Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)
1931-12-25 / 293. (2810.) szám
1931 december 25, péntek. 'PRXGAIAWA'VRHI RliAP .SzmHÁzKör^vKaLTORA^ ' gaMTOpHWiflfflwgi^ J" ", " "—^W^ fl három direktor a sifovensaltőB és rias^siszSséi magyar színjátszásról Iván tarthatatlannak mondja, Polgár elviselhetetlennek a helyzetei, Földes meg van elégedve Iván egységes szinkeriitefet, Földes kettéosztottál kivan — Polgár a kétségbeesés meredélyén Prága, december. Á szlovenszkói magyar színjátszás mai helyzetére vonatkozólag kérdést intéztünk a Szlovenszkón ég Ruszinszkón működő három magyar színtársulat igazgatóihoz. Ezt a három választ kaptuk: Iván Sándor nyilatkozata: — A mai helyzet tarthatatlan. Egyetlen mód van, amivel talpra lehetne állítani a kom dy bajba került szlovenszkói magyar szülészetet és ez: az egységes szlovenszkói magyar szimkerület visszaállítása. Pozsony és Kassa lehet csak együttesen az a két biztos bázis, melyre egy elsőrendű nagy társulat támaszkodhatik, amellett még bőven maradnak kisebb városok kisebb társulatok részere. A legideálisabb az volna, ha Pozsonyt, Kassát és Üngvárt kapcsolnák ösz- sze egy kerülettel s mellé adnának még két kisebb várost, mondjuk Munkácsot és Beregszászt, hogy tizenegyhónapos szerződéseket tudjunk kötni, 'ami szociális szempontból rendkivül fontot a színészekre nézve. Úgy képzelem el a dolgot, hogy a meglévő időbeosztás mellett Pozsonyra jutna két hónap, Kassára négy és Ungvárra három, ami összesen kilenc hónapot tesz ki. Két hónap maradna még egy-egyhönapos szezonokra a két kisebb városra. Ilyen kerületben lehetne sok szépet produkálni, hogy a közönség is meg lenne elégedve és az igazgató is megtalálná a számítását. És ami a legfontosabb: ez a megoldás nem jelentené a szlovenszkói és ruszinszkói színészet eddigi pozícióinak feladását, mert mint föntebb mondottam, a fennmaradó kisebb városok bőven el tudnának tartani még két kisebb társulatot is. [Végeredményben: ez a mai helyzet is. Szloven- szkóban van egy nagy és két kisebb társulat és á mai kerületi beosztás szerint mind a hármat komoly bajok fenyegetik. = Hogyan képzeli el, igazgató ur, az érem másik oldalát, a közönség megszervezését a színházlátogatás szempontjából? , — Ez nagyon nehéz kérdés. Mondhatnám azt is, hogy: sehogy. A közönségnek elsősorban jó előadások: attrakciók kellenek és ezeket csak a biztos anyagi bázisra támaszkodható direktor tudja nyújtani. Talán a Dzurányi főszerkesztő ur múltkori szép vezércikkében fölvetett ötletet tartanám egészségesnek és megvalósitandónak, amely arra a pontosan körülhatárolt „kultur- vigéc-kérdésre44 vonatkozik. Ha az itteni magyarság bármely szervének volna két olyan ügyes, agilis embere, akik az egyes városokban, a magyar sziniszezónok előtt, végiglátogatnák a magyar családokat és szinházbajárásra buzdítanák őket, azt hiszem, lényegesen jobb eredménnyel zárhatnék az egyes szezonokat. Az is egészséges elgondolás, amit, úgy hallom, Rozsnyón akarnak most megvalósítani, hogy iveket fektetnek fel, melyeken az aláirók kötelezik magukat, hogy naponta vagy hetenként egy bizonyos összeget fizetnek be egy színházi alapba. Mire elkezdődnék a szezon, minden aláírónak együtt volna egy bérlethez szükséges pénze. Ilyen akciókat lehetne kezdeményezni főleg a kisebb városokban. Az is sokat lendítene az ügyön, ha a Szinpártoló Egyesület fiókjai fejtenének ki propaganda-munkát a szinház érdekében. — Mikor öt esztendővel ezelőtt igazgató lettem, kijelentettem az illetékes körök előtt, hogy nem kérek semmiféle segítséget, csak adjanak nekem módot arra, hogy társulatommal olyan városokban játszhassam, melyek el tudnak tartani