Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)
1931-11-03 / 250. (2767.) szám
2 ^T^<MMA<AaRHIRIiAI> 1931 november 3, kedd. ?#r@I«-fe©fgár*g#r@g blokls Olaszország és a Szovjetunió támogatásával? Nagy riadalma! keltett az antant és a kisantant diplomáciai kdreiben a bolgár miniszterelnök angorai útja Akcióbízotlságokat választolt a keresztényszocialista párt pozsonyi szervezete Pozsony, november 2. Az országos keresztény szocialista párt pozsonyi helyi pártvezetősége szombaton ülést tartott, amelyen a pártvezetőség tagjai majdnem teljes számmal jelentek meg. Az ülésen először Érben Alajos német titkár beszámolt a német női osztály megalakulásáról, ami nagy érdeklődés mellett október 27-én ment végbe. Kárpáty Béla dr. titkár pedig a szakszervezeti ifjúság két műkedvelő előadásának teljes sikerét ismertette. A pár [vezetőség a szakszervezeti ifjúságnak szép és önzetlen kulturális munkájáért köszönetét szavazott. Az elnöklő Jabhniczky János dr. nemzetgyűlési képviselő ezután az elnökségnek a különböző bizottságok megalakítsam vonatkozó javaslatait terjesztette elő. így javasolta, hogy állandósítsa a pártvezetőség a választásokon bevált propaganda bizottságot, továbbá létesítsen kulturális, munkaalkalmakat keres6, vigalmi, zenekari és fegyelmi bizottságot. Indítványára megalakították a bizottságokat, amelyek vezetőiül a társelnököket és alelnö- öket választották meg. Behatóan foglalkozott a helyi pártvezetőség a 'Szent Erzsébet^ilnnep rendezésével. Az emlékünnepet november 15-én, vasárnap rendezik és a rendezésben résztvesz a helyi párt- vezetőség minden tagja. Az ünnep a Szt. Erzsébet templomban d. u. 2 órakor litániával fog kezdődni és a székesegyházban folytatódik, ahová körmenetben vonulnak el a résztvevők. A részietek megállapítása végett a helyi pártvezetőség november 3-án, kedden este 7 órakor külön ülést tart. Végül a Pozsonyban észlelhető nagy munkanélküliség és nyomor enyhítésével kapcsolatban megindult mozgalmaival ismertette Aixinger László dr. főtitkár. A kérdéshez hozzászólott FörHer Viktor dr. polgármesterhelyettes, aki beszámolt a városházán tett intézkedésekről. Rozinay Gyula, Gálffy István, Senger Alajos, Szloboda Ferenc, Preisak Ferenc és még többen az inségakció részleteire nézve tettek javaslatokat A pártvezetőség elhatározta, hogy legnagyobb gondja lesz ennek a kérdésnek figyelemmel kisérése és maga is résztvesz a megindult mozgalmakban. — Leleplezték a kommunisták magyarországi nyomtatványraktárát. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Budapestet és környékét a legutóbbi napokban kommunista röpiratokkal árasztották el. A rendőrség kiderítette, hogy a röpiralok Mázi József sashalmi lakostól származnak, aki bevallotta, hogy a nyomtatványokat egy gyümölcsösládában Becsből kapta, megbízóinak nevét azonban nem volt hajlandó elárulni A nyomozás megállapította, hogy Mázi lakása volt a kommunisták magyarországi nyomtatványraktára. Prága, november 2. A Vecer jelenti Szófiából: Musanov miniszterelnök elfogadta a török kormány meghívását egy angorai látogatóéra, mivel azonban ezt a meghívást egyidejűleg tették közzé Ismét pasa római és moszkvai látogatásának hírével, ez az an- tantdiplomácia körében élénk izgalmat keltett, mert ezek a körök a dolog mögött egy uj politikai irányt sejtettek, melynek egy bolgdr-török-görög megegyezés, sőt egy nagy bolgár-török bl'okk létrehozása lenne a célja, amely egyik oldalon a fasiszta Hátidra, másik oldalon Szovjeboroszopszágra támaszkodna. Az antant-diplomácia képviselőinek többsége, nevezetesen a francia, angol és jugoszláv követek ebben az ügyben meglátogatták Musanov miniszterelnököt, az azonban határozottan kijelentette, hogy a bolgár kormány azon törekvésében, mellyel valamennyi szomszéd állammal megegyezésre törekszik, semmiféle irányváltozás nem történt s