Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)
1931-12-25 / 293. (2810.) szám
50 1931 december 25, péntek. »RXGAI-MAfiÍAR5ímiiaR egyik rokűtuszenveé tagját, Klimó Józsefet kísérjük utolsó útjára. 1929-ben hal meg Székely Jenő, a lap kassai szerkesztőségének derék munkatársa. & harmadik fSszerkesztft 1925. év első felében Flachbarth Ernő dr. és Gál István más irányú fontos kisebbségipolitikai elfoglaltságuk miatt megválnak a lap szerkesztőségétől s 1925 júniusában a lap főszerkesztőjének Dzurányi Lászlót, a Kassai Napló volt felelő;. szerkesztőjét s a Magyar Újság volt főszerkesztőjét hívják meg. Dzurányi László átmenetileg betölti a felelős szerkesztői munkakört is és teljesen átszervezi a szerkesztőséget. A lapvezetésre hivatott éleslátással s az ideális szerkesztő nagyszerű érzékével a legkiválóbb szlovénekéi magyar újságírókat gyűjti maga .köré s valóban fővárosi nívójú lappá fejleszti az immár biztos pénzügyi alapokon álió Prágai Magyar Hírlapot. Ekkor kerülnek a lap szerkesztőségébe Bihari Mihály dr.. Darvas János. Donner Pál, Erdélyi László. Győry Dezső, Kelómbéri Sándor. Schneller Pál, Székely Jenő és Wallentinyi Erzsébet. A szerkesztőségi gárda névsora nem volna teljes, ha nem emlitenők meg a német Küschall Ferencet,aki a lapnak fönnállása óta hűséges és megbízható irodai altisztje. SJjjSáaia&íHB a szindikátus Ez év vége felé vezető szerepet vállat a lap politikai irányításában Szüllő Géza dr., akit akkoriban választ meg elnökének és képviselőjének az országos keresztényszocailista párt, aki már előzőleg is, a lap bölcsőjétől kezdve lelkes értékelője és nagylelkű támogatója a Prágai Magyar Hirlap munkájának. Ekkor újjáalakul a szindikátus, amelyben egyenlő arányban nyer képviseletet a két szövetkezett testvérpárt: az országos .keresztényszocialista párt és a magyar nemzeti párt, továbbá a ruszinok ói magyar pártok szövetsége. Az uj szindikátus a lan felelős szerkesztőjének Forgách Gézát, a Központi Iroda volt titkárát s a kassai Esti Újság volt szerkesztőjét nevezi ki, aki állását 1926 junius elsején -foglalja el. I Prései Magyar Hírlap diadalmas fi jNWése 1925 végén a Prager Tagblatt nyomdájába és épületébe költözik át a dapvállalat s ezzel úgy a technikai előállítás, mint a hírszolgálat terén a legmodernebb eszközökhöz jut. Az ezután következő évek a Prágai Magyar Hirla-p életében a nagyszabású fejlődés, a szakadatlan térfoglalás korszakát jelentik. Hétről- hétre. hónapról-hónapra emelkedik a péidányszám, bővül az oldalterje- delem, s messze túlszárnyal minden más kisebbségi magyar lapvállalkozást. Ma, amikor a decennium közeledő betöltését ünnepeljük, dicsekvés nélkül, de jogos önérzettől és megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy ■ Prágai Magyar Hírlapnak ma kétszer- a:>:g ‘ munkatársa, két és félszer annyi oldal- száma és közel háromszor annyi olvasója van, mint hat évvel ezelőtt volt. A fejlődés egyes állomásait jelzik a mellékletek is. A „Nagyasszony" 1925 novemberétől 1926 júniusáig jelenik meg a Prágai Magyar Hírlap keretén belül. Szerkesztője akkor is Péchyné Bartóky Mária. 1925 szeptemberétől 1926 végéig „Magyar Vasárnap" ckn alatt jelenik meg mellékletként a lap vasárnapi irodalmi része Sziklay Ferenc szerkesztésében. Ugyanekkor melléklete a lapnak a ,,Magyar Iparos és Kereskedő" is Bayer Ferenc mérnök ezcrkew- tésében. 