Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)
1932-01-12 / 8. (2821.) szám
1 jaiuiar 13, kedd. 'FKA.VlAl‘4 v l í í JKliAie? szoros, okozati összefüggésben állanak éppen a német jóvá tét éli fizetések az egész jelenlegi helyezettel. Emellett a jelentés kifejezetten megállapítja, hogy alapjukban módosultak azok az előfeltételek ^ amelyekből annakidején a Young-terv szerzői kiindultak. — Ezzel — hangsúlyozta a birodalmi kancellár — alapjában véve minden meg van mondva. Teljesen világos, hogy Németország helyzete lehetetlenné teszi számára a politikai fizetések folytatását. Éppen olyan világos, hogy ilyen politikai fizetések fen tartásának minden kísérlete nemcsak Németországot, hanem az egész világot szükségképpen romlásba sodorja. A dolognak ilyen álfása mellett a birodalmi kormánynak nincs is lehetősége arra, hogy fontolgassa, milyen á láspontra helyezkedjék. A küszöbön álló konferencián nem tehet egyebet, minthogy vázolja az adott tényleges helyzetet és a többi érdekelt kormányhoz azt a felszólítást intézi, hogy a maguk részéi'öl is számoljanak ezzel az adott helyzettel és ne keressenek olyan kompromisszumos megoldásokat, amelyek számára többé nincs meg a reális lehetőség. Végezetül kijelentette a birodalmi kancellár, erősen hisz abban, hogy ma már egyetlen táborban sem hiányzik annak belátása, hogy a most levonandó végkövetkeztetések szükségesek. Csupán azon múlik a dolog, hogy megtalálják a bátorságot ennek a belátásnak való- raváltására és mint a szakértők jelentése mondja, ne engedjék a gazdasági problémák tárgyalását ismét politikai gondolatmenetekkel befolyásolni. Óriási megdöbbenés Franciaországban Paris, jaguár 11. Brüning német kancellárnak a jóvátételt fizetségekre vonatkozó nyilatkozatáról Ftandin pénzügyminiszter a sajtó képviselői előtt a következőket mondotta: ' — Ha a kancellár nyilatkozatáról szóló hír megfelel a valóságnak, akkor ez annyit jelent, hogy Németország véget akar vetni a Young-terv- ben és a versaillesi szerződésben foglalt megállapodásoknak. Meg kell várnunk e hír hivatalos megerősítését. Nyilvánvaló azonban, hogy egyetlen francia sem fogadhatja el a szabadon aláirt egyezmények egyoldalú fölbontását, ami egyúttal azt jelentené, hogy Franciaország jóvátételi jogait eltörlik. —• A nemzetközi fizetségek-rendszer bizonyos módosításokra szorul. A francia kormány n érmen ezeken a módosításokon dolgozik és nagv Liléken y ség tői áthatva, olyan megoldást keres, amely a hitelezőket és az adósokat egyaránt kielégítse és megkönyitse a válságot. De —* mint már sokszor elmondották — a jelenlegi válság a bizalom válsága. A nehézségek lektizdhetetlenekké válnának, íia a szerződések tiszteletbentartása ellen újabb támadásokat intéznének. Ez csak növelné a fölhalmozott tőkék bizalmatlanságát. Ha a lausannei értekezletet ilyen, a fizetések megtagadására vonatkozó nyilatkozat elő.. meg, akkor szükségtelenné válnék az érte.. :z let összehívása. Lehetetlenség egyfelől Franciaország jogait semmibe venni, másfelől peéi~ Franciaország együttműködését kérni. Brüning kancellár nyilatkozatát a francia parlament köreiben általánosan igen súlyosnak Ítélték. Az általános vélemény az, hogy Németország állásfoglalása, következtéiben tárgytalanná válik a Youn"--tervet aláirt hatalmak értekezlete. 