Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-15 / 261. (2778.) szám

HM n<rmnt»» lö, ragáimaip. T»RA:GMA\AG^ARHmLAI> 5 votaa. ítészt vett ő a. társasétetTóen i« s ko­moly, lovaglás tellétpósével több társadalmi in triikáJt aikor ült vér telemül, az áruló meg- ezégyemitésfévol telgonubolyitamia. Mivel ezek nem tartoznak egy inkább irodalmi jellem- zéslba, nem fontos, hogy hosszabban foglal­kozzunk velük. Természetes, hogy az ilyen egyeneslelkü, szilárd jellemű férfiút azok a „senkik", akik­nek írtjában állott, gyűlölték * ott Igyekeztek vermet ásni neki, ahol tudták, hogy legfá- jóíbban sebezhető, konkolyt hintettek atyai jábarátjfa és hivatalfonöke, Török gróf és kö­zéje. így bevádolták, hogy gyakori bécsi uta­zásai mögött „gonosz szándék lappang", vagy avval gyanúsították meg, hogy a rábízott hi­vatalos pénzből öt forintot elsikkasztott. És Kazinczy volt annyira önérzetes, hogy „vét­lensége" tudatában, ha látta is, hogy az in­trikák elíhidegülésre vezetnek, nem küzdött ellenük. „Keserűségeimet az a bizonyos re­mény enyhité, hogy atyai szeretete pótolé- 1; okkal fog vissza térni" Ez be is teljesedett, hiszen tizennégy év múlva — két évre a he- tedfélévi fogsága után — Török grófnak leá­nya, Sophie, akit Kazinczy kassai tartózko­dása alatt mint kistestvérét szeretett, fele­ségévé lett. És még egy epizód kisért már ezekben az években, előrevetett árnyék gyanánt, itt ta­lálkozott először Martinovicsai, akinek for­radalmi kátéja pár év múlva börtönbe juttatta Kazinczy Ferencet Azt szerettem volna kimutatni, hogy Kassa városa teljes joggal vindikálhatja magának Kazinczy Ferencet, mint ama hét városok Homeros szülőhelyét. Itt kezdődött irodalom- vezéri pályafutása, itt vált öntudatossá ben­ne hivatása, innen indult ki tőle az a szelle­mi hálózat, amellyel hosszú, áldásdus élete folyamán lassan behálózta a magyar glóbuszt, itt ért jelleme sziklaszilárddá, itt fejlett azzá a törhetetlen energiájú, korrekt, egyenes lel­kű, céljai mellől soha el nem tántorodó, aka­dályoktól soha vissza nem rettenő férfiúvá, akinek végeredményben mai magunkat, a magyar szellemiség egyenrangúságát kö­szönhetjük a nagy világ nagy nemzeteivel. Kazinczy Ferenc halálának százéves évfor­dulóján megérdemli ez a halhatatlan nagy szellem azt a mélységes hódolatot, mellyel ké­ső, kicsiny követői adóznak neki s köteles­ségünkké teszi nekünk, a nevéről elnevezett társaságnak, hogy ha kisebb tehetséggel, ta­lán még szerényebb eszközökkel, de ugyan­olyan tiszta szándékkal és nemes akarattal igyekezzünk folytatni azt, amit ő és itt elkez- t dett. Ez a munka: megnemesiteni egy nem­zetet a tudomány, az irodalom és művészet által — örök, mint öröknek szeretné tudni az életét maga a nemzet. Osak tökéletesedésrőü lelhet sző ebben; tö­kéletességről, befejezettségről soha, mert az idő, az uj meg uj gondolatok szülőaeyja min­dég az élet előtt jár, az élet örök változás, mélyben változnia, haladnia kell az ember­nek is. Aki megismeri a változás szükséges­ségét, aki meglátja, hogy az előállt helyzet­ben mi a tennivaló, az hasznos munkása a maga társadalmának, korának. — Amikor Kazinczy szellemét idézzük, nem az a célunk, hogy utánozzuk, lemásoljuk lépéseit, — bár igen sok eszméje mia is időszerű lenne a ki­sebbségi magyar irodalmi életiben, — de az, hogy párhuzamot vonva az ő kora és mun­kaköre, valamint a mi korunk és a felada­taink közt, találjuk meg helyűnket a mában, úgy. ahogy ő megtalálta helyét az ő idejében­Nítsch Andor képviselő a gyógyfürdők s az