Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-22 / 267. (2784.) szám

16 «Ktx<aiMAfifeaR»Hiiaiaff Közcíaz DASÁ<5P , l'H’P " ■ i—— Legkésőbb január elsején életbelén az új csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés Frágft, november 21, A Prágában folyó csehszlovák •'magyar ke- seekedetoi tárgyalások eddigi menete arra enged következtetni, hogy a mindkét rész­ről kihangsúlyozott jóindulat valóban meg­van és jogosnak tekinthető as a remény, hogy a tárgyalások rövidesen kedvező befe­jezést nyernek. A magyar delegációt ismét Niki Alfréd dr. meghatalmazott miniszter vezeti « a csehszlovák delegáció élén to­vábbra i# Friedimann Gyula meghatalmazott miniszter áll Niki Alfréd dr. a PMH részére a jelenlegi helyzetről és a kilátásokról a következő nyi­latkozatot tettei — A szerzódésenkivttli állapot megszűnte, tóse, illetve az nj kereskedelmi szerződés megkötése érdekében folyó tárgyalások ugyan még abban a stádiumban vannak, hogy azokról érdemben nyilatkozni n«m le­het, mégis megállaipithatom, hogy eddig szá­mos ellentétet sikerült áthidalnunk és sok kérdésben megegyeztünk egymással. — A tárgyalások természetesen még nem értek véget, de az eddigi menetük alapján remélem, hogy a hátralevő kérdésekben is meg fogunk majd egyezni. Nem akarok jós­latokba bocsátkozni, ezért nem mondok ter­minust, de biztosra veszem, hogy legkésőbb január elsején megles* a* uj csehszlovák- magyar kereskedelmi szerződés. i, 1. Közgazdasági levelek Budapesti szerkesztőségünktől Budapest, november 21. A magyar pénz­ügyi kormányzat és a magyar gazdatársada­lom évek óta sürgeti már a bankfúziókat. Még 1925-ben külön pénzügyminisztériumi rende­let jelent meg a fuzionáló részvénytársaságok illetékkedvezményeiről. Azóta ennek az in­tézkedésnek a hatályát évről-évre meghosszab­bították, ennek ellenére azonban 1—2 teljesen jelentéktelen vidéki fúziótól eltekintve, sem­miféle változás nem történt Ezt a látszólagos nyugalmi helyzetet most erősen felkavarja az, hogy a Magyar Leszá­mítoló és Pénzváltó Bank, egyike annak a két-három banknak, amely megerősödve ke­rült ki a júliusi bankzárlat utáni zavaros időkből, magába olvasztja a már eddig i* ér­dekköréhez tartozó Magyar Forgalmi Bankot. A Forgalmi Bankot a Leszámítoló Bank ezr­ei őt t 33 évvel alapította azért, hogy az uj in­tézet keretében minél erőteljesebben támo­gathassa az akkor még fejlődése kezdetén ál­ló magyar cukoripart és az ugyancsak gyer­mekcipőben járó balkáni és földközi tenger környéki magyar közvetítő kereskedelmet A Forgalmi Bank feladatának jól megfelelt, cu­korosztálya névén nemzetközileg is elismert nevet vívott ki magának, mindezeken felül azonban a Leszámítoló Bank óriási mérték­ben fejlődő áruüzleti tevékenységébe is be­kapcsolódott. Bécsben, Filmében és Trieszt- bn saját fiókost állított fel, azonban a há­ború befejezése után arra kényszerült, hogy tevékenységét mindinkább az uj belföldi igényekre korlátozza. Az intézet a közönség szemében mindenkor a Leszámítoló Bank egyik osztályaként számított és ezért különö­sen a háború utáni betéti üzletben nagy si­kereket ért el, mert — mint kisebb intézet — magas kamatot téríthetett. Mégi& ugyanazt a biztonságot nyújtotta, mint hogyha vala­melyik nagybank fogadta volna el kezelésre az illető tőkét. ' A budapesti piacon a Forgalmi Banknak ez a legutóbb említett szerepe nem egyedülál­ló. A Kereskedelrtíi Bank érdekköréhez tarto­zik az ugyancsak 3. osztályba sorozott