Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-01 / 1. (2814.) szám

Elveszti az arany

a filiitáris litentisliif!

Prága, december 31. A Národni Politika egyik legutóbbi számában érdekes cikk jelent meg az arany közgazdasági és pénzügyi jelentőségéről. A figyelemreméltó cikket alább részletesen ismertetjük:

Az arany valutának Angol országban való beszüntetése — írja a lap — az egész világ figyelmét arra a kérdésre irányította, hogy mi történik majd az arannyal, megmarad-e az arany a valuták alapja és megtartja-e áz arany az eddig tartott kiváltságos helyzetét. De nemcsak Angoiország hagyta el az aranyvaluta alapot, sok más állam, köztük Svédország és Dánia is igy cselekedett, valamint az összes olyan állam, melynek valutája bármiképpen is az angol valutához volt kapcsolva, igy a délafrikai Uni-o s iegutóbb Japán valutája is.

Nem is lehetne csodálni, ha az embereknek az aranyba vetett hite megingott volna. Az éppen elmúlt negyedév eseményei azok számára, akik a valutarendszernek tanulmányozásával foglalkoznak, megérthető ugyan, de érthetetlen azok számára, akik a pénzelméletekben nem járatosak g nem ismerik az értékek nemzetközi kicserélésének módját,

Az arany-minta természetesen nem tekinthető mesterkélten kigondolt rendszernek, hanem sok- százéves gyakorlatból nőtt ki azzá, ami jelenleg. Hosszú fejlődési folyamat áll mögötte, minden lehető formán átment, amilyenben csak a valutarendszer megjelenhet Angolország volt az első európai állam, amely 120 évnél hosszabb idő előtt bevezette azt a kényszerűség nyomására, a gazdasági tapasztalatok nyomására és nagyon 1 jól átgondolt részletekig kidolgozott terv alap-[ ján. A tizenkilencedik század folyamán csaknem j valamennyi állam bevezette az aranyvaluta rendszerét, Ezt elősegítette a negyvenes, ötvenes j évek kaliforniai és ausztráliai e a nyolcvanas j években azután ? délafrikai nagy aranylelet; ezek az országok egyébként máig is a Icgfonto-1 sabb aranyforrások. Ezek az aranvielétek tették j lehetővé az aranyvahiták általános bevezetését. í

Az arany nemcsak azért vált a valuta alap- i jávé, mert szép színe van, és azért sem, mert 1 értéke jelentősebben évtizedek alatt sem váltó- \ zik, hanem azért, mert as aranykitermelés mony-j nyisége lépést tartott a háború előtt az áru- j termelés é& az árukicserélés növekedésével. Az államok as aranyat nemcsak aránylag állandó áron, hanem oly mennyiségben is be tudták szerezni, amely növekvő gazdaságunknak megfe-; lelt. Ez a körülmény egyetlen más fémnél sem | jelentkezik.

Az ezüst kitermelése a arait századba® óriási j

mértékben megnövekedett s ennek az lett a következménye, hogy az ezüst elértéktelenedett. Ezzel szemben a gyémánt vagy platina — ugyancsak nagyon értékes ásvány — kitermelése állandóan oly csekély volt, hogy már ezért sem volt alkalmas a valuta alapjául, (A gyémánt általános fizetőeszközként egyáltalán nem jöhet számításba oszthatatlansága miatt. Szerk.)

A valuta jó működéséhez szükséges, hogy a ! pénzforgalom bizonyos arányban álljon a gazdasági élet pénzszükségletével, vagyis hogy a. pénz értékének abszolút biztonsága ée állandósága meglegyen. Ebben van az értelme az úgynevezett aranyfedezetnek. Ennek a fedezetnek a terjedelme meghatározza a pénzforgalom megengedhető maximális mértékét s megakadályozza az oly nagymennyiségű pénz kiadását, mely mennyiség csökkentené a pénz vásárló erejét. Az arany itt tehát szabályozó regulátor gyanánt működik s megakadályozza a gazdasági szükségletet meghaladó mennyiségű pénz kiadását.

