Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)

1931-12-13 / 284. (2801.) szám

1931 dec&miher 13, vasárnap.

^M<^MA(AARFnULAE>

9

Pártalakítási hisztéria és a községi választások

Húsz év alatt felépül a csodák metropolisa, Greater New York 1950

Már szorgalmasan dolgoznak a monstruózus terveken, hogy miképen helyezhessenek el húszmillió embert — Földalatti autóutak, garázsok, 1600 méteres felhőkarcolók a világ metropolisában — Kibontakozóban Nagy-Newyork képe

Irta: VftRNAY ERNŐ, a magyar nemzeti párt pártigazgatója

Kassa, december 12.

A nemzetgyűlési és országos tartományi választások során nagyijából az a helyzet alakult ki, hogy az egész köztársaságban legalább 18—20 párt vagy pártfrakció rugaszkodik neki a választásoknak, mint ahogy a legutóbbi, 1929 október 27-iki törvényhozói választásoknál is történt. Ha a csehszlovák politikai tagozódást a szomszédos államok politikai rétegződésével (Ausztria, Magyarország, Németország stb.) összehasonlítjuk, d® ha a távolabbi hatalmak parlamenti összetételét tekintjük (Anglia, Franciaország stb.) kiderül, hogy

a pártok számát, az alakulások mohóságát

mérlegelve a köztársaság tartja sportnyelven szólva az olimpiai rekordot

Hogy ez az állapot egészségtelen és szinte érthetetlen — bár magyarázatot még lehetetlenebb konstrukcióra is kaphatunk — az mindenki számára kézzel fogható és hatásaiban mutatkozik is a parlamenti többségek labilitása terén.

Ez a tömeges „nekirugaszkodás" a maga egészségtelen összetételében, a felparcellázás erőtpazarló és erőtvesztő tehetetlenségében aztán a tobzódását és maximumát éri el a községi választások alkalmával. Még kisebb községekben is megtörtént — ahol pedig a községek érdekeit mezőgazdasági vagy mondjuk gazdaszempontok irányilják —, hogy 7 —8 párt nyújtotta be jelölőlistáját (MNP és Kerszoc, agrár, községi, radikális földműves szövetség, csehszlovák szoedem, Micsura és kommunista párt!), mig végül Pozsony városa produkálta ad abszurdumig vitt párl- alakulósdit 25 csoportra oszlott jelölésével. Megállapításaink egyformán vonatkoznak a köztársaság minden részére, de most Kassa városának helyzetével óhajtok foglalkozni annak a hangsúlyozásával, hogy a tavasszal választó s legnagyobbrészt nagyszámú magyarsággal bíró városok és járási székhelyek -- Kassa, Komárom, Ipolyság, Rimaszombat (?). Tornaija, Királyhelmec, Nagy kapós stb. - magukra húzhatják ezt a sokszínű s itt divatos politikai formaruhát.

Kassa az 1927. évi október 16-iki községi választás idején 11 párttal birkózott „csupán"4, de ez a szám is olyan soknak .bizonyult, hogy a csehszlovák agrárpártnak csak 1 választott, a csehszlovák iparospártnak, a esi. nemzeti demokrata pártnak, a Hlinka-pártnak, a esi. nemzeti munkapártnak 2—2, az egyesült zsidópártnak 3 s így tovább, választót mandátum jutott, amikor a város parlamentjében 48 választott (kineveizeit'tekkel együtt 56) képviselőtestületi tagja között numerikus erőről nem lehet beszélni s a kis pártok közül csupán egyik-másik egyéni értéke alapján nyomhat a latban. Ennek a következménye azután a kényszerű koalició-alakitás, hogy az apró pártok valamelyest erősebb numerikus „egységhez" jussanak, de ennek rosszul összekovácsolt módja gyakran kiütközik a közgyűlési tárgyalásoknál. így történik meg az ellentétes szavazás, a csehszlovák pártcsoportoknál, sőt az úgynevezett őslakos keretekben is. Ha egyiket-másikat sorra vesszük, tapasztalati tényként állapíthatjuk meg például a csehszlovák iparospártról, — bár kassai — szlovenszkói indulásánál és ági ládájánál a magyar iparosok és kereskedők tá nógatására reflektál, egyik rendes (Eötvös) és •egy gyakrabban megjelenő póttagja (Bállá) ritka felszólalásában a magyar nyelvet használja,

éles ellentétben áll ellenzéki magyar pártjainkkal és szavazásánál teljesen bizonytalan, sőt velünk ellentétes magatartása.

