Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-21 / 266. (2783.) szám

Ha: RADIÓMELLÉEnE7 Ko éyf. 266. (2783) szám s SsOlüllBt * 1931 november 21 Előfizetési én évente 300, félévre 150, negyed" évre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K6. A képes mer éklettel havonként 2.50 K£-val több Egyea szám ára 1*20 K£, vasárnap 2*~K£< A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pirtok politikai napilapja felelős szerkesztő FORGACÜ GÉZA FŐSZERKESZTŐ DZÜRÁNYl LÁSZLÓ Szerkesztőség: Prága llM Panská ulice 12. II. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL, Panská ulice 12. Ili emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP. PRA HA Az igazi probléma Néhány héttel ezelőtt a lap belsejében megemlékeztünk a londoni orvoskongresszus- ról, amelynek egyik pontja világszerte nagy szenzációt keltett H. D. Millard londoni egye­temi tanár, az orvoskongresszus elnöke azt az indítványt terjesztette a kongresszus elé, hogy az orvostársadalom mondja ki, olyan esetekben, amikor a beteg meggyógyitására vonatkozó kísérletek teljesen kilátástalanok­nak látszanak, a törvény által előirt formali­tások betartásával az orvosnak meg szabad ölnie betegét. A professzor szerint olyan mértékben növekszik a gyógyíthatatlan bete­gek száma, hogy egyenesen kötelesség erköl­csi és emberi szempontból halálba segíteni azokat, akikre a halál jótétemény. Mondanunk sem kell, hogy mint mindenütt, Londonban is megoszlottak a vélemények, s igy az or­voskongresszus nem is hozott a kérdésben ha­tározatot. A kérdés azonban azóta sem került le a szőnyegről,' különböző országok orvosi és jogi körei szálainak hozzá, míg a pozitív vallások hívei a kérdést egyenesen indlsku- tábilisnak tartják, mert rájuk vonatkozólag legfőbb norma a: No ölj! Úgy hisszük azonban, hogy sokkal aktnál!- wbb probléma volna most a megélni nem tudók, mint a haldoklók szenvedéseinek el­hárítása, Sajnos, a jog és az erkölcs ennek a megoldására is inkompetensnek mutatko­zik. Az élők szenvedése és nyomora mi nd na­gyobb métereteket ölt és ma már ott tartunk, hogy a biblia szavai mindinkább igazolódnak, az emberiség nagy tömegeire vonatkozólag a föld, amelynek paradicsomnak kellene lennie és paradicsom lehelne, ma lacrimarmm valis- szá, könnyeknek völgyévé változott. Nem a tökéletes boldogságra gondolunk, amely csak ideál, éppen ezért a földön el sem érhető és a pozitív vallomások filozófiája szerint csu- ■ pán a tulvilági életben nyerhető el, hanem ! .arra a reális életboldogságra, amely minden í ember számára lehetővé teszi, hogy biztosit-j hassa magának és családijának a napi kényé- ; írét és az éjijeli hajlékot. A nemzetközi munkaügyi hivatal, amely j neve szerint a munka és munkás problémái- j val foglalkozik, és tapasztalatairól pontos j .megfigyeléseket készít, időről-időre jelenté-] seket ad ki. Ezek a jelentések a jövendő kor történetírói számára a mi korunknak ’lázgönbéi lesznek, amelyekből megdöbbentő tragédiákat fognak majd kiolvasni. És ezek a számadatok csupán a regisztrált szenve­dést foglalják magukban; mennyi világszer­te azon nyomorgók szárma, akiknek hangja i nem hallatszik fel de prof ürüli s a munka-; ügyi hivatal Íróasztalaiig. Az emberiség szé­nát ma 1700 millióra becsülik; nem tul­kunk, ha azt mondjuk, hogy ezekből 800 1 millió ember nyomorog, olyan értelemben van nyomorban, hogy nem biztos a holnapja és nincs meg a mindennapi kenyere, meg az éjjeli pihenőhelye, A harmincéves háborút befejező idők kró­nikásai, a tatárjárás utáni korszaknak Ro- gerius mestere olyan megdöbbentő képeket rajzoltak az, emberi nyomorúságról, hogy boldog időkben, amikor mint iskolásgyer­mekek ezeket a sötét lapokat forgattuk, nem hittünk a krónikások szavainak, nem hittük el, hoTv é’íhettek volna Európában nagy néo- törrevek, egész nemzetek, amelyek kényét helyett a fa kérőéből készített masszával táplálkoztak és fák odvaiba, barlangok do­hos üregesbe búról falc meg. Ma azonban a technika és a oiv;l:/ác!ó ragyogó korszakát ól lük, a civilizáló minden eszközével dől,go zik azon, hogy élvezetessé és széppé vará-„ Heves vita Parisban a mandzsuriai kompromisszum körül Kína haHhatattan marad — (sankalszek a frontra utazik? Ma tábornok átvette a kínai csapatok vezetését Paris, november 20. Japán delegátusai teg­nap a késő esti órákban bemutatták Rriand francia külügyminiszternek a hivatalos japán kompromisszumos javaslatot, amelyet időköz­ben a tokiói kormány is elfogadott. Japán a javaslatban arra kéri a népszövetséget, hogy térjen vissza szeptember 30-i döntéséhez, amelyet annak idején valamennyi delegátus a japán és kínai delegációval együtt egyhan­gúan elfogadott. Ebben a döntésben egyetlen feltételt szabtak a japán csapatok visszavonu­lásának; a japán alattvalók életének és va­gyonának biztonságát. E feltételt Kína telje­síthetné, ha legalább efJméletileg elismerné a három legfontosabb mandzsuriai szerződé* ér­vényét, ik vénákkor Japán beleegyezett abba, hogy a népszövetség tanulmányi bizottságot küldjön ki a vitás területre, de e bizottság feladata nemcsak a kiürítési műveletek el­lenőrzése volna, hanem azoknak az intézke­déseknek a foganatosítása is, ameSyek a japán alattvalók életét és vagyonát garantálják, csirájában elfojtják a japánellenes mozgalmat és lehetetlenné teszik a japán áruk bojkott- j ját, valamint a mandzsuriai bandavilág íováb-1 bi kifejOődését. Japán konciliáns magatartása ellenére nem sikerült valamennyi nehézséget kiküszöbölni, mert az utóbbi napokban Kína helyezkedik merev és hajthatatlan álláspontra. Sze dr, kínai delegátus tegnap este kijelentette Rriandnak, hogy Japán k om"romisszumos ía- vaisllata egy hónappal elkésett. Kin a nem akar és nem tud ..a katonai megszállás nyomása alatt cselekedni**. Sze azzal fenyegetőzött, hogy a nyilvános ülésen mindazt elárulja, amit Briand és a tanács tagjai a katonai nyo­más alatt történő tárgyalások leheteíOenségé- röl mondottak, amikor kifejtették, hogy az ilyen tárgyalások összeegyeztethetetlenek a népszövetségi paktummal és a KePog-pak­tummal. Sze végül kijelentette, hogy Kína az Egyesült Államok kormányához folyamo­dik, hogy Washington az 1922-08 szerződés érteim éhe n interveniáljon. Tegnap délután a delegátusok különböző magántárgya,lásokkal! igyekeztek az ellenté­tes álláspontokat kiegyenlíteni. Estig ezt a törekvést nem koronázta siker, de beavatott körök úgy tudják, hogy ma délig, vagy legké­sőbb délutánig mégis létrejön a kompromisz- szum, amely lehetővé teszi a mandzsuriai j kibontakozást, ha időközben újabb hadi tét- j tek, vagy a kínai nép elemi erővel kitörő felH ! zuduiása nem akadályozza meg a békét. t Japán elfinvontu’ás London, november 20. A mandzsuriai konflik­tus kétségtelenül legnagyobb eseménye az az elhatározás volt, amelyet tegnap hozott nyilvá­nosságra Csankaisek, a nankingi kormány elnö­ke. A Kuomintang párt tegnapi titkos gyűlésén a nagy kínai szabadsághős, akit még mindig óriá­si népszerűség övez, beszédet mondott és kijelen­tette, hogy Mandzsúriába megy, ahol átveszi a csapatok megszervezését és a katonai műveletek vezetését Személyének presztízse, összekötteté­sei, a nankingi kormány pénzügyi és katonai támogatása kétségtelenül nagy erőt Jelent és komoly problémák elé állítja a japánokat. Az angol sajtó szerint Csankaisek elhatározásának végzetes következményei lehetnek. A titkos ülé­sen elmondott beszédei a kínai képviselők soha nem látott lelkesedéssel fogadták. A Kuomintang kongresszus valamennnyi résztvevője felemelke­dett helyéről ég percekig tartó tökéletes hallga­tással fejezte ki tiszteletét a nagy elnök sze­mélye Iránt A japán csapatok időközben teljesen megszáll­ták Csicsikar városát és vidékét. A hadművele­tek egyelőre szünetelnek, mert Ma tábornok csapatai szétmorzsolódtak és a japánok meggá­tolják újabb összpontositásukat. A japán lovas­ság és több repülőgépraj megkezdte a kínaiak üldözését. Ma tábornok főhadiszállását Csincsau- ban ütötte fel, de valószinüleg a japán nyomás következtében csakhamar kénytelen lesz ezt a várost kiüríteni. Ma tábornok mai erejével nem állhat többé ellent a japánoknak, 4 viiágtfirténe'em legnagyobb légi akdőfa Mtikden, november 20. Harminc-negyven japán repülő tegnap támadást intézett Ma tábornok hadseregének egy háromezer katonát számláló csoportja ellen, mely Hailunnál, Charbintól 100 mérföldnyire északra gyülekezett A repülőgé­pek az szó legszorosabb értelmében megsemmi­sítették ezt a kis hadsereget Az angol lapok szerint ez a légi támadás volt a világtörténelem első nagy és döntő sikerű repülőgépakciója. Ma főparancsnoksága Tokió, november 20. Nankingi jelentés szerint a kinai kormány közölte, hogy a mandzsuriai haderő főparancsnokává Ma tábornokot nevezik ki. Az ő feladata, hogy az ország egyes vidé­kein szétszórt csapattesteket összpontosítsa és a japánok ellen vezesse. Grandi búcsúszavai az újságírókhoz Az amerikai ut eredményei — A kommüniké — Jobb JSvü" Washington, november 20. Stiiuson ame­rikai államtiíikáir és Grandi olasz külügy­miniszter tegnap közös kommünikét átlőtt ki amerikai munkájuk eredményéről. A kommüniké megái lapítja, hogy az egyéves fegyverkezési moratórium kérdésében mu­tatkozó egyetértést a nemzetközi leíegyver- zési konferencia kedvező előjelének lehet tekinteni. A tengeri főhatalimak között el­ért eredményeket a kommüniké szerint könnyű lesz általános szerződésisé váltom tatni. A kommüniké felolvasása után Stíluson az amerikai kormány szívélyes köszönetét tolmácsolta Grandinak, majd Grandi vála­szában ugyanilyen szívélyesen közölte, hogy rádiótelefon utján éppen most fejezte ki kö­szönetét Ho evednek és Mussolinin ek„ Az ujságirck előtt az olasz külügyminiszter ki­jelentette, hogy tanulni jött Amerikába és valóban nemcsak az amerikai vendégszere­tetet ismerte meg, hanem a nép szellemi kvalitásait is. örül annak, hogy Hoover nagyszerű jellemét megismerhette. Egyéb­ként is hivő annak a modern diplomáciá­nak, amelyet elsősorban Amerika lansziroz. Grandi ezután köszönetét mondott az újság­íróknak és arra kórt© őkét, hogy külön- külön mindegyiknek a kezét megszoríthas­sa, mert nem lehetetlen, hogy maholnap ő is kollegájuk lesz, Végül hangsúlyozta, hogy ha a népek egyforma szellemtől áthatva be­csületesen és észszerűen fognak cselekedni, akkor a gazdasági nyomorból velő kibonta­kozás gyorsabban jön cl, mint bárki gon­dolná. xsolja ezt a rövid földi életet, mégiie.., Mégis újból nagy néptöm'ege-k állanak a pusztulás és az étben veszés küszöbén és se­gítség sehonnan sem mutatkozik. Ez az emberiség igazi problémája, ame­lyet nem sikerül addig megoldani, amíg nem | jutnak rá, hogy lényegében semmi más,' mint erkölcsi kérdés. Amig az erkölcsi fel-1 fogás a sacro egoismo álláspontján van, migi csupán arra gondol az ember, hogy önmagán,' saját nemzetén, saját érdekkörén segítsen és másnak vergődése, pusztulása nem okoz gon-| dókat neki, sót talán másnak pusztulása árán keresi a saját javát, addig semmiféle intéz­kedés javulást nem hozhat. Szerencsére-azon­ban már előrehaladt az a felfogás, hogy a sacro egoismo veszedelmes erkölcsi norma, mert mások pusztu’ása végeredményben ön­magunk pusztulását idézi elő s ma már meg­van a hajlandóság az emberi szolidaritásra. Tervek röpködnek a levegőben, lázasan dol­gozik az államférfiak masinériája, perma­nens tanácskozások folynak és kezdenek ter­minusokkal is operálni, a leszerelési konfe­reneiában látják azt a nagy fordulópontot, amely talán változást hoz a kétségbeejtő hely­zetben. Annyi azonban bizonyos, hogy szent elha­tározás, önfe'áldozás, áldozati készség, • le­mondás és az igazi békülékenység szelleme nélkül a leszerelési konferencia nem sike­rülhet. Annak meghiúsulása esetén viszont a kultúra végzetes katasztrófája következik be. Az államok sorsát intézőkre most végzetes felelősség súlya nehezedik: a történelem ité- 1 őszéke elé .kell állaniok.

Next

/
Thumbnails
Contents