Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-06 / 253. (2770.) szám

rPRKGAlJW^G^AR-HlKLAI? 1931 november 6, péntek. i n—iiiiin í ~ i mi hit i_Twmr~i~TiTwrrniTi Törvénytervezet a szerkesstAkrfil Prága, november 5. Az igazságügymiuisfc- térium a szerkesztők jogi viszonyainak ren­dezéséről szóló törvénytervezetét benyújtot­ta a kormánynak. A javaslat elsősorban de­finiálja a „szerkesztő" cím fogalmát, majd a szerkesztők és, kiadók jogait és kötelességeit tárgyalja. Az anyagi kérdésekre nézve a tör­vényjavaslat kollektív és egyéni szerződése­ket ir elő. Ha az egyéni szerződés a szerkesz­tő szempontjából hátrányosabb, úgy az ér­vénytelen és a kollektív szerződés a mérv­adó. Á szerkesztő munkaadójának beleegyezé­se nélkül önálló lapvállalatot nem létesíthet, sőt más lapvállalátnál részesedést sem vállal­hat. Munkaadójának engedélye nélkül a szer­kesztő más, ugyanolyan fajta lapnál nem dol­gozhat. Ha a felmondási időben nem egyez­tek meg külön, úgy a szolgálati viszony há­rom hónapra mondható fel. Öt éves megsza­kítás nélküli szolgálati viszony után a fel­mondási idő két évenkint egy-egy hónappal meghosszabbodik, a napilapoknál egészen %y évig, más lapokuál hat hónapig. A szer­kesztő azonnal megszüntetheti a szolgálati vi­szonyt, ha a munkaadó olyan munkát kíván tőle, amivei a szerkesztő kari becsületét, vagy szervezeti jó hírnevét veszélyeztetné, továbbá, ha a lap politikai irányt változtat. Az útóbbi esetben a szlogálati viszony csakis az irány­változtatástól számított három hónapon be­lül szüntethető meg azonnal. Fa a szerkesztő halála. következtében a szolgálati viszony megszűnt, a hátramaradottak három hónapi fizetést kapnak a halál napjától számitva. — Snlyos trázriári ha’eset a nazvtanolerányi or­szágidon. Nyitral tud6?ifénk ie’ent?: Pavlő Pál 72 éves aggastyánt összetört tagokkal szállították be tegnap, a nssryíappicsányi. kórházba. Az öreg em-1 bér aufőgázűlásnak esett áldozatul & mint megálló-! pították, Blaskó István személyautója ütötte el. Csonttörést és agyrázkódást . szenvedett, állapota életveszélyes. Az eljárás megindult A Kassai AC egyórás futóversenye világhírű atléták részvéteiével Zabala, Motfmülter, Sulcz országos bajnokok Kassán Kassa, november 5. Még alig múlt e! pár nap a szenzációs maratih on-versenytöl, még mindig szóbeszéd tárgya Zabala világrekordéi’ grandiózus futása, máris u'abb attrakciót készített elő a KAC atlétikai szakosztálya. Nem kisebb dologról van szó mint arról, hogy a KAC november 8-án egy órás futóversenyt rendez, amelyre meghívta a most formája tetőpontján levő Zabala argentínai világ­rekordért; a rigai MotfmüIIcrt; Csehszlovákia ez évi maratkoui bajnokát: Suleot, valamint a ma­gyar bajnok Galambost. — Zabale, Mottmiiller, Sulcz inár táviratilag jelezte biztos jövetelét. — Galambos pedig valószínűleg itt fesz, bár akadá­lyozva vasi amiatt, hogy e napon reaide-zík meg Pesten a mezei csapatbajnokságot. A* egyórás futóversenyben Zabáidnak természetesen egyedüli méltó ellenfele a lett Mottmül’er lesz, mert úgy Sulcz, mint Galambos kiváló hosszutávfufók, de az argentínait igazan mfvrzoritani egyedül csak a híres rigai futó tudhatja. Az egyórás világrekordot 1918 évtől 1930 évte a franciák világhíres atlétája Jean Bouin (aki hősi halált halt a nyugati harctéren) tartotta 19.021.90 méterrel. Ezt a rekordot sok világhírű atléta akarta megjavítaná. de az nsm sikerülte 1930 évben a finnek büszkesége, a valaha élt legnagyobb at­léta Nurmi kísérlete sikerült és a rekordot 19.241.00 m. javitotea. A Kassára lejövő hírneves atlétáknak