Az arany hosszú ideig tartó, nem ingadozó árának van még egy nagy fontos jelentősége éspedig az, hogy megkönnyíti a javak kicserélését. Az államok között a javak kicserélése behozatal ég kivitel utján történik. Az az állam, amelynek a kivitele meghaladja a behozatalát, a kiviteli fölöslegért bizonyos ellenértékét akar kapni. A legideálisabb ilyen érték éppen az arany, amelyet mindenki, mindenkor s általánosan és szívesen elfogad s amely éppen ezért kiváltképpen alkalmas a nemzetközi fizetések szaldójának kiegyenlítésére. Az arany nem vesztette el értékét g ezért az arany az egyetlen áru, amelyet az égász világon mindenkor s aránylag szilárd áron bárki elfogad. Az egyes államok aranykészleteinek tehát az volt a feladatuk, hogy a fizetési mérlegben átmenetileg mutatkozó hiányokat kiegyenlítsék.

Ha tehát ez az arany valuta-rendszer eddig jól működött, miért történt meg mégis, hogy most annyi ország egyezerre föladta azt? Ez azért történt, mert a háborúé években és a háborút követő időszakban a nemzetközi árukicserélés egyensúlya félrebillent s a fizetési érintkezés alapjaiban megingott. Ismeretes, hogy a háború alatt ée után az arany nagy része Európából Amerikába költözött át. Az arany valamelyes pótszerei voltak az úgynevezett rövid!ejáratu hitelek: ezeket a hiteleket az aranyban bővelkedő államok bankjai nyújtották a tőkeszegény államoknak. Az idő folyásával természetesen ez a fejlődé« súlyos zavarokhoz kellett hogy vezessen, mert azok az államok, amelyeknek nem volt elég aranyak, nem voltak képesek fizfthi a kamatokat, de a rövidlejárata hitelek törlesztési részleteit semEbben az állapotban vagyunk éppen most. Még hosszabb idő szükséges, amíg ennek a hitelrendszernek a nehézségei kiegyenlítődnek és amíg sikerül megtalálni azokat a módozatokat, amelyek alapján az adós államok ezeket a rö- vidlejáratú hiteleket s ezek kamatait fizetni fogják. (Egyes államok természetben, áruval kívánnák fizetni ezeket a hiteleket. Szerk). Azonban az aranyvaluta rendszerének a megdöntéséről szó sem lehet, mert semmi ok sem szól amellett, hogy az államok az aranyról — a belföldön a pénz forgalmánál s a külföldön a nun- zetközi"'fizetéseknél — mint kiegyenlítő eszközről lemondjanak.

As aranyat, mint a valuta alapját kizárólag egyetlen veszély fenyegethetné éspedig az, hogyha olyan nagy és gazdag aranybányákat találnának, hogy az arany ára hirtelen és erősen csökkenne. Az ilyen kilátásra azonban egyelőre nincs remény s ezért attól sem kell tartani, hogy az arany elveszítené nemzetközi jelentőségét, figyelmen kívül hagyva azt is, hogy a fölös termelést is szabályozni lehetne és hogy az arany árát nemzetközi egyezséggel —- karte!!- szerü szerződéssel —- jelentősebb kilengések nélkül lehetne fenntartani, amire sor kerülne már csak azért is, mert az arany az éppen említett szerepeiben egyelőre pótolhatatlan — fejezi be cikkét a Národni Politika.

Ez a rövid cikk is eléggé megvilágítja azt, hogy a munkavaluta, a nemzeti vagyon valuta, a földvaluta modernnek vélt, azonban már a történeti múltban részben kipróbált e csütörtököt mondott elméletei és rendszerei nagyon távol- | járnak a gazdasági élet reálig követelményeitől.

[: A a imports sőüo és gyümölcs forgalmi adója

I módosul Január elsején hatályba lép a pénz- ! ügyminisztérhunnak ama hirdetménye, mely- I lyel az importszfölő és importgyümölcs fór- i galmi. adótételei részben módosulnak. Ez az ! adótétel eddig egységes volt az egész éven át,

| az uj rendelet szerint azonban olyképpen vád- | főzik, hogy a. forgalmi adó magasabb lé®® ez i évnek ama szakaiban, amikor megfelelő i mennyiségű belföldi gyümölcs és szőlő kerül | piacra. A rendelet nyilvánvaló célja tehát a I belföldi termelés védelme. A korai szőlő be- j hozatalánál eddig 40 K forgalmi adót s az Almeria szőlő behozatalánál 70 K forgalmi adót kellett fizetni. A jövőben mindenfajta szőlő 100 3ri Jogra rajáén 70 K forgalma adót kell majd fizetni november 1-től julius 31-ig,

| mig augusztus 1-iől október 31-ig a forgalmi !j adó tétele 40 K lesz. A közönséges, nem cső- i| magolt, hanoim ©aak zsákolt vagy ömlesztett gyümölcs forgalmi adója december 1-461 június 30-ig métermázsápkint 50 K, az év egyéb szakában a jelenleg érvényes forgalmi adótételek maradnak hatályban, vagyis az almánál és körténél 3 K, zsákolt imánál és köriénél valamint szilvánál 10 K- A finom csomagolt táblagyümölcs forgalmi adótételei változatlanok maradnak.