hangsúlyozta, hogy csupán udvariassági látogatásról van szó, mellyel a bolgár kormány viszonozni akarja Kushdi bej török külügyminiszter tavaszi látogatását. Azonban a diplomáciai köPrága, november 2. Udrzsal miniszterelnök beszéde a kivételes intézkedések kérdéséről még jobban el mérgesítet te a szociáldemokraták és agráriusok közötti viszonyt. A kulisszák mögött ugyan most arra törekszenek, hogy ezt a kellemetlen ügyet valahogy elsimítsák és félhivatalos helyen már azt állítják, hogy a parlamenti sajtóiroda nem adta vissza Mién Udrzsal beszédét. De nemcsak ez neheziti meg a koalíció munkáját, hanem az is, hogy az agráriusok állást foglalnak a pénzügyminiszter fölbatalmazási törvényei ellen. Zadi- na dr. agrárpárti képviselő a Venkovban irt cikkében helyteleníti azt a felhatalmazási törvényt,, amellyel a pénzügyminiszter 300 millió korona kölcsönt vehet fel a munrök e fölvilágositás dacára is nagy jelentőséget tulajdonítanak Musarov miniszterelnök angorai utjának, amely december elején fog megtörténni, Bushdi bej és Ismét p®*a kísérletet fog tenni a Bulgária és Görögország közti közvetítésre, mellyel likvidálnák a két állam eddig el nem intézett vitás kérdéseit. Mivel azonban ezek a görög-bolgár vitás kérdések igen nagy kört Ölelnek föl, nem hihető, hogy már most sor kerülhessen a három állam csoportusálására, ami viszont lehetővé tenné Törökországnak a népszövetségbe való belépését azzal a követeléssel, hogy a blokk a népszövetség tanácsában képviseletet kapjon a nem állandó tagok közt olyan váltakozással, ahogy azt a kisantant államai élvezik. Egyébként ez a hármas szövetség nem járna komplikációk nélkül, ha Jugoszlávia elleni éllel bírna, mert — mint ismeretes — a bolgár kormány most jobban törekszik jugoszláv szomszédjával való megegyezésre, mint bármikor. Ami azt a nézetet illeti, hogy Bulgária egyrészt Itáliára, másrészt SzovjeOroszországra akarna támaszkodni, a bolgár politi- tilvai körök azt nyilvánítják, hogy ezek csak nézetek, melyeket nem lehet komolyan venni. kanélküli segélyre. Ezzel a megoldással sem formális, sem tárgyi okiból nem lehet egyetérteni s különben is a munkanélkülikérdés ilyen megoldása tuldrágá/ t'V :!■;>. A brünni Svoboda-ban Mártíia-Nejézóhléb agrárius képviselő az építkezési mozgalom támogatására irányuló 600 millióról ir. Többek között azt állítja, hogy a népjóléti miniszternek a genfi rendszer számára nem kellett volna újabb 300 millió koronát kérnie, mert hiszen ezt a rendkívüli költségvetésébe vette fel s igy ezzel az összeggel illuzóriiussá telte leépített költségvetésének számadatait. Az államférfiak állandóan takarék osságra figyelmeztetnek bennünket, azonban Be- ehyne ur minisztériuma, amely teljesen ílCXiL fertőtleníti $ felüdíti a szádat, tisztán és épségben tartja fogaidat* fölösleges, több mint 300 millió koronába ikerül. Jóllehet a minisztérium likvidálását már régen megszavazták, mégsem szüntetik be. Az államnak nincsen pénze s mégsem engedélyezik 150 újabb szeszfőzdének a fölállítását, jóllehet ezzel rengeteg pénzt biztosítanának az államnak. Különben is a dohány, cukor és szeszadó meg a forgalmi adó tartja fenn túlnyomórészt az államot (6 milliárd ot jövedelmez s az egész költségvetés 9 milliárdos.) A kormány ezek szerint igen nehéz feladatok előtt áll, mert a szocialista és agrárius érdekek egymással ismét éles ellentétbe kerültek s csak nagyon nehezen fog sikerülni megegyezést létesíteni. A miniszterek e héten állandóan tanácskozni fognak és újabb törléseket akarnak eszközölni az állami költségvetésben s emellett újabb bevételi forrásokat is keres a pénzügyi kormányzat. Elsősorban adóemelésekről lesz szó. A legük,íuálisabb tetrr a jövedelmi adóhoz kétszázalékos pó tad ónak a bevezetése, amelytől líiO millió korona bevételt vár a kormány. A gyufaadó emeléséből 30 millió koronát