Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-20 / 265. (2782.) szám

X. évf. 265. (2782) szám V Péntek 1931 november 20 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 70, havonta 26 Kt; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£L A képes meréklette! havonként 2.50 Kt-val több Egyes szám án 1.20 Kfc, vasárnap 2,-Kí, A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok FŐSZERKESZTŐ politikai napilapja FELEL0S SZERKESZTŐ DZÜRÁNYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága II*, Pániké ulice 12, 11. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 1L, Pániké uliet 12. 111 emelet, Telefon: 34184. SÖRQÖNYC1M: HÍRLAP, PRAHR Grandi teljes sikert ért el Amerikában fi tárgyalások befejeződlek — Az o'asz külügyminiszter az amerikai városokban t Keleten megélénkült a front... (sp) Prága, november 19. Ma délben a vil- 1 lakosban néhány nyolc-tiz éves fiú vitatkozott $ mándzsuriái kérdésről. Ilyet még nem lát- f tám. A gyerekek csaknem hajbakaptak a tá­voli dolgok miatt, amihez semmi közük, az ► egész villamos mulatott naiv elképzeléseiken és vehemenciájukon, — de ugye különös és jellemző dolog, hogy jó pár ezer kilométerre Mukdentől és a Nonni hidjától ártatlan, naiv ; gyerekék százszázalékos hévvel és lelkesedés­sel harcról, háborúról, tankokról és repülő­gépekről vitatkoznak? Hová jutott a pac-ifiz- r mus hová jutott a háború utáni sok szent fo­\ gadkozás, a sok békeakarat és a háború hiva­talos megbélyegzése, ha a gyerekek nem vál- \ íoztak meg? Ezek a drága kölykök előttem a villamosban nem sokat tudták a népszövet- » ségről s bizonyára fogalmuk sincs a Kellogg­paktumról, de meglepő tájékozottsággal be­> széltek a tankok és a bomba vetők harci érté­[ kéről, a japánok katonai kiválóságáról és a l kínaiak „gyávaságáról". Ez az eredménye hi- ? re* kultúránknak, nagyszerű, tájékozottsá­t gunknak s a lóid valamennyi propagandájá r nakt Ez az eredménye, hogy tíz éves fiuk e jé^L'fefoőtteket megszégyenitő szakéi telem­mel* vitatkoznak á mérges gázok alkalmazásá­nak biztos és nagyszerű hatásáról vitatkoz­nak a küzdőfelék kilátásairól, mintha a vilá­gon semmi sem volna természetesebb a há­borúnál s egyáltalán a küzdelem, a harc len­ne az egyetlen érdekes dolog, amivel tizéves fiatalembereknek foglalkoznak kell? A fiúik tűim yomó többsége a japánok párt­ján volt, a „szegény" kínaiakat csak egy gye­rek védte. A japánok bátrak, mondotta a többség, ötezren vannak sokezer kínai ellen, s okosak, mert pompás gépéket építettek. Egy tank! Láttatok már egy tankot? — kér­dezte ragyogó szemmel az egyik kisfiú. ő már látott, s el volt ragadtatva. S a repülő­gépek! Ha rácsapnak a kínai huszárokra, i mint az ölyvek, vagy a sólymok, s megszó­lalnak a gépfegyverek, hogy iszkolnak akkor a Lovasok! Ez döfd! Bum .bum, bum, — vala­mennyi gyerek lelkesen gépfegyverkattogást utánozott, s oly lármát csapott ott a villamos­ban, hogy a mellettük ülő öregur szigorúan rájukszólt: „Nem szégyenlitek magatokat, hogy ennyire vérengzők vagytok?" A gyere­kek elhallgattak, — de amikor az öregur le­szállt, kitört belőlük az elfojtott nevetés s egyikük szamárfület mutatott a leszálló ur háta mögött, — A gyermeki fantáziát mindig örömmel és érdeklődéssel tölti el, ha küzdelmekrő1!, a jó és a rossz közti harcokról hall. Szeretne a jó oldalán küzdeni, résztvenni a dologban és — bura, bum, bum. A kollektív emberi fantázia és a gyermeki fantázia között nagy az affini­tás: az ember tömegeket is érdekli, ha a jó és a rossz közti harcokról hall. Szeretne a jő oldalán küzdeni, — és sajnálatosan tragikus dóíóg, hogy nincs emberi összeütközés, ahol a' szemlélő hamarosan ne alkotna pártot, ne találná meg a maga „jó“-ját és „rosszát". Ezek a gyermekek is megtalálták és egész Európa külön-külön megtalálta. A japán-kí­nai konfliktus kész pártokat, kész táborokat, kész kádereket talált a világon. Senki nem csodálkozik az ütközeteken, senki nem há­borodik föl, legfeljebb kárörömmel gondol a lenézett népszövetség tehetetlen