Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-03 / 250. (2767.) szám

4 T>R»:oaT-MAGtAR-HIRLAI» 1931 november 8, kedd. Rodostóban... Megkezdték a rodostói Rákóczi-ház újjáépítését - Össze­omlással fenyegetett az elhanyagolt épület, amelyet tel­jesen kifosztottak Bal Palais Théatre Alhambra Prága Belépiidsj nincs — Elsőrendű mu’ató Szenzációs internac'oná- lis világvárosi program Két zenekar Kit zenekar szigorú takarékossággal biztositea költségveté­se egyensúlyát. Ez józan tanács. De továb azt javasolja, hogy hathavi moratóriumban ál­lapodjék meg a rövidlejárata kölcsönök hitele­zőivel és igyekezzék nagy kiviteli fölösleget el­érni behozatalának csökkentésével és az idegen valuták vételének korlátozásával. De Magyarország külkereskedelmének több, mint felét Ausztriában, Csehszlovákiában és Né­metországban bonyolítja le és ezek az álla­mok ugyanilyen eszközökkel igyekeznek kivi­teli többletüket növelni és behozatalukat csökkenteni. Ez a biztos módja annak, hogy megakadályoz­zák. hogy Magyarország hozzálásson a szüksé­gesnek mondott kiviteli többlethez. Az igazság ott van. hogy ezek a nemzetközi adósságok most már olvan méreteket értek e1 hogy visszafizetésük fölbontással fenyegeti az egész világkereskedelmet. Többé nem lehetsé­ges. hogy egv adós ország sa-’át akcióiával old­ja meg a visszafizetés problémáját. A hitelező államoknak döutetvök kell. hogy hajlandók-e a fizetéseket áru alakjában elfogadni, vagy pedte megengedni, hogy leszállítsák, az adósságokat. Ha minden egyes ország egyoldalúan korlátozza a behozatalt, fokozatosan meg fogiák fojtani a bárminemű forrásból eredő kiviteleket, ami az egész nemzetközi kereskedelem megbénulásá­hoz fog vezetni. Félmillió munkanélküli rohama a newyorhi munkaközvetítők elten Newyork, november 2. Csütörtök reggel nyitották meg Newyork város bármin ebét munkaközvetítő hivatalát a newyorki mun­kanélküliek részére. A munkaközvetitőhiva- taloknak a város ötvenmillió dollárt bocsá­tott rendelkezésükre, hogy városi 'közmun­kák révén alkalmaztatást juttassanak a 800— 900 ezer newyork! munkanélkülinek. A munkaközvetítő hivatalok megnyitása drámai jelenetek között ment végbe, Több mint félmillió rongyos és kiéhezett munkanélküli sorakozott fel a 37 iroda előtt. Legnagyobb részük már az éjszaka folyamán .eljött* úgyhogy amikor reggel megnyitották a közve­títő-irodákat, pánikszerű roham kezdődött a hivatalok ellen, mert mindenki minél előbb munkához akart jutni. Az uccákat teljesen ettorlaszoita a munkanélküliek órási hadse­rege s a rendőrség alig tudta fenntartani a rendet. Igen sokan már nem tudtak bejutni az irodákba és számot kaptak, amellyel másnap újból jelentkezhetnek. Egyelőre csak családos embereket vesznek fel szükségmun­kára. A ötvenmillió dollár valószínűleg két­három hét alatt elfogy. — A magyar püspöki kar köszöneté Klebelsberg volt kultuszminiszternek. Budapestről jelentik: Serédi hercegprímás a magyarországi püspöki kar megbízásából a következő levelet intézte Klebels­berg Kunó volt kultuszminiszterhez: Budapestről székhelyemre visszatérve, kedves kötelességet tel­jesítek, mikor a Nagymédóságu Püspöki Kar meg­bízásából ExceWenciád kegyes tudomására hozha­tom a következőket: Az őszi püspöki konferenciára összegyűlt fő pásztorok megemlékeztek arról a hosz- szu kormányzati tevékenységről, melyet Exee Hon­dád az utolsó évtizedben kifejtett s melynek