Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)
1931-12-25 / 293. (2810.) szám
1931 december 25, pántét. 'KRSi(3a-AW&^-HTRLflf> 49 A Prágai Magyar Hírlap tíz esztendeje Egy évtized a kisebbségi magyar újságírás történetéből a hatoldalas hőskortól a kilencvenkétoldatas jubileumig Irta: FORGACH GÉZA Prága, december 23. A Prágai Magyar Hirlap életének tízéves jubileuma a csehszlovákiai magyarság Msebl^ségi életének is kiemelkedő jelentőségű nagy ünnepe. Az anyatörzstől elválasztott nemzet töredék életrevalóságát, rendíthetetlen élniakará- sát, szívós életerejét, a jövőbe vetett megingathatatlan hitét és történelmi hivatás-érzetét bizonyítja, hogy életre tadta hívni ezt a hatalmas sajtóorgánumot é& biztosítani tudta számára a diadalmas fejlődés föltételeit. A Prágai Magyar Hirlap 60rsa és jövője immár egy a kisebbségi magyarság sorsával és jövőjével, útja egybeforrt a kisebbségi nemzet utjával * hűséges tükre a kisebbségi élet kevés örömének és sok szenvedésének. Az első decennium betöltésekor nem feledkezhetünk meg az indulás Behéz napjairól s az nttörők elévülhetetlen érdemeiről. Az eszme bölcsője A Csehszlovákiához csatolt magyarság a nagy változás okozta elaléltságból 1920 elején kezd fölocsudni s hozzálát kisebbségi életének megszervezéséhez. Az első nemzetgyűlési választások tűzkeresztségéből két politikai párt alakul ki: ax országos kérésztényezocialista párt és az országos magyar kisgazda-, földműves- és kisiparos- (a későbbi magyar nemzeti) párt. 1921 már az eleven kisebbségi politikai élet jegyében zajlik. Megalakítja a két párt fa a ruszinszkói magyar pártok szövetsége közös és vezérlő bizottságait, amelyek sorsdöntő jelentőségű tanácskozásaikat legtöbbször Pöstyénben tartják. Szövetkezett ellenzéki pártjaink sajtóosztálya is erősebb munkához iát, a tulszigora szlovenszkó! cenzúra azonban lehetetlenné teszi a komoly ellenzéki kritikát. Ex a politikai tanácskozásokon gyakran szóba kerül e egyre határozottabbá válik ax a követelés, hogy a szabad véleménynyilvánításnak valamiképp teret kell szerezni Ebben az atmoszférában vetődik föl először Szent-Ivány József bejei otthonában, a nemzeti létkérdésekről tárgyaló, lelkes gömöri urak körében a prágai magyar napilap gondolata. Az eezmeszületés nevezetes pillanatairól Szent- Ivány József hivatott tolla lapunk más helyén emlékezik meg, amit az emlékezés áhitatos érzésével olvashatunk. A Prágában létesítendő magyar napisajtó gondolatának kialakulását nem utolsó sorban az a szomorú körülmény is elősegíti, hogy a forradalom utáni kormánypolitika szlovenszkói tényezői rövidlátó sovinizmusukban türelmetlenül fölégetnek minden hidat a magyar&ág felé s a magyar kisebbség jogos követelései minimumának teljesítése elől is ridegen elzárkóznak, úgyhogy egész logikus annak a közvéleménynek a kialakulása, hogy a szlovák sovinizmussal szemben ki kell terjeszteni az önvédelmi frontot egész Prágáig. Ilhatároziák a lap megindítását A kisebbségi életnek ezek a súlyos adottságai érlelik meg a megvalósulásra a Prágai Magyar Hírlapnak Bején megszületett eszméjét. 1921 nyarán vezérlőbizottsági ülés van Pöe- tyénbcn. Este a Vág partján sétál Szent-Ivány József, Körmendy-Ékes Lajos, Szilagy Béla és Hevessy László s újból komolyan tárgyalnak a prágai magyar napilap lehetőségéről és szükségességéről. A gonoolat most már oly határ rontt tonnát Olt, hogy nyomban megbízzák Gál Istvánt: dolgozza ki ennek a lapnak tervezetét A részletes tervezet elkészül. Bején, Szent- Ivány Józsefnél folynak fölötte a tanácskozások. Jön az őszi politikai élet és a memorandum néhány hétig a bejei íróasztalon pihen. Októberben Károly-puccs. A hatóságok többek között Gál Istvánnál is házkutatást tartanak. Itt megtalálják a memorandum másolatát. Egy túlbuzgó zsupáni titkár, akinek zsurnalisztikái hajlamai is vannak, leadja a prágai cseh lapoknak, hogy a magyarok napilapot akarnak Prágában alapítani. A hír eljut mindenhová. Politikusaink újból előveszik a tervet és Szent-Ivány József kezébe veszi az alapítás előmunkálatait. A téli hónapokban intenzív munka folyik a lap megszervezése érdekében. 