egy nagy társulatot. Ezt kérem ma is, mert egy 4.500 koronás napi rezsivel dolgozó társulattal kisvárosokban, különösen ma, igazán nem lehet boldogulni. Fö des Dezső: Földes direktor, a nyugatezlovcnszkói színtársulat igazgatója a következőképpen nyilatkozott: — A közönség mindenütt szívesen fogadott, különösen most, Érsekujvárott. Mondhatom, semmi panaszom nincsen, különösen a közönségre nem lehet panaszom. A mai gazdasági viszonyokat tekintve a közönség a leglelkesebben támogatta a színházamat. Semmiesetre sem lehet mást. kivárni a mai aránylag kisszámú szinházkedvelő közönségtől, minthogy átlag másodnaponta járjon színházba. Azt modihatom, hogy Ungvárott tisztességesen, sőt jól ment színházam. A komoly drámát is lelkesen látogatta a közönség, ami ritkaság. Igaz, hogy magunk is igyekeztünk jó előadásokkal. Komáromban is szépen fogytak a bérletek, jó kilátásaink vannak, tekintve a mai viszonyokat. — Véleményem szerint a két-társulatos rendszer megfelelő. A szociális szempontokat tekintve is jó ez, meg aztán igy egyes városok hamarább és megfelelőbb időben jutnak színházhoz. A kisebb városok az egyszinházas rendszer alkalmával ritkán, vagy rossz időben kapnának színtársulatot. így jobban lehet beosztani a programot s az egyes városokat. — Mert „megfelelő színház4*: — ez nagyon relatív fogalom a mai.vidéki szinjátszásnál. Nagyon elkelne a szubvenció. Akkor igazán lehetne megfelelő színházat csinálni — Az volna persze a legjobb, ha meg tudnánk győzni az illetékeseket arról, hogy a szinház nem politika, hanem tisztára kultúrintézmény s beengednének bennünket bizonyos rövid időre azokba a városokba is, amelyekbe most nem szabad bemennünk. Mint Nyitra, Igló, Lőcse, Eperjes, satöbbi. Különös, hogy ezekből a városokból szinte száműzve vagyunk, holott távol áll tőlünk minden politika. Tjeztán kulturális célt szolgálunk. Remélhetőleg, erre a belátásra rá fognak jónni illetékesek s beengednek bennünket ilyen varosokba is. — Terveim? Becsületes, tisztességes munkával jönni, jó darabokkal, jó színészekkel. S mindenütt elérni azt, amit Érsekujvárott elértem: ahová igen kedvezőtlen auepiciumokkal jöttem 6 huszonötéves jubileumom megünneplése alkalmával tűnt ki, mennyire szeretetébe fogadott a közönség. Sikerült a munkám! Tudomásul kell venni, hogy komoly kulturális tényező vagyok. S ezt akarom a jövőben is. Polgár Károly: Milyen a ruszinszkói magyar színészet helyzete? — ötven éve vagyok e pályán, tehát egy emberöltő óta, de még ilyen rettenetes viszonyok között nem,voltam. Lehet, hogy a gazdasági válság az oka, de azért nehezen érthető meg az a részvétlenség, amit a közönség a szinház iránt tanúsít. — Ma, mikor a darabok vagyonba kerülnek, igazán nehéz az egyensúlyt fenntartani. — Jellemző, hogy mikor magyar klasszikusokat hoztam szinre, például a Bánk-bánt, a magyarokat a szinházban alig láttam. Jöttem Cse- hovv-al, Tolstoj-jal, de mindhiába. A közönségben a fásultság okát nem találom meg. Igyekeztem jó társulatot összeállítani, mellyel nap-nap 59 mellett lelkesen dolgozom. próM!foltin.k. — A vendégfellépésekkel i8 f . Varsányi Irénné például csak a kfcz kiaUÍ. Wgy az ui mozi még jobban ^ lPfflflnk zönséget. De egy előnye i® vau. , » együtt a mozival és igy a próbák ,n t zavar ^ ^ megtarthatjuk. Remélem, hogy t()b . t a darabok előkészítésére s igy az uí ° » jobban állithatom ki. . — Minden törekvésem az, hogy a - 2 igényeit kielégítsem. , ,, Remélem, hogy a közönség érdeklődét■ t fokozottabban tudom az újdonságokká teni. Remélem, hogy a karácsonyi ünnepe ^ nehéz időket át fogom lábalni, mert v ±em y szerint ennél már rosszabb nem jöhet. A Kazinczy Könyv és L