Nemzeti Takarék, a Hitelbank kötelékébe a Hermes Váltóüzlet, a Pesti Hazai Első Takarékpénz­tár leányintézete pedig a Hazai Bank. A Forgalmi Bank beolvasztása eze^szerínt azzal a következménnyel járhat, hogy a többi nagybankok is egyesülnek fővárosi bankér­dekeltségeikkel. A fúzió oka ugyanúgy, mint a Leszámítoló Bank-Forgalmi Bank egyesülé­sénél elsősorban az, hogy az évi tiszta nyere­ség összegét növelni lehessen. A Forgalmi Bank 80 ezer részvényéből ed­dig kb. 66 ezer volt a Leszámítoló Bank bir­tokában. Számításba véve, hogy az osztalék­adó 25 százalékot tesz ki, kiderül, hogy a fú­zió révén a beolvasztott pénzintézet nyeresé­ge legalább 80 százalékkal emelkedik, mert hiszen a jövőben ez az osztalékadó elesik. A Leszámitolóbank a részvénycserét saját tőké­jének felemelése nélkül hajtja végre, mert a szükséges címleteket külföldi nagyrészvénye­seitől már megszerezte. Ilyenformán az uj Le­számítoló Bank saját tőkéi csak uj titkos tartalékokkal, kb. 4 millió pengővel emelked­nek. A fúziót egyéb jövedelmezőségi nézőpontok is alátámasztják. A Forgalmi Bank eddigi he­lyiségei az egyik .Jőzsef-téri béfbázban mű ­ködtek. Az összeolvadás ténye folytán ezek a helyiségek felszabadulnak és a bank, kihasz­nálva a két- és három szobás lakások Iránt megnyilvánuló nagy keresletet, a kiürített székház uj lakásai révén jelentékeny jövede­lem érhető eL Ami a tisztviselőket illeti, a bank igazgató­sága közölte a nylvánossággal, hogy létszám­csökkentés ezidöszerint nem lesz, ami egyér­telmű azzal, hogy a viszonyok remélhető ja­vulása esetén később sem kerül sor elbocsá­tásokra. * A bankokról szólva, érdekes tünet, hogy a népszövetségi bizottság ajánlásait a bankok nem igen teljesítik. A népszövetség elé ter­jesztett jelentés ugyanis a magyar hitelélet­tel foglalkozva, azt javasolja, hogy jó volna, ha a budapesti pénzintézetek hónaponként közzétennék mérlegüket. Ez a kívánság nem állítja lehetetlen helyzet elé a magyar ban­kokat és a gyakorlat is igazolja, mennyire üd­vös hatást keltő a mérlegek gyakori közzététe­le. Németországban, újabban pedig Svájc­ban a bankok havonta értesítik részvénye­seiket a beállott változásokról. Budapesten ezzel ezemben múlt év vége óta csak egy mér­leg jelent meg és közben a Hitelbanké. Be­avatottak szerint ez a mérleg azért készült, hogy eloszlassa az intézetről terjesztett célza­tot híresztelések káros hatását. Azóta egyet­len mérleg eem jelent meg. A népszövetség ragaszkodik az évközi mérlegek nyilvános­ságra hozatalához és állítólag már fel is szó­lította a Nemzeti Bankot, hogy valamennyi magyar pénzintézet tegye közzé Szeptember 30.-i mérlegét. Mindenesetre érdekes meg­figyelésekre nyílik alkalom az esetben, ha ez megtörténik, mert végre kiderül majd, hogy julius 13-a óta az egyes bankok vagyoni helyzetében és a reájuk bízott tőkék kiterje­désében milyen változások állottak be. *' A hanko érdeklődését ezen a mérlegprob­lémán kívül a legutóbbi időben különösen két érdekes esemény kötötte le. Az egyik a részényjogi reform, amely ugyan vala­mennyi részvénytársaságra vonatkoznék, ele nyílt titok, hogy éle kizáróan. a bankok ellen irányulna. Az uj törvény többek között elő­írná, hogy a vezetők jövedelme arányba ho­zandó a tényleg kifizetésre került tiszta nye­reséggel és a tantiémet csak az osztalék ki­fizetése, a tartalékalap dotálása, az esetle­ges intézeti nyugdíjpénztár gyarapítása, az alkalmazotti jutalékok szétosztása után lehet kifizetni. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a tiszta nyereség összegéből elsősorban a tan­tiémet biztosították. Ez arra vezetett, hogy sokszor osztalék fizetésére ugyan nem került sor, a vezetők azonban nyereségrészesedésük­höz nyugodtan hozzájutottak. A nészvényjogi reform különösen, szigorú mértéket Szab az állami támogatást élvező magánjellegű részvénytársaságoknál, ahol a vezetők évi 12.000 pengőn felüli fizetést, csak miniszter- tanácsi hozzájárulás mellett kaphatnak. Gon­doskodás történik egyidejűén a kőtelező könyvvizsgálat bevezetéséről is, amennyiben a részvénytársaságok felügyelőbizottságának jogában áll az, hogy az üzleti könyveket hites revizorral felülvizsgáltassák. A beava­tottak szerint a törvénytervezetnek ez a ré­sze azonfelül, hogy csakugyan a kisrészvé­nyesek vagyoni érdekeit szolgálná, elsősorban annak köszönheti létét, hogy a Közgazdasági Egyetemnek rendes elhelyezkedést nem talá ló végzett növendékeit megfelelő kenyérke­resethez juttassák. A reform mostani tárgyalása, illetően életbe léptetése ellen az összes érdekképviseletek, de maga a Magyar Nemzeti Bank is tiltako­zott. Ennek tulajdonítható, hogy Kenéz mi­niszter a legutóbbi napokban tanácskozást hi­vott össze ebben az ügyben, amelyen Kuncz Ödön, az uj kereskedelmi törvénytervezet megalkotója is résztvett. Kuncz Ödön régeb­ben dolgozott ki egy tervet, amely azonban a bankok éles ellentáilásával találkozott Hogy a kívülállók képet alkotaseanak maguknak az uj részvényjogi reform intézkedéseiről, utalunk arra, hogy az a Kuncz Ödön, akit az érdekelt bankok évekkel ezelőtt törvényja­vaslatának szigoráért elkeseredetten támad­tak, a mostani tervezet elvetését ajánlotta azzal a megókólással, hogy nem veszi eléggé figyelembe az érdekeltek jogos észrevételeit. A másik, banksaempontból érdekes ese­mény. az Országos Hitelügyi Tanács felállítá­sa. Ez is a magyar kormány legutóbbi gazda­ságpolitikai intézkedésének egyikével függ össze. Az Országos Hitelügyi Tanács a pénz­ügyminisztérium és a mezőgazdasági érdekelt­ségek részvételével végleges érvénnyel dönt a bankok által felszámítható takarékbetéti és hitelkamatlábról. A legutóbbi ülésen a fővá­rosi bankok téríthető takarékbetéti kamat­lábat és a hitelezési feltételeket állapították meg, ezek a feltételek azonban Sokkal ked­vezőtlenebbek, mint amennyit a sokat táma­dott bankkar teli tagintézetei számára előír. Ugyanakkor, amikor a váltóleszámítolás! hite­leknél az uj szerv 11.5 százalékos évi kama­tot még elfogadhatónak tart, a valóságban az érdekelt nagybankok évi 7 és háromnegyed —8 százalékkal, nyújtanak tárcahitelt. Hason­ló a helyzet a takarékbetéti kamatláb me^ál- Ipitott kamattételnél is. SZITTYA. Kleríeszüfc a behozatali engedélyezési elérést? Prága, november 21. Egyes lapok jelentései szerint az ámbehozatali engedélyezési eljárás kérdése ismét nagyon aktuálissá vált, ameny- nyiben egyre szélesebb körökben nyilvánul meg az az óhaj, hogy a belföldi ipar érdekében újból vezessék be az általános engedélyezési eljárást valamennyi áru behozatalánál, vagy legalább is erősen korlátozzák a luxusára s az oly ára be­hozatalát, amelyből, a belföldön elegendő meny- nyiséget állítanak elő. Udrzeal miniszterelnök a devizakérdés mai állapotára való tekintettel s egyes gyáripari körök kívánságára már hosz- szabb idő előtt Azt a kívánságát juttatta kifeje­zésre, hogy az ipar- és kereskedelemügyi mi­niszter lépjen érintkezésbe az érdekelt