Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-01 / 1. (2814.) szám

tmgaiAVag^arhirlsp 11 1932 Január 1 péntek. MmaHWIi—BJ—————■H—ir?T'.H CR Életem 43 kilométere Irta: Bárány István ár. A Pesti Napló karácsonyi számából] vettük Bárány dr. érdekes cikkét, j Minden év végén előkerül valamelyik fiókom | aljából egy vékony, ötlapos füzet, amely elejétől! végig tele van írva számokkal, akárcsak egy logaritmustábla. Két óra hosszat írok bele ilyenkor, karácsony táján számokat 6 ezzel elvégzem a magam köny­velését: az nszóeredményeim nyilvántartását. Rázzuk meg agy kissé a számokat, öntsünk beléjük valami kis életet egy pár órára és ját­szunk vele statisztikát. 376 versenyt íiszíam életemben, ezek közül egyéni verseny 248 volt, staféta pedig 428. Az egyéni versenyek 91‘/5%-át, azaz 226-ot meg­nyertem, tizenháromszor (51/»%) másodiknak ütöttem célba, háromszor (11 /5%) voltam harma­dik és hatszor helyezetten, ami 21/s%-nak felel meg. AKIK LEGYŐZTEK Ezt a huszonhárom vereséget összesen 29 ver­senyző mérte rám, de mert egyszer Stuttgartban egy 50—50—100 métert úszó staféta ellen, egy­szer pedig Leipzigben előnyversenyben nem si­kerűit e sőnek beúsznom a célba, hat embert — közötlük Székely Andrást is, törölnöm kell le­győzőim listájáról. Első versenyemen 1920 májusában Mitterbach Pák Bitskey Aladár, Sz’gritz Géza. Soós Sándor és Nagy László győztek le 33 méteres gyermek- mellúszásban. Később sokkal több sikerrel ver­senyeztem, mert az egri úszók közül csupán! Szigritz Géza előzött meg összevissza öt alkalom- j mai, 1921—1923. években, míg a fővárosiak közül első érmem elnyerése alkalmával Andor Lóránd győzött, le 1922 tava zári egy középiskolai junior- versenyen s a jászapáti uszókongresszuson valami négy, a következő évben Budapesten két pesti | versenyző kiknek bizony elfelejtettem a nevét. Turuovszky Endre volt az utolsó magyar verseny­ző aki legyőzött és pedig három zor. Legutoljára 1924 júliusában győzött ellenem Barcelonában. Külföldiek közül legtöbbször Weissmülier és Borg győztek le. számszerint háromszor s ezzel szemben én csak .egyszer győzhettem Arne Borg ellen; Á többi nyolc külföldi; a két Eabanamoku, Eriiger, Kojac Taris, a svéd Trolié, Takalshi és a kanadai Bourne csak egyszer győztek ellenem. ötvenedik győzelmemet 1925 októberében Po­zsonyban, a századikat 1927 júliusában Kassán, a kétszázadikat ez évben Budapesten arattam, mikor május 12-én a jelenlegi fennálló európai rekordot úsztam 100 méterre. REKORDOK Startjaim alkalmával összesen 54 magyar rekor­dét úsztam, melyek öt távon oszlanak meg. Az 50 méteres gyorsuszá.-ban hat rekordot úsztam, ezek közül az első 26.4 mp., ez utolsó 26 mp. volt. Százméteren 14 hiteles magyar rekordom van és pedig 1 p. 02.8 mp. és 58.4 mp. között. A 200 m. gyors úszásban 6 rekordot úsztam, melyek közül az első 2 p. 22.8 mp., az utolsó 2 p. 16 mp., 400 méteren pedig négy rekordot állítottam fél, me­lyek közül az első 5 p. 17.6 mp., az utoRó pedig 5 p. 00.6 mp. Kél Ízben javítottam hátnszó rekor­dot, az első 1 p. 14.4 mp., a második 1 P- 12.4 mp. volt. Ezek közül e rekordok közül nyolc 100 mé­teres rekord és egy 2! ö-as rekord egyben Európa- rekord is s ezenfelül háromszor javítottam angol és kétezer osztrák rekordot. Magyarországon bajnokságot egyéni versenyben mindössze tizennégyet nyertem, 1925 óta a ÍOO, 192-6 óta a 200 és 1931 óta a 400 méteres gyors- uszáebau. Egyesületemmel ti* országos staféta-; bajnokságot szereztem. Európa bajnoka négyszer voltam, háromszor egyéni, egyszer slafétaszám- ban s ugyancsak egyszer voltam angol bajnok is. Különös, hogy én. mint vidéki úszó sohasem ] nyertem vidéki bajnokságot, de nem is indultam j vidéki, vagy