Szövetkezet VTí-ís A csehszlovákiai magyarság irodalmi kiadószövetkezeténch keletkezése, helyzete és céljai — A kisebbségi magyar irodalmak fejlődése és kapcsolataik — A Kazinczy Szövetkezet programja: évről-évre több szép és jó könyv kiadása; irodalmi lap éíetrehivása; kulturális akciók Prága, december hó. A világháború után, az utódállamok megalakulásával a magyar kulturális életirodalom, tudomány, művészetek különlegesen nehéz helyzetbe kerültek. A központi irányítás alatt magasra fejlődött, egységes területi feltételek s ennek megfelelően bő anyagi eszközök által segített magyar kulturális élet is részekre bomlott, amelyek elvágott vérkeringésük zavarait sokáig nem tudták kiheverni. A magyar irodalom és tudományosság uj hősi korszaka vette evvel kezdetét s az önálló életre kényszeritett magyar néptöredékek valóban a „poraiból megéledett Phőnix44 tragikusan herói- kus, hosszú és kitartó útjára voltak kényszerítve, ha a megosztódásból élő részekként s nem megüszkösödött csonkokhoz hasonlóan akartak kikerülni. Még ma nem dőlt el, hogy mennyiben jelentik az utódállamok magyarságának életnvilvánu- lásai az erőteljes, egészséges organizmus működését s milyen mértékben közelitettek meg a részek értékemelkedései a hajdani egész értékösszegét. A kultúra és gazdaság terén ennek a jövőben kell eldőlnie. A kulturális élet hegemóniáját kezében tartó irodalom és tudományosság szempontjából először Erdély volt az a terület, amely a feldarabolás után önálló élete teremtő és alkotó jellegű öntudatához fordult, mint egyetlen megtartó menekvéshez. Erdély magyar kultúrájának tradíciói ezt megkönnyítették s igy volt lehetséges, hogy az államfordulat után Erdély magyar kultúrája szerves fejlődés konzekvens láncában, — de még úgy is nemvárt erejű —• fejlődésnek indult. Ez a fejlődés az egész vonalon jelentős eredményeket ért el, de az erdélyi lélek hajlamánál fogva egészen megmutató kiteljesedésig az irodalomban jutott el. Igen jelentős irók, mint. Makkai Sándor, Nyirő József, Tamási Áron, Kuncz Aladár, Tafoéry Géza, Koós Károly, Gu- lássy Irén, Huny ad y Sándor és még nagyon sokan folytatták a Kemény Zsigmondok, Szabó Dezsők erdélyi láncát; igen jelentős uj intézmé nyék, mint a felvirágzott irodalmi és tudományos testületek és vállalatok, az Erdélyi Helikon, az ugyanezt, a nevet viselő tekintélyes szépirodalmi lap, az Erdélyi Sr épmi vés Céh, a Pásztor tűz s a népies kiadványok vállalkozása teremtették meg az erdélyi magyar kulturális élet fokozott intenzitását; igen figyelemreméltó kulturmunkás és szervező akciók biztosították ezeknek az egyéneknek és intézményeknek a munkalehetőségeket. Ha a szegénysorsu erdélyi magyarság végső anyagi leromlása a, legutóbbi időben megakasztotta is a fejlődést, de az elért eredmények már eddidg is örök időre bizonyságot tettek az erdélyi magyarság óriási kulturális erejéről és értékéről. Helyzetének azonos volta, az élet generális természeti törvénye a Csehszlovákiában élő magyarság számára is azokat az utakat jelelik ki a szellemi élet, a kulturaápolás, a nyelvmentés számára, amelyeket az erdélyiek járnak. Mégha nem volna is kipróbált, hosszú évszázadok alatt bevált példa a csehszlovákiai magyarság előtt, akkor is meg kellett volna már találnia azokat a meegyéket, amelyekből ezeket az utakat kiszélesítheti a maga számára. A mesgyék már megvannak! Utakká, széles é9 mindenki által járható kövezett utakká kell őket kiszélesíteni! Provinciális körökben jólbevált kulturális és társadalmi egyesületeinken kívül szükség volt és van olyan intézményre, amely a végső számban sem tulnagy szlovenszkói magyarság egész tömegének szellemi és anyagi