Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)

1931-12-20 / 290. (2807.) szám

^I^CL4I-A\AtídAR-HIRLAP 5 3931 december 20, vasárnap. Korlát!: A magyar ifjúság elhelyezkedésének problémája nagyrészben meg volna oldva, ha megkapnék a köz­hivatalokban az alkotmány szerint a magyarságot joggal megillető számú helyet A ruszinszkói magyarság szenátorának költségvetési beszéde Reorganizá iák az olasz kormányt? • Róma, december 19. Beavatott körök tudo­mása szerint az olasz kormány újabb reorga­nizálása küszöbön áll. Turati, a fasiszta pórt volt titkára és a turini Stampa jelenlegi veze­tője megkapja a testületek minisztériumának tárcáját, mig Bottai miniszter, a fiatal tudós és egyetemi tanár, átveszi az egyik nagy na­pilap irányítását. deliében a fundus insíructus törvényes „Adják meg megélhetésünk lehetőségeit A magyar katonafiuk esnek legkönnyebben búskomorságba — irja a Ceské Siovo A prágai helyőrség magyar katonái részére szórakoztató hangversenyt rendeztek ve deliemben részesüljön s azt ne lehessen elárverezni, mert ezt már a humanizmus általános elvei is megkövetelik44. Korláth dr. a továbbiakban a magántarto­zásod moratoriumszedi rendezését s a ma­gánadók hathatós védelmének törvény beikta­tó sál követeli, aminek első eszköze a kamat- uzsora letörése. A kisiparos, kiskereskedőtársadialmat érdek­lő kérdések fejtegetése során a szónok a tu- rócszentmártoni iparügyi központ égisze alatt rendezett iparos és kereskedői „tiltakozó gyűlések44 határozatait részletesen felsorolta a azok életrehivását követelte. A szociális és betegbiztosítás ügyének tag­lalásánál a szónok azt követelte, hogy a szo­ciális terhek egy évre teljesen felfüggeszten- dők törvényileg s abbén az időben a központi szociális biztositó óriási tőkéinek kamataiból lássa el a betegbiztosítási szolgálat költségeit. A szónok beszédét szószer int a következő szvakkal fejezte be: dasági nyomor soha nem tapasztalt lejtőjének a legaljára csúszott és úgy a magyar, mint a •többi őslakó népet az elcsehesités veszélye környékezte meg. A szlovenszkói és ruszinszkói magángazda­sági egységek — mezőgazdasági, ipari és ke­reskedelmi üzemek — a porban hevernek és a kormányzat még csak meg se kísérli azok talpraállitását. Ellenkezőleg, örül, Ihogy a cseh és morva ter­melés elveszti versenytársát. Egész termelési Prága, december 19. Az állami költségvetés szenátusi vitája során felszólalt Korláth Endre dr., a ruszinszkói magyarság szenátora is, aki egy óránál hosszabb ideig tartó beszédben foglalkozott a költségvetéssel kapcsolatos közérdekű kérdésekkel. Miután a szenátus elnökségi© csak ma dél­ben hozta nyilvánosságra ama határozatát, hogy Korláth szenátor beszédében semmit sem kifogásolt, illetve nem törölt, ezért csak ma áll módunkban a közérdekű beszédet ismertetni. Korláth Endre költségvetési beszédének té­telét ezekben a szavakban állapi tolta meg: — Ha ebben az államban a demokráciát s a vele szoros összefüggésben levő kisebb­ségvédelmi intézkedéseket a kormányzat komolyan venné, úgy az alkotmány törvény 128. és következő paragrafusaiban foglalt intézkedések végrehajtásaképpen már ré­gen gondoskodott volna arról, hogy a köz­hivatalokban a magyarság számarányának megfelelő képviseletet