1922 januárjában a vezérlő bizottság Kassán tart ülést, itt a Schalkház-szálló kistermében előterjesztik úgy a losonci Központi Iroda, mint a Prágai Magyar Hirlap tervét. Hosszú vita után a nagy többség mind a két javaslatot elfogadja. A Prágai Magyar HM Májú# elsején főtan ennek Prágába a szerkesztőség és kiadóhivatal első kiszemelt tagjai. Megkötik a nyomdai szerződést a Bohemia nyomdavállalatával, sok utánjárás után nagy- nehezen sikerűi kibérelniük egy lehetetlenül szűk szerkesztőségi helyiséget s megkezdődik a munka: az újságnak, az élő organizmusnak a kiépítése. Szerény anyagi eszközök állnak az alapvetők rendelkezésére, — a hiányt a hit, ax ügy iránti lelkesedés s a határtalan bizalom pótolja. A szakértelem se százszázalékos, hisz ax első szerkesztők és kiadóhivatali tisztviselők még egyike sem dolgozott addig országos méretű fővárosi napilapnál. A fővárosi napilap szerkesztőjének gyakorlatát és tapasztalatait hivatott magával hozni Béla Henrik, akit a lapaiapitók Budapestről főszerkesztőnek hívnak meg. A lap felelős szerkesztőjének Flachbarth Ernő dr.-t s adminisztratív főszerkesztőjének Gál Istvánt választják. A kiadóhivatal vezetésére Heinrích Jenőt hozzák föl Rimaszombatból. Közben nagy agilitással megindul Szlovenszkó- és Ruszinszó-szerte az előfizetők gyűjtése. Ezen a téren különösen nagy eredményt ér el Schuster János, az elbocsátott kassai postatanácsos. Ax első szám Május utolsó napjaiban mutatványszámot adnak ki, amelyet ingyen osztogatnak a rikkancsok a magyarlakta városokban, s amelyben a lap szerkesztősége a lap programját körvonalazza. Junltis elsején, megjelenik a Prágai Magyar Hirlap első száma. A lapszületés nevezetes aktusánál ott van az alapítók lelkes kis csoportja: a csehszlovákiai magyarság vezérei, akik megindult örömmel vették kezükbe az első példányokat s forró magyar szivük áldásával bocsátották azokat útra. * A 2810. szám Ma már 2810-szer indítja a prágai rotációs a Prágai Magyar Hirlap példányainak ezreit és tízezreit Szlovenszkó és Ruszinszkó minden tája felé s közel harmincmilliót tesz ki a Prágai Magyar Hirlap tíz év alatt megjelent példányainak száma. Hogy ex a harmincmillió lappéldány mily mérAz alapítok 1922 február, március, április a közvetlen előkészítés munkájával telik el. Losoncon a Központi Iroda, Bején és Rimaszombatban a magyar kisgazdapárt országos vezetői, Prágában pedig a közös parlamenti klubtitkárság és sajtóosztály lázasan dolgoznak, hogy a szerkesztőség, a kiadóhivatal és a nyomda anyagi elő- fö’.tételeit és személyi kérdéseit sikeresen megoldják. A lapaiapitók sorában ott van & kisebbségi magyar közélet minden vezető tényezője, de a kezdeményezésnek s az előkészítés és a megindítás közvetlen munkájának érdeme elsősorban Szent-Ivány Józsefé, Körmendy- Ékes Lajosé, Petrogalli Oszkáré, Szilassy Béláé, Giller Jánosé, Tarján Ödöné, Hevessy Lászlóé és Korláth Endréé. Ezeket a neveket aranybetükkel kell majd megörökítenie a történetírónak, aki meg fogja egyszer írni a csehszlovákiai magyar kisebbség történelmét. ip hőskora tékben járult hozzá kisebbségi magyarságunk nemzeti öntudatának fönntartásához, kollektív munkakészségének s önvédelmi harcképességé- nek élesítéséhez, erősítéséhez és a népi erők termékeny összefogásához, azt csakis a legmerészebb fantázia szárnyaival felérhetjük föL Petrogalli Oszkár vezércikkel A hat-nyolcoldalas első számok természetesen még magukon viselik a kezdetlegesség ismérveit, azonban néhány hét múlva már jelentkeznek a fejlődés biztató jelei. Az első szerkesztőség határtalan lelkesedése és ügyszeretete legyőz minden nehézséget és akadályt s fokozatosan kibontakoznak a mai Prágai Magyar Hirlap nagyszabású körvonalai. A lap első erőssége a vezércikk, amelynek legértékesebb, legnagyobb művelője Petrogalli Oszkár, s mellette, majd utána Flachbarth Ernő. Petrogalli Oszkár komoly tárgyilagossága, higgadt férfiassága, emellett magával ragadó lendülete, politikai tapasztalata, realitásokra építő okossága, stílusának világos magyarsága iskoláját adta meg a kisebbségi magyar vezércikkirásnak. « 1925 februárban bekövetkezett haláláig kimagasló vezető értékei voltak mindig a lapnak az ő politikai cikkei, amelyek valóban közvéle- ményalapitók voltak e főleg a kisebbségi