idegenforgalom égetően sürgős kérdéseit terjesztette a költségvetési bizottság elé A joachimstali fürdőkongresszus végre nem hajtott határozatai — A Tátra és vidékének kenyere és élete az idegenforgalom — A Karpátegyesület kisemmizése - Mikor restaurálják a Vörös Kolostort? Prága, november 14. Tegnap röviden je­lentettük, hogy a költségvetés bizottsági tárgyalása során a közegészségügyi tárta megvitatásánál felszólalt Nitsdh Andor, a szepesi német párt képviselője. Nitseb An­dor közérdekű beszédét a kővetkezőkben is­mertetjük: tóriummal szemben azt a követelést állította, hogy az áUamvasu'ak komin ercializálódjanak. A szónok a továbbiakban behatóan ismerteti a joachimetali határozatokat s különösen a vasutügyi minisztérium mellett működő igazgatási testület — a správni ebor — működését kifogásolja, az 50 szá­zalékos fürdőkedvezmény lehetetlen szabályozását elitéli, követeli nevezetesen azt, hogy a siprávn'i Nagyon olcsón |§| Kellemesen Hygienikusan tí „ZEP Hí R“ szabadalmazott folytonégö kályhával füt. 10 kg. fát hasinál 24 órán át. Kérjen ingyen árjegyzéket KÁMPFNER és MAYER cégtől BRATISLAVA, Kórház-ucca 18 sbor oly fontos .tárgyalásaira, mint amilyen a fürdő­ik ed vézményrő! való tárgyalás, hivassanak meg a Ha a mai nehéz időkben oly momentumokat ke­resünk, — kezdte beszédét Nitsch — amelyek se­gítségéved e lakosság kereseti képessége javítható volna, úgy feltétlenül meg kell hogy álljunk a tür- dőipar ée as ezzel kapcsolatos idegenforgalom kér­désénél. Hogy a fürdőiparnak és a gyógyfürdőnek a sora miként megy, azt az állami fürdők költségvetéséből látjuk a legjobban, amelyek Jooohimstal kivételével mind passzív gazdálkodást folytatnak. Az állami fürdők passzív voltának oka nemcsak a vezetésben keresendő, hanem azokban a szerencsétlen viszo­nyokban is, amelyek immár második éve pont a fő­idényben megismétlődnek. • Magán fürdőink már hosszabb idő óta látják a vi­szonyoknak ily alakulását s a Spina miniszter el­nöklésével 1931 májusában Joadhimstalban megtar­tott tanácskozásokon a fürdőipart érdeklő velameny- nyi kérdés közismerten kiváló szakemberek Jelen­létében és részvételével megtárgyalhatott. A hitelkérdés megtárgyalására különösen nagy súlyt helyeztek. Ezt a legapróbb részletekbe menően megtárgyalták s különösen az a kívánság lépett előtérbe, hogy meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a fürdők is kapjanak olcsó, törlesztéses kölcsönöket. A szo­ciális biztosítási központ ma már egy hatalmas pénzintézet. Kell, hogy a* a pénz, amelyet mi a szo­ciális biztosításra befizetünk s amely ott tarialéko- lódik, közgazdasági életünk felüdülésének céljára rendelkezésre álljon. A joachiimstali fürdőkongresszus a közlekedésügyi kérdések beható megtárgyalása során a vasutügyi minisz­fürdőügyi és idegenforgalmi szakértők s a vasúti autóbuszoknak a magánamtóbuszokka 1 izemben ki­fejtett versenyét kárhoztatja. Különdtülön fejezetben foglalkozik Nitsch a für­dő és idegenforgalmi ügy adókérdéseivel, az idege­Messzehordó puskák 70—80 '/„-os teljesitménnye és 10 éves jótélássa) browningok, revolverek, Hóbortok, vadászati szükségleti cikkek, lőszer. iindPich Jiráfek, Praha-Vinohrady, Fochova tr. SS. Hitelképeseknek kellemes fiaetési teltételeket nyújtok. Kérjen németnyelvű árjegyzéket és Ajánlatot. He Prágát felkeresi, ne mulassza el ezen legnagyobb íegyver- _________________kereskedés megtekintését._________________ ne k útlevél, vizűm és vámkezelésével. A pénzügy- miniszter ur adjon utasítást közegeinek, hogy ve­gyék figyelmbe