Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)

1931-12-25 / 293. (2810.) szám

1931 december 23. pénteik.

I P^jednlah Károly I

f§ ®@P3s?ár, Vasöntöde és Malom építészet ^

£:■([ pj^ifrTOTianimam^wiiiB^iiimMTiiM imbm'hitimit ■ mmmi r»rp1 5 1

| Kálin' auto*iavit6 osztály 1

$S| SI C @ Nolctavská okr. 6 |

P Teleffosí 364 áj

^ Autó,- traktor- és motorkerékpár hengereket a S

le«8eo«Sernekb, tpeciálSt iváic! H ejyássrtreaányM ssabadalmasotfi, 9 B hesBgercsisiolösépen köszörül m

Forgattyú tengelyek köszörülése és polirozása s || m különféle köszörült dugattyúk készítése speciális Élj

m Szelepek köszörülése speciális amerikai gyárt- H

mányú szelepköszörülö gépen.

M Csapágyak kiöntése a legjobb minőségű autó- Ift

kompositióval.

Raktáron: spec. öntöttvas,- „tűt laasll'"-*,,Nelson Bohnalite"- és „Novalit" dugattyúk, dugattyúgyürük R 1| minden méretben, dugattyú csapok, chromacél- ||

szelepek, tömítések és különféle auto-alkatrészek. ||

HT&llal Seiíes (generál) au$®-iaviftásoli<a$. fi

M JiéanyagértésaSegpreciiebb munkáért Éj Éj garantál.

Íj ilawifásolsat a legrövidebb idő alatt

a esskösöS.

^T>T>A'<;aT-,MA<vVep,-Htm»aT>

meny megjelenés© után csakhamar megjelent a Bars szerkesztőségében, ahol a türelmetlen hitelezők megnyugtatására azt a stilszerü választ közöltette le, hogy mivel a „Krisztust44 Léván, nem találta föl, tehát okvetlenül el kellett utaznia Nagykőrösre Krisztus malasztjáért, hogy a lévai „oláhoknak44 lel ki üdvösséget hozzon!

Ebből is kitetszik, hogy a régi vidéki színigazgatóknak nem kellett a szomszédba menni még a legégetőbb anyagi bajok idején sem egy- kis kedélyes bonhomiáért. És vájjon a múlt- századbeli magyar vidéki színészetnek hány hasonló'epizódja tűnt el a feledés homályába?

(*) Megjelent az első katolikus nőmozgalmi lap Szlovenszkőn. Nemrégiben hagyta el a sajtót ez első szlovenezkői katolikus magyar nőmozgalmi és leányiíjusági lap mutatványszáma „Katolikus Nő“ címmel. A lap célja, hogy a katolikus női egyesületek között megteremtse a kapcsolatot, tájékoztatást nyújtson a katolikus nők munkájáról szociális, kulturális, hitlbuzgalmi vonatkozásokban. Foglalkozni akar a speciálisan női problémákkal a társadalmi, munkabeli, családi és egyéni életben. A mutatványszám értékes tartalmára ezúton is . felhívjuk az olvasóközönség, különösen a hölgyvilág figyelmét. E lap nem akar üzleti vállalkozás lenni. Csak hűségesen szolgáló barátja és kísérője a katolikus női társadalomnak. Azoknak is, akik kevesebb jövedelemmel rendelkeznek. Épp ezért az előfizetési dij a legminimálisabb, egy évre Ké 15.—. A lap havon la jelentik meg — juli.us és augusztus kivételével — minden hónap 15-én a kassai Szociális Testvérek kiadásában. Szerkesztőség és kiadó- hivatal: Kassa, Masaryk-körút 23.