kerületi bajnoki versenyben, még stafétában sem. 43 KM... Ha életem 376 versenyének távját összeragasz­tanák, akkor majdem 43 kilométeres táv kelet­kezne, amelyet egyfolytában úszva körülbelül; negyven óra alatt lehetne leúszni s nekem tizen­két év kellett hozzá. Viszont megnyugtathat az a tudat, hogy ezt a 43 kilométert én mindössze nyolc óra alatt úsztam meg — részletekben. A tizenkettedik szezónt zártam be most. Tizen­két év során a 376 versenyt 13 ország 58 városá­ban usztem le, melyek között 22 magyar város van. — Németországban 11. Franciaországban 6. Angliában Ausztriában, Csehszlovákiában és Svájcban 3—3. Belgiumban 2. Svédországban, Olaszországban, Spanyolországban és Luxemburg­ban pedig 1—1 városban úsztam. EGY VERSENYT FELADTAM Legtöbb uszóversenyen természeteden Buda­pesten vettem ró~>zt, szám szerint 55 alkalommal, azután Eger következik 28 versennyel, majd ózd borsodi község jön soron, ahol három zor úsztam, e többi magyar helyen egyszer vagy kétszer sze­repeltem. Parisban tizenkét uszóversenyen vettem részt. Bécsben 9. Pozsonyiján 4, Londonban 3 versenyen voltam résztvevő. A 376 versenyből legtöbbet sprintté mpóval úsztam végig. 241 egyéni és 127 stafétaszámban úsztam sprinten. Mellúszásban kétszer indultam egyéni, egyszer * '•l iiV'a •zániban, ! álu&zásban pedig mindössze két egyéni versenyen vettem részt. — Életemben egyetlenegyszer adtam fel versenyt: ózdon a cserkészkerületi melluszóversenyben, mi­kor 80 méternél már nem birtam az úszást pihent ellenfelemmel szemben, egy 100 méteres gyors- uszóversennyel a lábamban. STATISZTIKA Tekintettel arra, hogy speciálisan 100 méteres gyorsuszó vagyok, az alábbi táblázatban a tizen­két év összes versenyei mögött közlöm azt, hogy hány százas versenyben úsztam abban az évben és mi volt a legjobb 100 méteres gyorsuszóered- ményem. Év t l l * Í 100 m. idő I § I § 3 verseny 1920 1 — 1 — — — 1921 2 — 2 — ' — — 1922 9 3 12 2 XII. 1 p. 18 mp. 1923 8 8 16 6 VIII. 20. 1 p. 11 mp. 1924 17 23 40 19 VIII. 19. 1 p. 2.4 mp. 1925 30 20 50 26 X. 1. 1 p. 0.7 mp. 1926 37 11 48 22 VI. 20. 59.4 mp. 1927 25 17 42 20 VI. 25. 58.8 mp. 1928 26 8 34 16 VI. 2. 58.6 mp. 1929 30 7 37 20 IX. 13. 58.4 mp. 1930 32 10 42 24 IV. 12. 57.8 mp. 1931 31 21 52 24 V. 12. 58.4 mp. Ezek a táblák különös törvényszerűséget mutat­nak a fejlődésben. 1924-ben lettem orazágos re­korder, akkor, tizenhatéves koromban kezdtem egyszerre testileg megerősödni s onnantól kezdve kvalitásban és kvantitásban is javultak az ered­mények 1927-ig. mikor tavasszal hosszasan bete­geskedtem s egyszerre visszaesett az időeredmény és a versenyek száma is. Ugyanez ismétlődött meg az idén, mikor a marid laoperációt megelőző betegeskedőd rányomta a bélyegét az idei legjobb eredményekre és a veivenyaési kedvre is. Győztek a csikók Hágában Budapest, december 31. (Budapesti szer­kesztőségiünk telefon jelentése.) Hágóból ér­kezett jelentés szerint a csikók Hágában re- vánsmieccset játszottak a „fecskék“-kel, a hol­land tartalékválogatottal és azt 3:2 (3:0) arányban legyőzték. Villanyfény mellett ját­szották le a mérkőzést A magyarok az első félidőben fölényben voltak, a második félidő­ben azonban hóvihar tört ki, nehéz lett a ta­laj és a hollandoknak sikerült két góllal az eredményt szépíteni. Nápoly: Budai XI.