Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)

1931-12-25 / 293. (2810.) szám

1931. december 85, péntek. mwMiwiteRiiaOTí 5i ÓDA A VÉLETLENHEZ TrenManske TepMee, december hó. Ha az Olyimpuson földi hatóságok ülné­nek hivatalt, ugy sürgős beadványban kel- , lene hozzájuk fordulni, hogy a Véletlennek la juttassanak egy kis „isteni" stádiumot. Nehéz volna ugyan eldönteni, hogy ez az uj „Istenség" fetminin vagy maakulin alakot öltsön, Véletlen-Isten vagy Véletlen-Istennő legyen-e. Sokszor durván torpan az ember életut'jába szilaj jókedvű nevetéssel, vagy döbbenetes ijedtséget fagyasztva és ilyen- J kor inkább marcona férfialakot kíván szim­bólumul, máskor mint sokszínű pillangó szinte észrevétlenül száll a gondoktól ros­kadozó emberi vállakra és fantáziánk talán inkább szelid női alakban képzeli el ezt az uj Istenséget. Bizonyára csupán véletlen, hogy már az ókori mythoszok nem Zeua mellé ültették ezt a nagyhatalmú dívát. Ha az Olympuson eltűrik, hogy Terpszidhore, ez a nem épen kifogástalan : hírű görl a tangó, Merkúr az inzolvencia és az Igazság képviseletében egy angolkóros, trachomán ledér hölgy bitoroljon magának Isteni el­meket, ugy egyenesen felháborító, hogy ed­dig épen a leghatalmasabbnak, a Véletlen­nek nem jutott isteni korona. Még vakon is {hatalmasabb, félelmetesebb, mint az egész olympusi társaság együttvéve. Végtelen nagy hatalmú ez az uj Istenség és ha hatalma szerint akarnánk neki temp­lomot emelni, ugy a Fáraók gúláinak el kellene törpülniők ennek a templomnak a méretei előtt. Meg nem vesztegethető és kárbaveszett minden áldozat, melyet ho­zunk neki, hogy kegyeibe fogadjon. Időtlen Idők óta létezik és hatalma sohasem fog megszűnni. Talán egyidős magával a Léte­zéssel és talán épen ő rejtegeti vak szemei­ben azt a nagy problémát, mely után annyi tudós kutat: az Élet keletkezésének nagy rejtélyét <3 az, aki a Kozmoszból kihasította föld­golyónkat és az ő Jóakaratából (vagy rossz* akaratából?) történt, hogy nem repültünk oly messzire, hogy planétánkon fagyban dermedt volna meg az élet minden meg­mozdulása Emberi sorsokat emel szédítő magassá­gokba, másokat meg a poklok fenekére ta­szít. Ezernyi haláltól védi meg a harcost a há­borúban, vagy öl meg kiszámi thatatlan ké­nye szerint ö adta a világnak Jézust, Mózest, Budhát, Mohammedet, és ő ültette a „kerek" asztal­hoz Gandhit. G ült Hannibál lován, Napóleon tarsolyában nem a marsallbot, hanem ő rej­tőzött. Nem Ludendorff, hanem ő adta Le­nint Oroszországnak. Gréta Garbót is ö adta nekünk, jobban mondva, minket Gréta Garbónak. A házasságok nem az égben, hanem nála köttetnek és általa oldatnak fel. Láthatatlanul mindig szemben jön velünk és boldog az, aki jókedvében találja. ö támaszt betegségeket és ő fakaszt gyógyfor rásokat. ö adta az emberiségnek a rádiumot, öt látjuk langyos szeptemberi éjjeleken csillo­gó meteor képében felvillanni és őneki kö­szönhetik létüket a tejut égitesteinek mi- riádjai. Nyilvánvaló mindezekből, hogy ennek az Istenségnek ha fásköre végtelen ée bokroe teendőiben soha nincsen megállás. Ugy rémlik mindazonáltal, hogy időtlen idők előtt mintha Trencsén teplice n mégis YRENCIANSKE TEPLICE GYÓGYFÜRDŐ Kénes hőforrásai a ma­guk