remélnek. Valószínűleg ebben a két kérdésben előbb fog dönteni a kormány, mint a kávé vámjának és a dohány.nemüek árának emelése felől. Ez utóbbi terv ellen a szocialisták és a cseh néppártiak is állást foglalnak. E héten a benzin törvényjavaslat is a tárgyalások napirendjére kerül s itt a szocialisták és az agráriusok között szintén komoly ösz- szetüzés várható. A szocialisták ugyanis attól tartanak, hogy a benzin keverés következtében a burgonya ára emelkedni fog, miért is ezt megelőzően követelik a szesz- gazdálkodásnak a rendezéséi, azaz az uj szesztönvényt. A lakóvédelmi kérdést ismét csalk ideiglenesen fogják rendezni, miután a népjóléti minisztérium a nagy novellaja- vaslatát még a mai napig sem nyújtotta be a kormánynak. A gazdasági miniszterek kollégiuma e héten minden nap ülésezni fog s beható tanulmány tárgyává fogja tenni a válság megoldására vonatkozólag az egyes iparágaktól nyert anyagól A minisztertanácsot csütörtökre hívták egybe. Ismét Mélesedetf . az agrárpárt és a szociáldemokraták koalíciós harca Az agrárpárt a 300 milliós munkanélküli segélyt, a szocialisták az agrárok szesz-javaslatát opponálják. — de az adóemelésben megegyezlek ü PIONEERiK irta: mm grey ronSüotla.* Sío§őrsjsi€ Kéz Lola (52) Wells csöndesen feküdt. Kék szemeiben csendes mosolygás ült, szomorú mosolygás. Nem felelt, nem mozdult. — Sápadbarc egyék és igyék — mondta a főnök, eléje téve a búst. — Milyen szép hely ez — mondta NeM. körülnézve, amint valamennyien enni kezdtek. - Micsoda gyönyörű aranyszínű virágok ... és ez a barna, bársonyos moha..- Ez a folyondárral befuttatott szikla... Ni, valaki már táborozott ezen a helyen... Milyen szép kis tűzhely! — Nekem ismerős valamiképpen ez a sötét forrás, mellette a mély kis tó és ezek a fák..— A Kedves FoTrás tisztása — mondta W i ngenuud csöndesen. — Igen!kiáltotta izgatottan Nell. — Itt volt Girty tábora... Csakhogy akkor holdvilág volt... Itt mentett me,g Wetzel engem* — Igazad van, Nell — mondta Jim. — Milyen különös, hogy idekerültünk vissza! Különös volt, csakugyan. S ha tudták volna, milyen titok rejtőzik a tó mély vizében!... — Induljunk, báoslkám! — kiáltotta. Nell, a földön fekvő misszionárius fölé hajolva. — Nem szabad lustálkodnunk! Wells mozdulatlanul feküdt tovább, csak felmosolygott reá bágyadtan. — Csák nem vagy beteg, báosiikám? — kiáltott fel ijedten Nell, aki. most vette észre, mennyire elváltozott az öregember arca — Nem, drágáim, nem vágyok beteg. Nem fáj semmim. Csak meg fogok halni — mondta ugyanazzal a különös, bágyadt, mosolygással. r- Oh, Intenem! —. airt Nell térdre eaye. j V — Nem szabad elveszítenie a bátorságát, mr. Wells — mondta Jim föléje hajolva. — Kifáradt, de majd pihen az erődben. — Hiába akarsz vigasztalni, fiaim, Jim, Nell, itt nincs segítség. Sohasem voltam erős, de most ez a rettenetesség, amit át kellett élnem, érzem, hogy megöli. Tegyétek csak a kezeteket a szivemre. ■. érzitek, milyen gyönge? Teljesedjék az Ur akarata. Munkámat bevégeztem. Csak azt sajnálom, hogy benneteket is idehoztalak. Nell, erre a véres tföldre. Nem tudtam, hová megyünk. Oh, ha ltudnám, hogy békés, boldog otthon vár reád valahol... Nell könnyezve, szótlanul térdelt melletteSzinte el kábította ez az újabb csapás. Jim a másik oldalon ereszkedett térdre lassan. Fogta az öreg misszionárius kezét. Soká, soká csend volt. — Menni kell — szólalt az indián. Nell szótlanul mutatott az öreg emberre és Jim suttogva mondta: — Haldoklik! — Menjetek! — mondta Wells. — Hagyjatok itt engem. Veszedelemben vagytok meneküljetek... — Nem hagyjuk itt! — kiáltotta Jim. — Nem, nem, nem! — zokogta Nell is, megcsókolva az öreg pap verejtékes homlokát. — Nell! — suttogta most Wells könnyes szemmel. — Nem adhatnálak össze benneteket, itt, most, mindjárt?