—Voimero 4:1 (2:0). Nekoíny kikapott Newyorkban Newyork, december 31. A prágai Nekolny, Cseh­szlovákia weltersulyu profi boxbajnoka második amerikai meccsét a lengyel Eddie Ran ellen ponto­zással vesztette el. 20.000 néző előtt folyt le a nagyérdekességü mérkőzés a Madison Square Gardenban. Nekolny a meccs jórészében egyenran­gú ellenfélnek bizonyult, csupán a meccs végén tudott Eddie Ran döntő pontokat szerezni. A Magyar JUszószövetség 25 éves Budapest, december 31. A Magyar Úszó Szövet­ség negyedzázados jubileumára készülődik. Ja­nuár 24-én lesz a szövetség tisztújító közgyűlése, amely együtt fogja találni az uszósportnak mind­azokat a vezetőit, akik az utóbbi esztendőkben oly kiváló munkát fejtettek ki úszó- és vizipoló- sportunk naggyátétele érdekében. Ezek között a vezérek között ott lesz Komjúdi Béla is. Komjádi a párisi Európa-bajnokságok után visszalépett a MUSz ügyvezető-tisztségétől, hogy munkásságát annál nagyobb erővel szentelhesse a sport ügyé­nek, mint a székesfőváros törvényhatósági bizott­ságának a tagja. A MUSz azonban nem hajlandó továbbra is nélkülözni Komjádit. Homonnai Tiva­dar dr., Donáth Leó dr. és Kéler Tibor dr. kijelen­tette, hogy csak abban az esetben vállalja tisztét az ujesztendőben, ha Komjádi Béla visszatért elhagyott helyére. Komjádi Béla ilyen körülmények között nem zárkózhatott el a közóhaj parancsa előtt, elha­tározta, hogy elfogadja a MUSz ügyvezető tisz­tét és folytatja munkáját ott, ahol Páris után abbahagyta. A közgyűlés Kéler Tibort társelnöknek. Speisegger Ernőt alelnöknek fogja megválasztani, Beleznai László pedig uszókapitány lesz, miután Kugler Sándor ragaszkodik lemondásához. Felajánlották Komjádinak a vízipoló-kapitány- eágot is, ezt azonban nem fogadta el, ajánlotta ellenben, hogy a tisztséget Keserű Ferenccel, a nagyhirü vá.ogatott játékossal töltsék be, akit ő munkájában a legmesszebbmenően fog támo­gatni. A MUSz uj tisztségeket kreál elnökségi tagság címén s néhány régi munkását tiszteleti tagjai közó választja a januári közgyűlésen. KöZtSŰVZDA^ÁCr1 , —m—b————qwwm—a— I csehszlovák kereskedelmi kamarai központ jelentése a gazdasági helyzetről Prága, december 31. A csehszlovákiai kereste-! delmi és iparkamarák központja most adta ki 1931. évi működési jelentését, amelyben behatóan fog-I lalkozik a köztársaság gazdasági helyzetével is. A jelentésnek eme része szószerint a következőkép­pen hangzik: A három év óta tartósan és egyre fokozódó gazdasági világválság az 1931. évben olyan élesen sújtotta a csehszlovák köztársaság gazdasági helyzetét is, mint az eddig sohasem történt és emellett — sajnos, — a legközelebbi jövőben a helyzet javulását sem lehet várni. Ama szomszédos államokban, amelyeknek gazdasági helyzete a cseh­szlovák köztársasággal a legszorosabb kapcsola­tokban van, a helyzet gyógyítására irányuló tö­rekvéseket a nagy gyáripari vállalatok és pénzinté­zetek összeomlása paralizálta. Mielőtt ezeknek a súlyos eseményeknek a csehszlovák köztársaságra való hatását ellensúlyozni sikerült volna, bekövet­kezett a-z angol font összeomlása, ami az egész világgazdaságot válságos dezorientációba sodorta. Ebben az időben, amikor mindenfajta gazdasági tapasztalat csődöt mond, a kamarákra hárult az a nehéz föladat, hogy a tanácstalanságban utat mu­tassanak a kormánynak, a törvényhozásnak s hogy a termelés és kereskedelem egyre növekvő pana­szait az említett tényezőkkel közöljék. A kamarák felelősségük teljes tudatában egyet­len alkalmat sem mulasztottak el, hogy józan opti­mizmusuknak kifejezését adjanak: s rámutassanak a csehszlovák közgazdaság egészséges alapjaira és hogy a közvéleményt biztassák a jobb jövő közeli reményével. így különösen a kamarai köz­pont október 14-én tartott közgyűlésén a kamarai elnökségnek számos kiválóságának alkalma nyílott, a megnyilatkozásra, mely megnyilatkozások — anélkül, hogy a helyzet komolyságát leplezni akar­nák — számos segítési módot is tartalmaztak, ame­lyek segítségével a gazdasági helyzet gyógyítása előmozdítható volna. Ebben az időben, miután kivitelünk útjába egy­re nagyobb és újabb akadályok