nehéz dolguk lesz még megközelíteni is ezt a távolságot, mert pályán történik a futás, ami fokozott mértékben veszi igénybe tudásukat. A két hírneves külföldi nagyság Zabala és Mott- mülfer azonban ambicionálná fogják a jó ered­ményt és az bizonyos, hogy az közel Ies^ a világ­rekordhoz. Jó .idő esetén azonban még az a csoda is megtörténhetik, hogy — mint a maraéhoniná! láttuk — világrekord is születhetek a szezon utolsó pályaversenyén. A fennálló omzdgos rekord meg­döntésére törekszik a balnak Sulcz is. A kassaiak közül starthoz ál! a jeles Halfa,. Nyigoscsik, Meg­hívást kapott még az u onnan feltűnt magyar hosszú táviadé Kiss Géza is. A verseny iránt már; most is óriási az érdeklődés, hiszen ebhez hasonló nagyságokkal még neon rendeztek Kacsán egy­órás futóversenyt. Svájci tőkével megmentették a bécsi Ausfriéi BÉCSI FUTDALLÉRDEKESSÉGEK Becs, november 5. Néhány héttel ezelőtt a tel­jes bukás fenyegette a nagymuttu Austria csapa­tát, amelynek megmentése érdekében azonban összefoglak űz egyesület játékosai és régi bará'ai, nem különben az osztrák labdarúgás vezetői is, akik azenbau együttesen sem jutottak volna sokra, ha közbe néni lén egy svájci tf -csoport, amelyet a zürichi Gra:Iiopper» kiváló magyar trénere, Kürschner Dóri mozgósított. Kürsohuernek, akit baráti 6zálek fűznek az Austriához, sikerült meg­nyerni a bécsi egy eület szanálásához Svájc egyik leggazdagabb sportklubjának a vezetőit, akik. cean riadtak vissza az áldozatoktól és vállalkoztak a bécsi csapat megn'entérére. Kürschner akc'ófe teljes sikerre! járt, a svájci pénz mér rendelkezésre $1! s az Austria ügyeit négy tagból álló bizottság kezébe tették le. A bizottságban helvet kap az egyesültet jövendő el­nöke, vagy afelnöke, alkalmasint Schwarz dr., a híres bécsi futball-orv-o. á‘meneti megbizatáesa! Ringer dr. az osztrák szövetség megbízottja, vala­mint a svájciak bizalmi emberei, MeisI Hugó és a Becsben élő magyar, sport!ró. Bceska Frigyes. Az A.usu’ia szénája meri annyira rendbe jön. hogy január elsején a W.AC kivételé vei vakmennyí bécsi egyesületnél kedvezőbb anyagi körülmények közé kerül. Az osztrák szövetség Kürschner Dórit elis­merése jeléül aranyeremm-1 tünteti ki s ezzel a legnagyobb megbecsülésben részesíti 9 BPC3SBÖÖBEBBSE1 Az osztrák futbalfezövefeéghez megérkezett az MLSz válasza, amellyel csütörtökön foglalkozik az elnökség. A bécsi sportkörök a magyar-osztn.k konfliktus kitöréséért a 1—dapeeti ser.fotajtót okol­ják, elmérgesenV'-' rt pedig Ebersthaler dr. elnö­köt hibáztatják. Ebersthaler a Meisl Hugó fogal­mazványára ugyanis kije’entette. hogy túlságosan enyhe a hang;a és követelte, hegy a szigorúbb szöveggel írják meg s küldjék el a levelet a 'ma­gyar szövetségnek. )( Komáromi sporttrrek. (Saját tudósítónktól.) Még le sem csönd esed fék a KFC—LTE mérkőzés utókul,lámái, máris egy újabb derby felé irányul a komáromi és általában az egész nyugatszloven- szkói futballtársadalom, érdeklődése. November 8-án. vasárnap kerül sor Komáromban a két őrt rivális, KFC—ÉSE bajnoki találkozójára. A két kiváló vidéki együttes összecsapása mindég elke­seredett küzdelmet hozGtt. mert a játékosok harci kedvét nemcsak a bajnoki pontok megszerzés, •hanem a két váróénak minden téren megnyilvánuló rivalizálása is fűtötte. Ennek tudható be, hogy ilyen alkalmakhoz 399—400 főnyi drukkérhad kí­séri el csapatát a mérkőzés színhelyére. A KFC •erősein készül a vasárnapi mérkőzésre, amelynek különben az az érdekességé is megvan, hogy Hótb, a KFC sokszorosan válogatott centere utoljára húzza magára a lila-fehér trikót. — Gallé