A párt pedig tipikus csehországi, gyáripari jellegű kormánypárt, semmi köze a magyar iparoshoz és kereskedőhöz dleg érzésvi'lágá- ban. Ugyanilyen zavarban van a csehszlovák szociáldemokrata párt, amo’ynek „magyar" frakciója is volna (Farkas űr. szenátor lemondása folytán most Horváth, újabban a kommunista pártból kizárt és átlépett Rácz), kiknek persze a mi polgári pártjainkkal ellentétes magatartását az elvi különbségek szabják meg. Velük a lehető legritkábban találkozunk az őslakos érdekek melletti szavazásnál A zsidópárt — habár nekiindulását a lojalitás színezete jellemezte, őslakos kérdésekben és a városi érdekek frontján nem dezavuálható. azonban éppen városi kérdésekben a zsidóság a maga érdekvédőimé’ teljesen megtalálja a magyar nemzeti pártban, ahol 7 rendes tagunk sorában három kiváló, régi kassai magyar zsidó egyéniség foglal helyet s mindkét ellenzéki pártunk segítsége nélkül speciális kérdéseiben nem boldogulhat. A kommunista párt — amelytől természetesen pártjainkat egy világ választja el — bizonyos bomlási processzuson ment keresztül — három tagja kizáratván, most 6 taggal van képviselve, ki zárólag a kommunizmus szolgálatában áll és a várossá] szemben az áldozatihozatal végtelenjét. igyekszik kicsikarni a saját frontja érdekében. Polgári, adófizető városi őslakosi ér- < 1ckék tekintetében vagy rideg, érdektelen

Newyork, december 11. (A P. M. H. munkatársától.) Newyork városában újból egy bizottság ülésezik. Mit tenne Amerika bizottságai nélkül? És mit tennének a szakértők, ha Amerikában nem volnának bizottságok? Mivel foglalkoznának? Például ilyenekkel — hogy Newyorkban:

minden tizenhárom percben esküvőt tartanak, minden hat percben egy gyermek születik, minden ötvenkét másodpercben egy személyvonat érkezik, minden második árában egy attantik-gőzös köt ki, minden ötvenegyedik percben egy uj épület kégzül el, minden iiz percben uj üzlát nyílik meg, hogy Newyorkban több telefon van, mint Berlinben, Parisban, Rámában, Londonban és Leningradban együttvéve, hogy New- yorkban több német él, mint Brémában, több ol,asz él, mint Rómában, több ir mint Dublinban — és a világ zsidóságának egy tizede lakik itt.

A helyzet egész egyszerűen igy áll: Newyork City 1930-ban nem lesz majd megfelelő Newyork City 1950 számára. Newyork 1930-nak hat és fél millió lakósa van. A bizottságnak és a statisztikusoknak a számítása szerint Newyork 1950-nek húsz millió lakosa lesz. Newyork 1930 felhőkarcolói 400 méter magasságúak. Ezek a méretek azonban túl alacsonyak Newyork 1950 számára. Röviden: egy olyan város, amelyet 8—10 millió lakos elhelyezésére terveztek és építették meg, nem tud elhelyezni 15—20 millió lakost. Newyork már nem elégíti ki a szükségletet,

Newyorknük meg kell hallnia, hogy helyébe egy uj Newyork támadhasson.