tornyosultak, a kamarák egyetlen alkalmat sem mulasztottak el, hogy a hivatalos tényezőket a kereskedelmi szerződések megkötésére irányuló tárgyalások szükségességére figyelmeztessék. A kamarai központ emellett állandóan arra is törekedett, hogy a külföldi államok iparaival nemhivatalos kapcsolatokat is létrehozzon, mely szövetkezések a hivatalos tárgyalások útját egyengették. Az egész közgazdasági élet érdekében & kamarai központ különösen arra törekedett, hogy a mező- gazdasági termelés képviselőivel a szükséges kap­csolatokat kiépítse. Már az osztrák—német vám­unió gondolatának a felvetődésénél is rámutatott a kamarai központ a jelenlegi euró­pai kereskedelmi poiitikai rendszer tarthatatlan­ságára, a vámok általános leszállításának a szükségességére és az európai államok gazdasá­gi és politikai közeledésének a nélkülözhetetlen­ségére. Miután az osztrák-német vámunió egyáltalán nem lett volna alkalmas arra, hogy az európai államok nagy csoportjának vámpolitikai egyensúlyát létre­A tfidobai gyógyítható! Még a reménytelennek látszó esetek is! A legújabb, orvosok által eredménye­sen kipróbált gyógymódról kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve küld fel­világosító füzetecskét Jankó J. D. gyógyszerész, Bratisiava, 187-es póstafiók hozza, ezért a kamarai központ a vámunió ellen foglalt állást és a még nagyobb vámegységek léte­sítését sürgette. A kereskedelelpolitikai bizottság*! nak december 18-án tartott ülésén ismételten rámu­tatott arra, hogy az eddigi kezdeményezett akciók balsikere elle­nére és az előnyvámok rendszerének kiépítésére irányuló törekvések sikertelensége ellenére is a nehéz gazdasági válság a mai időben egyenesen parancsolja, hogy az egyes államok és állam­csoportok egymáshoz való közeledésének utjából mindennemű akadály a legerélyesebben elvávo- littassék 8 ami Csehszlovákiát illeti, agy ez el­sősorban a középeurópai államok csoportjával igyekezzék megegyezésre jutni. Azokhoz az akciókhoz elfoglalt pozitív álláspontra való figyelemmel, amelyet a kamarai központ a nemzetközi árukioserélés megkönnyítésével szem­ben elfoglal, a kamarai központ résztvett a nem-* zetek szövetségének s a nemzetközi kereskedelmi kamarának mindama ülésein, amelyeken a nemzet­közi gazdasági közeledés érdekében szó esett. A belföldi termelés védelme kérdésében a kama­rai központ azt hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi kamarák a szabad külkereske­delmi forgalom álláspontján vannak. Sajnos, a fejlődés az utóbbi időben pont az ellem köző irányban halad. A mai helyzet által megkö­vetelt intézkedések rendkívüli intézkedéseknek te­kintendők. Csehszlovákia nem maradhat meg vé­delmi intézkedések nélkül akkor, amikor valameny- nyi állam az egész földön a behozatal csökkentésé­re a legkülönbözőbb intézkedéseket teszi meg. A kereskedelmi kamarai központ a szabadkeres­kedelem elvének föladása nélkül belátja a behozár­tál ideiglenes korlátozásának a szükségességét,, azonban csakis azzal a föltétellel, hogy ez a kor­látozás valóban esak a legszükségesebb időre szo­rítkozzék. Eme rendkivüli intézkedések alapoka természetesen a csehszlovák valuta védelme, nem-1 különben a belföldi termelés megfelelő foglalkozta­tottságára való törekvés. A kamarai központ külön bizottságot létesített, amely kizárólag azzal a kér­déssel foglalkozik, hogy milyen tárgyak sorolandók az engedélyezési eljárásba. A kamatláb mai magassága a csehszlovák köz- gazdasági élet, különösen a vállalkozói körök számára hosszú időre el nem viselhető s így a kamarai központ ama reményének ad kifejezést, hogy más megfelelő intézkedések segítségével a csehszlovák valuta stabilitását megőrizni sikerül és a kamatláb