az adók kivetésénél, behajtásánál a fürdőüzemek kereseti lehetőségét. Majd igy foly­tatja beszédét: A joachimstali fürdőkonferencia mindezekkel a kérdésekkel a legbehatóbban foglalkozott. Sajná­lattal kell azonban megállapitani, hogy mindezek­ből a 6zép elgondolásokból a határozatba való fog­lalásukon kívül semmi sem lett. Pedig valóban nagy kár, hogy az ily fontos tanácskozások határozatai a pusztában kiálltónak eredménytelen szavai marad­nak. A Tátravidék követelései Páratlan az eredeti ZWACK UNICUM ZWACK LIKŐR és ZWACK KASINORUM minősége Háztartásban nélkülözhetetlen! Kérje mindenütt. A névre ügyelni I Utánzatokat visszautasítani I Ugyancsak külön fejezetben szól Nitsch képviselő a turista-egyesületek együttműködéséről s kárhoz­tatja ezeknek az egyesületeknek az egymás ellen való működését s különösen kiemeli, hogy a német turistaegyesületek a közalapokból ugyanolyan mér­tékben segélyezendők, mint a Klub Ceskosloven- skyöh Turistu. Majd szószerint igy folytatta beszédéi: A nemzeti egyenjogúság szomorú ffefezete a Térv-menhásnak a Karpathenvereintél való elvé­tele. Est a menhizat a K&rpathenverein állami te­rületen még abban as időben építette, amikor an­nak a földnek a tulajdonosa a magyar állam volt. As állami mező- és erdőgazdálkodás igazgatósága a Karpathenvereinnak felmondást adott arra a föld- terüretre, amelyen a menháa áll s hosszas per ntán az állami mező- és erdőigazgatás a Karpathenverein- tól elvette ezt a házat s a cseh turisták klubjának adta át. Furcsa köszönet és különös hála az egye­sület ama munkájáért, amelyet ez hatvan évea fenn­állása alatt a Tátra felvirágoztatása terén ez ide­genforgalom a igy közvetve az államgazdaság érde­kében i» kifejtett Az annak idején kötött szerző­dés szerint az állam a menház becsértékét a Kar- pa t'h en v e re innak kifizetni köteles. A bírósági szakértők 180 ezer csehszlovák koronára becsülték föl ezt a menházat. A föld­művelésügyi minisztérium ezt az öszeget, azonban nem akarja kifizetni s olyértelmű határozatot adott ki, hogy a Karpathen- verein a bíróság előtt perelje a minisztériumot en­nek az öszegnek a kifizetése iránt. A Karpathen- verein azonban azon az állásponton van, hogy a magas minisztériumot ő, szegény, egyszerű kis egyesület, amely nem kap milliós szubvenciókat, mint a cseh turisták klubja, perelni nem fogja. így kezelik itt tehát a kisebbségeket és igy fest a valóságban az az egyenjogúság, amelyről Rypar képviselő ur itt, ezen a helyen néhány nap előtt oly sok szépet mondott és megállapította, hogy ennek az államnak a kisebségei már a kelleténél többet kaptak és hogy úgy megy a soruk, mint sehol másutt a világon. A Tátra vidékeinek az idegenforgalommal kap­csolatos kívánságait az ottani érdekeltek már na­A bizottsági előadó jelentése szerint a munkanélküliségre szánt 300 milliós kölcsön nem lesz elegendő Kötelező munkásbiztositás a munkanélküliség ellen? Prága, november 14. A kóp viselőház költ­őé gvetési bizottságának tegnap esti ülésén Ghaliuipa szociáldemokrata képviselő a nép­jóléti minisztérium költségvetési tételét re­ferálta. Az előadó véleménye szeriint a tár­ca kjölbségrvet’és© a jelenlegi rendkívüli kö­rülmények között kevésnek fog bizonyulni, bár a pénzügyi törvény fölihatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a közérdek-diktálta szükséges intézkedések fedezetére 100 mil­liós, a munkanélküliek támogatására pedig háromszazmilliós kölcsönt vehet föl. Ezek tekintélyes összegek — úgymond — azon­ban még sincs meg az a remény, hogy ele­gendőknek bizonyuljanak. 