A ma Newyorkja minden lármájával, füstjével, tempójával, őrült sietésével, tengerével e a fénynek és színeknek összeolvadásával, az éjszakának minden gyönyörével valóban paradicsom, a békének és ártatlanságnak a paradicsoma egybehaSonlitva a Metropolis 1950 fantasztikus, óriási, monstruózus felhőkarcolóival.

Az uj óriási város számára végzett számítások különböző tényezőket vésznek alapul. És a szakértők: az építők, mérnökök, közlekedési szakemberek, városrendezők mind bizonyos direktívákat kapnak munkájuk megkezdésekor, direktívákat kapnak a számokra, amelyeknek alapjául kell szolgálniok ezen számításoknak.

A Manhattan alsó részében, City Hallban egy nyolcvan kilométer sugáru területen épül majd fel ez az uj város.

Tehát Manhattanon és Brouxonon kívül Long Isladnak nagy részeit, az elővárosoknak egész csoportját és a Hudson túlsó partján fekvő New Jerseyt is bevonták az óriási metropolis jövő terveibe. Tehát

álláspontot foglal el, vagy szavazásánál pillanatnyi, pártdiktatórikus, sokszor érthetetlen motívumok a döntők.

Azonban fejtegetésemnek nem az a célja, hogy megrajzoljam a 11 párt struktúráját és nagyjából közismert, mindenütt egyforma magatartását, ezért most ez adalékok birtokában röviden rámutatok azokra az újabb párt- alakitási s igy részben pártbontási kísérletekre, amelyek fel-felütik fejüket a tavasszal esedékes választásokkal kapcsolatban.

Ezidőszerint három kísérletről szereztünk tudomást, bár — előrebocsátom — sem eredményesnek, sem komolyaknak, csupán lehetségesnek tartom őket. Csak ez utóbbi ok miatt látom szükségét annak, hogy a sajtó nyilvánossága utján is szóljak azokhoz, akiket illet s akik meg fogják érteni az ilyen kísérlet oktalanságát, sőt bűnét, végül a pozsonyi példa után annak teljes reménytelenségét és haszontalanságát.

Ez a három községi frakcióalakítás az úgynevezett italmérők, a háztulajdonosók és a sportolók pártja. Az italmérők' kísérletezése fantasztikusnak és teljesen céltalannak mondható. A vendéglősök külön érdekekkel nem bírnak. Az ö üzletmenetük bázisá: a fogyasztók tömege, akik (főleg a légnagyobb számú magyar ital mérőké) a magyar szavazókból rekrutálódnak, akiket tehát nem szabad és nem lehet más pártbeli tömörülésükben meg- gyöugiteni. Pártjaink képviselői egyaránt őrködnek az ő egyetemes és őslakos érdekeik féléit, amelyek a városházán és a közr gyűlési plénumon kerülnék eldöntésre, it többi ügyes-bajos dolguk (adó, licencia, illető-,

egy 160 kilométer átmérőjű városról van szó, amelyet húszmillió ember fog lakni.

Ez azután egyelőre elég lesz, hogy az amerikaiaknak világrekórdokra támasztott igényeit bizonyos mértékben kielégítse. Hogyan fog azonban élni ez a húsz millió ember tiz millió autójával a metropolisban. Mert ezzel a két számmal dolgoznak, akik a jövő metropolisát készítik elő.

Ennek a húszmilliónak a fele valószínűleg naponkint fel fogja keresni a Cityt, vagyis a város belső részét, az üzleti negyedet, amely a kis Manhattan szigeten koncentrálódik. Itt fog dolgozni, látogatásokat tenni, bevásárolni és szórakozni. Ennek az óriási tömegnek tehát olyan módon kell bejutni a város központjába, hogy ne veszítsen sok időt. Utjának ideje nem haladhatja meg a félórát. Ezért tehát a földalatti közlekedési hálózatot, amely már ma is elég nagy kiterjedésű, jelentékeny mértékben bővíteni kell.

A Newyork és New Jersey közötti autók számára most épített és megnyitott alapúihoz, amelyen ma nehány tízezer autó szalad végig, még két sokkal bővebb uj alagút járul, úgyhogy a három hatabnas nyitás naponta 300.000 autónak lehet az útja.