1930 márciusában a lap kibővült a beti nyolc oldalas mélynyomása képet mellélettel s ezzel minden külsőségben is egyenrangú és egyenlő értékű társa lett a legnagyobb budapesti magyar napilapoknak. A lap nagy tekintélyének és a lap főszerkesztője iránt megnyilvánuló osztatlan tiszteletnek, megbecsülésnek és újságírói működése nagyraértékelésének s a lap iránti ragaszkodásának és szeretetlenek ékesen szóló megnyilatkozása volt 1930 nyarán a Prágai Magyar Hírlap házi ünnepe, amikor Dzurányi László huiz esztendős újságírói jubileuménak megünnepléséből részfi kért az egész kisebbségi magyar közélet. & PW szövegeset megalakulása 1931-bem végül megoldást nyer az 1922- ben megindult részvénytársaság-alakulási akció is. Miután minden kísérlet hiábavalónak •bizonyult arra, hogy a Prágai Magyar Hírlap Részvény társaság elnyerje a felsőbb hatósági jóváhagyást, a lap szindikátusa elhatározta, hogy részvénytársaság helyett a könnyebben létesíthető szövetkezet formájában fogja megalkotni a lapvállalat jogi és üzleti szervezetét. A Prágai Magyar Hírlap Szövetkezet 1931 szeptember 16.-án Prágában megalakult. Az alakuló közgyűlés az igazgatóság tagjaiul a következőket választotta meg: Bittó Dénes nyug. főispánt, Haiczl Kálmán dr. plébánost, Korl'éth Endre dr. szenátort, Saent-Ivány József képviselőt, Szilassy Béla dr. szenátort, Szüllő Géza dr. képviselői % Tarján ö-dön mérnököt. A felügyelőbizettság tagjaiul: DebránSzky János képviselőt, Esterházy János földbirtokost, Jaross Andor tartomány- gyűlési képviselőt és Törköly József dr. nem-‘ zetgyülési képviselőt. Az igazgatóság elnökének Szilassy Béla dr.-t, a felügyelőbizottság ©Inönkének Dobránszky Jánost s a szövetkezet vezérigazgatójának Tarján Ödönt választották meg. Hunkatársak Beszámolónk .végére érve az elismerés legmelegebb hangján kell megemlékeznünk a Prágai Magyar Hírlap niindeu munkatársáról. Valamennyinknek részük és érdemük van a Prágai Magyar Hirlap fejlődésében. Itt emlitjük meg elsősorban a kiadóhivatal tagjait: Szabó Boriskát, Reindl Jankát, Fhchbarth Jenőt, Kaempfner Jánost, Förs- ter Irmát, Klvmó Józsefet, Kaempfner Sándort, Winkler Irmát, RakoüyOy Miklóst, w r~ m 1931-ben a minimumra csikként a kassai uj építkezések száma íz állatét és a város még építtetnek, a magánosok annál kevésbé — Nem szabad megbontani a kassai íF§~®j«a tradicionális karakterét Kassa, december 22. (Kassai szerkesztősé- günktol.) Egy másik cikkünkben kimerítően foglalkozunk Kassa jelenlegi életiével, melyet két alapvető körülmény determinál; a leépitett&ég és az egyre súlyosbodó gazdasági válság. Legjobban érezhető ez az építkezések egyre jobbam csökkenő tempóján, amely -maholnap a nullával lesz egyenlő, meri elsősorban nincsen pénz, másodsorban értelme sincsen sok, hogyr valaki egy hanyatlásra Ítélt városban ölje a pénzét építkezésekbe. Ha megrajzol- nók a múlt esztendők és az idei év építkezéseinek a grafikonját, nagyon szembe tűnőén bizonyíthatnék igazságunkat, amely szomorú képet nyújt. Ha az állam és a város nem épített volna az utóbbi két esztendőben, akkor ez a grafikon, különösen 1931-ben közeljárna a nullához, annyira csökkent Kassán a magán építkezések száma az előző évekhez viszonyítva. Nagyrészt tatarozások, javítások tették ki az idei év magánépi tkezéseinek programját, alig néhány magánház épült csupán s ezek is főként családi házak vagy villák voltak, amiket tulajdonosaik saját szükségletükre építettek. Nem számítjuk ide természetesem Bat’a íuuccai üvegpalotáját, amely nemrégiben készült el, sem a Takarékegylet szin tén főuccai épülőiét, amely csak átépítés volt, tehát nem számit ha tó a teljesen uj épületek sorába. A nagy óbb szabású m