1 isé5Mt sálié ujjong Berlin, január 11. A német sajtó élénken foglalkozik Brüning kancellár szombati nyilatkozatával, amelyben megállapítja, hogy Németország nem teljesítheti tovább politikai fizetségeit. A Germaine visszautasítja Flandin francia p - ü^vminiszter támadását, mert nem Németország mondta föl a Young-szerződést, hanem a gazdasági tények teszik lehetetlenné keresztülvitelét. A szociáldemokrata Verwárte reméli, hős- Parisban a tények közelebbi megvizsgálásánál a kedélyek megnyugodnak. Brüning csupán azt ismételte, amit előbb is többször kifejezésre juttatott már. A német kormány azzal a céllal megy Lausanneba, hogy a német álláspontnak általános érvényt szerezzen. A Vossi- sche Zeitung szerint a kancellár bejelentése az első lépést jelenti a legnehezebb politikai utón, amelyre Németország a háború óta kényszerűségből lépett. A nacionalista Deutsche A11géméin e Zeitung megállapítja, hogy a kancellár bátorságról és határozottságról tett tanúságot. A német nép az ellenzékkel együtt zártan Hin- denburg mögött áll és egységesen követelni fogja a külpolitika tegnap héjéiértett irányának folytatását. A német agráriusok ugyanilyen értelemben írnak és Hugenberg lapja, a Dér Tag szintén helyesli Brüning bejelentését s csak azt kívánja, hogy a kormány ne deferáljon. A versaillesi diktátumot le kell győzni s csak az erő és a határozottság segíthetik meg Németországot éhben a munkában. E sajtókommentár okból kitűnik, hegy a német közhangulat egyhangúan Briimiimg mögött áll s ami régóta nem fordult elő, a kancellár tegnapi bejelentésének alátámasztásánál számíthat az egész németségre. Fölháborodás Parisban Párás, január 11. Brüning jóvá tété lellenes bejelentése a francia politikai körökben és a párisi sajtóban óriási izgalmat keltett. A sajtó egy része a kancellár nyilatkozatában manővert lát, amellyel a berlini kormány át akarja törni Franciaország és Anglia készülő egységes lausanne-i frontját. Más lapok óva intik Néimeíországot a meglepetések és a szenzációk liajhászásától s attól félnek, hogy a birodalom ugyanilyen meglepetésekkel fog szolgálni a lefegyverzési konferencián is, A lapok egyhangú véleménye szérint Franciaország kénytelen lesz Amerikának folyósított fizetségeit azonnal beszüntetni, amint a jóvátétel elmarad. A szociális ta Poipulaine szerint Brüning gesztusa a lehető legügyetlenebb volt és rendkívül emlékeztet az osztrákmémet vámuniós tervek szerencsétlen huszárvágására. A baloldali Oeuvre azt hangoztatja, hogy Brüning kancellár Európa bankrottját kívánja. A félhivatalos Petit Párisiién megállapítja, hogy Brüning kancellár úgy látszik nem volt tudatában annak, hogy Németország intranzigenedéja a birodalom romlását jelenti és kilátástalanná teszi a lausanme-i konferenciát. Az Excelsior szerint Brüning lehetetlenné akarja tenni a francia-angol együttműködést, de ez a kísérlet aligha sikerülhet. A nacionalista Ordr© sajnálja, hogy a rajnai kiürítés óta Franciaország kezében nincs szankciós eszköz Németország ellen. Az Eeho de Paris a hágai döntőbíróság Ítéletét hatástalannak tartja és vázolja az esetleg alkalmazandó represszáliá- kat. A Temps is hibának tartja Brüning nyilatkozatát és helyt eleni ti az asztalra- osapás német taktikáját^ amelyet macohia- vellizmusnaík és politikai őrületnek nevez. Ha Brüning Lnusanne-ban kitart mostani álláspontja mellett, akkor Németország hitele mindenütt és mindenkorra befagyott. MacDonald óvatosan ayiSatltoiitc London, január 11. A közhangulat egy- [ hangúan Németország pártján áll, amikor a birodalom a jóvátételek további fizetésének J lehetetlenségét hangoztatja, de Franciaországra és Amerikára való tekintettel a kormány nem nyilatkozhat ilyen érteleimben. Illetékes körök szerint Sir Leith-Ross, a pénzügyminisztérium államíitkána, Párásban kompromisszumos javaslatot tett és ötéves jóvátételi moratóriumot ajánlott, de a francia kormány a leghatározottabban visz- szuutasitotfa ezt a tervet és a kétéves moratóriumot az engedmények maximumának tekintette. MacDoinald miniszterelnök egy interjúban nyilatkozott Brüning bejelentéseiről és kijelentette, hogy az angol kormány álláspontját kellő időiben és kellő helyen