(*) 40 oldal terjedelemben jelent meg a Magyar Minerva karácsonyi száma. Az Uj Auróra havi kiadásaként megjelenő Magyar Minerva karácsonyi száma a napokban látott napvilágot a szokottnál is gazdagabb és érdekesebb tartalommal. A most megjelent füzetből kiemeljük Jankovics Marcellnek Árpádházi Szent Erzsébet-emlékbeszédét, amelyet a Toldy-kör nagynevű elnöke a pozsonyi országos Szent Erzsébet-ünnepségen mondott. Reményi József, a folyóirat kitűnő amerikai munkatársa ebben a számban tovább folytatja érdekes naplóját. Novellával Takáts Gyula (Pécs) és Simándi Béla (Budapest) szerepelnek a folyóirat hasábjain, m:g W. Wimberger Anna tovább folytatja „Dér" cimü regényének közlését. Berényi János (Bácsalmás), Erdőházy Hugó (Komárom), Tamás Lajos (Pozsony) és Urr Ida (Kassa) szép költeményekkel gazdagítják a lap tartalmát, inig a könyvrovatban Elek László (Pozsony) az 1932. évi Uj Aurórát, Kázmér Ernő (Zágráb) pedig Wolfgang LenLznek a Pamir- fennsákrői és B, Scherernek a nemzetközi békéről irt könyveit ismerteti. „Irodalmi tervek 1931 végén" címen Marék Antal (Losonc), Reményi József (Cleveland) és Szombathy Viktor (Komárom) legújabb irodalmi terveikről nyilatkoznak. Igen nagy érdeklődésre tarthatnak számot Nicholas Roe- richnek a lámák országáról és Elly Bodenstedtnek a Bromó tűzhányóról szóló sJnes és eleven útleírásai is, valamint Jean Daubannak „Madame Roland tündöklése és bukása" cimü történelmi közleménye, — A folyóirat előfizetési árt 1 évre 30 korona. Egyes szám ára 3 korona, amely bélyegben is beküldhető a kiadóhavatal címére (Pozsony, Kertész- ucca 1. szám).

(*) Salvendy Frida bécsi sikere. ■ Bécsből jelentik: Salvendy Frida, a szlovenezkői származású

festőmüvésznő a bécsi Hagenbund kiállításán igen nagy sikert ért el. A Neue Freie Presse ezt írja róla: „Hihetetlen biztonsággal és temperamentumos önmérsékléssel veti oda Salvendy Frida &S? 3 nehány szinfoitot, amelyek döntő jelentőségűek. Tájképeit a déli országok levegője és fénye hatja- át és a tengerek ritmusa zeng ezekben a képekben. Igen erős- talentum, egyszerű, rövidre fogott és tiszta programmal." A bécsi sajtó más lapjai szintén ilyen hangon írnak róla és többek között az Arbeiter Zeitung ezeket írja: „Salvendy Frida

megmutatja,- hogy kevés eszközzel sokat elérni milyen végtelenül fontos a képzőművészetben. Ebben az értelemben kiáilitott akvarelljeit nem lehet eléggé magasra tartani és értél eini. A művésznő a tárgyi formákat épi n csak, hogy érinti és jelzi, de mégis úgy, hogy pontosan felismerhetők. Ez azután képeit élénk és életteljes jelentőséggel hatja át, úgyhogy a szem nincsen igénybe véve mellékes momentumoktól és nyugodtan átengedheti magát eme vonalritmus harmóniájának és a színeknek, amelyek maradéktalanul kifejezik a természet lényegéi". E kiállítás sikere után Salvendy Frídá- tól a bécsi Albert'iina, Európa leghíresebb grafikai kabinettje vásárolt néhány darabot.

(*) Minden szülő, aki súlyt helyez gyermekének szellemi fejlődésére, rendelje' meg az „Én Lapomat". Ez a lap régen hiányzott, ez a lap az, amelyet lelkesedéssel kell fogadni minden intelligens magyar embernek. Minden van benne, ami a gyermeket szórakoztatja, neveli, munkára serkenti. A gyermekirodalom remekei sorakoznak fel benne, technikai rovat, sportrovat, hasznos tudnivalók és derűs gyermekadomák. Szerkeszt őség és kiadóhivatal: Kassa, Ruman-ucca 15. A lap előfizetési ára negyedévre 18 Kő.

AZ IVAN-TÁRSULAT MŰSORA RIMASZOMBATBAN:

Péntek d. u.: Pesti, család.