j A franca* fáim port s&tbályoása. A csehszlovákiai faga zdál kodást tanács jelentése szerint a francia kormány az 1932. évben is kontingentálja a fabehozatalit és pedig olyképpen, hogy az egyes államok számára kü- löm-külÖQ kontingenseket állapit meg, Az engedélyezett kontingenseket azonban mindig csak három havi időre fogják megállapítana, hogy ezzel elkerüljék a fának a. francia piacokon az év elején való felhalmozódását Az egyes államok részére megállapított kontingensek az 1931. évi kontingenseknél valamivel alacsonyabbak lesznek. Az a csehszlovákiai faexportőr, aki Franciaországba szándékszik árut szállítani, a szállítmányhoz az áru eredetét igazoló tanúsítványon kívül a csehszlovák kereskedelemügyi minisztériumnak úgynevezett kontingenstanusitványát is köteles csatolni. Csak az igy felszerelt küldeményeket fogja a francia vámhivatal valódi csehszlovákiai eredetű küldeményekként kezelni. A prágai kereskedelmi minisztérium a tanúsítványok kiadását január 15-ike táján kezdi meg.

— Kölcsönt kapott a romin Nemzeti Bank. A

román Nemzeti Bank francia bankoktól 250 millió aranyiranknyi kölcsönt kapott.

A forgalmi adó háromnegyed éri bevétele. A pénzügyminisztérium hivatalos jelentése szerint a forgalmi és fényűzés: adó 1931 január 1-től szeptember végéig, vagyis háromnegyed év alatt összesen 1 milliárd 487 millió 615.403 koronát jövedelmezett, ami 11.71 millió koronával kevesebb az előző év megfelelő időszakának bevételénél. Az önkormányzatok részesedésének levonása után az állampénztár 'tiszta haszna gyanánt 695 millió 8 ezer 606 korona marad, anii- 134.65 millióival kevesebb az előző évi eredménynél. A késedelmi kamatok és a bírságok 34 millió 74 ezer koronát jövedelmeztek, ami

3.15 millióval kevesebb az előző év megfelelő időszakának ilynemű bevételénél. A forgalmi adóbevétele 207.99 millió koronával,

, illetve 23 százalékkal alacsonyabb a költség- vetési előirányzatnál. A fentebb feltüntetett , összegből a fényűzést adó 23.44 millió koronát hozott, ami 17.33 millió koronával, illetve 42.6 százai ókka l kevesebb az előző év .meg felelő szakának fényüzésj adóbevételén él.

A galgóca vill&nymüvök egyesülése a Nyugatszlovexiszkói Közhasznúval. A G-algó* ci Villanymű Rész vény társaság január 11.-én Pozsonyban rendkívüli közgyűlést tart, amely a vállalatnak a Nyugatszlovenszkói közhasznú Részvénytársasággal való fúziójára irányuló indítványt tárgyalja. A rendkívüli közgyűlésen megválasztják a feluszár mólókat.

A lengyel kormány váinrend eletet. Varsói jelentés szerint a lengyel kormány hivatalos lapjának mai száma négy vám rendeletet közöl. Az első rendelet bizonyos taxatíve, felsorolt árunak a behozatalát egy évi időtartamra teljesen betiltja. A másik rendelet részben módosítja a vámtarifákat azzal, hogy bizonyos, eddig vámmentességben részesített árura vámokat állapit meg s a meglevő vámolkat emeli. A harmadik- rendelet a Lengyelorazág- ban nem gyártott' cikkek vámját csökkenti; ez a rendelet június 30-ig hatályos. Végül a negyedik vám rendeltet szerint a pénzügyminisztérium a • Lengyelországban importált nyersanyagból készített áru kivitelénél visszatéríti a nyersanyag behozatalánál fizetett vámot. Valamennyi, vámrendelet ma lép. hatályba.

Ausztriában hetenként csak két napon adnak ki devizákat. Január 4-től kezdve Ausztriában hetenként csak bét napon és pedig hétfőn és csütörtökön adnak devizákat. A devizák árfolyamát azonban naponként jegyzik.