agánópit kezés ek közé sorozhatjuk a Faipari r. L szepsikörúti uj hétemeletes palotáját, amely impozáns méreteivel is megkapó, harmónikus modern vonalaival ebben az esztendőben készült és Gyulai Pál műépítész tervei alapján építették. Ez a palota az 1931-ben készült kassai épületek egyik legsikerültebbje, ahogy- a Gyulai Pál műépítész által tervezett épületek kivétel nélkül stílusos, tehetséges alkotások s valóban díszére válnak a városnak. Egyébként éppen Gyulai Pál volt az, aki négy-öt esztendővel ezelőtt először kezdte Kassán az egészen modem, egyenes vonalú, végletekig leegyszerűsített irányt., amely éppen egyszerűségével és töretlen, harmónikus vonalaival hat és egyre jobban terjed. Ehhez- topon ló stílusban van építve a kassai banktisztviselők nyáruccai háromemeletes, monumentális Basels Jánost, Bencze Istvánt és Szepessy Lászlót. A kiadóhivatal hűséges altisztje eleitől kezdve Schwarz Tamás. Ugyancsak értékes részük van a -laptesi&álás munkájában a P. M. H. technikai munkatársainak; ll'artmann Miksának, Laufer Fü- löpnek, Rei&z Manónak, Singer Nándornak, Bokor Leónak, Erdős Jakabnak, Aigner Ká- rolynak, politzer Fülöpnek, Rojkó Rudolfnak, Salamon Riohárdnak, S chMr Nándornak, Skaloud Károlynak, az első évekből Kazár Istvánnak, Kohn Miksának, N,agy Ernőnek, Mo^koints Mórnak és Singer Pálnak. bérpalotája,* * amely szintén egyik dísze a városnak és Novák építész munkáját dicséri. Ugyan tavalyi építkezés és nem mondható magánépületnek a Kereskedelmi és Iparkamara tordássyuccai palotája, melyet ifj. Oel- schlágef Lajos műépítész tervezett s amelyben a modern, egyszerű vonalak párosulnak Kassa- barokkos izü tradícióival. Ez is egyik impozáns alkotása az épülő "Kassának és Oeischlager építész kétségtelen tehetségéről és stiluséraékéről tesz tanúságot, amit a Kazinczy uccai, uj zsidótemplom terveivel is bebizonyító ti. Reméljük, hogy ez a két tehetséges, fiatal építész, ifj. Oeischlager Lajos és Gyulai Pál még sok értékes alkotással fogják gazdagítani a kassai uj építkezések sorát. Az állami építkezések közül elsősorban a Rákóczi-köruti impozáns, uj postapalotát kell. említenünk, amely ugyan nem készült még el egészen, de a meglevő traktusok tökéletesen modern stílusa szinte frappirozza a nézőt. Az uj postapalota belül is a modern követelményeknek megfelelően vaD berendezve, úgy hogy joggal mondható a köztársaság legszebb postapalotájának. Kevésbé mondható el ez a rendőrségi palotáról, amely a Rákó- czi-körut végén valóságos kaszárnyaként hat és belül sincs megfelelően kivitelezve. Állami építkezést jelentenek még az uj rendőrségi lakóházak is, melyek most épülnek, szintén modern stílusban. Viszont a város jelentősebb uj épületei között első helyen áll a szociális ház és a most épülő déli elemi iskola, melyeket Novák épitész épít ismert szakavatottságával. Városi építkezések vol- , lak a közmüvek alkalmazottai részére épült családi házak is, amiket több építész, közöltük Resátkó Endre és Kabos Hugó építettek • az adott keretek között a • legmegfelelőbb megoldással. Épült azonkívül több magánház, ezeknek száma azonban jóval alulmaradt az előző eszr tendők nívójának, ami a kassai építkezések egyre csökkenő tendenciáját jelenti. Ezzel kapcsolatiban van egy észrevételünk, melynek megszívlelése éppen artisztikus szempontból volna rendkívül fontos. Kassa Fő uccujáról van. szó, -ahol nagyrészt karakterisztikus és sok tekintetben műemléket reprezentáló régi házak sorakoznak egymás mellett, melyek határozott karaktert adnak az ©gész