vergődésére, boldog, hogy Géni ismét bebizonyította ügye- fogyottságát, — egyébként pártot üt, mérle­geli a kilátásokat és az ellenkilátásokat, vi­szonyítja a harci értékeket, a várható kompli­kációkat és hidegvérrel vázolja föl az 'általá­Washington, november 19. Jólinformált körök kijelentései szerint a Hoover és Grandi közötti megbeszélések rendkívül kedvező eredménnyel befejeződtek. A két álláspontot sikerült teljesei* összeegyeztetni és nehézségek nem merüljek föl. Vala­mennyi fölvetett problémában sikerült vir­tuális megegyezést teremteni. A megbeszé­lések ugyanolyan szabad és barátságos for­mában történtek, mint akkor, amikor Mac- üonald Amerikában járt és Hoover nyári lakában tartózkodott. Amerika és Olaszor­szág politikai együttműködése ezek után elintézett dolognak llátszik. Washington, november 19. A lefegyver­zés kérdésében Hoover és Grandi előzetes megegyezést kötött. A jóvátétel! és a revi­Párás, november 19. A népszövetségi ta­nács tegnapi ülésén sem sikerült a man- dzsuriai kérdést tisztázni. Az ülés titkos volt. Yoshizawa másiéilórás japán beszédet mondott és egyébként i« igyekezett huzni- halasztani a tárgyalásokat. Állításai és vála­szai annyira kétértelműek és óvatosak vol­tak, hogy a tanács nem igen ismerte meg Japán tulajdonképpeni szándékát. A Petit Párisién ma reggeli számában jellenti, hogy a tegnapi ülés csalódástkeltő eredménye után a tanácstagok az éjszaka folyamán igyekeztek kompromisszum - lehetőségeket keresni. A. japán delegátusok tegnap hos­szabb ideig tárgyaltak Dawes tábornokkal és Sir John Simon angol külügyminiszter­rel. Éjfél után Yoshizawa és Madsudeára e megbeszélések alapján megjelent Briand francia külügyminiszternél és a következő kompromisszumos indítványt tette: „A vi­tás technikai kérdések kikapcsolásával Ja­pán Kínától valamennyi mandzsuriai szer­ződés elvi elismerését követeli. Ha Kína el­ismeri a szerződéseket, Japán Mandzsúriá­ban élő alattvalói életének és vagyonának teljes garanciáját fogja látni ebben az elis­merésben. Ellenszolgáltatás fejében a tokiói kormány hajlandó a népszövetségi tanács­osai együttműködve fenntartani a rendet a vitás területen. Ezenkívül abba is bele­egyezik, hogy a népszövetségi tanács tanul­mányi bizottságot küldjön ki a helyszínére. A Petit Párisién szerint a japán javaslat nos kouflagráció kitörésének lehetőségeit Maga a háború „in se"? Nem halhorog ellene, természetesnek veszi. A dolog érdemleges része? Vállat von, mintha 1912. volna, jóval a világháború előtt. A világ legártatlanabb, de legvér lázi több hangján mondja: „hja, c‘ est la guerre, niohts zru machen." Ez a mandzsuriai háború némileg lerántja a leplet arról, mennyi harci készség, mennyi ter­mészetes odaadja v&g rag>et is a világom a 14* ziős kérdésben Hoover nem változtathatott azon az állásponton, amelyről néhány nap előtt Laval francia minisztereílaököt tájé­koztatta. Az iniciaíiva ezen a téren az euró­pai államok feladata s Európától függ, váj­jon a küszöbönálló kormánykoníerencián meg tud-e egyezni az adósságok morató­riumának, vagy csökkentésének ügyében. A megállapodást közük Amerikával s a washingtoni kormány csak ekkor nyilatkoz­hat. Hoover szemé’yesen hajlandó arra, hogy közbelép az amerikai hitelezőknél a moratórium és a csökkentés érdekében, de a döntés a kongresszus kezében van. A kongresszus decemberben ü! össze s való­színűleg vad pártharcokra kerül sor benne, úgyhogy a kilátások nem éppen örvende­' rendkívül ügyes. Egyrészt lehetővé teszi, hogy a népszövetségi tanács kikerüljön ké­nyelmetlen helyzetéből, amelybe tehetet­lensége révén jutc<t, másrészt az az előnye is megvan, hogy a népszövetség kénytelen átvenni a felelősség egy részét a mandzsu- riai rend és nyugalom fenntartására. Be­avatott körök szerint a tanács mai ülésén végérvényesen tisztázni fogják a japán kompromisszumos javaslat kérdését s lehet, hogy estig megtörténik a megegyezés. Fogytán Kína türelme P á r i s, november 19. A népszövetség kínai delegációja a szerződések 15. és 16. cikkelyeire