■■ ■> iiTiyiMBiT-—irnnn­60 .090 lei államadósság esik minden egyes román állampolgárra Kisenev, január 11. A Stere Constantin veze­tése alatt álló demokrata parasztpárt vasárnap Kisenevben kongresszust tartott. A kongresszu­son Stere nagyobb beszédben megállapította, hogy Románia vezető pártjainak kebelében bomlási folyamat kezdődött. A liberális párt kettésza­kadt, Avarescu és pártja között áthidalhatat- lanok az ellentétek és a nemzeti paratszpárt elnöke, Maniu otthagyta pártját. Csak ily körülmények közt juthatott uralomra a jelenlegi kormány ég uralkodhatik alkotmány- ellenes eszközökkel. A továbbiakban Stere meg­állapította, hogy Romániának 200 milliárd lei adóssága van, amiből minden egyes állampolgárra 60.000 lei esik. Stere beszéde végén erélyesen követelte a Jor- ga-kormány távozását, — így ünnepelnek a cserkészek... Egy megható cserkész-levél érkezett hozzánk Szénéről. A szenei katolikus cser-k-ószcsapa-t karácsonyáról, illetve ka­rácsonyi jótékonykodásáról ad számot. A cserkész- szellem emez érdekes, 6zép dokumentumában a következőket olvassuk: „A szenei katolikus cser­készcsapat ünnepélyes keretek között ülte meg a szent estét. A csapat valamennyi tagja megjelent s az egyenruhába öltözött fiuk arcára ünnepi ko­molyságot árasztott a csillogó karácsonyfa. Racskó Géza rajvezető szép bevezető beszéde után a Turul őrs tagjai szavalatokat adtak elő. Majd Poór György főparancsnok emlékezett meg Krisztus születéséről s összetartásra, szeretetre buzlitott-a a fiukat. Ez­után következett a szent este legszebb része. Meg­emlékeztünk a szegényekről is, nem szavakkal, hanem tettel. Nyolcán indultunk el a csapat tag­jainak adományozásából összegyűlt ennivalóval, ajándékokkal, a nyomortanya felé. Rokkant, ma­gukkal tehetetlen öregemberek, nyolcgyermekes özvegyek dideregtek a fagyos pinoelyukak-ban. Első utunk egy szegény cserkésztestvérünkböz ve­zetett. Komor nagy pince, a falak teleaggatva ké­pekkel, amiket ő maga festett. Egy bőrkabátot meg egy pár harisnyát hagytunk nála. Majd tovább mentünk. Sötét pinoelyuk ási-tott felénk. Belülről gyér világosság szűrődött ki s egy karácsonyi ének hangjai ütötték meg fülünket. Lementünk hozzá­juk, kiosztottuk köztük csekély ajándékunkat. To­vábbi utunkon még szomorúbb kép tárult elénk. Azok a -lakások m-ég pincelyukaknak sem voltak nevezhetők. Földibevá-jt kis üregek voltak azok, hová csak négykézláb mászva -lehetett bemenni. Bűzös, rossz levegő, a kis tüzli ly füstje, nem ta­lálva magának utat, a szobában lévők torkát fojto­gatta. Sietve menekültünk ki innen a friss levegő­re. Még 60-k helyen voltunk ezután, mindenhol szeretettel, Őrömmel fogadtak bennünket. Az ő örö­müknél csak a mi boldogságunk vol-t nagyobb, hogy megsegíthettük őket, hogy adni tudtunk nekik, amikor arra a legjobban rá voltak szorulva." — 280 korona egy hét Tirolban. Tirol a téli sport Eldorádója. A P. M. H. utazási iro­dája elsőrendű tiroli sporthely-eken 280 ko­ronáért nyújt hét napi lakást teljes ellátás­sal, fűtéssel, borravalókkal. A vasúti utazás­nál nagy árengedményt biztosit. Felvilágosi* tűsért forduljunk utazási irodánkhoz, Bra- -tislaiva-Pozsony, Central Passage. 2 koronás válaszbélyeg. — Vidám börtönök. Szilveszter éjszaka 1800 néző előtt nagyszerűen sikerült varieté-előadást rendeztek a Sing-Sing-fegyház rabjai. A rabok közt — mint kiderült — pompáshangu énekesek, táncosok, komikusok is voltak. Az egyik gyilkos megható dalaival aratott tapsokat, egy alkohol- csempész pedig mint zsonglőr tüntette ki magát. A rendkívüli előadás nézőközönsége Newyork la­kóinak gazdasági elitjéből került ki, mert a be­lépődíj — amit jótékonycélra fordítottak — igen magas volt. A belépőjegyen ez a figye'meztetés volt olvasható: Vigyázzunk értékeinkre és éksze­reinkre! Pénzestárcánkat az irodában helyezzük megőrzésre. Fegyvert, alkoholt és kábítószert az épületbe vinni tilos! — A Meidston-fegyházban (amely London mellett van és arról nevezetes, hogy lakói csupa életfogytiglani elitéltek) a fe- gyencek autómodell-kiállitást rendeztek. Az első dijat Hatry, az életfogytiglani fegyházra Ítélt volt dúsgazdag bankár nyerte. — Marlene Dietrich nem fogadta el a fon­tot, csak a dollárt. Az egyik legnagyobb lon­doni varieté szerződtette Marlene Dietrlehet. A német énekesnő sanzonokat, fog előadni a londoni színpadon. Esti fizetése eze-r dollár. Az összeg folyósítása körül már most, a fel­lépés előtt bonyodalmak szármázlak. A mű­vésznő ugyanis kijelenleüe, hogy csakis ef- fék'tiv dollárban fogadja el a honoráriumot. Fontot nem fogad el, mert nem hajlandó vi­selni az esetileges árhullámzás diszázsióját. Az angol vállalkozó viszont ragaszkodik ah­hoz, hogy fontban fizet, mivel Londonban a fon! a törvényes fizetési eszköz. így az is le­het séges, hogy Marlene Dietrich iondoni fel­lépése elmarad. Kossuth bucsuproklamációja a bécsi titkos levéltárban A nevezetes iratot Haynau 1849 november 11-én Pestről hiva_ talosan fölterjesztette Schwarzenberg osztrák miniszterelnökhöz

Next

/
Thumbnails
Contents