Közben az uj Hudson-hid is elkészül és olyan kapacitása lesz, hogy háromszázezer autó járhat rajta át és több millió ember köz- le'kedhetik rajta. Azok, akiknek nem lesz autójuk, uj földalatti útvonalakon fognak a városba jutni. Már most több földalatti vasútvonalat konstruálnak, már most meg van a terve a széles autóutak óriási hálózatának, amely az óriásvárois minden irányában elterülő périférijáról beszalad a város központjában. A belső forgalomra és a légügyi forgalomra is külön vonalakat szerveznek meg. Lesz egy gyors autóközlekedő vonal, amelyet csak azok használhatnak, akik saját kocsijukon a legrövidebb utón igyekeznek be a város centrumába. A mai Newyork egyes uccáit teljesen át kell építeni, el kell helyezni s ezeken az utakon csupán átmeneti gyorsforgalmat fognak engedélyezni.

A legfőbb ilyen gyorsforgalmi ut magasabban vagy mélyebben fog feküdni az uccák normális szintjénél, mig a normális szintű uccák a járókelők forgalmát fogják lebonyolítani. A városban sehol sem engedik meg az autók parkírozását, ezzel szemben nehány száz városi garázst fognak építeni a föld Qfott, amelyeknek mindegyikében tízezernél több autó Jog elférni.

Mielőtt Greater Newyork lakosa a belső város uccáit elérné, egy ilyen városi garázsban kell autóját elhelyeznie. A fold alatt kell tBiát mintegy húsz emeletnyi mélységben parkírozni és azután liften ikerül fel a

kék) nem helyi jellegűek és az országos törvényhozás, tartomány szabályozza azokat. A háztulajdonosok érdekei 80 százalékban a lakóbérleti törvény megszüntetésében, vagy lényeges módosításában kulminálnak. Országos kérdés és a parlament elé tartozik, aktualitása folytán most is napirenden van. A kassai háztulajdonosok legnagyobb része őslakos és magyar.

Ha önálló pártindulást kezdenének, nagyrészt két ellenzéki magyar pártunkat kellene bontogatniuk, azt a két pártot, amelynek legalább fele a városi képviselőtestületi tagokat vére, háztulajdonos, fele lakó. Sőt, az 56 városatyát tekintve, közülök kétötöde háztulajdonos, háromötöde lakó, a világ élete pedig azt mutatja, hogy egy háztulajdonosra körülbelül 15 lakó esik átlagban.

Hol itt a ráció s nem volna-e akkor indokolt, hogy a községi frakciókat például ház- tulajdonosokra, fő- és albérlőkre, a választó- közönséget szellemi és fizikai munkásokra, az iparosokat és kereskedőket foglalkozási szakokra és ágakra, majd aztán felekezeti mi- voltukra, különböző egyleti tagságukra, esetleg húsevőkre és bicsérdislákra, a kómikum területére lépve, kövérekre és soványakra osszuk ad infinitum s igy Kassa világrekordot érhet el, többszáz parcellára osztva fel a választási mezőket.

Ez a politikai és választási hisztéria termelte ki azt a bizarr gondolatot, hogy a sportolók is pártot alakítsanak. A sportolók (klubok) szent ügye a vigalmi adó. Minden klub

élesen ellene van s ez természetes. Kassa városa ezen a ponton az utóbbi években nemenátha ef/en. Hatása meglepőt

Broadwayre. A Broadwayn s egyéb más közle

kedési útvonalakon nem lesz szabad autóval k "Rekedni, ezeken kocsik, villanyosok és autóbuszok sem járhatnak 1950 IBroadway- je igazi paradicsom lesz a gyalogjárónak, a modern közlekedés szörnyetegei nem fogják megzavarni a randevúkat. Manhattan pokoli lá”íüájan.:k kellős közepében

a Central Pa-k valóságos oázis lesz a pusztában s ekörül a park körül 50—70 emeletes házak koszorúja épül majd,

a legtöbbje hotel és sóiakozás céljaira szánt palota. És amint a Broadway-t, a többi avennuet is földalatti vasútvonalakkal s au- tóalagutakkal látják el, úgyhogy az uccákon nem to\ódik össze a fojtom.