erejét védheti, ápolhatja és fejlesztheti, miután a munkakezdet befektetéseihez igénybe vette őket. Ilyen intézmény fejlődhetik a városi magyarság számára a Kulturális és Társadalmi Egyesületek Szövetségéből, ha megtalálja és megszerzi vitalitásának feltételeit. Ilyen munkaszervezet épülhet ki a falusi magyarság számára a SzMKE-bőfl, a Szlovenszkói Magyar Közművelődési Egyesületből, ha a szükséges méreteket és erőtoekapcsolásokat, a falu igényeinek megfelelően, biztosítani tudja a maga számára. Összes kulturális intézményeinknek azonban szükségük van, akárcsak bármely nagyobb emberi közösségnek, ellátó, tápláló, utánpóíló szer vezetre. A szellemi élet, a kultúra területén ezt a szerepet a megfelelő irodalmi sajtó látja el. A kulturmüködésnek ez az ága az, amelynek leginkább és legfeltétlenebbül anyagi bázisra van szüksége, de amely az anyagi eszközöket a közösség érdekében altruista irányelvek alapján használja fel. A csehszlovákiai magyarság is megteremtette ezt az intézményt a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezetben. Ez az intézmény az irodalmi és tudományos sajtó központja, a könyv- termelés, a szakszerű folyóiratok, a népnevelésügy sajtó-része, az ifjúsági irodalom megteremtője és felvirágoztatója kíván lenni. Hadtápja minden magyar kulturális megmozdulásnak és e2ye[ sülésnek. Szövetkezeti formája ^ és sa.tó-celjai arra képesítik, hogy a központosított erőkifejtés segítségévei viszonyaink közt a legnagyobb kulturális sajtóeredményeket, irodalmi, tudományos, népies és ifjúsági sajtóprodukciót hozzon létre és bocsásson a kulturális igényeket ápoló egyének és egyesülések rendelkezésére, amelyek ilyenek létrehozásával, megfelelő eszközök hijján, a siker reményével nem foglalkozhatnak. A Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet ezeknek a kulturális hadtápcéloknak a szolgálatára alakult egy évvel ezelőtt. Működését a kisebbségi irodalomnak, elsősorban a szlovenszkói magyar irodalom értékes termékeinek Könyvek alakjában való kiadásával kezdte. Folytatni kívánja a kiadandó könyvek számának és értékének fokozatos és állandó emelésével; értékes irodalmi lap megalapozásával, életrehivásával és kifejlesztésével; a népies és ifjúsági sajtótevékenység kézbevételével és szakszerű megteremtésével; az iradolmi, tudományos, népies és ifjúsági sajtó érdekeit szolgáló és alátámasztó nyilvános, társadalmi akciókkal. A könyvkiadás terén nyilvánvaló haladásnak számítható lépéseken kívüli a következő év elejére a Kazinczy Szövetkezet az irodalmi lap élet- rehivását s ezekkel kapcsolatban egy nagyobb akciót: a testvér erdélyi magyar irodalom reprezentánsainak szlovenszkói turnéját vette tervbe. Az erdélyi irók Helikon-estjei, amelyen azok az Erdélyi Helikont vezető Bánffy Miklós és Kemény János vezetésével vesznek részt, bizonyára nagy eseményei lesznek a szlovenszkói magyarság kulturális életének. Az erdélyi irók szlovenszkói szereplését követni fogja a szlovenszkói irók erdélyi szereplése. Ezek az akciók & kisebbségi magyar irodalomnak együttműködésének fundamentumát fogják képezni. A Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet tehát magyar műveltségűnk, nyelvünk, életben- maradásunk biztositó intézménye lehet, ha az a relelősségteljes, öntudatos szeretet, amely élet- rehivta, nem lankad a jövőben, hanem ellenkezőleg, megnövekszik és a megtalált helyes irányban eltérithetetlenül halad előre. Kazinczy Ferenc idejét, akinek nagy nevét viseli magán az első magyar kiadó-szövetkezet, megismételte a kifürkészhetetlen, kegyetlen sors. Ismételje me'1, Kazinczy Ferenc és közönségének nagy' lelkét és nagyszerű állhatatosságát is! (d. i.)