Péntek este: Vihar a Balatouon. Szombat d. u.: Leányvásár.

Szombat este: Vihar a Balatonon. Vasárnap d. u.: Harapós férj.

Vasárnap o-sto: Pusztai szél.

Hétfő: Légy jó mindhalálig.

Kedd: Légy jó mindhalálig.

A RUSZINSZKrtl MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA ti \Q\ A'.OTT:

Péntek: Lámpaláz. Oparett-ujdcnság.

Szombat: Lámpaláz.

Vasárnap: IÁmpaiái.

Emlékezés Ipolyság régi Sorrá

színházi estéire, mikor egész

Honi lázban égett

Miért „égeti le" 1885-ben Léván a Bogyó-társulat?

Léva, december 22. A szomorú emlékű Bach- korszak után az alkotmány helyreállításával meginduló magyar nemzeti élet országszerte nagy lendülettel és lelkesedéssel kapott lángra, mint amidőn a szél a pisla .parázsról' lefújja a vastag hamuréteget és egyszerre föl lobban nyomában a szendergő tűz régi lángja. Ez a lobogás már abban is megnyilvánult, hogy a vidéken megjelenő budapesti művészeket tüntető ünnepélyességekkel fogadták.

így például 1885 júliusában Ipolyságon működött Bogyó Alajos színigazgató győri színtársulata. Az ipolysági Kaszinó megbeszélte Bogyó színigazgatóval, hogy a színtársulathoz vendégszereplésre meghívják Felekyné Munkácsy Flórát, a Nemzeti Színház nagynevű heroi- náját. A művésznő a meghívást el is fogadta.

Ipolyság, az egykori Hont hajdan szépen fejlődő székvárosa, valóságos lázban égett. De Lelkében föl volt forgatva az egész vidék is a nagy esemény hírére.

Felekyné Munkácsy Flórát emlékezetes nagy pompával fogadták a hontiak. Az ipolysági Kaszinó küldöttsége egészen Szobig utazott az érkező művésznő elébe, aki ott Luczenbaoher diszfogatába szállott be, amely Ipolyságra volt őt „röpítendő44. Ebédre Vámosmikolán álltak meg, ahol a művésznőt a mikolai hölgyek virágcsokorral köszöntötték.

Kemencén, Hontvármegye régi székhelyén már az ipolysági Kaszinó nagy küldöttsége várta a művésznőt s Hontmegy© közönségének nevében a Kaszinó igazgatója köszöntötte. Ter- mészet-asen a virágcsokor itt sem maradhatott el. Istenem, hová jutottunk azóta? Ma már a színpadon is alig jut virág az országoshirü művésznőnek.

De ilyen bevonulást is ritkán látott Hontme- gy-e székvárosa, mint amilyen ez volt. A küldöttség, amely a művésznőt Kemencén fogadta, tizennégy kocsiba szállt be s kísérte a talpon álló városba. Egész Ipolyság égett a kíváncsiságtól és a művésznő látásának vágyától.

Á vármegyeház előtt állott föl a tüzoltótestü- let zenekara, amely nem maradhatott el az ünnepélyes fogadtatástól. A művésznőt ezután a vármegyeházán berendezett lakosztályába kísérték az urak, ahol már várták őt a Pongrácz a!ispá n-kisassszonyok vezetésével az Ipolysági előkelő hölgyek.

A művésznő másnap a Serge Pánin© darabban lépett föl, harmadnap pedig Csiky Gergely uj darabjában, a Bozóthy Márthában. Az előadás után a művésznő tiszteletére bankettet és bált rendeztek. Az ipolysági Kaszinó nemzeti- színű szalagos babérkoszorúval lepte meg, a közönség pedig rengeteg virággal.

Munkácsy Flóra itt megbetegedtt (csak nem ások ünnepeltetéstel?) és kénytelen volt visszatérni Budapestre, pedig Bogyó igazgatónak az volt a terve, hogy a művésznőt Lévára is elhozza magával, mert a szintársulat Ipolyságról a közeli Lévára ment át, amely ugyan nem volt megyeszékhely, mint Ipolyság, ahol az intelligencia sorait erősen duzzasztotta a megyei hivatalnoki kar és a vidéki földbirtokosság, de már Léván is volt Kaszinó, amely támogatta a szellemi életet és egy honvédzászlóalj tisztikarára is lehetett valamit építeni, akik már a színésznők barátságáért is verbuválnak közönséget a színháznak.

