Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)

1931-12-17 / 287. (2804.) szám

6 ^ra:gaiMag^^htrl5E> 1931 dec&mtjerl7^«t^rt8J^ elnök szeretne. A felekezeti iskolákat laikus Iskolákkal akarják pótolni és a legtöbb szlovák iskolában a hw$ziiizmwst terpesztik. Casny cseh szociáldemokrata, Cerny cseh nemzeti szocialista és Kapras cseh nemzeti demokrata után felszólalt Korlálh Endre dr. rusttnszkói ma­gyar szenátor, aki több mint egy órás be­szédet tartott. Beszédét legközelebb fogjuk ismertetni. Lap­zártakor az ülés tart. Csallóközi levelek Komárom, december 16. Komáromban egyik legfőbb téma mostaná­ban: hogyan fognak végződni a februári városi választások. Nem mondom, hogy a.z emberek egymást ölik emiatt s hogy társaságokban más­ról szó már nem is esik, de a kérdés állandóan ott lappang a köztudatban s olykor fölmerül a téma: ki lesz hát az uj polgármester? A véle­mények nagyon eltérők s a pártok minden kö­vet megmozgatnak, hogy nagy erőket s tetemes szavazatokat dobjanak a harcba. A választások élő-pikantériája mindenesetre az, hogy a szociál­demokraták s a kommunisták, mint másutt sem, úgy a komáromi városházán sincsenek a leg- atyafiságosabb barátságban s igy nem is lehet tudni: indulnak-e közös jelölttel, avagy élesen elválnak egymástól? Prognózist fölállítani ne­héz. A harc váltakozó eredménnyel folyik s ez átterjed a helyi lapok hasábjaira is. Uj pártok születnek s fejlődnek: kereskedők pártja, füg­getlenek pártja s mivel egyelőre minden párt a sötétben tapogatózik, szabad tere van a. talál­gatásoknak. Alig van városi ügyekkel foglal­kozó vezető embere a városnak, akit valami formában: ujságlapon, magántársaságban, poli­tikai körben ne tettek volna meg városbiró- jelöltnek. Minden pártnak, lapnak, frakciónak megvan a maga jelöltje s ha nincs, akkor kita­lálnak. az érdeklődés ébrentartása céljából. Legjellemzőbb erre nézve egy ujságirókollé- ga mondása. Mint minden héten, úgy most is le­adta lapja számára az uj „városbiró-hireket“. Gyorsan leirt kapásból néhány jelöltet s futott a postára. Valaki utána kiált: —• Hova siet? — Sietek a postára — üt zsebére a kolléga —, viszem a legújabb polgármestereket...! * A városnak mindig megvannak a maga kis szenzációi. Most a Cselényi-esctrői beszélnek s arrói, hogy szombaton este a város három he­lyén is volt előadás, mindegyik hely zsúfolva s az előadások végeztével a kávéházban nem lehetett helyet kapni. Fanyarul mondják: — S azt beszélik, hogy gazdasági válság van... Pedig van s ezt Komárom is megérzi. Csak­hogy a város alaphangulata víg s egy kis köny- nyclmü filozófiával, a sirvavigadás optimizmu­sával vonul a nyilvános élet örömeibe a. komá­romi polgár, ha nincs pénze, legalább ne otthon siránkozzon miatta. Kulturális megmozdulás iránt mindig van ér­deklődés. Most a szlovák színház játszott, szom­baton jön Földes és nyitja a szezont, egy-egy egyesület mindig akad, amely rendez valamit s vasárnap nagy Kazinczy-emlékünnepélyt rendez a Jókai-Egyesület is. A vidám kávéházi élet, pedig nem pezsgőzést. emu nagy fogyasztást jelent: egy-egv fekete, vagy fröccs mellett táncolják a mmbát a párok, miközben a kávéház menyezetén, mint valami bárban, forogni kezd a színes reflektor. Hol vagyunk már nagyapáink cigányos, tü­körablakba revolverező, kivilágos-kivirradtig tar tó m u 1 a tsága i tói1?! Egy fekete, két kör rumba és a reflektor. S azt reméled: a riviérai Hotel Negresco-ban vagy. Pedig csak szanálja magát a komáromi pol­gár a másnapi pénzharera. * Kolozenéma kis csallóközi falu a Nagy Duna mentén. Ilyen téli hidegben, sárban nem is tör­ténne ott semmi nevezetes, ha a falu cipészei hirt nem adtak volna magukról. De mivelhogy ügyesen hirt adtak, nyilvánosságra