ipari kö­rökkel a behozatali engedélyezés kérdésének ujab'b szabályozása céljából. A gyáriparosok országos szövetsége ebben a kérdésben eleinte arra az álláspontra helyezkedett, hogy tekintet­tel Csehszlovákia kiviteli jellegére, nem kívá­natos a behozatali engedélyezési eljárás kiter­jesztése, vagy éppen általánossá tevése, mert ez a rendelkezés retorzióé intézkedéseket ered­ményezhetne oly államok részéről, amelyekbe a csehszlovákiai ipar árat szállít. Újabban azon­ban, különösen a külföldi államok devizaren­delkezései folytán, a helyzet annyira kiélese­dett, hogy ma már a gyáriparosok szövetsége sem zárkózik el a kiviteli engedélyezési eljárás kiterjesztése elől, sőt most maguk a gyáripa­rosok sürgetik a belföldi piac védelmének ezt a módját. A behozatali engedélyezési eljárás ügyével a gazdasági miniszterek tanácsa, de a miniszter- tanács plénuma is ismételten foglalkozott s mérlegelés tárgyává tette a hatálybaléptetendő intézkedéseket. Közben a gyáriparosok szövet­ségének végrehajtóbizottsásra is újabb ülést tar­tott 6 azon a behozatali engedélyezési eljárást újabb megbeszélés tárgyává tette. Ennek ered­ménye az, hogy a gyáriparosok szövetsége tag­jainak jelentős többsége még mindig nem tárttá kívánatosnak a behozatali en íredéi ve zési ©Párás általános 'bevezetését s úgy véli, hogy teljesen elegendő, ha a luxusára behozatalát korlátozza a kormány, ami már valutáris szempontokból is kívánatos. A Prager Tagblatt értesülése szerint, a kor­mány többségének ezek ellenére is az álláspont­ja az, hogy a behozatal kérdésében a kényszer- írazdálkodás bevezetendő. A végleges döntés a jövő hét folyamán várható. Az eddig kiszivár­gott Ihirek szerint — mint azt a Prager Tagblatt jelenti — a behozatali engedélyezési eljárást úgy szabályoznák, hogy az egyes árucsoportok részére külön bizottságokat alakitanának a érá­kon aboh ozat alt engedélyező bizottság mintájá­ra, mely bizottságokban az érdekelt ipari és ke­A gyakorlati gazda jövedelminek biztosi tása. a birtokát bérbeadó sjaz.da talaja •■ermöképesséiorének megőrzése céljából olvassa el Fodor Jenő: J trágyázás elmélete és gyakorlata" o. most megjelent könyvét, melyet n zer' vételkötelezett.sép nélkül ií megküld hete kintós végeit azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Ára 26‘— Ké Cím: Abovce p. Sírkövéé. Szőlő-ojtványok. Riparia portalia alanyra ojtva, 1 és 2 éves a legelterjedtebb csemege- és borfajok mélyen le­szállított áron kaphatók. Ugyanott 100 hl. ujbor. Kérjen árlapot. Geró István szolötelepe Nltra (Zobor.) reekedelmi szervezetek is képviseletet kapná­nak. A behozatalt engedélyező bizottságok egy közös, központi irodának, volnának alárendelve. A januári gabonabehozatal Prága, november 21, A gabon abehozatalt engedélyező bizottság tegnap tartott ülésén a januári gabonabehozatal kérdésével foglal­kozott s a mennyiség kérdésében úgy hatá­rozott, hogy januárban is 6000 vagon búza behozatalát engedélyezi. Az importliszt mennyisége januárban változatlanul 500 va­gon marad. Vitás maradt az a kérdés, hogy a behozatalt milyen arányban engedélyez-, zék. Eddig az volt a gyakorlat, hogy az im­portőr köteles volt igazolni, hogy egy vagon belföldi búzát vásárolt s erre négy vagon külföldi búza behozatalát engedélyezték. A földművelésügyi minisztérium most azt kí­vánja, hogy ezt az arányt a belföldi búza ja­vára változtassák meg. Ezt a kérdést egye­lőre még nem döntötték eh A januári kontingenst