kapjon. A magyar ifjúság elhelyezkedése A szónok ezután sora vette az állami költ­ségvetés egyes fejezeteit s kimutatta, hogy a magyarság számarányának megfelelően mennyi magyar nemzetiségű közhivatalnok­nak kelleni lenni a közhivatalokban, a mi­nisztériumokban és az alárendelt állami hiva­talokban. Erre a kérdésre a szónok azért helyezett különös súlyt, hogy kifejezésre juttaisa, hogy a ruszinszkói és szlovenszkói magyar ifjú­ság elhelyezkedésének problémája nagy­részben meg volna oödva, ha a magyar fő­iskolai ifjúság megkapná a közhivatalokban az alkotmánytörvény szerint őt joggal meg­illető helyet. A szónok beszédének e részét a következők­kel fejezte be: — A hivatalos statisztika szerint az állam tényleges szolgálatában 500.536 személy állott 1921. február 15-én. A ma­gyorsáig számarányának megfelelően 28— 30 ezer személynek kellene állami szolgá­latban állania s az állami személyzeti ki­adásokból 5.7 százalék, vagyis 239 millió 400 ezer korona magyar nemzetiségű ál­lami hivatalnokok kezébe jutna. A nemzeti egyenjogúság ezen minimális mér­tékének betartása azt is jelentené, hogy az évi közel negyedmilliárdos összeg a magyar nemzetiségű állami alkalmazott magyar ipa­rosnál, magyar kisgazdánál, magyar kereske­dőnél szerezné be cipő, ruha, élelmiszerszük­ségletét, végeredményben a,kisebbségi ma­gyarság gazdasági élete fellendülne s ha a mai általános világgazdasági válság idején nem is volna virágzó, de nem is volna halott, amelyen ma tényleg. És ez 13 éve megy igy. A magyarságot annyi közalkalmazotti hely illeti meg. hogy a legkisebb és a legnagyobb minisztérium valamennyi ügyosztályára ki­telnék cgy-egy magyar nemzetiségű előadó s mondjuk egy-egy magyar nemzetiségű iro- d a szó Iga. Milyen más volna a helyzet, mint á mai s va­lóban megközelítené a demokratikus egyen­lőségei. — Az állami költségvetés dologi kiadá­saiból 5.7 százalék ugyancsak a magyar nem­zetiségű ipart és kereskedelmet illetné, ami újabb negyed mi lliárdot jelent. — S számításaim csakis az állami alkalma­zottakra s az állami szállításokra vonatkoz­nak. De önök tartják kezükben a járási és községi önkormányzatokat is, melyek szemé­lyi és dologi kiadásainál legalább újabb fél- mi iliárd koronát kitevő jogos részesedésünk­v tői, jussunktól, fosztanak meg bennünket. Korlátih szenátor beszédének következő ré­szében azt az állitást cáfolja, hogy „a cseh­szlovák nemzet többet tett a kisebbségek ér­dekében, mint amennyire őt a békeszerződé­sek kötelezték és hogy a csehszlovákiai ma­gyar kisebbség kulturális igényeiről teljes mértékben gondoskodás történt.44 Eme téte­lek cáfolására a hivatalos csehszlovák statisz­tikai adatok és a költségvetés tételei alapján a szónok összegszerűen kimutatja, hogy mi­lyen nagy hiányok észlelhetők a kisebbségi rnagyr-ság elemi, polgári, közép, szakisko­láinál a főiskoláknál, a főiskolai ifjúság szo­ciális gondozásánál, a magyar vonatkozású műemlékeik, a magyar irodalom, művészet és szinházügy közlapokból való segélyezésénél. A magyar katona helyzete A nemzetvédelemmel kapcsolatban Kor­látái szószerint a következőket mondotta: — Az elnemzetlenitő politika szolgálatában áll a hadsereg is. Évenkint 70 ezer újonc vonul be a kaszárnyákba, ezek