kell hozni s el kell árulni, hogy Kolozenéma kis faluban a suszterek kartell'bo állottak. Nem ment a cipészek boltja sehogy. Egyik a másik árait verte s nagy vetélkedés indult a helyi cipőm(ivészek között. Erre egyet gondolt, azt hiszem, Szabó Péter és összehívta a lábtyü- miivészeket. Szétaprózott ipar helyett kollekti- vizálta a dolgot s ma már közös műhelyben dol­goznak a kolozsnémaiak. Egyik a megbízott, a pénztáros, a konszern elnöke. Szekérszámra vi­szi haza a bőrt, kiosztja a munkát, fizeti az em- bereket s fölveszi a rendelést. Állítólag már a hadseregnek dolgoznak s a vidék úgy hívja őket: ..a némái Bafa“. Ahelyett, hogy siránkoztak, keseregtek volna, a, némái suszterok kartellt alkottak s ma már mr zo földön hírük van. Egyik sem vészit az üzleten s a faluban a lábtyümüvészét megszer­veződött, S hogy a mesterek a kaptafa közben külön f' c politikai nézetet vallanak, az csak ízesíti a niukif«ágot. <V./,e azért nem vesztek s továbbra is vígan verik a talp alá valót... (tliyvi) Ot és íéíévi börtönre ítélték Rmssek közlegényt, aki nappal katona, éjszaka vakmerő betörő volt Csehországot, Sztovenszkót, Magyarországot és Jugoszláviát rabolta végig — Három évet már Jugoszláviában is ült Prága, december 16. A prágai hadosztálybiróság ! tegnap vonta felelősségre Rousek Antal huszonhat í éves katonát. Rousek mögött mozgalmas mull van. Húsz éves volt, amikor nagyobbszabásu betörés miatt tizenöt hónapi börtönre ítélték s büntetését Kartouzban töltötte. Ezen idő alatt behívták katonának. Ilyen körülmények között megszakította büntetését és 1927-ben bevonult a | csaszlaui ezredhez. A katonaságnál példásan visel- ! kedett, senki sem sejtette, hogy mivel foglalkozik szabad szombat estéin, mig végül is 192S márciu­sában egyik kimenőjéről csendőrökkel tért vissza. Rouseket in flagranti érték, amikor el akart lopni egy kerékpárt. Beszállították a katonai fogházba, amikor azonban a felügyelő behozta neki vacso­ráját. a tálat a felügyelő arcába öntötte és elmenekült. Menekülése után derült csak ki, hogy katonai szolgálata alatt is Csaszlnuban a betörések egész sorozatát követte el. A különben példás magavise­let katona úgy rendezte be magának, hogy min­den szombatról vasárnapra virradó éjszaka kime­nője volt s ezeket az estéket használta fel betöréseinek vég­rehajtására. Ezektől a szombatéjszakáktói valósággal rettegtek Csaszlaüben abban az időben, mert szombatomként legalább egy betörést követtek el a városkában. Arra az ötletre, hogy egy katona lehetne a betörő, természetesen 6enki sem jött. Rousek vakmerőén viselkedett betöréseinél. Az egyik uccában fölfe­dezték, a lakók csendőrök segítségével keresték, de ugyanakkor, amikor tűvé tették utána az uccát, A már egy másikban dolgozott és az egyik lakásban az alvó házaspár mellett ku­tatta az éjjeli szekrények fiókjait. A katonai fogházból való szökése után áttette székhelyét Szlovenszkéra, ahol szintén számos betörést követett el, majd átment Magyar- országba, ahol 16.000 pengőt rabolt. Majd elhagyta Magyarországot is és Jugoszláviába ment, ahol Kranjeban kirabolt egy bankot és 170.000 dinárt zsákmányolt. Ezzel a pénzzel Zágrábba ytazott -'s egy ideig nagy­stílű életmódot folytatott egy ottani elsőrangú szál­lóiban. Végül is azonban a pénz elfogyott, mire Rousek újabb betörésre indult, de póruljárt és letartóztatták. Három évi börtönre ítélték, amelynek letöltése után kiszolgáltatták a csehszlovák hatóságoknak. A tegnapi tárgyaláson a hadoszt;', ybiróság előtt min­dent tagadott. A bíróság öt és fél évi börtönre ítélte. Rousek a büntetést nyugodtan fogadta. Az orosz cárok káprázatos műkincseit bárki megtekintheti és megvásárolhatja a londoni Regensheei egyik