kere­tében a püspöki kar tagjai kivétel nélkül adandó érintkezésben állottak Excel’enciáddal. Ezen hosszú idő alatt sok uj alkotással! gazdagította Excellenciád a magyar kulturközösséget s az isteni Gondviselés megengedte hogy erősítse azokat az intézményeket is. melyek hivatva vannak közvetíteni a társada­lomnak az Egyház örökké regeneráló erejét. A ma­gyar püspöki kar elismeréssel és mélységes hálá­val adózott Excellenoiád azon kormányzati tényke­déseivel szemben, amelyekkel hosszú miniszteri mű­ködése folyamán Egyházunk javát a mos’oha idők dacára is munkálni méMőztatott, valamint "zok- kal a nemes törekvésekkel szemben, amelyek — bái% sajnos, me gne-m valósulhattak — szintén ugyanazt a magasztos célt kívánták volna szolgálni. Kegyeskedjék mindezekért hálás érzéseinknek és köszönetünknek kifejezését szívesen fogadni. Mikor a Nagyméltóságu Püspöki Kar elismerő köszönetét tolmácsolni szerencsés vagyok, legyen eabad ^eg- ujitanom a ma-cram résziről is őszinte hálámat és köszönetéinet,. amelyről Exee’'Wioiád bucsuzása al­kalmával élőszóval és írásban is bátor voltam biz­tosiban]. Fogadja Excellenoiád kiváló tiszteletem őz!n'd nyilvánítását. Esztergom, 1931 október 25- én. Serédi .Túszt In Ián s. k. biboros-heroegp rimáé, esztergomi érsek." — Matuzsálemek faluja. A Heeeenben Tévő kis német faluról fmminghemről, megállapították a utatirtztíkueok. hogy az ottani lakosok d,leseked- hf-'jií-k u l -gho-szahb élettartamimal. A falunak mindrbvze Ad lakója van és köztük 46 ember él a 75- lk és fs5-ík éltévé között. Valomennyten egészségesek te rendszeresen folytatják foglak- tUttémkat. Budapest, november 2. 1907-ben a magyar kormány megbízásá­ból Möller István dr. műegyetemi tanár, európai nevű műtörténész Törökországba utazott, hogy megnézze, milyen állapotban van a rodostói Rákóczteház. Ezek a rodostói emlékek — a többi magyar házakkal együtt —- elsőrendű műemléknek számítottak min­dig és igy a háború előtti években merült fel a terv, hagy zárán dokihely legyen a fe­jedelem házából. A törökök: szívesen fogad­ták Malter tanárt. A Rákóczi Szövetség kezdeményezésére országos gyűjtést rendeztek. Kiütött a világháború! Ki gondolt volna akkor a rossz állapotban levő rodostói Rá- kóczi-házra? A Márvány-tengeren felvonult a haditengerészet és működni kezdtek a hajóágyaik. A Dardanelláknál ütközeteket kellett megvívni, tengeri csatákat a szoros védelméért .és a szárazföld megtartásáért. Rodostó és vidéke hadszíntér lett: a legvé­resebb görög-török háború itt folyt le, kö­nyörtelen módon. A háború, forradalmas idők nem kötötték meg a kezeket. Sok görög ház lett a tűz martaléka, még többet raboltak ki. Rablás közben nem volt idő arra, hogy különbséget tegyenek ház és ház között: kifosztották II. Rákóczi Ferenc lakóházát is. Mi van a helyén. Törött ablakul, szánal­mas küleejü faluszéli, rozoga kunyhó, olyan nyomorúságos, mint a többi rohadó énitlet Rodostóban. A háború szája és foga jól ösz- szerágta ezt a magyar műemléket. A zivataros idők elmúltával még mindig nem lehetett a Rákóczi-ház restaurálására gondolni, mert Magyarországnak egyéb gondjai voltak, szinte elfelejtették a dolgot. Nemrég azonban már annyira „megöre­gedett" az épület, hogy az ottaniak állapí­tották meg: nem bír ki még egy telet és ha nem támasztják meg a falakat — összedől. A török kormány tudomására hozták ezt, aminek* aztán folytatása is lett