között 4500— 500 magyar katonagyerek vándorol a köztár­saság déli határáról Pnága, Gsaszlau felé, hogy itt megtanulja a cseh komandót. Magyar anyanyelvű tiszt és altiszt hiányá­ban az 5000 magyar újonc cseh nyelvű ki­képzésben részesül, kénytelen törni a cseh nyelvet, ha boldogulni akar. A csehesitésnek végtelen tág tere nyílik itt, hiszen az évenkint leszerelő, polgári fog­lalkozásba visszabocsátott 4500—5000 katona­viselt fiú közül sok már nem magyar, hanem csehszlovák-magyar. A költségvetés lényegesen leszállítandó önálló fejezetben foglalkozott Korláth dr. a gazdasági válság kérdésével s a javítás útját abban jelöli meg, hogy mindenekelőtt az állam fényűző kiadásai csökkentendők, tehát oly radikális törlések eszközlendők a költségvetésben, hogy necsak az adóeme­lés vá’jéik szükségtelenné, hanem hogy a fizetésképtelenné váló adóalanyok terhén enyhíteni jg lehessen. Különösen sürgeti azt, hogy a kormány ko­molyan és sürgősen fogjon hozzá a magán­gazdaságok szanálásához, mint az a szom­szédos államokban is történik. A szónok a ruszinszkói szőlészet és borá­szat, valamint a gyümölcskertészet javára olyan kiviteli kedvezményeket sürget tarifa­engedmény é* adó vissza térítés alakjában, amilyeneket a cseh és morva nagyipar él­vez. Beszédének e részében beható kritika alá vette az állami földbirtokok gazdálko­dását. Beszédének e részét lapunk közgaz­dasági rovatában ismertetjük. Az általános, tehát nemcsak a magyar kisebbséget érdeklő adóügy terén a szónok azt követeli, hogy ,ya mezőgazdaságok üzemfenntartása ér­— Mi ruszinszkói és szlovenszkói magya­rok — bár megkérdezésünk nélkül csatoltat- lunk idegen nemzet uralma alá — mint a múltban is áll a mién útadó elem, igyekeztünk a köztársaság keretibe illeszkedni. Adóinkat fizettük, fiainkat katonáknak küldtük, ezzel államhüségünknek, lojalitásuknak teljes mér­tékben kifejezést adtunk. Mi még ma sem valljuk azt, hogy „rab nemzetnek egyetlen fegyvere az árulás44. Ezzel szemben mint fen­tebb is kimutattam, a magyarság, de Ru­sziné zkó és Szlovenszkó többi népe is a gaz­Prága, december 19. A Yecerni Ceské Siovo inja: — Viskovsky miniszter védcröbizottsági bejelentésének, hogy a katonák jó lelki ál­lapotának ápolására a helyőrségek gondot fognak fordítani, tegnap mutatkozott az el­ső következménye, amennyiben a prágai helyőrségi parancsnokság a magyar katonák részére nagyszabású hangversenyt rende­zett. A magyarajka katonákra hadseregünk­ben különös ügyeimet kell fordítani — foly­tatja a cseh lap — mert bebizonyosodott, hogy magyar katonáink a hadsereg összes nemzetiségi elemei közül a legkönnyebben esnek bús,leomoirságb a. Honvágy fogja el őket, bú Bongókká válnak és a melankólia karjaiba esnek. A prágai helyőrségben nó­4 hány száz magyar katona teljesít szolgála­tot. Tegnap az összes magyarokat összehoz­ták a karlini Zsizska-kaszárnyában, ahol vidám estet rendeztek számukra. Az e»t programján magyar dalok és kupiék vol­tak. Az est legkiemelkedőbb pontjairól Ka­réi Hasler gondoskodott, aki néhány dalt magyarul énekelt. A katonákat meg is ven­dégelték 8 vidám hangulatban oszlottak szét kaszárnyáikba. A helyőrségi parancs­nokság gyakrabban fog rendeztetni hasonló estéket a katonák számára — fejezi be tu­dósítását a Veeerni Ceské Siovo. A tudósi tásflioz kiegészítésül meg kell je­gyeznünk. hogy Hasler a csehek legnépsze­rűbb kupié.