Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-24 / 268. (2785.) szám

8

^í^gai-A^Aar-hirlab

SzmHÁz-Kdn^KObiURA.

„JEMAND"

Molnár-bemutató a prágai német színházban

Prága, aoromber 23. Molnár Főre ne. a Berlinben -áö világhírű magyar író, minden esztendőben megírja a maga ötletes, szellemes vígjátékiéit, darabjainak egyre nemzetközibb jelleget ad s e mellett gondosan ügyel arra, hogy mennél kevesebb szereplőt foglalkoztasson és mennél egyszerűbb környezetben bonyolítsa le egyre vérszegényebb cselekményt darabjának eseményeit. Szu/verén ura a színpadnak, ismeri annak minden esioját-binját s darabjait úgy írja meg, hogy azokat az öt világrész minden színpadán elő lehessen adni. Egyedül Molnár virtuozitása képes arra, hogy egy anekdőtát olyképpen meséljen el három fölvonáson kérésziül, hogy annak frissesége mindvégig megmaradjon s szellemének sziporkázó rakétái a függöny legördül téig szórakoztassák a közönségnek azt a rétegét, mely a színháztól csnpán szórakozást vár.

A „Jemand" olyan valaki, áld csupán névjegyen, jólsikerült hamis okmányokon és az emberek fantáziájában él, mégis ő a főszereplője ennek a vígjátéknak, melyet szombaton este olyan nagy sikerrel mutatott be a prágai német, színház. Vaifeki, aki nem él, csupán az író zsenialitásában és a darab szereplőinek fantáziájában született, mégis komoly bonyodalmat okoz a három további főszereplő és a főúri személyzet, sőt egy egész békés kisváros életébenMolnár Ferenc egy régebbi víg játékában, az ördögben (melytől a „Jemamd" legalább olyan messzire van, mint Berlin Budapesttől) a következőket adja a címszereplő szájába: „A név csak akkor fontos, ha az ember maga nincs jelen. Meri akkor a név egy Írott arc. De ha az ember maga is itt van, mindegy.'* Ezt a tételt Molnár most megfordítja és három, pompásan megszerkesztett fői vonásban bebizonyítja, hogy a név igenis fontos, nagyon fontos, annyira fontos, hogy nem is kell hozzá annak viselője, egymagában elvégzi mindazt a funkciót, amit különben csak a fizikailag valóban létező, husból-yérből való embertől várhatnánk. Molnár valakije annyira él, hogy fejére nő alkotójának, aki úgy jár, mint Goethe bűvészinasa s a végén csak úgy szabadul ettől a valakitől, hogy megöli. Természetesen brutalitás és fájdalom nélkül, kesztyűs kézzel, elegánsan, Molnár Ferenchez méltó szellemes könnyedséggel.

Egy előkelő luxusszállóban visszavonult életet éi Edit asszony, egy szeretetreméltó öreg szélhámos egyetlen leánya. Várja a papát, aki másfél évvel ezelőtt „zárt intézetbe vonult vissza**, ahová egy rosszul sikerült coup után került. A papa megérkezik s megtudja, hogy egyetlen gyermeke boldogtalan, mert nincsen ura. Lehetne, de nincsen, mert neki olyan kell, aki nem venné feleségül s ahhoz, aki hitvesévé tenné, nem megy hozzá. Az öreg ur segít a bajon, kitalál egy férjet,