egyrészt az egyes országrészek között, másrészt a malomipar és a kereskedelem között ugyanolyan arány­ban osztják meg, mint az novemberben tör­tént. A csehországi malmok egyébként a nekik juttatott kontingensen már meg is osztoztak, ellenben a morvaországi malmok nem tudnak megegyezni s ilyképpen eset­leg a hivataloknak kell majd beavatkozniok. A szlovenszkói malmok ugyancsak meg­egyeztek, mig Ruszinszkóban a kontingenst az ungvári országos hivatal osztja szét. A decemberi kontingensre a kereskedelem­ügyi minisztérium a jövő héten fogja kiadni az engedélyeket. A malomipar azzal a ké­réssel fordult a behozatalt engedélyező bi­zottsághoz, hogy a novemberi és decemberi importkontingenst emeljék föl, a bizottság azonban ezt a kérést elutasította. Ausztria és Csehszlovákia a kliringforga- lomról fog tárgyalni Az éppen elmúlt héten az osztrák és a magyar delegáció tovább tár­gyalt a devizakliring szabályozásáról s ezzel párhuzamosan Ausztria Svájccal is tárgyal erről a kérdésről. Ausztria a legközelebbi na­pokban kezdi meg tárgyalásait a kliringfor- galómról Csehszlovákiával is, majd Jugoszlá­viával, Lengyelországgal, Német- és Olaszor­szággal. Nehézségek csak ott, azokban az esetekben vannak, amelyekben Ausztria ká­rára nagyobb passzívumok mutatkoznak. A kliringrorgalomra vonatkozó tárgyalások so­rán felmerült a magánkliriug megszervezésé­nek a terve is. A la National© párisi életbiztosító intézet, Franciaország vezető biztositó intézete, szlo­venszkói működését megkezdte. Magyarországra nem küldhető postai fize- zetési meghagyás és utánvétele® postai kül­demény. A magyarországi postaügyi igazga­tás közlése alapján a prágai posta ügyi mi­nisztérium most hirdette ki azt, hogy a ma­gyarországi postahivatalok további intézkedé­sig nemi veszik át kézbesítés céljából a Cseh­szlovákiából érkező postai fizetési meghagyá­sokat. Ami az utánvéttel terhelt levél- és cso­magküldeményeket illeti, azokat a magyar­országi posta csak abban az esetben kézbesíti, ha egy címzettől legfeljebb 50 pengőt kell utánvenni és ha a címzett a budapesti Nem­zeti Bank igazolványát mutatja fel, hogy ezt az összeget a külföldre kifizetheti. Az októberi vaskitermelés. Az állami sta­tisztikai hivatal jelentése szerint a csehszlo­vákiai vasművek októberben összesen 99.038 tonna nyersvasat termeltek, vagyis valamivel kevesebbet a szeptemberi eredménynél, ami­kor 99.353 tonnát állítottak elő. Tavaly ok­tóberben 108.543 tonna volt a vastermelés eredménye, tavalyelőtt pedig 141-284 tonna vasat gyártottak. A nyersacéltermelés a szep­temberi 137.703 tonnáról 128.830 tonnára esett vissza. A sertésárak emelkedőben vannak. Arra kell tehát törekedni, hogy állatjainkat minél jobb kondícióban tapsuk és igy hozzuk piac­ra. Hízóinknál a súpmes takarmánnyal való hizlalás miatt elég gyakori a csontlágyulás. Nem tud az állat a (lábán állni, nem mozog s igy nem is értékesíti kellően a takarmányt. Nem használ a korpa-adag leszállítása, niég az sem, ha mészsót adagolunk az állatoknak, hiányzik ugyanis a táplálékból a P-Vitamm, amely a mészsók helyes eloszlását eredmé­nyezi. Keverjen minden állatartó gazda, ha kiherét, lucernát nem adhat kellő mennyi­ségben állatjainak Pekk-et D-Yilamint tartal­mazó takarmányt az állatok eledelébe. Alj.it- fejek szerint 5—10 g a napi adag és már 1 2 hél alatt a sántáit állatok feltűnő jól esznek, gyarapodnak, kevés költséggel, lehet nagy kártól enimefcülni.

Next

/
Thumbnails
Contents