-kiadója és számtalan sok köny- nyü müdalt szerzett. ágak — igy a faipar — teljes csődbe jutottak. A munkás nem jut munkához, az intelligens fiatalember nem kap sem magán-, sem közszol­gálatot. Hogy kivánja ilyen körülmények kö­zött a kormány, hogy a hajdan jobb napokat látott nép kiverje a fejéből a revízió gondola­tát? Látják, uraim, ezt a nagy gondolkodó Borah szenátor a távoli és tulreális Amerikából megérti s önök nem. Vagy adják meg a lehető­ségét, hogy itt megélhessünk, ősi földünkön, vagy tartsák azt természetesnek, hogy népünk csak helyeselheti — legalább lelkében, .mert a demokratikus kényszer miatt nem nyilatkozha- tik — Borah szenátornak azt az elgondolását, hogy a középeurópai államok határainak békés utón, megértéssel való revíziója é» az előbbi ál­lapotba való visszahelyezés az európai, sőt a világgazdasági élet egyensúlyának nélkülözhe­tetlen előföltételef — A csehszlovák kormánynak Í6 át kell lát­nia, hogy 13 év előtt és azóta alapvető bűnök történtek, amelyeknek mielőbbi reparálása a cseh és morva nemzetnek is érdeke. Éppen azért a ruszinszkói és szlovenszkói magyarság — azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom, hogy Ruszinszkó és Szlovenszkó egyéb népei­nek is nagy többsége — örömmel üdvözöl min­den olyan kezdeményezést, amely e bűnök jó­vátételére irányul. Ismétlem: minket akaratunk ellenére csatoltak a csehszlovák államhoz. Ha a csehszlovák állam és kormány nem tudja és nem akarja fönntartani életstandardunkat, ak­kor engedjen szabad utat a népek akaratának s annak békés megnyilvánulásának. — Azt gondolom, nem tévedek, ha azt álla­pítom meg, hogy a kormány illetékes szervei is ma már ezt az utat tartják lelkűkben a leg­járhatóbbnak.44 A szónok végül a ruszinszkói autonómia óhajtva várt megvalósítását és az állampolgár­sági panaszoknak végleges törvénnyel való megszüntetését követelte. A kegyvesztett Hentesen Páris, december 19. A Journal értesülése szerint a népszövetség delegátust küldött a Cannes-ban üdülő Hen dér somhoz, hogy a volt angol külügyminisztert rábírja arra, hogy mondjon le a lefegyverzési konferencia el­nöki állásáról, amely pozíciót tavaly bízták rá, amikor még aktív angol külügyminiszter volt. Bajok a bázeli bizottságban Bázel, december 19. A bázeli moratórium- bizottság tárgyalásai az elmúlt napokban kedvezően haladtak előre, de ma váratlanul megakadtak. A bizottságot határozatlan időre elnapolták, hogy Beneduce Melchior Rist és Layton delegátusoknak alkalmat ad­janak a határozat megszövegezésére. A tár­gyalások, mint említettük, eddig nyugodtan folytak le, de ez a látszólagos siker senkit meg nem téveszthet, mert másodrendű dol­gokról ,volt szó s a nagy nehézségek csak most következnek. A német és a franciái álláspont még mindig áthidalhatatlannak látszik és a bizottság tagjai is megoszlanak a végső konklúziók levonásánál. Elsőrangú élvezetet nyújta­nak minden gourmetnek a MÉLNSK! URADALMI BOROK A X és a nagyszerű CHATEAU MELNIK pezsgők | Í Lobkowicz György féle | szőlőuradalomból, Mélník. j ijjjggP Családi birtok 1753 óta.

Next

/
Thumbnails
Contents