elővarázsolja a semmiből s arany tálcán szervírozza leányának, Azaz, hogy nem is szervírozza, csupán okmányait, szerelmes leveleit, klubtagsági igazolványait, gyerekkori _ arcképeit, toilettszereit), pizsamáját és cilinderét adja át a fiatal asszonynak, akit egy olyan gróf hitvesévé tett, aki egy tudományos expedícióval Afrika ismeretlen tájain bolyong. Ragyogó Molnári ötlet! A részletekből összetett ember azonban élni kezd. Van, aki szereti, van aki gyűlöli és még többen vannak, akik csodálják. Itt-ott megjelenő vadászkalandjait lelkesedéssel olvassák, szipkagyüjteményét a főúri kastély njonnan alkalmazott szolgája gondosan tisztogatja, a kisváros lakossága a postamestertől tudomást szerez arról a sok levélről, amely elmére naponta érkezik s amelyet Arisztid, a derék szolga „A gróf ur postája** felkiáltással szokott a „grófné Öméltóságának" átadni. A gróif annyira átmegy a köztudatba, hogy ellenségei már azzal is vádolják, hogy mandátumra vadászik a kerületiben s ezért jobbról-balről megtámadják. Egy jobbszélső radikális lap már azt is tudni véli, hogy „ereiben zsidó vér is folyik**. A költött figura annyira él, hogy kellemetlenné kezd válni. Különböző emberek keresik fel a grófnőt, akik a gróf tartozásainak kifizetését követelik rajta, sőt gyermektartási pörrel is megfenyegetik. A grófné fizet, de amidőn már szerelmében is zavarja a gróf, elhatározza az öreg szélhámos papával együtt, hogy megölik. A kivégzésről a papa gondoskodik, aki táviratban értesít teli leányát, hogy férje, a nemes gróf, tropikus lázban elhunyt, s az expedíció tagjai az őserdő mélyén helyezték örök nyugalomra. Az özvegy grófné gyászba öltözik, de sietve megragadja az első fölvo- nás elejétől nyomában levő csinos fiú kinyújtott kezét.

Gerda Meller játszotta az Edit hálás szerepét. Alakítása finom volt és művészi. Az önmagát reaktiváló nyugalmazott szélhámos szerepében Leopold Kramer vendégszerepeit. Kra/mer régi tisztelője Molnár zsenijének, jó- néihány vágja tékának főszerepét játszotta Prágában és Bécsiben, minden alkalommal osztatlan sikerben volt része. Most is viharosan ünnepelték. Megérdemelte, mert maradéktalan művészi élvezetiben részesitette a zsúfolt ház előkelő premierpublikumát. Emberi volt és őszinte. A börtönben lehervadt, megöregedett hoohstapler szerepében olyan tempóban fiatalodott vissza, amilyen tempóban vált valóra mesteri ötlete. Leitgeb ugyancsak töké'etesen játszotta meg az anyás és szentimentális szerelmes kissé kémikus alakját. A kitünően megirt epizódszerepek sorából kiemelkedik egy zugprókátor figurája, melyet Taub kissé tulrajzolt, mégis ő kapta az égyetlen nyiltszini tapsot.

Az előjelekből Ítélve a „Jemand**, melynek

F. osztály H. 21.

A háborít rettegett „Mademoiselle Doetenrí4-je él és beszámolt a német kémiroda titkairól — „Mata Mari egy fel nem robbant bomba volt, aki becsapott bennünket**

Páris, november 23. A Matin legutóbbi száma feltűnést keltő cikket közül, „Fraeulem Doktoriról, a németek legendáshírű kémnőjéről, aki a háboiu alatt Antwerpenből irányította a német katonai kémszervezet munkáját. A Mat.n strassburgi munkatársa beszélgetett egy wü'ttembergi volt katonatiszttel, ak> néhány nappal ezelőtt Freyburgban réoztvett egy szükkövű előadáson. A freyburgi muzeum egy-K termében a nagy háború német tábornokai, magasrangu t'fcztjei és az egykori kémszervezet tagjai s más meghívott érdeklődők ültek össze, hogy 13 év után szemtől szemben lássálc „Fraeu- leiti l)okt(rrlíl a lm es kémnöt, aki a háború óta teljv visezavocultságban él- Többször az a bir járta róla, hogy meghalt, egyidőben azt írták a lapok, hogy Berlin közelében, egy tébolydában fejezte be életét. Most aztán kiderül, hogy „Fraeulein Doktor** vagy amint a háború alatt a franciák emlegették rettegve nevét:

„Mademoiselle Docteur44 nemcsak él, hanem inlcognitóját, mely annyi kémirodalommal foglakozó irót, köztük Bemsdorfot is izgatta, önmaga fedte fel azok előtt, akik meghívására összegyűllek a freyburgi múzeum, termében.

A volt württernbergi katonatiszt információi alapján azt Írja a Matin strassburgi munkatársa, hogy „Fraeulein Doktor** Freyburgban elő adást tartott háborús szerepléséről és azokról a kulisszatitkokról, a melyek ma is annyira izgatják az emberek fantáziáját. F/tt-l túllépte azt a legendái, amely személye

köröl fonódott.