nemében egyetlenek az egész világon II ISZAPFÜRDŐK Trencianske Teplice kénes hőforrásainak rendkívüli gyógyhatását a legszeb­ben igazolja az a körül­mény, hogy Csehszlovákia 6 legnagyobb szociális intézete itt építette fel 6 nagy szanatóriumát. megállapodott volna rövid időre, hogy egy kicsit kifújja magát. És talán ez az egyetlen cselekedete a Véletlennek, mely nem volt véletlen, mert gyönyörűbb helyet keresve eem találhatott volna, ö volt az első „Kur- gastja" ennek a paradicsomi helynek és ittlétének emlékét az őt követő Kurgastok seregének hálája és köszöneté lengi körül örökké. Mert ennek a gyógyfürdőnek kénes for­rásai páratlan gyógyhatásúkat és világhírü­ket a szerencsés véletlenek oly csodás ta­lálkozásának köszönhetik, mint amilyenre alig van példa a világon. Hiszen már magá­ban véve az is a Véletlen nagy kegye, hogy ezeket a forrásokat a Kárpátok legszebb völgyében fakasztotta, olyan természeti ke­retben, melyhez foghatót alig találni gyógy­fürdőnél. Amit azonban a Véletlen maguk­kal a forrásokkal miveit, az talán betetőzé­se minden áldásos cselekedetének és a legragyogóbb drágakő ennek az Istenségnek a koronájában. Olyan hőfokkal fakasztotta ezt a csodás gyógyvizet, hogy ahhoz emberi kézzel nyúl­ni, azt felmelegiteni, vagy lehűteni kell­jen. Ugy látszik ezt a kincset ugy akarta a •zenvédő emberiségnek adni, hogy attól minden emberi beavatkozást — melyhez annyi bűn és gonoszság tapad — távol tart. Ritka véletlen az is, hogy ezeknek a gyógy­forrásoknak a hőfoka egyik esetben sem lépi túl azt a határt, mely az emberi szer­vezet számára még elviselhető és veszély­telen. Csodás véletlen azonban az is, hogy a források oly bőségben és oly erővel törnek fel, hogy egyrészt hatalma* fürdőmedencé­ket képesek állandóan friss gyógyvízzel táplálni, másrész* a forrásvíz szivattyúzá­sát teljesen feleslegessé teszi. A Véletlen azonban itt meg nem állt meg, hanem mindennek tetejébe a gyógyforráso­kat gazdagon telítette kéne* gázokkal, hogy kitűnő fizikai tulajdonságaikat ritka ché- miai előnyökkel egészítse ki. A Véletlen mindazzal, amivel a tren- csénteplioi kénes hőforrásokat megajándé­kozta, tulajdonképpen évezredekkel előzte meg a balneológusok modem megállapítá­sait. A balneológia csak hosszú kísérletezé­sek és tapasztalatok után jött rá, hogy a leghatékonyabb fürdési mód az, amikor a beteg magukban az eredeti forrásokban fürdik, anélkül, hogy azoknak vizét hűteni, melegítem, vagy szivattyúzni kellene. Ez a tudományos felifogás abban gyökerezik, hogy minden technikai beavatkozással a gyógyforrások vizének ősi eredeti vegyi összetétele és fizikai tulajdonságai megvál­toznak. Legkirívóbb ez épen kénes gázok­nál, melyek a gyógyforrások legértékesebb therapeutikus tényezőit alkotják, amelyek azonban technikai beavatkozás esetén, le­gyen az akár hűtés, akár melegítés, akár szivattyúzás (különösen az utóbbi esetben) nagy mértékben elillannak és a beteg szá­mára elvesznek. . T roncsén tépi ic le gt öbbet épen azért kö­szönhet a Véletlennek, hogy egy ilyen für­dési mód számára minden leuetőséget te­remtett és ezzel megvalósította az*, amit a hivatalos balneológia is ideáljának tart. Dipái. 04 S !

Next

/
Thumbnails
Contents