Bogyó színtársulata meg is érkezett Lévára. De nagyon rossz időben jött! A szintársu latnak a szó szoros értelmében: lőttek. Ez a lövés pedig messze LévátóL, Becsben, a Zum Bayeri- sehen Hof egyik vendégszobájában hangzott el egy pisztolyból, amely szivén találta Barsvár- megye akkori főpénztárosát és vele együtt a Léván lévő szintársulat pénztárát is.

A vármegyén nagy kavarodást okozott a bécsi pisztolydurranás. Megindult a rovancsolás és a megyei pénztárban negyvennégyezerforin- tös hiányt állapított meg a bizottság. A hivatalos vizsgálatok és a nagy sikkasztás nyomában föllángolt pártküzdelmek legforróbb napjaiban vájjon ki törődhetett volna a Léván kulisszákat, ütött szintársu lat tál? Amidőn minden figyelmet és energiát a megyei élet küzdelmei kötöttek le. Pedig már Léván megkezdték az előkészületeket Felekyné Munkácsy Flóra fogadtatására, ami azonban az események nyomában elmaradt és a. Szegény színtársulat csúnyán „leégett44. Hát bizony hajdan sok mindén befolyásolta egy vidéki szintársulat egzisztenciáját, vagy valamely városban való működésének sikerét.

Egyszer csak a helyi lapban, a Bars-ban pársoros hír tűnt föl, amely azt mondta, hogy Bogyó Alajos sziotársulatával Nagykőrösre költözött s lévai hitelezőit úgy elhagyta, mint Szent Pál az oláhokat.

Időközben azonban kitűnt, hogy maga az igazgató még Léván tartózkodik, mert. a közleA „Hajnali

is jubilál

Ungvár, december 23.

Pár nap múlva lesz tizedik éve annak, hogy Mécs László első és eddig leghatalmasabb agi- tativ erejű verskötete „Hajnali harangszó44 elmen Ungvárott megjelent.

Születésénél bábaként működtem közre és erre — közel tíz év után — nagy szeretettel emlékezem vissza, mert hiszen a könyvkiadásnak ebben a romantikus korszakában nem kis dolog volt egy ilyen kötet megjelenése.

Ez akkor úgy ment, hogy előbb gyüjtőivek futottak szét szerte az országban s e gyűjtő- ivek alapján összeállítót „előfizető44 tábor (valóságos „jótékonysági egyesület44) biztosította egy-egy magyar könyv megjelenését.

„Zsákban macskát44 árultunk akkor, de oly nagy hittel és a sikerben való olyan meggyő- . ölessel, hogy az már valósággal gyermeki volt.

Úgyszólván egy fillér nélkül fogtunk neki cgy-egv ilyen vállalkozásnak s ha nem is sikerült valami fényesen az anyagi oldala, boldogok voltunk, hogy egy magyar könyvvel több hirdeti a magyarság törhetetlen élniakarását.

A „Hajnali harangszó44 megjelenése csodálatos hatást ért el. Soha még könyvért nem tolakodtak olvasók, mint a Mécs László eme első alkotásáért.

A könyvnek az emherszeretetet hirdető agi- tativ ereje adta meg elsősorban sikerét, mert hiszen irodalmi szempontból vett bírálatról a fölzaklatott lelkek életének e korszakában szó sem lehetett. A bizalmatlanok és hümmögők se szóltak semmit, legföljebb elhallgatták és e hallgatásukkal letagadták, hogy innen, kelet felől, Ungvár felől, pirkadni kezdett a magyar irodalmi élet békés hajnala és e hajnalban megszólalt a harang... így például a magyar szellemi élet központjában, Budapesten se volt egyetlen szava sok irodalmi fórumnak s mikor később ezer és ezer kéz nyúlt ki e kötet után, akkor se volt szivük bizonyos irodalmi köröknek, hogy sovány gondolataik egy sziporkájával is rávilágítsanak e könyv irodalmi jelentőségére.