„Fraeulein Doktor“-t — valódi nevén Schlagmüller kisasszonyt — a freyburgi egyetemen a háború előtt a politikai tudományok doktorává avatták. Kitűnő lovas volt és a háború elején jelentkezett sorkatonának. Egyenruhát is készíttetett magának és igy beöltözködve jelentkezett szolgálatra azzal, hogy mint lovas híreket szerez a fronton a vezérkarnak. Ajánl- kozását akkor visszautasították. Nem sokkal később Brüsszelben bukkant fel Schlagmüller kisasszony Goltz pasa ajánlólevelével és itt a központi kémirodában alkalmazták. Titkos szolgálatát az úgynevezett „Ill/b. Abteilung**- nál kezdte meg. Ezt az Abteilungot „Nikolaj" ezredes, a híres német kém vezette. Nikolaj ezredes Antwerpenbe küldte titkos megbízatással Schlagmüller kisasszonyt. Megbízatását olyan tökéletesen végezte és annyi szervező tehetségről tett tanaifcágot, hogy csakhamar őt bizlák meg az „Abteilung F.“, a kémosztály vezetésével.

Freyburgi előadásában az „F. osztály** munkájáról beszélt Schlagmüller kisasszony. El mondta, hogy

mint az ,JF. osztály" vezetője, főleg szervezési munkákkal foglalkozott.

A német kémszervezetbe jó pénzért sikerült bevonnia minden nemzetiségű embert, kivéve az amerikaiakat, akik bármilyen nagy összegeket ajánlott fel nekik, nem voltak hajlandók szolgálatába álla ni.

Talán legérdekesebb Schlagmüller kisasszony előadásának az a réezlete, amely Mát* Bariról, a franciák által kivégzett kémprágai bemutatója, jóval megölő a te még a pestit is, hosszú ideig nem kerül le a német színház műsoráról. Temyei László.

A sztovenszkói magyar tanítók hangversenye Kassán

Kassa, november 23. (Kassai szerkesztőségünktől.) A Szlovetisakói Általános Magyar Tanítóegyesület országos hírű dalárdája szombaton este felsorakozott Kassán a Schalkház koncertdobogójára, hogy egy estére magasra szítsa a magyar Cteí szeret elének tü- zét. & a kassai magyar közönség zsúfolásig megtöltötte az ünnepi fényben úszó nagyterem széksorait.

A hangverseny műsorán eredeti magyar népdalok mellett müdalok és vesenykarok szerepeltek, melyek a harmincnyolc tagból álló dalárda előadásában egytől-egyig frenetikus hatást váltottak ki. A műsor Boross Béla az énekkar titkárának prológusával kezdődött, amely megkapó színekkel vázolta a szlovenszkói magyar tanitő munkáját és feladatait. Heckman István, a dalárda karnagyának jeligéje után Kovács Alajos, a tanitóegye- sület és az énekkar elnöke mondott tartalmas beköszöntő beszédet, majd Gáspár János Dal a magyar dalról című müdala következett. Szent-Gály Fehér galamb, Nem szeretem, Elvinnélek c. népdalai, Pogátschnigg Dal a dalról c. versenykara, Horváth Károly öt eredeti magyar népdala és Thern Dalünnepen c. müdala képezték a műsor első részét és nehéz volna eldönteni, hogy melyik számnak volt ezek közül nagyobb sikere.

A műsor második részét Németh I. L. Honvéd sírja c. müdala nyitotta meg. melynek szólóit Palcsik Jenő és Ocsovay Imre énekelték. Heckman István „Sötét éjjel, Az én babám és Más e nóta c. eredeti, tökéletes hatású népdal-átdolgozásai, Gáspár János Vigasz a dalban c. hangulatos müdala és Heckman István Ne ölj c. versenykara következtek ezután egyre fokozódó siker mellett. A sikert még inkább fokozta Tisza Antal négy magyar népdala, melyeknél Jánosdeák László és Ocsovay Imre énekelték a szólószámokat. A pompás műsort Ziegler szerenádja és Delly Szabó Géza hat eredeti magyar népdala zárták be olyan hatással, hogy a lelkes közönség percekig állva tapsolta a magyar tanítók énekkarát és két ráadásra kényszeritette. Az összes számokat Heckman István, a lévai dalárda karnagya dirigálta és a legfiuomabb pianisszimőktől kezdve a legerősebb kres- esendőkig precízen hozott ki minden szint a különféle hangulatú mű- és népdalokból. Ugyancsak az ő érdeméül kell betudnunk a harmincnyolc tagú énekkar hozzáértő, összefogó, pontos betanítását.