Túlórázás novemberben. Á statisztikai hivatal jelentése ezerint a hatóságok novemberben 204 üzemben 88.763 munkásnak adtak engedélyt túlórázásra. Tényleg 10.805 személy túlórázott. Az engedélyezett idő 753 munkahetet, illetve 474.067 munkaórát tesz ki. A túlórák 31 százaléka a. textiliparra, 18 százaléka.' az élelmiszeriparra esik, a többi megoszlik a különféle termelési szakmák között.

Törökország devimmíézkedései. Ankarai jelentés szerint a török kormány a legközelebbi napokban rendeletet fog kiadui a török nemzeti valuta védőmére. Aki kereskedelmi vagy más célokra idegen devizákat szándékszik vásárolni, a vétel előtt három hónappal köteles lesz erre engedélyt kérni a pénzügyminisztériumtól.

Központi adóügyi felügyelőt neveznek ki? A Národni Politika jelenti a következőket: Értesülésük szerint Trapl dr. pénzügyminiszter tervbe vette a „központi adóügyi íel- ügyelő“-í intézmény, illetve szerv felállítását. A központi adóügyi felügyelő igen széleskörű joghatósággal volna felruházva az állami adóügyi apparátus pontos és gyors működésének az elérése érdekében. Különösen ama nehézségek megéllapitásáról és megszűnteié séről van szó, amelyek az adóügyi főlebbezé- seknek ezerszámra való felhalmozódását idézték elő. Véleményünk szerint — Írja a Ná- rodni Politika — a főhiba abban rejlik, hogy az adóalanyok és az adóügyi hivatalok között nincs meg a szükséges kölcsönös bizalom, annál kevésbé van meg a szükséges együttműködés, ami azután azt idézi elő, hogy csaknem valamennyi adókivetés ellen kivétel nélkül fellebbezést adnak be. És éppen ebben az irányban kellene majd a központi adóügyi inspektornak 5ssz.poDtos4.arri minden figyelmét, ha ugyan ez a feladat nem múlja felül a joghatóságát és erejét is. A központi adóügyi felügyelői hivatalra — fejezi be jelentését a Náíródni Politika — Blazsek miniszteri tanácsos van kiszemelve.

Szőlő-ojtványok.

Riperia portaiis alanyra ojtva. ! és 2 éves a legelterjedtebb csemege- és borfajok mélyen leszállított áron kaphatók. Ugyanott 100 hl. ajbor. Kérjen árlapot.

Cleró István szoloteiepe

Nitm (lóhát.)-f- A prágai devizapiacon lkodon 1, Alexandria 0.5, Amszterdam 0.125, Brüsszel l, Zürich 1, Kópén,hága 10.125, Lisszabon 0.125, Stockholm 5 ponttal esett, Bukarest 0.125, Montreal 0.25, Oslo 5, Pária 0.15 egységgel emelkedett.

A bécsi értéktőzsdén a háromnapos szünetre és a heti zárlatra való tekintettel fedező- : „ek és emelkedések állottak elő. Az üzlet azonban csak szórványos kötésekre szorítkozott. A csehszlovák értékek, nem voltak egységesek.

ÁRUTŐZSDE

+ A prágai sertásvásárra ma fölhajtották

305 szlovenszkói hízót, amelyek 5.50—6.10 koronás áron, 60 lengyel nehéz sertést, amelyek 5.50, 13 jugoszláviai ártányt, amelyek 5,20 koronás áron keltek el.-j- A mai budapesti gabonatőzsdén — amint

budapesti szerkesztőségünk telefonálja —- as irányzat üzlettelen volt. A következő árfolyamokat jegyezték: Tisza vidéki haza 13.30—

13.80, feísőtiezai 12.55—12.75, jászsági 12 50— 12.70, pestvidéki 12.60—12.80, rozs 13.85—- 13.95, tengeri 13.90—14 pengő.-j- A prágai cukorpiac nem változott. Nyers áru prompt Aussig ioko 59.75—60.25.

4-A berlini terménytőzsdén nyugodt irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Búza.

215—217. rozs 185—187,’eörárpa 151—164, ta k ármány árpa 148—160, zab 133—141, búzaliszt 26.75—30.75, rozsliszt 2Ő.50—27.60, buzakorpa. 9—9.25, rozskorpa 0.25—9.75, Viktória-borsó 21—27.50, kis étkezési borsó 22—24.50, takarmányborsó 15—17.50, pelu-ska 16—18. lóbab 15 —17, bükköny 16—13, ezárazszelet 6.40—650 horgony a részelék 12.10—12.30.