IÍ-, aki p KFC kapuját pár évig védte, most újból tréning­be kezdett. — Róth eltávozásával a center-posz’n valőez-iniikpig Csivre, a tafentumos fiatal játékos kerül. —- Megerősödött a KFC 11. is Burgóvai, « tehetséges ifjúsági kapussal. )( Csehsz’ovák válogatott keret — Burian XI. 4:1 (1:1). Tegnap délután a Slavin-pályán folyt le az Olaszország ellen kcmbi-úH csehszlovák válo­gatott keret utolsó tréningmecese a jéképesrégü Bu.rsan team e’fen. A válo-goio'thö! a védetem és pedig a Plamcska — Burger — Cstyrckv trió tűnt ki. A baliföorbnn a tepü'tzi Kreuz és a csatárié riru. Silny. valamint Podrazyl emelkedtek ki. A Burian XI.-ben maga -a kapus, Vlasta Burian, valamint Csapéi: és Sortért voltak jók. A gólokat fekték: SEny (3) és- Svcboda a válogatott és Kriz-ek a Burian XI. részéről. Az cV-zok elleni csapatot a iízövg'kóui kapitány a vasárnapi bajnoki mectsek ptán diaija össze. )( A .Sparta—S!a.v:a prágai futbaFdorby vasár- naip folyik le a Slavla-pályán. A találkozás eldönti a bajnokság őszi fordulójának első helyét. A mécs­esét a brünni Bumpoíik biró vezeti KőZGAZDMÁfin Közgazdasági levelek Budapesti szerkesztőségünktől Budapest, november 5. A magyar kormány ideiglenes jellegű gazdasági politikájának lát­ható jellemvonása az, hogy a valódi helyzet­nek megfelelően, a devizaügyeket a legszigo­rúbb körültekintés mellett intézi. A főcél az árukivitel támogatása és a behozatal lehelő megszorítása. Ez utóbbi elv tulerélyes alkal­mazása azzal a veszéllyel fenyeget, hogy az érdekelt államok megtorlásként akadályokat támasztanak a magyar termékek ottani elhe­lyezésénél. Ez történt az Ausztriával lebonyo­lított külforgalomnál is. Az osztrák szállítók ugyanis magyarországi követelésükhöz •— a velük létesitett különleges megállapodás elle­nére — csak részben juthatnak hozzá. Tekin­tetbe véve azt, hogy Magyarország, belföldi vásárlóképességének hanyatlása folytán a nyáron megkötött uj osztrák-magyar kereske­delmi szerződésnek az osztrákokra előnyös ha­tározatait Ausztria különben sem tudta, teljes mértékben kihasználni, az osztrák kormány engedett mezőgazdasági érdekeltségei követe­léseinek és a kontingensmegállapodás mó­dosítását kívánta. Köztudomás szerint Ma- gyárorszg külkereskedelmi mérlege Ausztriá­val szemben eddig aktiv volt, azaz Magaror- szág pénzértékben kifejezve mindig többet kapott az osztrákoktól, mint amennyit ok Ma­gyarországtól kaptak az odaszállított iparcik­kek és fűtőanyagok ellenértéké fejében. A most megindult osztrák tárgyalások azzal a szomorú kilátással indulnak, hogy ez a ked­vező helyzet megváltozik. Magyarország a jö­vőben csak annyi értékű árut szállíthat, mint amennyit vásárol. A technikai lebonyolítás úgy történik majd a jövőben* hogy a magyar kiviteli cikkek osztrák vásárlói az áru ellen­értékét nem utalják át, hanem közvetetlenül azoknak az osztrák exportőröknek fizetik, akiknek Magyarországgal szemben áruszálli- tasoból kifolyóan követelésük van. Természe­tes, hogy ez a változás kedvezőtlenül befolyá­solja a magyar törekvéseket. * A devízakiuldldsok a népszövetség pénz­ügyi bizottságának budapesti tartózkodása óta teljesen megszűntek, a behozatali korlátozá­sok sora viszont megnövekedett. A széngaz- őálkodásnak már ismertetett, korlátozásain fe­lül legutóbb rendelet jelent meg, amely ha- •onlatosan a buzakiviteli államok lisztkeveré­si rendelkezéseihez, előírja, hogy a szénkis- kereskedők porosz szenet csak abban az eset­ben adhatnak el, ha ugyanakkor még kétszer akkora mennyiségű magyar szenet vesz át a fogyasztó, azkz az eladásra kerülő szénnek