Ritka, ünnepi est volt a magyar tanítók szombat esti hangversenye, melynek szinte

nőről szólt. Elmondta „Fraeulein Doktor", hogy Mata Harit valóban angazsálta az F. osztály. Közölte azt is, hogy a kémek titkos lajstromában H. 21. szám alatt tartották nyilván.

_ Mata TIari —■ mondotta előadásában

Sc

hlagmüller kisasszony — tulajdonképp becsapott bennünket és nagy csalódás volt számunkra.

Azt reméltük, hogy értékes anyaggal szolgál, ehelyett azonban a volt táncosnő mindig csak olyan híreket közölt velünk, amelyeket már amugyis tudtunk. Meg kell állapitanom, hogy mindaz, amit Mata Hari közölt velem, lényegtelen volt s adatait sohasem tudtuk használni jelentéktelenségük miatt. Azt kell mondanom, hogy

Mata Kari egy látszólag precíz bomba volt, amely azonban sohasem robbant fel. Előadása végén — amelyet a Matin ezerint Gallwitz tábornok lg végighallgatott s ő volt az, aki az előadást megköszönte Schlagmüller kisasszonynak — az egykori rettegett „Ma- demoiselle Docteur" elmondta, hogyan «ebe- sült meg a háború végén a fronton. Egy srapnellszilánk sebesitette meg goríncoezlo- pát, emiatt évekig ápolták kórházban « majdnem meghalt Kijelentette még azt is Gallwitz üdvözlése után, hogy Németországot lefegyverezte ugyan a versaülesi békeszerződés, de azért „Németországnak legyen szeme, hogy lásson és füle, hogy halljon."

Két testvér hasonlít egy másra, az egyik ®7ép. a másik rut. a szép Mory krémet használt, arcáról minden kiütés, májfolt. szeplő eltűnt, arca fiatalos üde lett. ön is használjon Mary krémet, Mary - púdert. Mary-«*appant... Vegyen egy egész garnitúrát. Készítője; D'r. Ud. Pollik, tokáraik y Pieft(*noeh.

1931 november 24, kedd.

a paroxizmusig emelkedett hatását még a mai

nehéz napok sem fogják elmosni a kassai magyarság leikéből.

(—béri.)

(•) A* angv&ri sriniszezón. Ungvári szerkesztőségünk jelenti: Az ungvári magyar szí- niszezon csak igen nehezen melegíti fel a közönséget. Oka annak az általános gazdasági pangáson kívül, hogy nagyobb szabású operetté eddig nem került színre. Szerdán. „Az elcserélt ember reprize volt, melyben Szakács Zoltán és Mágory Mária érték el a legmagasabb nívót, de a többi szereplő is elsőrangúnak bizonyult. Csütörtökön este egy kacagtató bohózat „Rád bizom a feleségem" nevettette meg a publikumot, melyen Magory Márián kivül partnere: Földessy Géza nyújtott egyénien jó alakítást, míg Szakács Zoltán, Sugár Gyula, Koltay Gyula és a kisebb szerepet betöltőik szokott formáik között maradtak. Nagy érdeklődést váltott ki pénteken este a közönségből a „Vihar a Balatonon" c. operetté bemutatója, mert a darab főszerepének eljátszására Ungvárra érkezett Kovács Teréz, a budapesti Belvárosi Színház művésznője, Un gvár közönségének régi ked ves pri madonnája, aki három estén át fogja biztos sikerre vinni az egyébként is nagyszerű darabot.

(*) Kassák Lajos: Megnőttek és elindulnak.