kis éhszerboitjában Az ötvösművészet kasonlithatattan csodái tárulnak az ékszer­üzlet salejéhen az érdeklődök szemei elé — Mária Antónia zongorái®, Napóleon márványasztala a gyűjtemény között London, elei-ember 16. A Regen Street egyik előkelő uccujában egy kis éksz-er- kereskedés kirakata vonja magára a járóke­lők figyelmét. Kisebb értékű ékszerek kö­zött fekete bársonyon aranyibetükkel olvas­ható: „Az orosz koronaék,szerek44. A járókelő, akinek kíváncsiságát fel költőt te az arauybetiis bársonytáblácska, bekopogtat egy kis ajtón és érdeklődik a boynáL, hol láthatná ezeket a nevezetes ékszereket. Nem mindenkit bocsátanak be, először szemügyre veszik az érdeklődőt, megbiziha- tó-e. Ha szerencsésen átesett ezen a vizsgá­laton, akkor beléphet a kincses szobába. Elő­ször 31 r. Snowman elé vezetik, aki egyike a világ legnagyobb szaktekintélyeinek a történelmi ékszerek terén. Ő az egyetlen ékszerész, aki abban a meg­tiszteltetécben í b'zesült, hogy hetenként egyszer a Buckingham-pal ólá­ban kihallgatáson fogadja őt az angol ki­rálynő és megtekinti legújabb szerzemé­nyeit, a világ minden részében vásárolt történelmi! értékű ékszereket és értéktár­gyakat. Ez a Snowman volt az, aki an­nakidején megvásárolta a szorjetkor- mánytól a cári koronaékszereket. Jelenleg a gyűjteménynek mintegy száz da­rabját őrzik a regenstreeti ékszerüzlet sütő­jében. Ezeknek a tárgyaknak páratlan kul­túrtörténeti értéke van é<s ennek megfele­lően az áruk is olyan magas, hogy európai ember, különösen a mai gazdasági viszo­nyok között, nem lenne képes a gyűjte­ményt megvásárolni. A legnagyobb értéket a cári palotából való történelmi bútordarabok reprezentálják. Egy arany barna szekrényke van ezek kö­zött, az első zongora, amely Franciaor­szágban készült. Bronz rózsák díszítik 8 a szerencsétlen Mária Antoinefcte tulajdo­na volt. Az ő ujjai alatt csendültek fel ezen a zongo­rán a bécsi zene hazai hangjai akkor Is, amikor odakint már fékevesztetten tombolt és rombolt a forradalom. A bútorok között látjuk Napóleon aszta­lát, egy csodálatos mestermunkát már­ványból, amelyet elborítanak szebbnél- azebb miniatürképék. Ezt a két b.aeonHthatatlan történelmi ée tár­gyi becsű darabot I. Sándor cár kapta aján­dékul 1814-ben Páris magisztrátusától, ami­kor a szövetséges csapatokkal bevonult Pá­riába. Unikuniszámba mennek egy szerviz csészéi is, amelyeken Ráfael-képek látha­tók. A szakértők szerint a csészéket díszítő festmények egyrésze valóban Rááae-1 kezétől származik, mig a többiek csak másolatok. A szerviz mütörténeti és kultúrtörténeti ér­téke is felbecsülhetetlen. Van itt egy ara­nyozott toilette-tükör, amelyben a tűr hiszek dominálnak. Türkiszbetétei a legnagyobbak mindazok között, melyeket valaha is bedolgoztak ilyen vagy hasonló műtárgyakba. Oroszor­szág utolsó cárnőjének toilette-asztalkája fö­lött állt ez a tükör. Olyan nehéz, hogy csak két kézzel lehet felemelni. A gyűjteményben lévő aranyserlegek va­gyont érnek, a XIV—XVII. századbeli orosz egyházi művészet remekei. Az egyik serleg a ltazáni kátéd ráüsból való, sok évvel ezelőtt a kazáni Madonna csoda- lévé képe alatt állt s egy akkor nagyhatal­mú és még nagyobb vagyonú miniszter bri­liánsokkal és drágakövekkel rakatta ki a kép keretét. Itt van Ha megtakarítást akar elérni a karácsonyi ajándékok vásárlá­sánál, vásároljon a FROSTIG Testvérek „Első Szlovák Ékszer-, Arany ős Ezüst Gyárának" eladási üzleteiben. Praha II, Vádavské nám. 7. és Bratislava-Pozsony Mlhálykapu 6. ahol óriási választékot talál ékszerek­ben, órákban, ezüst és aranyárukban. Olcaö arsdatl gyári árak. Mielőtt kezfytt fűző summiharlsnya melltartó szükségletét beszerezné, teh intse meg gazdag választékú raktá­runkét is győződjön meg Ölesé árainkról! BMJMBERG Koslee, Hlavná (Fő) u. 89 TeSef. 