csak egy harmadrésze származhat külföldről. A szigorú devizrendelkezésekkel függ össze, hogy a külföldi mezőgazdasági gépgyárak it­teni képviséleti nem kapnak engedőimet ar­ra, hogy a befolyt pengő, fizetési összegeket devizára válthassák át. Annak idején, amikor ezek a .képviseletek először jelentek meg a magyar piacon, nagy sikert arattak, mert az általuk kínált traktorok és cséplőgépek ol­csóbbak voltak a magyar árunál. Ám ez ol­csóbb ár csalétek volt, mert a gépek pótlásra szoruló alkatrészei csak a törzsgyárnál szerez­hetők meg s ezek az alkatrészek jóval drá­gábbak a magyar mezőgazdasági gépek itthon megszerezhető pótanyagjainál. A Nemzeti Bank főleg abban az irányban keresi a megol­dást, vájjon a magyar gyárak képesek lenné­nek-e felvenni termelési ágaik közé ezeknek az egyenlőre kizárólag külföldön megszerez­hető alkatrészeknek a gyártását. Az elterjedt hirek szerint egyes vállalatok már tárgyaláso­kat kezdtek a szóban forgó külföldi telepekkel a gyártási engedély megszerzése iránt. * Ugyanakkor, amikor az Ausztria felé irá­nyuló kivitelt nehézségek hátráltatják, Cseh­szlovákiával szemben pedig még mindég nem lépett életbe a kerskedelmi szerződés, örven­detes jelenség az, hogy a magyar nagybankok áruosztályának és a vzető gabonacégek agili­tásának eredményeként a magyar búza uj piacokat hódit. Franciorszdg nagymennyiségű búzát vásárolt a legutóbbi napokban és ugyan­csak jelentékeny tételeket vettek át a görög gabonabehozalaU cégek is. A francia ügyle­tek annál értékesebbek, mert hiszen Lávái és Hoover washingtoni tanácskozásának egyik programpontja éppen az volt, hogy Franciaor­szág bizonyos amerikai engedmények fejében a Féderal Farm Bóard-tól 200 millió bushel búzát akar átvenni. * A magyar pénzügyek szakértői más uton- módon is keresik az ország devizakészletének felfri&Hlését. Az ország külföldi aktiválnak ezidőszerint legjelentékenyebb tétele kétség­kívül az optánsügykkej kapcsolatban felállított baseli agráralapnak közel 290 millió arány- koronás alaptőkéje. Ezt az alptőkéi mintegy 30 százalékban Magyarország teremti elő, a többit ugyancsak 38 év alatt Franciaország, Olaszország, Románia és Jugoszlávia fizeti be. Az optánsok tudvalévőén kötvényeket kapnak majd követelésük ellenértékéként, amely köt­vényeket Franciaország támogatásával a nem­zetközi pénzpiacok valamelyikén fogják elhe­lyezni, Az ezzel kapcsolatos tervek éppen ar­ra irányulnak.hogy ennek a mintegy másfél év múlva megtörténő kötvénykibocsátásnak a terhére a Nemzetközi Bank akár a sajátjából, akár pedig más tőkékben gazdag országok bankjainak támogatásával előleget adjon. A Nemzetközi Bank ezt az előleget már most megkapná és az ország idegen valutában teljesítendő kötelezettségeknek rendezésére forditaná. Tekintettel arra, hogy az optánsok amugyís pengőben kapják meg járandóságu­kat, a Nemzeti Bank az előleg felvételével egyidejűén, kötelezettséget vállalna arra, hogy a jogerős ítélet felmutatása és a felosztási arány megjelölésére szolgáló kulcsszám köz­zétételével egyidejűén az igényjogosultak já­randóságát kifizetné. Ez a terv nem idén va­lósulhat meg, meri a tőkepiacok mai helyze­tében nem valószínű az, hogy valamelyik bank előleget nyújtson olyan kötvényekre, amelyeket csak a jövőben fognak piacra hoz­ni. Sokkal valószínűbb az a számUáfl, amely Franciaország és Olaszország viszonylag ked­vező helyzetére támaszkodik. Ez a két or­szág együttesen körülbelül 60 millió aranyko­rona befizetésére vállalkozott, azzal a feltétel­lel, hogy kötelezettségüket 66 félévi részlet­ben rendezik. A