magyar egység alapjait rakták le. Az első munkatársak Az első hónapokban, illetőleg az első két év folyamán a fő- és felelős szerkesztők mellett a szerkesztőség nehéz alapvető munkájában a következők vették ki derekasan részüket: Agulár Ede, Báró Lajos Jenő, Bekény László, Bolza Gyula, Erdélyi Árpád, Gregorovlts Hon- ka, Kopper Miksa, Lukách Gyula, Puskár István, Rácz Pál, Rehorovszky Jenő, Réthy Elemér, Szánth'ó Rudolf, Szikiay Ferenc dx. és Szakáll PirL 1924-ben a szerkesztőség njabb értékes tagokkal gazdagodott, akik méltóan folytatták az időközben Prágából eltávozott újságírók munkáját is: Floch István, Fodor Antal dr., Jetiinek Ferenc, Merényi Gyula, Neubauer Pál dr., See- ber Mária, Szvatkó Pál dr., Temyel László és Tömöri János dr. A lap működése óta jelentős hatáskört tölt be Peták Pál dr., akinek a 10 év alatt bosszú időn, át Gottlieb Gizella dr. volt segítőtársa, ................. A PMH r.-t. előkészítése A lap megalakulása után már néhány hét múlva annak a mellőzhetetlen szüksége merül föl, hogy a lapvállalkozásnak széles anyagi bán zist, nagyszabású jogi és üzleti keretet biztositn sanak. Rövidesen megalakult Losoncon a ki-, sebbségi közélet politikai, kulturális és közgaz-* dasági vezető férfiaiból Szilassy Béla elnöksége alatt a-Prágai Magyar Hirlap szindikátusa s ez elhatározza a Prágai Magyar Hirlap Lapkiadó Részvénytársaság megalapítását. A részvényjegyzés országos végrehajtásával 6 ezzel kapcsolatban az előfizetésgyüjtés folytatásával Telléry Gyulát, a Szepesi Hirlap főszerkesztőjét bizza meg a szindikátus, egyúttal kinevezi őt a lap szloven6zkói szerkesztőjének. A második főszerkesztő Az időközben a tartózkodási engedély megvonása miatt távozni kényszerülő Béla Henrik helyébe a szindikátus a lap főszerkesztői tisztének betöltésére Petrogalli Oszkárt, a Központi Iroda igazgatóját, Besztercebánya volt magyar országgyűlési képviselőjét kéri föl. Egész haláláig vezére volt a lapnak Petrogalli Oszkár, akinek nagy szelleme ma is termékenyítő hatású erkölcsi érték a Prágai Magyar Hirlap fölfelé ívelő életében. A részvényjegyzési akció Telléry Gyula kilenohóuapos szakadatlan munkája révén teljes sikerre vezet s tekintélyes összeggel túljegyzik a részvénytársasági alaptőkét. A közel másfélezer részvényjegyző azt bizonyltja, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó egész magyar társadalma magáévá tette a Prágai Magyar Hirlap ügyét. 1923-ban megtörténik a részvénytársaság megalakulásának engedélyezése iránti kérvény benyújtása az illetékes szakminisztériumnál, azonban hosszú hónapokon, sőt éveken át folytonosan ismétlődő sürgetések és intervenciók dacára sem adják meg a jóváhagyást a részvénytársaság megalakulásához, A virágzás utján A részvénytársaság megalakitása előmunkálatainak megkezdésével egyidejűleg a lap üzietl részének legfőbb irányításával Giller János dr.-t bízza meg a szindikátus. Közben 1923 márciusában a kiadóhivatal ideiglenes vezetésére Katona Gyula, a kassai E6ti Újság volt kiadója nyer megbízást. Giller dr. irányítása mellett a lap pénzügyi konszolidálódása biztos irányban erőrehalad. 1923. év második felében Giller János dr. nagy elfoglaltsága miatt visszavonul a pénzügyi vezetéstől s ezt 1923 október elsejétől a szindikátus fölkérésére Tarján Ödön látja el. Nagy munkájában évekig hasznos munkatársa Dortsák Lajos dr. 1924 november elsején a szindikátus* a kiadóhivatal vezetésével Fodor Antal dr. szerkesztőt — szerkesztői jellegének fönntartása mellett — bízza meg. A Prágai Magyar Hirlap ebben az Időben már fölényesen legyőz minden kezdeti nehézséget, szerencsésen kilóból minden „gyermekbetegségéből s erős iramban virágzásnak indul. A Prágai Magyar Hírláp halottal 1925 február 4-én mérhetetlenül súlyos veszteség éri a Prágai Magyar Hírlapot és az egész kisebbségi magyarságot: váratlanul meghal férfikora delelőjén Petrogalli Oszkár. Politikai, szellemi vezérét gyászolja benne ma is a Prágai Magyar Hirlap gárdája. Néhány hét múlva, 1925 márciusában újabb veszteség éri a lapot: Merényi Gyulának, a nagytehetségü költő-munkatársnnk harminoegy éves korában történt elhunyta. Másfél év múlva, 1926 októbea: 21-én pedig a kiadóhivatal