uccának. Ezt az eddig egységes karaktert most megbontották több épülettel, de különösen a törvényszék építészeti szempontból egészen szerencsétlen palotájával. A város építészeti ügyosztályának jobban kellene ügyelnie ezekre a dolgokra és a Fő iiccán csak az tipr a tradicionális karakterének szem előtt tartásával adni engedélyt uj* építkezések re vagy átépítéseké"* Rendkívül fontos szempont ez, mert szinte bűnt jelent egy uccát kivetköztetm éppen abból a karakteréből, amely ennek a városnak egyik szépségét és egyik legnagyobb .-vonzóerejét jelenti. (k. s.) EPERJES Amennyit egy ablakból látni Cikket kértek Eperjesről. Karácsonyi cikket a P. M. H.-ba. Tessék csak írni, mondták, valamit, akármit Eperjesről, a társadalmáról, a mindennapi életről st'b. Mit, tudjak én özekről mandani? Pláne újat. Eperjesről már luloo-tul megírtak mindent. Történelmi., kulturális, felekezeti múltja és vonatkozásai már ismeretesek s a jelenéről a benne élőnek nagyon nehéz objektív képed adni. Tehát csak annyit írok rd'la, amennyit én látok belőle az ablakomból. Nem sok. A havas üvegen át csak egy pár unalmasságig jól ismert uceát, látni, a kis város — sőt, most már nagyközség — megszokott hétköznapi életével. Egyszerű kis kaleidoszkóp, a képek gyakori ismétlődésével: Zörgő parasztszekerek, némelyiken — a hasznosat a kellemessel összekötve — csíkos dunyhák közt egy-egy beteg. Hetivásár van: marha-eladás közbeu orvosi vizit, városi ügyek sommás elintézése. Csilingelő szánok könnyű siklással térnek ki az immár egészen elszaporodott a ói toknak, s csendes kárörömmel élvezik a hulló hó nyomán lámadó fölényükét. Nagyképii és nehézkes autóbuszok gördülésc rezgeti meg az ablaküveget. Presov—Vranov, Bardiov - Presov. Nagy forgalom, csekély haszon és sok dudálás. S mint egy jól beálli'ott kontraszt hangzik föl hirtelen egy varázséip, egy darab változatlan gyermekkor: a pereces éleshangu fütyiüője. Ugyanabban a speciális kosztümben, ugyanazzal a síppal, amelynek hangjára ugyanazzal a gesztussal nyúltak zsebeikbe a szülők húsz, harminc, negyven év előtt és ma. Hosszú fehér kötényben, gömbölyű kis hordóval a hátán, pontosan megjelenik minden ősszel, szürke kemény pincék alapban, melynek hosszan lógó kék szalagját vígan fújja a szél. És kocsik. Gyerekkocsik. Ijesztően sok és .egyre több gyerekkocsi. S benne nem a mi gyerekeink. Nem ad az Isten? vagy nem merünk kérni? Nincs ugyam kimondott „egyke" rendszer nálunk, de kettőnél többre kevesen viszik. Magamban mindig modern hősként könyvelem el az ötgyermekes családanyát, akit az Isten éltessen minél tovább, fmert ma még fiatal s a ritka alkalmakkor, amikor lehet, a fiai táncoltatják legbuzgóbban) s modern hősként bukik el a szegény suszter, aki daccal, gőggel, alkohollal és kilenc árvával hagyja itt ezt a szép' világot. Egyszerre öryenöő .szárnycsapások kavarják fel a hópihék szállongó rendjét a levegőben s Eperjes galambjai boldogan tolonganak egy sovány kis szőke nő körül. Most lépett ki a boltból egy kiló kukoricával s a rendes napi adagot gyöngéd igazságossággal szórja közéjük. Teheti: állásnélküli tanítónő, utóbb éjjeli ruhatáros az egyik kávéháziban. Lehetőleg mindennap kifogom a jelenetet, nagy bi- zodalom-többlelet jelent nekem, ha szemléltetve látom, hogy ,,l;:i visel gondot az égi madárra" s több, megnyugvással gondolok a mezők liliomaira is o téli hidegben. Közben oz ..