1031-ben erre a célra 74.1 .milliót fizetett ki az állam, ez év első felében már 88.2 milliót fordított ugyan­erre. Szükség van egy olyan törvényre, amely a munkanélküliség elleni kötelező biztosí­tást mondaná ki. A munkanélküli-biztosítás terheiuek viselé­séibe a munkaadókat is bevonnák. Az előadó katasztrofálisnak mondja a be­tegségé lyzopénztárak helyzetét. Minden tartalék állapjuk kimerült s amelyek­nek vagyonuk van, az immobil is. Az előadó azt is hátrányosnak mondotta, hogy a heleg- ségélyzők száma nagy s vagyonuk ezért szét van aprózva. gyón sokszor megtárgyalták. Sokat beszéltek, sokat Írtak már ezekről a követelésekről s itt a legfőbb ideje már annak, hogy most már az állaim is meg­mozduljon, segítő kézzel nyúljon eme vidék lakosai­nak hóna alá, akik számára a tátrai fürdők és a tátrai idegenforgalom életet és kenyeret jelente­nek. , i A segítés módját illetőleg utalok az éppen elmondottakra, ezen kívül azonban a Magas Tátrának vannak sajá-1 tos kívánságai is, amelyek között első helyen áll az, hogy a köztársaság a belföldi és külföldi propagan­dájával a legerélyesebben támogassa a Tátrát, a vasutügyi minisztérium rendelje el, hogy a Tátra- vidéken áthaladó vonatok irány tábláin a „Magas Tátra" feli ráfi ifi ott legyen. g, A repülőjáratokat úgy kell megszervezni, hogy a tátrai fürdőkben saját repülőállomásuk legyen. A szónok a továbbiakban külön fejezetet szentel annak a kifejtésére, hogy teljesen fölösleges, hogy a szociális . biztosítási központok szanatóriumokat, gyógyintézeteket építsenek a Tátrában és másutt. A szociális biztosítási intézményeknek — mondotta a szónok — bizonyára nem lehet föladatuk az. hogy a gazdaéági tényezők által befizetett pénzekből azok­nak konkurrenciát csináljanak. Egészen fölöslege­sek tehát ezek az építkezések s legfeljebb arra jók. hogy azokban egy-kót protekciós egyén s érdemdús politikai titkárok hada kenyeret és jólétet kapjon a köz pénzén, ellenben a gazdasági életűek ezek az uj szanatóriumok semmiképpen sem fognak hasz­nálni. Az egyenjogúságnak egy iskolapéldáját volt sze­rencsém itt bemutatni. Igazán szégyen, hogy 1931- ben s a köztársaság fennállásának tizenharmadik évében ily dolgok előfordulhatnak. Pusztulnak a Vörös Kolostor falai Ezután a szónok- részletesen foglalkozik a szlo- venszkói történelmi műemlékek szomorú elhanya­golt állapotával s különösen az állam tulajdonában levő földterületeken álló. hajdan híres Vörös Klastrom ügyét ismerteti. (Nitsch beszéde eme ré­szénél a bizottság tagjainak jól sikerült fény­képeken bemutatja a Vörös Klastromot s a foto­gráfiákat a bizottság tagjai nagy érdeklődéssel szemlélik meg.) Az úgynevezett Vörös Klastrom, amely egykor karthauzi szerzetesek otthona volt, a hajdani Szepes vármegye legészakibb részén, a Dunajec páratlan szépségű áttörésénél áll. Ez a kolostor, amely régi idők dicsőségét, kultúráját hirdeti, ma romokban heve’-. A gyönyörű gótikus templom düledezik, a falak freskóit az esővíz le­mossa. A szónok követeli, hogy a Vörös Kolostort nyilvánítsák történeti mű­emléknek s azt vegye gondjaiba az állami mű­emlékvédő bizottság annál ia inkább, mert oly objektumról van szó, amelyet ma is igen sok idegen meglátogat, de még többen fölkeresnék, ha megfelelően ros'aurálta'nék s igy a kulturális munkán kívül az idegenforgalom szolgálatába is beállítható volna. A szónok végül Poprád város számára a csopor­tos vízvezeték és az uj vasútállomás sürgős ki­építését követelte.

Next

/
Thumbnails
Contents