a közeljövőben jelentékenyen le­szállítható lesz. A mezőgazdaság helyzete kii földen — Lengyelországban a kormány az egyes bor- minőségekre kivetett fogyasztási adót megváltoz­tatta. A gyümölcsbor literenkénti fogyasztási adója ezentúl 0.60 zloty, amihez még 40 százalékos adó­pótlék járul, összesen tehát 0.84 zloty. A gyümölcs­bor fogyasztási adója eddig az adópótlékkal együtt 0.20 zloty volt. A természetes, szőlőből préselt bor fogyasztási adóját változatlanul hagyták, lehűti 1 zloty, illetőleg a 40 százalékos pótlékkal együtt 1.40 zloty. Az uj fogyasztási adó rendelet lényege­sen csökkenti a két borminőség után fizetett adók közötti különbözeiét, ami által a lengyel gyümölcs- bőrgyárak eddigi kiváltságos helyzete megválto­| zik és igy a bőrgyárak részéről támasztott kon­kurencia a természetes, külföldről beszállított borok részére elviselheőbbé válik. — Svájcban a tejszövetségek szövetségi tanácsa elé legutóbb javaslatot terjesztettek, amelyben a külföldi tejre a vám bevezetését kérik. Javaslatu­kat a svájci tejpiac kedvezőtlen helyzetével indo­kolják. A javasolt vám a határmenti forgalomra is kiterjedne. Ezzel különösen a francia határ egyre erősödő tejforgalmát szeretnék megakadályozni. — Franciaországban a burgonya egyik legvesze­delmesebb kártevőbe, a kai óra dóbogár annyira elterjedt, hogy Anglia be is tiltotta a francia bur­gonyabehozatalt. A francia mezőgazdasági kama­rák elnökeinek közös ű'ásén most behatóan fog­lalkoztak a koloradóbogárnak Franciaországban való elterjedéséről és annak leküzdéséről. A meg­beszélés 6eran kitűnt, hogy ebben az évben 12 megyében pusztított a koloradóbogár és terjesz­kedése sokkal nagyobb volt, mint tavaly. A ka­marák vezetői megbeszélték, hogy közösen fog­ják a bajt leküzdeni és széleskörű akciót indíta­nak a gazdák köreiben is. A védekezési a veszé­lyeztetett, területeken kötelezővé teszik és a véde­kezés költségeinek a felét az állam viseli. Csehszlovákia töltőtoH-hehozataüla. A cseh­szlovákiai töltőtolingyártás eddig kizárólag az importált alkatrészeik összerakására szorítko­zik, ennek ellenére a kész töltőtollak beho­zatala az éppen elmúlt évben jelentősen csök­kent. Az év első 11 hónapjában a töltőtoll be­hozatala 35 százalékkal csökkent az 1930. év megfelelő időszakával szemben^ 1931. első ti­zenegy hónapjában 0.96 millió K értékű tollat importáltak aiz 1931. évi 1-46 millió K értékű behozatallal szemben. Németországból ^ 0.71 millió, az Egyesült Államokból 0.8 millió ér­tékű töltőtollat importáltak, a maradékot An­golországból. A töltőtoll-kereskedők a kará­csonyi vásárral meg vannak elégedve. Svájc betiltotta a sonkaimportot. A svájci szövetségi kormány most kiadott rendeleté­vel jelentősen korlátozza a húskonzervek behozatalát, különösen pedig a sonkáét. A rendelet nagyon súlyosan érinti a csehszlo­vákiai sonkaexportőröket is, mert a sonka Svájcba való szállitásához a svájci kormány behozatali engedélyét kell megszerezni, ezt azonban csak igazán kivételes esetekben adják meg. A csehszlovákiai húsfeldolgozó ipari szervezetek a kereskedelemügyi mi­nisztériumot kérték föl, hogy a svájci kor­mánynál haladéktalanul interveniáljon a tilalmi rendelet módosítása érdekében. A rendelet december 20-án lépett életbe. A rimaszombati jövő évi vásárok jegyzéke. Rimaszombatból jelentik: Rimaszombatban or­szágos vásárok lesznek január 7-én, február 24-én, március 13-án, május 13-án. julius 12-én, augusztus 29-én, október 20-án éks november 30-án — A havi vásárok napjai: január 27., február 10., március 2., április 13., május 25., junius 8., juliug 27., augusztus 17.. szeptember 14., októbor 5., november 16., december 4, tjM

Next

/
Thumbnails
Contents