A magyar kormány átiratot kapott a török kormány­főt amelyben közük, hogy nem vállalnak felelősséget a rodostói Rákóczi-ház életéért. Sopron, november 2. Noha a magyar törvé­nyek szerint a meghatározott időtartamra szó­ló büntetés maximuma tizenöt év, egy viharos múltú fiatalembert harminckét és félévi fegy- házra Ítéltek és hogy ez a kuriozitás se ma­radjon önmagában, mellékbüntetésként hat­vanöt évi hivatalvesztéssel is sújtották. A va­lóban nem mindennapi helyzetet még különö­sebbé telte, hogy az elítélt mindössze harminc­két éves volt, tehát egy féleszlendővel keve­sebb, mint amennyi büntetést kapott és fele­annyi idős, mint amennyi időre elvesztette a — „hivatalát". De térjünk a tárgyra. A soproni fegyházból ma délelőtt egy sá­padt arcú, nyugtalan szemű, bilincsekbe vert fiatalembert vezettek elő a fegyőrök a királyi Ítélőtábla Zelemka-tanácsa elé. Az elővezetés célja az volt, hogy a tábla a Jaikus Ernőre különböző törvényszékeken, különböző bűn­cselekményekért kirótt büntetéseket egyesít­se, illetve összbüntetést szabjon ki ellene. Ja- kus Ernőről tudni kell, hogy Magyarország egyik leghirhedtebb és legveszedelmesebb betörője, akit a szegedi, debreceni, nyíregyhá­zai, székesfehérvári, győri és balassagyarmati törvényszékek összesen négy ven kétrendbeli betöréses lopásért harminckét és félévi fegy- házra Ítéltek. A vádiratok tanúsága szerint ez a „tehetséges" betörő különböző álneveken két esztendőn keresztül bujkált a hatóságok elől, míg a véletlen folytán a debreceni rend­őrkapitányság egyik legügyesebb rendőrtiszt­je, Mihalovics József dr. rendőrkapitány Deb­recen vásárterén éppen akkor csípte tiilou, amikor egy kabát elemelésével a negyvenharmadik lopást akarta elkövetni. Felhívják & magyarok figyelmét arra, sür­gősen gondoskodjanak a restaurálásról, el­lenkező esetben számolni kell azzal, hogy heteken belül összedőlhet. Möller professzor, aki a magyarországi Mű­emlékek Országos Bizottságának alelnöke is, ismét kijött Törökországba, meglátogatta a há­zat és megdöbbenéssel látta, milyen veszede­lemmel jár — bemenni a házba, mert félő, hogy rászakad az emberre. Azonnal jelentést tett er­ről, mert sürgős volt a munka, miután könnyen romhalmaz várhatta volna a legközelebb! láto­gatót. Möller dr. tanár nemrég hagyta el Törökor­szágot és a restaurálási munkával egy magyar vállalatot, a eztambuli Gridi Papp Imre építész­mérnök építési vállalkozót bízta meg. Otthagyta a terveket, amelyek alapján — az elgondolás után 24 évvel — megkezdődtek a restaurálási munkálatok. A mostani épületet teljesen lebontják, de a fölhasználható részeket hiánytalanul visszahe­lyezik, gondosan ügyelve arra is. hogy minden kődarab ugyanarra a helyre kerüljön. Az egész háznak vasbetonvázas szerkezete lesz. Fölosz- tása: a földszinten kis hallba fog belépni az em­ber, amelyből a múzeumba lehet majd jutni. Még egy szoba és konyha is lesz mögötte. A félemeleten: három szoba, az emeleten pedig r» nagy ebédtő, a réginek pontos másolata. A freskókat is restaurálják. Az újjáépülő ház legszebb szobája a dísz- ebédlő lesz. A költségekből azonban nem futja ki a színes, gipszdiszes-virágos ablakokra, ami­lyenek ezen a Rák.óczi-házon annakidején vol­tak. A diszebédlő legfontosabb tartozékáról Möller dr. professzor társadalmi utón akar gon doskúdni. Nyolc ablakot megszereztek, még öt hiányzik. Egy-egy ablak 100 török lírába, telük 270 pengőbe kerül. Kettőt Moher István dr. fe­dez saját költségén, míg kettőt fia, Möller Ká­roly dr. csináltat. Két ablakot Tahv sztambuii magyar követ fizet, kettőt pedig Gridi Papp Imre, az építés vezetője. A hátralévő öt ablakra úgy akarják megsze­rezni a pénzt, hogy a rodostói Rákóczi-ház ere­deti gerendáiból emléktárgyakat faragnak és társadalmi utón. az emléktárgyak eladásával szerzik meg a hiányzó összeget. Rodostóba. II. Rákóczi Ferenc egykori házá­ba pedig be fog költözni egy múzeumi őr, hogy az ott elhelyezett ereklyékre és az épületre vi­gyázzon. Decemberre meglesznek a munkával. K. K. Jakus Ernőt persze nyomban vallatóra fogták és akkor kiderült, hogy ő volt az, aki mintegy százötven várost és községet járt végig, hogy betörések egész tömegét kövesse el s ő volt az, aki például a debreceni presbitériumot is kifosztotta. Jakus Ernő ellen a körözőleve- lek egész serege vándorolt az országban és a különböző törvényszékek székhelyén működő ügyészségek aggódva várták, mikor sikerül bírái elé állítani a notórius betörőt. Mikor azután Jakus végre kézrekerült, sorba járat­ták vele mindazokat a törvényszékeket, ahol bűnvádi eljárás volt ellene folyamatban s be­ismerő vallomása alapján mindenütt bűnös­nek mondották ka minősített lopások bűntet­tében és a reá kiszabott kisebb-nagyobb bün­tetések végeredményben harminckét és fél­évi íegyházat tettek ki, s hozzájuk járult még hatvanöt esztendei hivatalvesztés is. A királyi Ítélőtábla mai tárgyalásán több mint két óra hosszáig tartott, amíg Both Pé­ter táblabiró felsorolta, illetve ismertette Ja­kus bünlajstromát. Kéler Béla dr főügyész­helyettes a peramyag ismertetése után Jakus Ernő közveszélyes egyéniségére való tekintet­tel súlyos összbüntetés kiszabását kérte. Er­délyi Lajos dr. védő viszont az egyes esetekre utalva, védence elmeállapotának a megvizsgá­lását javasolta, mert szerinte a fiatalember k lep to mániás. — A vádirat szerint — mondotta a védő — védencem vagonszámra lopta a szalámit, zsirt, lisztet, ruhaneműt,, cipőket és egyéb holmik egész tömegét. Az a pénzösszeg, amelyet kü­lönböző bankokból, szövetkezetekből és üzle­tekből lopás utján szerzett, meghaladja a húszezer pengőt. Kérdem most mór, hová lett § rengeteg holmi ét hová lett a vagyon* számba menő pénz? Hiszen amikor Jaikust elfogták, egyetlen fillért sem találtak nála. A királyi ítélőtábla hosszas tanácskozás után egyesítve a különböző törvényszékeken kiszabott büntetéseket, Jakus Ernőt bűnösnek mondotta ki négy* venkétrendbeli lopás bűntettében s ezért öt dologházbiintetésre ítélte és a büntetés legkisebb időtartamát, tiz esztendőben álla>- pitotta meg. Jakusnak tehát még jó magaviselet© esetén is legalább tiz' esztendeig kell dologházban maradnia. Ez a dologházra szóló büntetések történetében épp olyan rekord, mint amilyen rekord volt Jakus teljesítménye a lopások­ban. Az ítélet ellen egyébként a főügyész sulyoisbbitásért, a védő pedig enyhítésért semmíségi panaszt jelentett be a Kúriához. A Zebegény előíti viaduktnál is merény­letei tervezett Matuska . Budapest, november 2. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelen lése.) Matuska a bécsi vizsgálóbíró előtt bevallotta, hogy a robbantásokra szolgáló vascsöveket a buda-< pesti Külső Váci-utón vásárolta, amit Óbu­dán egy csatornában helyezett el. Pontosan lerajzolta a terepet is. Ennek alapján a bu­dapesti rendőrség helyszíni szemlét tartott és megtalálta a nyolc vascsövet, amelynek hossza egyezik a sínek közti távolsággal. Becs, november 2. A vizsgálóbíró Ma tus­kának megengedte, hogy felesége a fogház­ban felkereshesse. Matuska keservesen sirt, mikor meglátta feleségét. A bűnügyről magáról nem beszéltek, csupán anyagi kér­désekről és kislányukról. Bocsánatot kért feleségétől és többször ismételte, hogy gyermekére és feleségére való tekintettel nem lett volna szabad elkövetni tettét, majd arra kérte feleségét és ügyvédjét, hogy mindent kövessenek el, hogy a hatóságok uj novet adjanak az asszonynak és a kis­leánynak. Mikor Ma tuskát visszavezették cellájába, felesége eszméletlenül esett össze. Budapest, november 2. (Budapesti szer­kesztőségünk tel ©fon jelen lése.) Az Eszter­gom közelében lévő Zebegény község csend­őrség© előtt jelentkezett egy vasúti őr, aki közölte, hogy az újságokban közölt Matuska* képekből ráismert arra az alakra, aki a merénylet előtti napokon a Zebegény előtti viadukt közelében settenkedett. Valószínű, hogy Matuska előbb itt akart merényletet elkövetni. Ma megérkezett a rendőrségre a Máv. 50.000 pengős jutalma, amit hír sze­rint már odaítéltek a főkapitányság nyomo­zó osztálya több vezetőjének. Kettős szere’mi dráma egy cseh fauban Pardubitz, november 2. A közeli Steblova köz­ségben kattog szerelmi dráma játszódott le szom­baton délután. Október 29-én az egyik vendég ében megszállott Pisa Ferenc 29 éves zdánici mészáros Havlicek Franciska 21 éves iglaui leánnyal. Két nap múltán, szombaton délután a leány el akart utazni s már öltözködött, hogy még idejekorán elérje a vonatot. Közben felihivatták a vendéglőst is s a számlát kérték. Amikor a vendéglős fölfelé haladt a lép­csőkön, két lövést hallott 6 még mielőtt á lezárt szobához ért volna, elhang­zott a harmadik dörrenés. A vendéglős felnyittatta a szobát, amelyben Havlicek Franciskát holtan, Pisát pedig haldo­kolva találták. Kevéssel rá azonban Pisa is ki­szenvedett. A nyomozás megállapította, hogy a szerelmesek ismeretlen okból közös öngyilkosságra határoztál*' el magukat. Két búcsúlevelet hagytak hátra, amely­ben megírják, hogy „fiatalon és egészségesen" távoznak a halálba. Kérésükre közös sírba temetik őket. Mivel a leány az utolsó pillanatig nyugodtan vi­selkedett, s az elutazásra gondolt, a nyomozó köze­gek valószínűnek veszik, hogy a szerelmesek agyán elhatározták magukat a közös öngyilkos­ságra, de a leány azután más megoldásra gondolt s az utolsó pillanatban a férfi bért vissza az el6Ő tervhez, amelyet akkor már bizonyára a leány beleegyezése nélkül hajtott végre. — A keresztény művészet nemzetközi kiállí­tása. A P. M. H. utazási irodája közli: Novem­berben és decemberben rendkívül érdekes mű­vészeti kiállítás tesz Milánóban. Megnyitják a keresztény művészet nemzetközi kiállítását. A kiállítást.' Federíoo Borromeo bíborosnak, az Ambrosni-egyotem megalapítójának 300 éves évfordulója alkalmából rendezik. A kiállításra, nézve közelebbi fölvilágositást ad és a megte­kintésére egyéni utazásokat aiánl a P. M. H. utazási irodája, Bratislava, Central Pasaiba, Akit 32 és fét évi (egyházra és 65 évi hivatalvesztésre Ítéltek A soproni bíróság összbüntetésül ÍO évi dologháza! szabott ki Magyarország leghirhedtebb betörődére — Jakus Ernő 150 községben járt tanulmányúton és közben 42 betörést követett ei

Next

/
Thumbnails
Contents