hivatkozva, követelte, hogy a népszövetség szerezzen érvényt a mandzsuriai szerződések­nek és a mandzsuriai kormány elismerésinek. Ellenkező esetben a delegáció visszavonul a népszövetségtől és nem hajlandó igénybe venni a genfi gyülekezet közvetítését. A véres csata után London, november 19. A ma érkezett je­lentések szerint a japán haderők tegnapi álta­lános támadásukkal teljesen íölmorzsolták Ma tábornok csapatait. A Daily Mai! eharbini kü- löntudósitója részletes tudósítást közöl a teg­napi harcokról. A japánok reggel öt órakor öt­ezerfőnyi hadseregükkel általános támadást kezdtek. A támadásban valamennyi fegyver­nem részt vett, a gyalogság, a lovasság, a tü­zérség, a tankok, a bombavető repülőgépek és a páncélos vonatok. Két óra alatt sikerült a ború iránt. Senki nem áltatja magát, tudja, hogy ami a Nonni folyó partjain történik, a legszabályosabb és a legveszedelmesebb há­ború, százezres hadseregekkel, mérgesgáz felhőkkel, őokezer halottal és sebesülttel. A balkáni, vagy tripoliszi háborúk méreteit már­is meghaladja és véresebb, mint a sok orosz­országi belháboru volt a forradalom után. Azt is tudja, hogy a megnőtt világban Mandzsu­ik éppúgy a világ puskaporos hordója, lehet, tesek. ’ ' Hoover és Grandi ma délután közös me­morandumot adott ki az eredményekről. Este Grandi a sajtót fogadta és éjjelt 12 óra 80 perckor angolul és olaszul megköszöni az amerikai népnek a barátságos fogadta­tást. Grandi beszédét az egész világon to­vábbítják. A rádió-beszéd és az olasz követ, ség nagy fogadtatása után Grandi az éjsza­ka folyamán Newyorkba utazik, ahol csak rövid ideig marad, majd tovább megy Phi­ladelphiába és Baltimoreba, ahol a hét vé­gét eütölti. Hétfőn visszaérkezik Newyork­ba és megkezdi kölesöntárgya’ásaít. Egy­előre nem tudni, vájjon elutazása előtt si­kerülni fog-e ezeket & tárgyalásokat bele jeTnie0 kínaiak frontját áttörni, ámbár Ma tábornok csapatai kezdetben szívós eüentállást tanúsítot­tak. Angancsi közelében a kínaiak ellentáma­dásba mentek át, ami némileg meglassította a japán előretörést. Estig azonban a kocka eldőlt és a japánok előtt szabad volt az ut észak felé. A Nonni folyó befagyott, s a kínaiak és a japá nők sokat szenvednek a hidegtől. Mukdeni jelentések szerint a japánok ötsző rös túlerő ellen harcoltak, de hadigépeik arány­talanul tökéletesebbek voltak, mint a kínaiak fölszerelése. A kinaiak hatalmas lovasságát a japán repülőgépek teljesen tönkreverték, A japán katonai hatóságok kijelentették, hogy az orosz érdekeket sehol sem sértették meg, ámbár bizonyos, hogy a japán akció kény­szerűségből rövidebb időre át fog terjeszkedni a vasútvonalon tu! lévő területekre is, amely területek már orosz érdekkörbe tartoznak, T o k! o, november 19. A Nisi-Nisi újság je­lentése szerint a Taonanbó! Angancsiba vezető vasútvonalon újra megindult a forgalom. Á küzdelem alatt a japán bombavető repülőgépek Csicsikart bombázták és több hadseregraktárl levegőbe röpítettek. A kínai csapatok élelmi­szerre! és lőszerrel való ellátása ezek után ne kézségekbe ütközik. A polgári városnegyedek­re a repülőgépek nem dobtak bombákat. Egy másik japán lap tudósítója az ütközet alatt re pülőgépen keringett a hadszíntér fölött és lát háttá, mily borzasztó hatása volt a japánok pergőtüzének. A japán repülőgépek, mint sóly­mok, rácsaptalc a kínai lovasságra és gépfegy- véreikkel megtizedelték azt. A legutóbbi jelen mint a Rajna, vagy a lengyel korridor s érzi, hogy hajszálakon múlik az oroszok belekeve­redése. Tudja, látja, érzi — és vállat von . , . Nem tagadhatom, a gyerekek ma déli villamo si beszélgetéséből ári olvasom ki, hogy ma már a kisfiúk is kávéházi kon rá dók és cset- tintgetve gusztálják a háborút. A háború messze van, de van. És mi nem lázongunk el lene. A fiaink örülnek neki. Japán Pártiban kompromisszumot ajánl, de Kínában városokat foglal el Japán megnyerte a világháború utáni idők legnagyobb csatáját — Tőbbezer halott, sebesült és fogoly—Japán előnyomulás észak fiié oa

Next

/
Thumbnails
Contents