-.. Jim elmodta nőkéin, hogy szeret. Boldogabban halnék meg, ha tudnám, hogy van férjed, aki a gondodat viselje. Nell még most le elpirult erre a gondolatra. Jim odahajolt hozzá. — Akarsz a feleségem lenni. Nell. A lány lehajtott fejjel nyújtotta oda neki kezét a haldokló fölött. Egymásra néztek azután hosszan..-, könnyes volt a szemük s csak fátyolén keresztül látták a ragyogást benne... Keresd J»eg — kért* Wells Jimet, odanyujtva neki a Bibliáját, amelyet mindig a zsebében hordott. Jim remegő újakkal forgatta a lapokat. Végre megtalálta a szükséges helyet s visszaadta a könyvet az öreg misz- szion árkusnak. Különös házassági szertartás volt ez. Nell és Jim összekulcsolt kézzel térdellek a pap mellett kétfelŐl, az öreg misszionárius hangja bágyadt volt és gyönge- Nell halkan, zokogva felelt, Jim mély, érzéssel teli hangon. Mellettük ott állt Wingenimd sötét mozdulatlan alakja. — Megtörtént. Isten adjon nektek igaz boldogságot — mondta békés, boldog mosollyal az öreg pap és becsukta a Bibliát. — Nell, feleségem! — suttogta Jim. Magához vonta a lány kezét és megcsókolta. — Sietni kell! — hangzott újra az indián mély hangja, vészjósló komorsággal. Most néztek csak fel újra reá s észrevették, hogy nyugtalanul emeli fel a fejét. Ellenséget érzett. Számára ezer jel mutatta, hogy nincsenek biztonságban, a levelek halk zörgése, a madarak riadt röpte árulta el, hogy valaki közeledik a bozótban— Vigyétek... magatokkal __ a Bibliát... és éljelek úgy, ahogyan az Ur kívánja-.. — suttogta Wells. Még egyszer, erősen Alkui csólta Jim és Nell összefogott kezét, aztán hirtelen meglazult a szorítása, sápadt arcán különös, békés mosoly terült szét. ősz feje hátrahany átlőtt... Meghalt Nell megcsókolta a fehér, kihűlt homlokot és szédülten felállt. Jim a halott szemét próbálta lefogni. Nell tétován félig ájultan keresett támaszt magáinak, mikor egyszerre érezte, hogy az indián fogja meg kezét erős ujjaival. Wingenund nem szólt, az arca éppen olyan mozdulatlan volt, mint máskor, de Nell érezte, hogy jóbarát . mellett van s a vállára hajtotta szőke fejét- . — Síelni kell -r- mondta a főnök újra. Jim hozzáfordult. Nem hagyhatjuk iát elteimetetlenüU | Wingenund tovább ment kissé s felemelt egy nagy követ, ami mögött sötét barlang- száj látszott. Most heverő fa törzset emelt fel Wingenund ... Nell elfordult. Guruló kövek zaját hallotta.. - aztán zuhanás*.* Wingenund vissza tel le a követ s a misz- szionárius el volt temetve. Jim imádkozva állt a mohos kő mellett, ami sírját jelezte. — Ugh! — kiáltotta egyszerre a főnök. Nell és Jim hátrafordultak és négy, harci színeikkel festett, félmeztelen indián harcosi látlak meg felemelt fegyverekkel kilépni a bozótból. Hátuk mögött Girty és Deering jöttek. — Isten! Isten! — kiáltotta Jim kétségbeesetten. — Elvesztünk! Nell már sikoltani sem bírt. Mozdulatlanul állt ott, mintha nem értené, mi történik körülötte — Hehe! Talán bizony azt hitted gálám- bocskám, hogy megszökhetsz előlem? — kérdezte Girty előrelépve. — Vagy talán valami farkas szabadítja meg Girty foglyait? — íoly- tette Wingenundra tekintve fenyegetőn oldalt. Wingenund nem méltatta feleletre, össze font. karokkal, némán és mozdulatlanul állt a helyén. A harcosok előrerohan tak. Egyikük meg- kötözie Jimet és odaszijazta agy fához. Durván lökdösték a foglyot. Még mindig részegek voltak a rumtól és a vértől. — Jaké, gyere csak ide, nézd meg ezt a lányt! — szóit oda Girty a barátjának. — Láttái-e már ilyet? Ott álltak a szegény lány előtt és nézték, mint valami vásári portékát- Deering részeg volt még, de Girty valamennyire kialudta a mámort. Piszkos ujjaival elégedetlen vakar- gatta szőrös állat. Sáros ruháját fekete foltok tarkitolták... vérfoltok... a keresztény indiánok ártatlan vére freccsent reá. — Leány! —- károgta Girty — én azért égettem fel a Béke Városát, uogy téged megszerezhesselek! Idejöjj hozzájut