tervezők azt ajánlják, hogy a magyar kormány forduljon Franciaország­hoz és Olaszországhoz és hasson oda, hogy a két állam kedvező pénzügyi viszonyaira va­ló tekintettel mondjanak le a 33 éves részlet- fizetési kedvezményről és már most teljes összegében fizessék ki a reájuk e^ő összeget. A Magyar Nemzeti Bank érckészlete ebben az esetben mintegy 50 millió aranykoronával szaporodnék, az optánsok pedig az Agráralap végleges felosztásakor kötvényeken kivül a Nemzeti Banktól pengő készfizetéshez is jut­nának — a francia és olasz részesedés ere­jéig. Ugyancsak a devizaínség enyhítésével függ össze egy másik terv is. Egyes magyar ipar­ágak, mint például a textilipar, a vegyészeti ipar stb. nzersanvagszükségletét túlnyomó­részt külföldről fedezi. Az eddigi szállítócégek érthető módon csak készpénzfizetés ellené­ben hajlandók arra, hogy további magyar rendeléseket teljesítsenek. Jakoby Olivér ép­pen érért tárgyal Newyorkbans hogy ezek az iparágak két-három évi nyersanyaghitelhez jussanak. Az amerikai cégek ugyanis hajlan­dóak arra, hogy az összes magyar gyárak egyetemleges felelősége mellett további hite* leket engedélyezzenek, de kikötik, hogy 3 magyar gyárak az áru átvételekor a szállít­mány pengőre dtszámHoli ellenértékét mely nagy pénzintézethez fizessék le, az ál­lam pedig vállaljon szavatosságot, hogy két vagy három év múlva ezeket a zárolt betét­ként kezelendő pengőköveteléseket devizá­ban átutalja. A kereskedelmi miniszter haj­landó a megoldásra, úgy hogy a németek amerikai búzavásárlás! szerződéseihez hason­lóan valószínűleg már a közeljövőben létrejön az első hasonló természetű magyar nyers- anyaghitelüzlet is. A megoldásúak sok lelkes hive van, sok szakértő azonban aggályosnak tartja azt, hogy az állam egyelőre ismeret­len összegű devizakötelezettségeket vállaljon. Az itt ismertetett terveztetéshez barmonh kusan kapcsolódik az a másik módszer, ame­lyik uj kiviteli piacok feltárása mellett akar­ja megszerezni azokat a nyersanyagokat, amikért Magjrarországnak eddig egyoldalúan készpénzt kellett fizetnie. Törökországgal árucsereszerződés készül, amelynek értelmé­ben Magyarország elég tekintélyes mennyisé­gű kisázsiai kőszenet venne át magyar me­zőgazdasági gépek és iparcikkek egyidejű el­helyezése mellett, A másik cseretervezst, amely ugyancsak a csehországi kőszénbányá­kat érdekli legközelebbről, arra irányul, hogy Teleszky elgondolásának megfelelően Ma­gyarország Szovjetoroszországtól vásároljon kőszenet és cserébe bauxitot és egyéb áru­cikkeket adjon át. A magyar gazdasági életnek ezek a jelen­ségei a nyugodt viszonyokhoz szokott kül­földi szemében talán a lázas kapkodás be­nyomását keltik. Azok azonban, akik Magvar- országon élnek és tudják, hogy a mai nehéz­ségekből kivizető utat Magyarország csak úgy találhatja meg, ha fizetési mérlegét egyen­súlyba hozza, lelkesedéssel és bizalommal re­mélik, hogy az itt ismertetett intézkedések a sok megpróbáltatáson keresztülment magyar köz és magángazdaságot, a végleges gyógyu­láshoz segitik. SZITTYA. A prágai nemzetközi clevizakonferexuúa második napja. A prágai devizakonferercia második napján a bizottságok lé-otek munká­ba. Az első számú bizottság tisztára technikai fellevű kérdésekkel foglalkozik. A második bizottság a deviza rendeletekkel a külkeres- kedetenmek okozott nehézségekkel fcoi Ako­zik. Miután a bizottság minden felmerülő s a könnyítést célzó tervről részleteden és aláno­sán tárgyal, ennek következtében a tárgyalás nemcsak hosszadalmas, hanem nagyon tár asz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents