Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)
1931-11-21 / 266. (2783.) szám
Ha: RADIÓMELLÉEnE7 Ko éyf. 266. (2783) szám s SsOlüllBt * 1931 november 21 Előfizetési én évente 300, félévre 150, negyed" évre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K6. A képes mer éklettel havonként 2.50 K£-val több Egyea szám ára 1*20 K£, vasárnap 2*~K£< A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pirtok politikai napilapja felelős szerkesztő FORGACÜ GÉZA FŐSZERKESZTŐ DZÜRÁNYl LÁSZLÓ Szerkesztőség: Prága llM Panská ulice 12. II. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL, Panská ulice 12. Ili emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP. PRA HA Az igazi probléma Néhány héttel ezelőtt a lap belsejében megemlékeztünk a londoni orvoskongresszus- ról, amelynek egyik pontja világszerte nagy szenzációt keltett H. D. Millard londoni egyetemi tanár, az orvoskongresszus elnöke azt az indítványt terjesztette a kongresszus elé, hogy az orvostársadalom mondja ki, olyan esetekben, amikor a beteg meggyógyitására vonatkozó kísérletek teljesen kilátástalanoknak látszanak, a törvény által előirt formalitások betartásával az orvosnak meg szabad ölnie betegét. A professzor szerint olyan mértékben növekszik a gyógyíthatatlan betegek száma, hogy egyenesen kötelesség erkölcsi és emberi szempontból halálba segíteni azokat, akikre a halál jótétemény. Mondanunk sem kell, hogy mint mindenütt, Londonban is megoszlottak a vélemények, s igy az orvoskongresszus nem is hozott a kérdésben határozatot. A kérdés azonban azóta sem került le a szőnyegről,' különböző országok orvosi és jogi körei szálainak hozzá, míg a pozitív vallások hívei a kérdést egyenesen indlsku- tábilisnak tartják, mert rájuk vonatkozólag legfőbb norma a: No ölj! Úgy hisszük azonban, hogy sokkal aktnál!- wbb probléma volna most a megélni nem tudók, mint a haldoklók szenvedéseinek elhárítása, Sajnos, a jog és az erkölcs ennek a megoldására is inkompetensnek mutatkozik. Az élők szenvedése és nyomora mi nd nagyobb métereteket ölt és ma már ott tartunk, hogy a biblia szavai mindinkább igazolódnak, az emberiség nagy tömegeire vonatkozólag a föld, amelynek paradicsomnak kellene lennie és paradicsom lehelne, ma lacrimarmm valis- szá, könnyeknek völgyévé változott. Nem a tökéletes boldogságra gondolunk, amely csak ideál, éppen ezért a földön el sem érhető és a pozitív vallomások filozófiája szerint csu- ■ pán a tulvilági életben nyerhető el, hanem ! .arra a reális életboldogságra, amely minden í ember számára lehetővé teszi, hogy biztosit-j hassa magának és családijának a napi kényé- ; írét és az éjijeli hajlékot. A nemzetközi munkaügyi hivatal, amely j neve szerint a munka és munkás problémái- j val foglalkozik, és tapasztalatairól pontos j .megfigyeléseket készít, időről-időre jelenté-] seket ad ki. Ezek a jelentések a jövendő kor történetírói számára a mi korunknak ’lázgönbéi lesznek, amelyekből megdöbbentő tragédiákat fognak majd kiolvasni. És ezek a számadatok csupán a regisztrált szenvedést foglalják magukban; mennyi világszerte azon nyomorgók szárma, akiknek hangja i nem hallatszik fel de prof ürüli s a munka-; ügyi hivatal Íróasztalaiig. Az emberiség szénát ma 1700 millióra becsülik; nem tulkunk, ha azt mondjuk, hogy ezekből 800 1 millió ember nyomorog, olyan értelemben van nyomorban, hogy nem biztos a holnapja és nincs meg a mindennapi kenyere, meg az éjjeli pihenőhelye, A harmincéves háborút befejező idők krónikásai, a tatárjárás utáni korszaknak Ro- gerius mestere olyan megdöbbentő képeket rajzoltak az, emberi nyomorúságról, hogy boldog időkben, amikor mint iskolásgyermekek ezeket a sötét lapokat forgattuk, nem hittünk a krónikások szavainak, nem hittük el, hoTv é’íhettek volna Európában nagy néo- törrevek, egész nemzetek, amelyek kényét helyett a fa kérőéből készített masszával táplálkoztak és fák odvaiba, barlangok dohos üregesbe búról falc meg. Ma azonban a technika és a oiv;l:/ác!ó ragyogó korszakát ól lük, a civilizáló minden eszközével dől,go zik azon, hogy élvezetessé és széppé vará-„ Heves vita Parisban a mandzsuriai kompromisszum körül Kína haHhatattan marad — (sankalszek a frontra utazik? Ma tábornok átvette a kínai csapatok vezetését Paris, november 20. Japán delegátusai tegnap a késő esti órákban bemutatták Rriand francia külügyminiszternek a hivatalos japán kompromisszumos javaslatot, amelyet időközben a tokiói kormány is elfogadott. Japán a javaslatban arra kéri a népszövetséget, hogy térjen vissza szeptember 30-i döntéséhez, amelyet annak idején valamennyi delegátus a japán és kínai delegációval együtt egyhangúan elfogadott. Ebben a döntésben egyetlen feltételt szabtak a japán csapatok visszavonulásának; a japán alattvalók életének és vagyonának biztonságát. E feltételt Kína teljesíthetné, ha legalább efJméletileg elismerné a három legfontosabb mandzsuriai szerződé* érvényét, ik vénákkor Japán beleegyezett abba, hogy a népszövetség tanulmányi bizottságot küldjön ki a vitás területre, de e bizottság feladata nemcsak a kiürítési műveletek ellenőrzése volna, hanem azoknak az intézkedéseknek a foganatosítása is, ameSyek a japán alattvalók életét és vagyonát garantálják, csirájában elfojtják a japánellenes mozgalmat és lehetetlenné teszik a japán áruk bojkott- j ját, valamint a mandzsuriai bandavilág íováb-1 bi kifejOődését. Japán konciliáns magatartása ellenére nem sikerült valamennyi nehézséget kiküszöbölni, mert az utóbbi napokban Kína helyezkedik merev és hajthatatlan álláspontra. Sze dr, kínai delegátus tegnap este kijelentette Rriandnak, hogy Japán k om"romisszumos ía- vaisllata egy hónappal elkésett. Kin a nem akar és nem tud ..a katonai megszállás nyomása alatt cselekedni**. Sze azzal fenyegetőzött, hogy a nyilvános ülésen mindazt elárulja, amit Briand és a tanács tagjai a katonai nyomás alatt történő tárgyalások leheteíOenségé- röl mondottak, amikor kifejtették, hogy az ilyen tárgyalások összeegyeztethetetlenek a népszövetségi paktummal és a KePog-paktummal. Sze végül kijelentette, hogy Kína az Egyesült Államok kormányához folyamodik, hogy Washington az 1922-08 szerződés érteim éhe n interveniáljon. Tegnap délután a delegátusok különböző magántárgya,lásokkal! igyekeztek az ellentétes álláspontokat kiegyenlíteni. Estig ezt a törekvést nem koronázta siker, de beavatott körök úgy tudják, hogy ma délig, vagy legkésőbb délutánig mégis létrejön a kompromisz- szum, amely lehetővé teszi a mandzsuriai j kibontakozást, ha időközben újabb hadi tét- j tek, vagy a kínai nép elemi erővel kitörő felH ! zuduiása nem akadályozza meg a békét. t Japán elfinvontu’ás London, november 20. A mandzsuriai konfliktus kétségtelenül legnagyobb eseménye az az elhatározás volt, amelyet tegnap hozott nyilvánosságra Csankaisek, a nankingi kormány elnöke. A Kuomintang párt tegnapi titkos gyűlésén a nagy kínai szabadsághős, akit még mindig óriási népszerűség övez, beszédet mondott és kijelentette, hogy Mandzsúriába megy, ahol átveszi a csapatok megszervezését és a katonai műveletek vezetését Személyének presztízse, összeköttetései, a nankingi kormány pénzügyi és katonai támogatása kétségtelenül nagy erőt Jelent és komoly problémák elé állítja a japánokat. Az angol sajtó szerint Csankaisek elhatározásának végzetes következményei lehetnek. A titkos ülésen elmondott beszédei a kínai képviselők soha nem látott lelkesedéssel fogadták. A Kuomintang kongresszus valamennnyi résztvevője felemelkedett helyéről ég percekig tartó tökéletes hallgatással fejezte ki tiszteletét a nagy elnök személye Iránt A japán csapatok időközben teljesen megszállták Csicsikar városát és vidékét. A hadműveletek egyelőre szünetelnek, mert Ma tábornok csapatai szétmorzsolódtak és a japánok meggátolják újabb összpontositásukat. A japán lovasság és több repülőgépraj megkezdte a kínaiak üldözését. Ma tábornok főhadiszállását Csincsau- ban ütötte fel, de valószinüleg a japán nyomás következtében csakhamar kénytelen lesz ezt a várost kiüríteni. Ma tábornok mai erejével nem állhat többé ellent a japánoknak, 4 viiágtfirténe'em legnagyobb légi akdőfa Mtikden, november 20. Harminc-negyven japán repülő tegnap támadást intézett Ma tábornok hadseregének egy háromezer katonát számláló csoportja ellen, mely Hailunnál, Charbintól 100 mérföldnyire északra gyülekezett A repülőgépek az szó legszorosabb értelmében megsemmisítették ezt a kis hadsereget Az angol lapok szerint ez a légi támadás volt a világtörténelem első nagy és döntő sikerű repülőgépakciója. Ma főparancsnoksága Tokió, november 20. Nankingi jelentés szerint a kinai kormány közölte, hogy a mandzsuriai haderő főparancsnokává Ma tábornokot nevezik ki. Az ő feladata, hogy az ország egyes vidékein szétszórt csapattesteket összpontosítsa és a japánok ellen vezesse. Grandi búcsúszavai az újságírókhoz Az amerikai ut eredményei — A kommüniké — Jobb JSvü" Washington, november 20. Stiiuson amerikai államtiíikáir és Grandi olasz külügyminiszter tegnap közös kommünikét átlőtt ki amerikai munkájuk eredményéről. A kommüniké megái lapítja, hogy az egyéves fegyverkezési moratórium kérdésében mutatkozó egyetértést a nemzetközi leíegyver- zési konferencia kedvező előjelének lehet tekinteni. A tengeri főhatalimak között elért eredményeket a kommüniké szerint könnyű lesz általános szerződésisé váltom tatni. A kommüniké felolvasása után Stíluson az amerikai kormány szívélyes köszönetét tolmácsolta Grandinak, majd Grandi válaszában ugyanilyen szívélyesen közölte, hogy rádiótelefon utján éppen most fejezte ki köszönetét Ho evednek és Mussolinin ek„ Az ujságirck előtt az olasz külügyminiszter kijelentette, hogy tanulni jött Amerikába és valóban nemcsak az amerikai vendégszeretetet ismerte meg, hanem a nép szellemi kvalitásait is. örül annak, hogy Hoover nagyszerű jellemét megismerhette. Egyébként is hivő annak a modern diplomáciának, amelyet elsősorban Amerika lansziroz. Grandi ezután köszönetét mondott az újságíróknak és arra kórt© őkét, hogy külön- külön mindegyiknek a kezét megszoríthassa, mert nem lehetetlen, hogy maholnap ő is kollegájuk lesz, Végül hangsúlyozta, hogy ha a népek egyforma szellemtől áthatva becsületesen és észszerűen fognak cselekedni, akkor a gazdasági nyomorból velő kibontakozás gyorsabban jön cl, mint bárki gondolná. xsolja ezt a rövid földi életet, mégiie.., Mégis újból nagy néptöm'ege-k állanak a pusztulás és az étben veszés küszöbén és segítség sehonnan sem mutatkozik. Ez az emberiség igazi problémája, amelyet nem sikerül addig megoldani, amíg nem | jutnak rá, hogy lényegében semmi más,' mint erkölcsi kérdés. Amig az erkölcsi fel-1 fogás a sacro egoismo álláspontján van, migi csupán arra gondol az ember, hogy önmagán,' saját nemzetén, saját érdekkörén segítsen és másnak vergődése, pusztulása nem okoz gon-| dókat neki, sót talán másnak pusztulása árán keresi a saját javát, addig semmiféle intézkedés javulást nem hozhat. Szerencsére-azonban már előrehaladt az a felfogás, hogy a sacro egoismo veszedelmes erkölcsi norma, mert mások pusztu’ása végeredményben önmagunk pusztulását idézi elő s ma már megvan a hajlandóság az emberi szolidaritásra. Tervek röpködnek a levegőben, lázasan dolgozik az államférfiak masinériája, permanens tanácskozások folynak és kezdenek terminusokkal is operálni, a leszerelési konfereneiában látják azt a nagy fordulópontot, amely talán változást hoz a kétségbeejtő helyzetben. Annyi azonban bizonyos, hogy szent elhatározás, önfe'áldozás, áldozati készség, • lemondás és az igazi békülékenység szelleme nélkül a leszerelési konferencia nem sikerülhet. Annak meghiúsulása esetén viszont a kultúra végzetes katasztrófája következik be. Az államok sorsát intézőkre most végzetes felelősség súlya nehezedik: a történelem ité- 1 őszéke elé .kell állaniok.