(Regény. Ára fűzve 29.—, kötve 42.20 Ke.) A robusztus tehetségű magyar munkásiró megint nagyszerű témát talált. Realisztikusan egyszerűen és mégis megkapóan leírta a legfiatalabb proletárnemzedék életét. Fiuk és leányok vonulnak itt fel, akik csak hírből ismerik a világháborút és mezítláb játszottak az uccán az összeomlás viharos napjaiban. De sorsuk cseppet sem jobb, mint azoké. akik a történelem kereke alá kerültek 1914-től 1919- ig. Ezek a fiatalok reménytelen égbolt alatt, stabilizált nyomorúságban nőttek fel. Nem folytatói semminek, teljesén önmagukra vannak utalva. Útkeresők. Árvák, még akkor Is, ha élnek a szüleik. Apjuk, anyjuk nem érti merr őket, nyelvük már nem közös, nem vitatkoznak a régiekkel, segítség nélkül próbálják megoldani problémáikat. Nem siránkoznak. Megdöbbentően józanok. De érzésviláguk tisztább és nemesebb, mint elődjeiké volit. ~ Egy kis kör alakult a ligeti és hűvösvölgyi padokon. Inasok, facér napszámosok, néhány fiatal uccai árus. összetartanak és beszélgetve, vitatkozva tisztázzák az élet dolgait. Eljár közéjük néhány olyan gyerek is, akik a lerongyolódott hivatatnokosztályból származtak proletársorba. Ezek sehogysem tudnak megállni a lábukon. De kiválik közülük két fiatal leány, akikben a szervezkedő „mozgalom" hűséges munkatársakra talál. A háború- előtti csűri lányok csodálkozó meg-nem-értéssel néznék ezt a Pannit és ezt az Évit. Életük nagyon különös, annyi kétségtelen, de különös a kor is. amelyben megnőnek és elindulnak... Kapható a PMH. kiadóhivatalában.

(*) A budapesti színházak e heti műsora: Magyar Királyi Operaház: Kedd: A rózsalovag. Szerda: A mosoly országa. Csütörtök: Sába királynője. Péntek: Nincs előadás. Szombat: Szent Erzsébet legendája. Vasárnap délután: Seherezádé; Petruska;

Pesti karnevál; este: Gioconda. Hétfő: Nincs előadás. Kedd: Siegfried. Szerda: A mosoly országa — Nemzeti Szinház: Szerda: Hanele; Frivol akta. Kedd, vasárnap délután: Kerek Ferkó. Csütörtök:

A sasfiók. Péntek: A megboldogult. Szombat: Légy jó mindhalálig. Vasárnap este: Süt a nap. Hétfő: Cyrano de Bergerao. Kedd: Édes ellenség. — A Nemzeti Szinház Kamaraszínháza: Csütörtök: É.des ellenség. Kedd, vasárnap délután: A megboldogul! Szerda: A Cyurkovics-lányok. Péntek: A vén gazember. Szombat: Porcellán (Először). Vasárnap este, hétfő: Porcellán. Kedd: Akii Miklós. — Vígszínház: Hétfő, szerda, csütörtök, szombat, vasárnap este: Kültelki muzsika. Kedd, péntek, vasárnap délután: Pusztai szél. — Magyar Szinház: Kedd, szerda, péntek, szombat, vasárnap este: Becsületes megtaláló. Csütörtök, vasárnap délután: Zöld bárány. Vasárnap délelőtt: Hamupipőke. —

Király Színház: Egész héten minden este és vasárnap délután: A Fehér ló.. — Városi Színház: Kedd: Hoffmann meséi (Guglielmetti Anna Mária vendégfelléptével). Szerda: Aida. Csütörtök: Bohémélet és Hangverseny (Guglielmetti Anna Mária vendégfelléptével). Péntek: Asszonvháboru. Szombat: Csókprofesszor (Először). Vasárnap délután:

A tolonc; este: Csókprofesszor. — Belvárosi Szinház: Egész héten minden este és vasárnap délután: A toroekói menyasszony. — Fővárosi Operett Színház: Egész héten minden este és vasárnap

délután: Maya. — UJ Színház: Hétfő, szerda,

csütörtök, szombat, vasárnap este, hétfő: Ezen

üzlet megszűnik. Kedd, péntek (huszonötödször):

A kör négyszögesítése; Leánykérós. Vasárnap délután: Gyermekelöadás. — Andrássy-utl Szinház: Egész héten minden este és vasárnap délután: Kedden délután pont 6-kor; Zónapörkölt; A hálás kis nő; Bókeffi konferánsza.

AZ IVÁN SZÍNTÁRSULAT MŰSORA ROZSNYÓN:

Kedd: A nőtlen férj. Operett.

Szerda: Megöltem egy embert.

Csütörtök: Fehér orgonák. Operett- Péntek: Ferike mint vendég. Vig játójc-ujdoiisig

A RUSZiNSZKÓI MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA UNQVAROTT:

Kedd: Szegedy Annié. (Színjáték-újdonság). Saorda: Tihamérj (Bohózat-újdonság).