A jövőben is a Broadway lesz a fő közlekedési útvonal a maga felhőkarcolóival, hoteljeivel, kinoival, éttermeivé1 és szórakozási helyiségeivel. Egyedül a Fiit Avennuet és vele együtt a Park-Avennuet a milliomosok uc- cáit ui m érintik azok a változások, amelyea a többi Avannuj és a Broadway keresztül fog menni. Ellenkezőleg ezeknek az Avennu* eknek példájára fogják elhelyezni Newyorl? uj, óriási ütőereit

És Manhattan egyéb részei is tovább fognak növekedni. Készül az acélból és betonból v&ió uj óriási város. Hol lesz ennek határa a felhők felé, miután horizontális irányban átmérőjét 160 kilométerben szabták meg? Az egyetlen, amit ma biztosan lehet mondani az, hogyha a felhőkarcoló acéltröszt ma 380 méterig épít., di 8C0 méterig építhet, úgy

már ma is technikailag lehetséges és a Greater Newyork tervezetben igy is vették kombinációba, hogy 1600 méter magas felhőkarcolókat fognak építeni. Olyan szörnyetegeket tehát, amelyek ötször haladják meg az Eiffel-torony magasságát

és olyan magasak lesznek, mint egy jókora hegycsúcs a középeurőpai hegyekben. Ebben a kérdésben Graeter Newyork szakértői hosz- szu vita után arra az eredményre jutottak, hogy a fölfelé végző határt ebben a pillanatban még nem lehet megállapítani.

így alakult ki tehát a jövő metropolisának a képe. így növekszik fel harminc év alatt a törpe Newyork 1930 1950 Greater New- yorkjává húsz millió lakossal tiz millió automobillal, 1600 négyzetkilométernyi térhettél kétszer akkora területen, mint amennyi Pestpilissolkiskunvármegye, 1600 méter ten- gerszinfeletti magasságig.

sen és megértőén viselkedett, hiszen évről- évre visszaszolgáltatja segélyképpen a befizetett vigalmi adó 75 százalékát a kluboknak. S mit gondolnak a bizarr ötletet felvető és propagáló „sportolók" — egész kevesen —, kik szorgalmazták ki és biztosították a sportsegélyeket?

Nyissuk ki a szemünket és valljuk őszintén! Minden kassai (és egész biztosan más városbeli) sportklubnak megvan a maga várospolitikai „hinterlandja". Ügy a csehszlovák pártok, mint a magyar pártok, sőt a kommunista párt 'is gondosan őrködnek a „maguk sportklubjának" érdekein s amit a város parlamentjén belül megtehetnek, azt hűségesen meg is cselekszik. Egy ilyen választási erőlködéssel önmagát látná megtámadva s eddigi pártjait szemben találná célkitűzéseivel, bár könnyű megjósolni, hogy még törpe minoritáshoz sem juthatnak!

Az efajta kísérletek, mint a minőkből hármat egészen odavetett rövid tollvonásokkal bemutattam, céltalan, gyökértelen, sokszor teljesen egyéni jellegű és hiúságon alapuló kifutások.

Nagyon, de nagyon sok az eddigi 11 párt, mert születése pillanatában nélkülözte a legfőbb pártkövetelményt, a tömeget és sérti a pártpolitikai fegyelem legelső kívánalmát, az összetartást és harmóniát.

Ha meglevő, jól kiépített pártkereteink ténye adva van, minden rendű, rangú, korú, foglalkozású, vallásu embernek. — aki magyarnak vallja magát — szent kötelessége ebben elhelyezkedni, ezt támogatni, hiszen lelki élete és érdeke is ezt diktálja!