De az Isten utjai kiszámíthatatlanok. Alig engedtük szárnyára a „Hajnali karangszó44-t, útra keit Mécs László is — s miként nemrég e lap hasábjain ismertettem —, szavalómüvészetének sziveket és lelkeket magával ragadó ereje túlszárnyalta a Hajnali harangszó szédületes sikerét is.

Ám ez még mindig csak a kezdet volt. A mi irodalmi életünk ekkor még mindig igen szegényes körülmények között tengődött. Azok az apró vállalkozások, melyeket az ungvári Föi- desi-nyomda segítségével megkíséreltem, hogy a magyar irodalmi élet vérkeringésébe meleget csempésszek, igen gyí ’k voltak. Azért illeti hála és köszönet Farka:; Gyula dr. berlini egyetemi tanárt, a kiváló ifjúsági írót, aki a berlini Voggenreiter könyvkiadó cég segítségével világra segítette Mécs László második kötetét, de ezenkívül még számos kötetet, — verset és regényt vegyesen. Farkas Gyula dr„ a szloven- szkói és ruszinszkói magyar irodalmi életnek e nagySzivü mecénása, tétfa lehetővé, hogy a magyar könyvpiac itteni termékeit Budapesten is megismerték és megszerették. Farkas Gyuláé az érdem tehát, hogy a Hajnali harangszó költője ismertté és naggyá lett Magyarországon is, mielőtt még hatalmas szavalómüvészetével az ország megismerkedett volna.

És itt van a „Hajnali harangszó44 második, igazibb, mert most már az árgusszemü józan kritika retortáján is átment — sikere ...

Majdnem tiz év múlva, annakutána, hogy a Mécs László összes megjelent és még ezután megjelenendő költeményeinek kiadási jogát a budapesti Athenaeum lekötötte, az ugyanő kiadásában ismét megjelent a Hajnali harangszó.

Ha tiz év előtt gyermekin örültem a Hajnali harangszó megjelenésének, tiz év után szerénytelenül büszke lehetek annak második megjelenésére, mert hiszen ez a második, budapesti megjelenés irodalmi szempontból is igazolta, hogy tiz évvel ezelőtt Ungváron mégis csak jó és hasznos munkát végeztem.

Legyen tehát ez a büszkeségem az én karácsonyi ajándékom és legyen mindazoké, akik annakidején „zsákban macska44-előjegyzésükkel a „Hajnali harangszó“-t megjelenni segítették. (Kivéve azokat a 6zIovenszkói könyvkereskedőket, akik a könyvet árusításra elfogadták, de árával máig se számoltak el nekem.)

Azt mondják, hogy az Athenaeum ezúttal díszes kiállításban hozta ki a Hajnali harangszót. A kritika is kivételes figyelemmel van iránta. (Több budapesti lap kritikáját épp tegnapi számában ismertette a Prágai Magyar Hírlap.)

Engedtessék meg nekem, hogy a pesti kritikához én is hozzáfűzzek néhány kritikai sort: A Hajnali harangszót tiz éven keresztül az a Ura táplálta élettel, melyet Mécs László hordoz magában. Az a líra, amely él, amely nem szobákra, nem affektált hangulat és kicsinált érzés, de amelytől Mécs boldog és amelytől szenved; amely belőle árad és amely őt magával ragadja olyan magasságok felé, ahová követni őt csak a szivünkkel lehet... Rácz Pál.

A nyitral mozgók karácsonyi műsora:

PALÓCÉ XII. 25-26. Soha többé szerelmet (CJfaflIm).

27 29Í Dlmltrl Kararnasoff (Kortner). 30—31. A I :begő szűz (Szőke Szakáll). TATRA: XII. 25—26. Qioc’< a zenebohóc

27 29. Cs. és klr. tábornagy, lofi 30-31. Pat és Patachon (hangos).

69