Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-03 / 250. (2767.) szám

1931 november 3, kedd. Laval visszaérkezett U] tárgyalások Németország is Franciaország kőzett - Nagy remények — Biarltzi hitelező konferencia Az ui alsóház első ülése London, november 2. Angliában ezen a héten tartják meg e grófeági választásokat, amelyekben a kormány mögé csoportosult pártok újabb erő­feszítéseket tesznek, hogy hatalmukat az egyes gróf­ságok adminisztrációiban megalapozzák. Jól informált körök szerint MacDonaM holnap hozza nyilvánosságra a kibővített kormány listáját. Ebből a listából fog kitűnni, vájjon e uj kormány megmarad-e eddigi programja mellett és a pártokon felül áll-e, vagy pedig a konzervatiy befolyás máris érvényesülni fog. Az uj alsóház holnap tartja első ülését, amelyen a speakereket (az alsóház elnö­keit) megválasztják. A király trón beszédét kedden mondja el a felsőház ünnepélyes megnyitásakor. A magyarországi református zsinat befejezte törvény* hozó munkáját Budapest, november 2. Az 1928-ban meg­alakult negyedik budapesti református or­szágos zsinat csütörtökön ült össze záróciklu­sára, amelyen az első ülésszakokon hozott törvények összefoglalását és egyeztetését vé­gezték el. A magyarországi egyetemes kon­ként székházénak dísztermében ezúttal mint­egy száz zsinati tag jelent meg. A zsinat csü­törtökön Baltazár püspök magasszárnyalásu imájával kezdődött, majd Dókus Ernő fő­gondnok elnök mondott megnyitó beszédet. Dókus egyebek közt rámutatott arra, hogy az egész református közvéleményben a rokon- szén v érzelmét váltotta ki az, hogy a magyar kormányzó Baltazár püspököt az I. osztályú érdemkereszttel tüntette ki, amely kitüntetés elsőizben ért protestáns egyházfejedelmet. A zsinat csütörtökön és pénteken a már el­fogadott törvényeket tárgyalta le harmad­szori, utolsó olvasásban s elhatározták, hogy az igy elkészített törvénykönyvet legfelső jó­váhagyás végett fölirat kíséretében fölterjesz­tik a kormányzóhoz. A bizottsági jelentések tárgyalása során tudomásul vette az országos zsinat a dunán­túli egyházkerület intéző bizottságának azt a határozatát, amely szerint az intézőbizottság siikségesnek tartja a ma­gyar evangéliumi protestantizmus egységes szellemi frontjának irodalmi és tudományos kiépítését, még pedig a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság utján. Tárgyalták a felsőszabolcsi egyházmegyének a tiszántúli egyházkerület által, a zsinat elé terjesztett határozatát, a „történelmi átérté- kelés“ elleni állásfoglalás. ügyében. A zsinat kifejezési adott annak az óhajának, hogy szaíkférfiak készítsenek tudományos munkát az átértékelő irányzattal szemben és ezt a munkálatot tegyék közzé, amint a viszonyok jobbra fordulnak. A zsinat szombaton délelőtt az 1861-es deb­receni zsinat évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartott s ünnepélyes keretek közt fejez­te be öt évvel ezelőtt megkezdett nagy mun­káját. Hamis hír a magyar-orosz kereskedelmi kapcsolatról Budapest, november 2. A Budapesti Hírlap jelenti: Különféle helyekről az a hir terjedt el, mintha a magyar és a szovjet-kormány vagy megbízottaik részéről tárgyalások vol­nának folyamatban olyan akció érdekében, amelynek a két állam között való kereske­delmi összeköttetés a célja. A híreszteléseknek utánajártunk s igy megái lapíthatjuk a kérdésben informált té­nyezőknek azt az egészen egyhangú és hatá­rozott véleményét, hogy ilyen tárgyalások nemcsak folyamaiban nincsenek és nem is voltak, hanem ilyen gondolat sem merült fel illetékes helyeken. Ami annál természete­sebb, mert valóban nehezen lehetne megokol­ni olyan akciót, amely éppen abban az idő­pontban volna hajlandó a szovjettel való ke­reskedésre, amikor a szovjet külkereskedel­me csőd előtt áll. — Magánjelentés a pozsonyi terménytőzs­déről. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: A mai terménytőzsde látogatottsága megle­hetősen élénk volt. Az irányzat nagyon szi­lárd, különösen rozsban. Román rozsot 72.50 koronával jegyezték, belföldi búza jegyzése 133—138 korona. Az árpa üzletfelén volt. A malomtulajdonosok elégedetlenek az engedé­lyezett hatezer vagon külföldi búzából Szlo- venszkóra eső 41 százalékos kvótával és ezért délután három órakor a kereskedelmi és iparkamara helyiségében igen viharos lefo­lyású gyűlést tartottak, amelyen elhatároz­ták, hoígy a kormánynál tiltakozni fognak a 4J százalékos szlovenszkói kvóta ellen. Keresztrejtvényeink megfejtői három na­pig kapnak ingyen szállást ás ellátást Budapest egyik legmodernebbül berendezett szállodájá­ban. Olvassa el vasárnapi számunkban a fölté­teleket! Berlin, november 2. A washingtoni kon­ferencia eredménye után nyilvánvalóvá lett, hogy a német gazdasági krízist csupán a Franciaországgal való közvetlen tárgya­lással lehet eliminálni. Nemcsak a német pénzügyi körök, hanem a többi európai ál­lam gazdasági fórumai is Páristól várják a segítséget és a megváltást. A krízis előjelei ejutottak ugyan Franciaországig és több áldozatot követeltek a francia bankvilág­ban, de a francia köztársaság közgazdasági élete alapjában véve egészséges és fölös­legeivel könnyen megsegítheti a többi európai hatalmat. Az utóbbi napokban a párisi és a berlini kormány máris meg­kezdte a tárgyalásokat és nem valószínűt­len, hogy a franciák a saját érdekükben hajlandók nagyobbarányu engedményeket tenni a német birodalomnak. Laval hétfőn délntán érkezett Párisba. Von Hoesch, Németország párisi nagyköve­te ugyanebben az időben Berlinben tartóz­kodott, hogy Brüningtől részletes instruk­ciót kéfjen a meginduló tárgyalásokra. A helyzetet Párisban optimisztikusan Ítélik meg. A német—francia megegyezés kérdé­se ismét a világpolitika előterébe került s ha a jelenlegi krízisen egyáltalán segíteni lehet, akkor a megoldás egyedül ettől a megegyezéstől várható. Laval holnap-hol- napután megkezdi a tárgyalásokat Hocsch- sel, majd telefonon érintkezésbe lép Brü- ninggel. Ezektől a teljesen modern, telefo­non történő tárgyalásoktól mindenki nagy eredményt vár. Hoesch mindenekelőtt közli Párisban, hogy Németország 1932 február­jában nem fizetheti meg azokat a rövidle- járatu adósságait, amelyekre ősszel mora­tóriumot kapott, de amely moratórium feb­ruárban lejár. Viszont Anglia olyan pénz­ügyi helyzetbe jutott, hogy nem hosszabbít­hatja meg a moratóriumot és Németország­tól á rövidlejáratu kölcsönök azonnali visz- szafizetését kénytelen követelni. Mivel a bi­rodalom nincs abban a helyzetben, hogy fi­zessen, csupán Franciaország segíthet, amennyiben kölcsönt folyásit a birodalom­nak. A februárban esedékessé váló vissza­fizetendő kölcsönök összege körülbelül két­milliárd márka. E rövidlejárata kölcsönök kérdésének elin­tézésén kívül Laval, Hoesch és Brüning a jó- vátételi problémát is letárgyalja. Jólinformált körök szerint az uj, nagy jóvátétel! konferen­cia összehívása csupán idő kérdése. A márka árfolyama az utóbbi napokban Párisban meg­javult s ezt a tőzsdei eredményt a birodalom­ban kedvező előjelnek tekintik. A két hata­lom végre célhoz ért, amennyiben közvetlen tárgyalásokkal tüntetheti el az ellentéteket. Franciaországban Laval amerikai útját nagy győzelemnek tekintik s éppen ezért bizonyos­nak veszik, hogy a párisi kormány hajlandó Németországnak megfelelő engedményeket tenni, mert Washingtonban más oldalon kitü­nően bebiztosította magát. Nem lehetetlen, hogy a küszöbönálló tárgyalások minden te­kintetben, még territoriális kérdésekben is, nagyobb eredménnyel fognak végződni mint bármilyen diplomáciai tárgyalás 1919 óta. Laval tervei Pár is, november 2. Az Ile de Francé fe­délzetéről érkezett hirek szerint Laval Né­metország hitelezőinek konferenciáját de­cemberre akarja összehívni Biarritzba. A kon­ferencián a jóvátételek revíziójáról is szó lesz. Laval visszaérkezése után azonnal érintkezésbe lép Hoesch német nagykövettel és kérni fogja, hegy Németország határozott javaslatot tegyen a Young-szerződésre vo­natkozó moratóriumterveiről. Németország ebben a nyilatkozatban arra kérné hitelezőit, hogy vizsgálják fölül fizetési képességét és ennek megfelelően határozzanak az uj mora­Prága, november 2. Benes német nyelvű félhivatalosa, a Pirager Presse néhány nap előtt idézte a TLmes-nek „Magyarország pénz- ügyei“ cimü cikkét. Az idézett hiányos és tendenciózus volt s csakis oly részt ragadott ki az angol cikkből, amely egymagában kö­zölve a legsötétebb szinben tünteti föl Magyar- ország pénzügyi helyzetét. Módunkban van a TiimesHnek e cikkét alább részletesen közölni: — A fizetésképtelenség tengerében kiizkö- dő nemzetek között, ugylátszik, Magyarorszá­got fenyegeti leginkább a megfulladás veszé­lye. Nagyon örvendetes tehát, hogy a Népszö­vetség pénzügyi bizottságának jelentése sze­rint adósságai, noha súlyosak egy ilyen kis ország számára, mégsem tekinthetők túlságo­saknak. Az adósságszolgáltatást a külkeres­kedelmi mérleg javításával véli teljesít he tő­nek. Magyarország fizetésbeli problémája te­hát ugyanaz, mint ami a legtöbb európai ál­lamé. De különösen súlyos ez a probléma az ő esetében, mert a háború után feldarabolták gazdasági egységét, a szomszéd államok tuti magas vámsorompó­kat állítottak fel és mint földművelő ország újabban súlyosan szenvedett a búzaárak végzetes zuhanásától, aminek ellensúlyozására a magyar kormány magasan a világpiaci árak felett álló gabona­árakat fizetett a termelőknek. Ért a mester­séges segélyt most a Népszövetség tanácsára beszüntetik és a kormány megígérte a vesz­teséggel dolgozó állami üzemek beszüntetését is. A behozatalok további leszállítására van szükség, az idegen valuták forgalmának kor­látozása fenntartandó. A Nemzeti Bank ellen­őrzési jogot nyer a magánbankok tevékeny­sége felett és a hitelmegfagyasztó egyeménye- ket legalább hat hónapra meg kell hosszabbí­tani. Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzete tényleg komoly és a kormány ezért újból elfogadta egy népszövetségi tanácsadó szolgálatait, míg a Nemzeti Bank a Nemzet­közi Fizetségek Bankjától kért tanácsadót. A Népszövetség pénzügyi bizottsága kifejezi azt a reményét, hogy a szomszédokkal kötendő megállapodások enyhíteni fogiák azokat a szenvedéseket, amelvek a külkereskedelem és az idegen valáiták forgalmának korlátozása nyomán járnak. Különös ok van arra, hogy előnyös megegyezést reméljenek Csehszlovákiával. Igen jel lőni ző a két ország közötti viszonyra, hogy a Népszövetség legutóbbi szeptemberi ülésén Apponyi Albert gróf, a magyar dele­gáció vezetője és Benes csehszlovák külügy­tórium kérdéséről. Laval eleve biztosította Németországot, hogy Franciaország a lehető legmesszefcbmenőleg eleget fog tenni a német kívánságoknak. A biarritzi tárgyalásoknak föltétlenül még a lefegyverzési konferencia összeillése előtt be kell fejeződniük. 1 miniszter először folytatott megbeszéléseket Geníven 1923 óta, jóllehet mindkét államférfi évenként többször megjelenik a Népszövetség tanácskozásain. — Noha gyakran volt alkalom a közvetlen közeledésre, a politikai ellentétek mégis meg­akadályozták a hivatalos érintkezést és csak az idén folytatott Apponyi gróf gazdasági megbeszéléseket Benessel. Benes hír szerint megígérte szívélyes közreműködését. —> A pénzügyi bizottság, eltérve az eddigi szokásoktól, a tanács jóváhagyásának bevárása nélkül tette közzé jelentését időveszteség elke­rülése végett. Nem szabad elfelejteni, hogy Ma­gyarország talpra állítása aligha lesz olyan könnyű dolog, mint 1924-ben. amidőn az ország nehézségei elszigetelt jelenségként mutatkoztak és a világpiaci viszonyok megkönnyítették a hosszúlejáratú kölcsön elhelyezését. Most azok az országok, amelyek akkor szi­lárd szárazföldről dobták a mentőövet, ma­guk is a tengerbe estek és nagyon össze kell szedniök minden erejüket, hogy a viz fölött tarthassák magukat. A lap pénzügyi rovata részletesen elemezi a jelentést és megállapítja, hogy Magyarország helyzetét a jelentés nem mu­tatja olyan leverőnek, mint ahogy sokan várták. Az állami kiadások lényeges növelése a legutób­bi években nagyobb lehetőségeket nyújt a meg­takarítások számára. A pénzügyi nehézségeket, e’tekintve az árzuhanástól, főként az okozta, hogy a magánosok túlsók külföldi kölcsönt vet­tek föl az utolsó hat évben. „A nemzetközi adósságéit fölborulással fenyegetik a világkereskedelmet** London, november 2. Sir Walter Layton írja. a Daily News Chronicleban: A népszövetség pénzügyi bizottságának Magyarországról szóló jelentése mutatja, mily messzire terjed ki a gaz­dasági válság. Magyarország 700 millió dollár adósságából 260 millió dollár nemsokára, ese­dékes lesz. A kölcsönök közül nem valamennyit, használták föl bölcs és produktív módon. De az adósságot vissza kell fizetni és a kamat és törlesztés összege évi 50 millióra rúg. Mit te­gyen Magyarország? Újabb kölcsön, még ha. esetleg kapna is ilyet, nem segítene rajta, kivi­teli fölöslege alig jön számításba az adósságok fizetésének céljaira. A bizottság tanácsa nem sokat segít. Azt tanácsolja Magyarországnak, hogy védje meg valutáját a devalvációtól <é* „A népszövetségi bizottság jelentése nem mutatja olyan leverőnek Magyarország helyzetét, mint ahogyan sokan várták" A Times cikke Magyarország pénzügyeiről

Next

/
Thumbnails
Contents