A prágai IrlIMfissái

ÉRTÉKTŐZSBE Javult

a prágai értéktőzsde ;

Prága, december 31. Az év végeztével a j tőzsde szilárd irányzatot mutatott. Az üzleti i tevékenység azonban minimális volt. Az alap-.j irányzat a piacon állandóan forgó papírokban 1 inkább gyenge volt, különösen Skodában, i amely tőzsdenyitás előtt a kontremin fedezéseire szilárdult, mutatkozott, érzékenyebb j legyengül és. A bankpiac nyugodt volt, az ér-1 té’kek a Nemzeti Bank kivételével, amely to-! vább gyengült, változatlanok maradtak. Union Européenno erősen esett: 225 korona- j val. A beruházási piac tartott volt.

Az ipari részvények piacén emelkedett: j Brünni Sör 95, Svetovar 75, Kolini Szesz 60, Siag 50, MeliHliar és Tejipar 45, Aussigi Fi-! nomitő 40, Brosohe és Prágai Malmok 30, | Cseh-Morva, Nestomitzi és Északi Vasút 25, Centrokomise 20, Rothkosteletzi 17, Prága-1 Duxi, Prágai Vas és Zettlitzi 15, Apollo 13.. Sellier és Kővárak 10, Inwal'd 9, Poldi és. Karborundum 6 s néhány érték 2—5 korona-1 val. Gyengült: Hellmann 300, Budweisi Sör j 65, Északcseh Szén 35, Északi Vasút bonok j 25, Skoda 20, Solo'15, Orion .11, Ohamotté 10, Kolini Műtrágya és Medika 8 s néhány érték

2

...0 koronává.!, - A bankpiacon Union Eu- i

ro

péenue 225, Nemzeli Bank 50 koronával esett.

árfolyamai:

10C tegnap

pém ár* pérrz a re

Wye.emáavkölosSa * » « * 98-50 99■*— 98 — SS —

i%-o» beruházási kfiltfsöö 94.98 95 45 €4.9 > 9c.48

0%os beruti&záai kölesöc 1028 98 ?o S4.75 £3.75 94 73

LisitkőWöo .... 92.3b 52 85 £2 45 £2.95

0%-o» konoertálbstó kolcsö# S4.7c 95 25 94 75 95 25

8%-os l* iiiaiakftlcsftB . > 92 26 92.75 92 25 92.75

5%-os áU&mkölc»őD 1938 • . 8t>.5o 87 05 86 4C 86 90

4%-os Easjia o<lerb«rgi , % 72 Í0 34.95 72.—

4^%-c* uótjáruléb A p « 59 — —“

4.3%-o» oóijiritiiék c i • 68 50 69 — 68 50 69 —

i%-ot D6tjir*.!*k .... 62 6ö 68*16 62 8ó b8 18

3.flu%-o» . £8 15 i8 65 — — —. —

H»'iikö!i'»6akArui&airás . 50 60 i 10 80 gQ 51.10

5%-o» toorv* orssi^uf kölesfio 89 60 9J 50 89 — —

■i%-ii» U&tsorO előtti ü'IÖüsig 60 — 6j 50 —- — — —

6% o» (Blailog bftoi ib2 75 103 7a Í0>2jy5 19^,76

$% o» taorv* íiUsiiog és

orsíáuzo? tiuos ... 99 en ICC rq — — —

t%-o» itassa 0'iKrő«r(íi 1889 7U ko 71 __ 70 74 28

Oseb Asrtái Bálik . « . « 5CU7L :02 _ 5,0 c04.—

LSd Ihí Baak ■ , ■ < 554 „ 565s_ 64 _ '6x—

Oá élt Utuu . . s s s - 9'z4_ 225... V24 £25.—

Cs

eb Eszkoait ■ « • s ■ ?33 _ ?3J — r33_ ^30 —

Os

eti tiiarliauk * « « r * §97 «, 8£9 — 39? — ^99 —

Szlovák Btsok oo.ee* i63 _ I60 _ >64 _ loo,—

ZivuostHüsiüi . « s f e • j9j 297.~ 29^.—. 2&7. —

Jsítrak Uitel . . • e * s “L— —“j— — —

Wieiiet Baukvereiu . , r » =“‘™ — — —~.—

Jugo.-.siáv Bank . « « « < 28i— — 28.—

.N'ortiitaiiu . P t « :jg7ö _ 89oOj— 8S40‘— 3£5u —

Nordbaiiű Bounok • e e 12lQ — 122u — — — 1240'—

Őse!) Ouiioripai . . * ® §1® — 32o — §10 —

Sülj (illet g(J0 — 610- 6uj'_ 61 j.—

tiorvat Oatot . , • * » . 99— JCl — 102'— 1 4.—

Aussiset fcinujBitö , . 1 , §45t§ — 52^.—

Ürízik ..«»*» 4?8 — 48j!~ 43ö — 490 —

Vragai Maiiaok s 9 * . • glu'— £30— 780 — í9o.*“

Kulmi Mútraa:?* eset* 2‘46 — 2S3.— 23j ■—

b-oliui Kávé .Deci 64— öö — öl— 63

Kuliul Bzee* . • e e r • — 96^ “ —

lejipat . o s , e * . 640 - 6cÖ - 620 - 630.”

Auoeijji Vegri ■ , i 1 . 4 2 - 4v4 — 4Ö0 — 4g5.<"

Bu.jwoiss! Sőt * 9 • • -'030- 21-0 — 2C80 — 2tc0 *”■

KouitisDulei uement . . , 1225 — 1226 — 1230 — 1140.

Oseü-ilyrva Kolbeu Uaaői ~ 2100 “ *22?U - 2-Su.-"

Brmiai Uéitek . • « . • 124 — l^g — IZ5 - 128.“'

Koiiíüotlei , 1 i 1 1 • 4 (i * 458 “ ~

N v utíaio»e6 Sséo s s é * 285— 290 ~ 298 “ i£9

ALytDe .<*•*< 45 ” 45 ~ 4.1 75 -\9 '-V

Bora s* UütteB , » * » ’133y-~ 1340 " 1355 i?6o.”

ColJi....................... « . « *84 2,-8 “ 283 - <87.*“

t’

rasrat Vaa *•«««» 835 - 84&.“ 82o.~ 635.“'

Skotlrf...................... » » * 4i.8 - 422 “ 463 - 467.*”

i'ozson

yl &4bel , s • e * ?9j.~ 8yu.~'

lawaW ■**»«•» 90 ' 94.~' 83.~ 65.”*

Jllcsohaul Papír * 1 t ♦ ’ 396 ~ 400- S95— 400 “"

V prága’ de vizajegy ?'rí

dec, 31 dee- SO Hiv.

pénz áru péuz ártt diek. %

Aui sterd ara 1352.50 1356.50 1353.625 1357.6?. 3

Berlin . . 7S9.875 802.875 799.875 802.S71, 7

Zürich , , 657.875 659.875 658.875 660,875 2

Oslo . . . 625.— 628.— 620.— 623.-- 6

Kopenh. . 625.375 628.376 635.50 638.50 6

Uanzig, . 663.50 671-50 668.50 67180 8

Stockholm 631.25 684.25 686.25 639.25 «

Mail and . 171.725 172.525 171.975 172.775 7 '

Paris. . . 132.25 132.65 13240 132^0 2%

London . 114.325 114.925 115.325 Í15.925 6

New York 33.71375 33.81375 33.71375 83-81875 8%.

Brüssel. . 466.90 468.10 467.90 469.10 2%

Madrid . . 288.50 290.50 288.50 290.50 6>£

Belgvad . 59.425 59.675 59.425 59.675 5%

Sofia . . . 24.51 24.61 24.61 24.61 9%Warschau 376.875 378 375 376.875 378.875 7%

Alexandria B7.10 117 90 117.60 118.4C1 7

Bukarest . 2^.075 20.276 19.95 20.15 8 ;

Kowno . . 330.50 332.50 330.50 832-50'- 8%

Lissabon . 104.725 105.625 104.85 105.65* 7

Moutrea] . 27.19 27.31 25,94 27.06 8%

Prága, docmuber 81. Valuták: Holland 1848.50, ugoszláv 57.42M, német 797.25, belga 466, magyar román 19.85, svájci 6Ő6.50, dán 606, angol : 14.50, spanyol 273.50, olasz 169.40. északanierikai 13.60, norvég 603, francia 131,70. bolgár 31-90, evéd iiá, lengyel 376.87#, osztrák —.—.

r