nyilvánosságra fogja hozni. A gazdasági helyzetre és a szakértők jelentésére való tekintettel valószínű, hogy a birodalmi kormány a lausann e-i komáién encián is a tegnap ellő tti- hez hasonló nyilatkozatot fog tenni. Ez a körülmény a lauSanne-i konferenciát még az eddiginél is fontosabbá teszi, mert a dolgokat nem lehet a mai állapotukban hagyni. A mai helyzet a nemzetközi szerződések következménye és éppen ezért nemzetközi konferenciára van szükség a hibák kijavítására. MaoDonald meggyőződése szerint az érdekelt kormányok be fogják látni, hogy Európa mcgbéküléso és fölépülése attól függ, vájjon a nemzetek a kegyetlen igazságok szemébe tudnak^© nézni. Ki kfivetett el indiszkréciót! London, január 11. MacDonald miniszterelnök rövid nyilatkozata után az angol lapok is részletesen foglalkoznak Brüning bejelentésével. A Times szerint nem nevezhető éppen a legszerencsésebbnek, begy Brüning* nyilatkozatát most tette meg és az sem, hogy az egyik érdekelt hatalom képviselőjének eleve nyilatkozott álláspontjáról. A bejelentés rendkívül befolyásolta a lausannei konferenciát s úgy tűnik, mintha a birodalom ultimátumot intézett volna a hitelező hatalmakhoz s ami még rosszabb, azt a látszatot kelti, hogy különbséget tesz az egyes hitelező, hatalmak között. A Daily Héráid szerint Brüning nyilatkozata eredetileg nem volt a nyilvánosságnak szánva és csupán egy eddig megírt agyarázhatalián indiszkréció következtében szivárgott ki. A Daily Telegrapk elitéli a német nyilatkozatot Az angol kabinettek Bal- four deklarációja óta állandóan a háborús adósságok és a jóvátételek eltörlése mellett foglaltak állást, de a jelen pillanat nem volt alkanias ennek az álláspontnak újabb hangsúlyozására. Brüning nyilatkozatának legnagyobb gyengéje az, hogy Hitler nyomása alatt keletkezett. Németország nem fizethet, ez a bázeli jelentés után nyilvánvaló, de senki sem tartja vta- lótszinütlennek, hogy három vagy öt év múlva1 uijra folytatni tudja a törlesztést. Az angol lapok egységes véleménye szerint Brüning nyilatkozatát a német belpolitikai helyzet következményének kell tekinteni. A lapok részben azt mondják, hogy a nyilatkozat Hitler és Brüning megbeszélésének eredménye, részben úgy vélik, hogy a nyilatkozattal a kancellár le akarta törni a nemzeti szocialista agitáció élét, amely elsősorban a jóvátételek ellen irányult. Egy lengyel diplomata... Pária, január 11. A Havas-ügynökség ma bemutatja a francia közvéleménynek a német közvélemény álláspontját a jóvátétel! kérdésben és arra a megállapításra jut, (2) — Álljon csak meg egy pillanatra! A soiffő r hirtelen lefékezett s a kocsi egy hidacáka előtt megtorpant. — Maradjanak csak az urak nyugodtan. Valamit meg kell néznem. Maga szálljon ki! — vetette oda a soffőrnek. Az ut itt nagyot kanyarodott jobbkéz felé a grófi kastélynak. Roltó bekecsének zsebébe dugta kezét s figyelmesen hajolt az ut felé. — Tegnap este egy könnyű kis kocsi volt a kastélyban, aztán vissza is tért. Dunlop- gurnmi. A nyomtávolság jóval kisebb, mint ezé a kocsié. Mérőt húzott ki a zsebéből, térdre ereszkedett s lemérte a nyomtávolságot. ■ — Ismeri ezt a kocsit? — Nem, nem ismerem. — Milyen autók jártak a múlt héten a kastélyban, mióta a gróf ur hazatért? Kedden volt — Nem — Szerdán — Szerdán délután — Kati na báró volt a mél- tóságos urnái. Mercedes kocsi... — És tegnap éjjel ez a kis Tatra... Mert Tatra volt... Benn volt-e a garázsban?