égi madarak" jóllaknak, emberhez méltó hálátlansággal hagyják ott jól tevőjüket s indulnak egy kis körrepülésre a Ma&aryk-szohor felé. A régi Rákóczi és Caraffa emlékektől terhes főutcán .kissé disszonánsán hatnak a patinás stukkók' | közé ékelt, újonnan átf..stett cégtáblák. Viszont már a kornak megfelelőleg szalcrt-jazz és női zenekar teszi hangulatosabbá az eperjesi éjszakát, melyben talán m ég sokkal nagyabb egyed Óival óságban bolyong, rongyokba takart hegedűjével a hóna. alatt, egy letűnt kornak kenyér nélkül maradt öreg! prímása. Megyei bálok homlokon csókolt hangulat- fűtője, szerelmes szivek, keserű könnyek testvéri muzsikusa... Az utcasarkon uj plakátot ragasztanak. Messze rikit alóla a régi is. Egyiken műkedvelői előadást hirdetnek. Másikon bálba hívják a jótékonykodni akarókat. Merész dolog. Zugnak és háborognak is. Ki győzi? Ki győzi ma naponként kinyitni a pénztárcákat és megnyitni a sziveket és adui, mindig csak adni. Mikor nekünk nem ad senki. Mikor tőlünk csak elvesznek. Mert nemcsak a plakátok, nemcsak az utca kór, de az egyesek és többesek, a hajléktalan özvegy és az egyetemi hallgatók.,' a könyvűgynökök és az állásnélküli munkás, leégett falvak, éhező gyermekek és uccán és otthon és a szobádban és mindenütt és mindenki. És most jön valami, ami majdnem speciális itt: itt. nincs az, hogy nem adok és nincs az, hogy nem megyek. Mert hogy honnan és miből, én magam se,tudom, de ha nehezen, ha lemondással, haj kissé morogva is, de valami titkos helyről csodálatosan előkerül még mindig az az utolsó pár fillér. LÉS biztos, hogy azon az előadáson, azon a bálon, azon a kulturesten, azon a kiállításon vagy vásáron, ahol jót lehet tenni, ahol magyar szó hangzik, ott lesz kivétel nélkül mindenki. . És ez az. ami külön érték i ad ennek a városnak. • Meri az emberek itt is gyarlók, itt is ölik egymást. Épp úgy folyik a kény árharc, irigység, az . egymás késértlése. meg nem értése, mint másutt, sőt talán az örökös egymásra utaltság, egymásra I kényszerülte ég folytán még fokozottabban. De éppen ebből az egymásra utaltságból, ebből u kilátás- talmi kis körben való elzártságukból folyik az hogy ami erő a szabadabb lehetőségek közt ezerfelé szóródik szét és ezer célt szolgál, az itt mind egy pont felé koncentrálódik. itt a rábeszélő jelszavakat, hogy „ott kell lenned, mert ez nemes cél" é« „meg kell venned, mert ez magyar", még komolyan veszik. Itt mindenki százszorosán lefizeti n maga nemzeti adóját. S minél nehezebben megy, minél több áldozatot kíván, annál tudafcbsabbá válik befelé és annál példát adóbbá kifelé mind annak a megbecsülése, ami mull és tradíció és mind annak a szeretető, ami élet és jövő. Valahogy úgy hangzik ez, mintha dicsérni akarnék. Távol áll tőlem. De úgy érzem, amint most itt az ablakon át a város felett elnézek s látom az ólet zajlását, látom az embereket, amint hol keresztet, hol karácsonyfát hordozva e vállukon, mind egy szent láng gyújtására sietnek, — hiszen kará- j esonyt várunk, a Szeretet ünnepét, — úgy értem, tartozom is kissé ezzel a megái api lássál azért a sok kifogásért, lekicsinylésért és élkiváukozásért, amellyel máskor állok az ablak előtt és Adyval együtt: • „Őhajtozom el a Magasságba. Mert nagy a csúfság idelenn. De van Karácsony, Karácsony! istenem — én Istenem-------" lo 'ciieui - ón lelőnöm, gyújtsd fel karácsonyfám!,oíi a Szerétet forró láugu fáklyáját c jöjjön ©1 i a Te. országod.--------- A. B. umjau ■ni rar r jcwí Dr. Klein üdülőotthon Kremnica Szlovenszkói Semmering idegesek, .szívbajosok, üdülök gyógy telepe — napimra — diéta — víz* gyógyintézet — orvosi felügyelet. Teljes napi ellátás negyven Kö. *