360 Fiók: Spisská Nová Vés. „Pro Rata“ tagoknak 6 havi hitel! Nagy Katalin cárnő érája, amelynek nevezetessége, hogy mutatói bril- liánsokból készültek. Az orosz cárok különöse® szerették a poríirból készült tárgyakat. A pori Ír rendkívül ritkán előforduló kő, amelynek faragása igen nehéz. Egy-egy vá­zának az elkészítése például évek munkájá­ba került. A porfiríárgyak faragásának utól- ; élhetetlen mestere a nemrég elhunyt Fa- berger, a cár udvari ékszerésze volt. Ő ér­tette a legjobban a módját annak is, hogyan hozzon ki ecészen csodálatos színárnyalato­kat az emaillból. A szakértők alig tudják megérteni, ho­gyan volt képes FubergCr porfirbél csé­széket faragni, amelyek olyan átlátszóak, mint a fátyol. Ez a kulturhistóriai kincsestár tulajdonkép­pen a maga egész pompájával inkább mú­zeumba való, mint egy ékszerüzlet safe-jé- be. Snowman, a kincsek tulajdonosa, nem­csak üzletember, hanem szivével, leikével csüng a gyűjteményen és könnyek szöknek a szemé-be, ha arról beszél, hogy egyszer majd meg kell válnia ezektől a páratlan műkincsektől. — A keresztcnyszocialista párt országos központjának hivatalos órái. Az országos keresztényszocialisita párt központja (Brati- slava-Pozsony, Ventur-uoca 9) közli, hogy hivatalos óráit naponta délelőtt 9-től 2-ig tartja. — A kacsai esküdtszék ismét felmentett egy gyilkossággal vádolt gazdát. Kassai szer kész' ősé­günk jelenti: A kassai esküdtszék a napokban tár­gyalta Tusai József szilrnyegi gazdálkodó gyilkos­sági bünperét. akit az ügyészség azzal vádolt, hogy ez év január 2-án több revolver'evéssel megölte Géczi Andrást, felesége volt szeretőjét. A tragédia előzményei esztendőkre nyúlnak vissza, amikor Tusai József Kanadába vándorolt ki ós magára ma­radt felesége Géczi Andrási szegődtette szolgának, hogy a gazdaság vezetését el tudja látni. Idővel vi­szony fejlődött ki Tusa iné és a szolga között s a viszonyból később gyermekük született. Megtudta ezt a Kanadában élő férj is mire megszakította fe­leségével a levelezést, de pénzt továbbra is küldött a családjának. Tusai tava', ősszel hazatért Kana­dából. azonban nem tért vissza feleségéhez, hanem szüleihez költözött s azok gazdaságát vezette. Az asszony, megbánva hűtlenségét, békülni szeretett volna az urával, aki gyermekeire való tekintettel, elfogadta az aszony közeledtét azzal a feltétellel, hogy az asszony szakit Géczivel és Géczi örökre eltűnik a faluból. Géczi azonban csak 12.000 ko­ronáért volt hajlandó távozni, amit Tusai ki is fi­zetett neki és autón vitette el a legközelebbi vasút­állomásig. Géczi azonban csak addig volt távol, amig a 12.000 korona tartott, azután visszatért Szürnyegre, és állandóan zsarolni próbálta Tusaié- kat. Mikor nem ért e! eredményt, azzal fenyegető­zött, hogy kiirtja a egész családot. Ez év január 2-án ismét felkereste Tusai házát, ahol a két férfi találkozott és pillanatok alatt lepergett a végzetes dráma. Előbb Géczi rántott revolvert, hogy Tusaira Iőjjön, Tusai azonban gyorsabb volt és néhány pil­lanat alatt több lövést adott le revolveréből Géczi- re, nk» halálos sérülésekkel esett össze. Azután bot­jával néhány ütéat mért rá. majd még egyszer rá- lőlt s mikor ellenfele kiszenvedett, bejelentette a osendőrségen, hogy megölte Géczi Andrást- Az es- küdlszéki tárgyaláson Tusai beismerte tettét, de azzal védekezett, hogy önvédelemből használta re­volverét, különben Géczi őt lőtte volna le e talán egész családját is kiirtotta volna. Zlnttnor dr. védő­beszéde után az esküdtszék felmentette Tusait, csupán tiltott fegyverviselésért Ítélte el egyhavi fogházra és 200 korona pénzbüntetésre.

Next

/
Thumbnails
Contents