-- Én nem voltam otthon kérem. A mél- tóságcs ur tegnap délután beküldött Pelpá- ra. Komissiókkal. Aztán Hidegkútra menüink. Hegy a méltó rágós asszonyt hazahozzam. Eey órája érkeztünk... S én aztán rögtön fordultam is a Jóskával.. — És a garázsban,?... A garázsban sem(Copyrlght by Prágai Magyar Hírlap.) mi nyomát nem látta, hogy egy idegen autó áttett volna ottan? — Még körülnézni sem volt időim. Alig állítottam he a kocsit, már rohant i,s a Jóska. — No majd meglátjuk. Mehetünk. Beszálltak. A kocsi hatalmas teste megremegett,, dübörögve ugrált át a híd padlóin és gyors iramban fordult be a kastélyba vezető útra. Roltó most Jóskát vette elő. — Amig részletesen is kihallgatom... Hogy fedezte fel az esetet? A komornyik arca még mindig halálsápadt volt, de már összefüggően tudóit be- saédnii. — Tegnap délután, amint a soffőr elment, a gróif ur behívta az egész személyzetet és szombat éjszakára mindenkinek kimenőt adott. Azzal, hogy csalt vasárnap reggel nyolc órakor álljunk munkába. Még a portást is elküldte, hogy menjen a feleségéhez. — Egy szóval senki sem volt a személyzetből a kastélyban? — Én a portással jöttem he gyalog. Nyolc órakor indultunk és Ml kilenckor váltam el tőle. ő hazament a feleségéhez, én meg a vasúti állomásra ... — És bement Pelipára s egy jó éjszakát töltött olt... Ezt gondolom ... Mikor jött vissza? — A gróf ur azt mondta, hogy kilenc órakor kiöl lsem fel a reggelivel. A méitósá- gos .asszonyt fiz órára /vártuk. — Semmi egyéb instrukciót nem adott? — Nem, semmit a világon 1 — Mikor látta utoljára a gróf urat életiben? — Hét óra veit, amikor nekem kiadta az utasításait. — Nos, és nem vett valami rendkívülit észre a gróf ur viselkedésén,? — Semmit sem kérem! — Gyakran szokott a gróf ur kimenőt adni a személyzetnek? — Rendes kimenőnk volt minden második szombaton. — Az egész személyzetnek, egyszerre? — Nem, ilyen esetre alig emlékszem. Mindig maradt otthon valaki. Vagy én, vagy a portás, vagy Sándor ... — A második komomik... — Igen. De egyszerre az egész személyzet. .. Hyen esetre nem is tudok visszaemlékezni ... — Jól van. És semmiből sem vett észre valami olyasmit, hogy ,a gróf ur várt volna valakire? — Nem. Erről sem nem beszélt, sem mi nem eejthettük semmiből. — A portás bezárta a kaput? — Természetesen ... — A kapuhoz kinek volt kulcsa? — Csak a gróf urnák, a mélfóságos asz- szonynak s a portásnak. — Másnak nem? — Senki másnak nem lehetett... — És — miért mondta, hogy a gróf urat meggyilkolták? A komornyik egy pillanatig hallgatott. Roltó keményen és mereven függesztette rá tekintetét. — iMert hiszen ,a* is lehetséges, hogy a gróif ur öngyilkosságot követett el? Vagy nem? — Én nem tudom — Én csak halálra voltaim ijedve — És csak úgy gondolom —< Miért lett volna öngyilkos? Egy olyan erős, egészséges, vidám ember! Nyílegyenesen vezetett az ut a kastély kapujáig. Jobbról, balról pompás fenyő szálak szegélyezték. Baloldalt a temyvek sűrűjéből egy alacsony, laposfedelü ház csillogó tetőzete világított ki. A boTipincék. Jobbról kétméteres irtott ut szakította meg a pompás Zöld kulisszákat!, amely a vasráccsal elzárt kis családi temetőbe vezetett. Az orvos az orra alá dóim nyögte: — Idő temetik tehát az utolsó Ladivayt. A jegyző nehézkesen himbálta a tejét. Kissé elálmosodott a három korsó nehéz sörtől s az újon ugyancsak erőltetnie kellett magát, hogy szempillái be ne csukódjanak. Az autó nagyot tülkölt s megállt a vasrácsos kapu előtt. Roltó kiugrott a kocsiból s társait is kitessékelte. — Ne vigye be a kocsit a garázsba s maga se menjen be oda. Mindennek úgy kell maradnia, amint van. A garázs előtt várjon, amíg jövünk. Aztán visszavisz bennünket. Még egyszer lehajolt az ut felé. Az orvos fontoskodva állt mellette. — A másik kocsi az éjjel bennvolt a kastélyban,. A grófnak látogatója volt.. Az eset szörnyen egyszerű. Az orvos helyeelőleg hümgetelt. Nyikorogva fordult a kulcs s a nehéz vaskapu teltárult. A portás szalutálva fogadta a biivataloa vendégeket. (Folyta tjiik.g PÁTER LAURENTIUS TITKA BŰNÜGYI REGÉNY Irta: VECSEY ZOLTÁN L
