Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-13 / 259. (2776.) szám

1931 november 13, pénteik.

/i>ra:gaiMagVarh i ri*ap

Béke a Távoli Keleten?

Erélyes rendszabályok — Ma tábornok fegyverszünetet kötött

Gén!, november 12. A népszövetségi tanács rendkívüli ülésszaka hétfőn kezdődik Páris- ban. Bizonyosra vehető, hogy a mandzsuriai konfliktus elintézésének problémája ezen a tanácskozáson határozott körvonalakat nyer. Diplomáciai körökben nagyjelentőségű tényként állapítják meg, hogy a washingtoni kormány a párisi nagykövet helyett hirtelen Da- wes londoni nagykövetre bízta képviseletét. Köztudomású, hogy Dawes Washington euró- pai főmegbizotta s az ő jelenléte annyit jelent, mintha Amerika kiilügyminiszert küldött volna a konferenciára. Ugyanekkor a népszövetségi tanács elhatározta, hogy megfigyelőket küld Mandzsúriába, akik az ottani kérdést precízen tanulmányozni fogják. Briand ma délelőtt nagyjelentőségű felhívást intézett j a kínai és a japán kormányhoz. A tanács elnöke megköszöni a november 6-i jegyzékre, adott választ, de kijelenti, hogy a legutóbbi j események hatása alatt kénytelen a kormá-j nyokat újból békére inteni és kérni, hogy gátoljanak meg minden olyan cselekedetet, ami a helyzet elmérgesítéséhez vezetne. Az ellenséges csapatokat azonnal figyelmeztetni kell, hogy tartózkodjanak minden további akciótól. A tanács megfilyelőinek a Nonni folyó környékén teljes szabadságot kell biztosítani,

Ilii Iliim llllllllilll'll Ilii IMII llilllHIIII II II I I mi Ili Ilii—[■ni II

hogy a tanács szeptember 30-i határozata értelmében pontosan tájékozódhassanak a helyzetről. Briand felhívásából kiviláglik, hogy a népszövetség erélyes lépések megtételére határozta magát. Hoover tegnap, a fegyverszünet emléknapján, nagy beszédet mondott, amelyből kiviláglik, hogy az Egyesült Államok kormánya a mandzsuriai konfliktus kérdésében minden tekintetben azonosítja magát a népszövetséggel, úgyhogy a Japánra és Kínára gyakorolt nyomás egy és osztathatatlan lesz.

A fegyverszünet

Tokió, november 12. Tegnapi hivatalos jelentések szerint Ma tábornok Shimidsu japán konzullal és Hayashi őrnaggyal ideiglenes fegyverszünetet kötött. Ma tábornok kötelezi magát, hogy offenziváját azonnal félbeszakítja. Csapatai máris megkapták az erre vonatkozó parancsot. Japán kötelezi magát, hogy négy napon belül visszavonja a Nonni folyóhoz küldött expedícióját, természetesen csak abban az esetben, ha a megrongált hidat kijavítják. A japánok közölték, hogy a csapatok azonnal visszatérnek a Nonni folyóhoz, ha a kínaiak a hidat újból fölrobbantják és a forgalmat lehetetlenné teszik.

Folytatódnak a tiencssni zavargások

Az elmúlt éjszaka Tiencsinben ismét heves lövöldözésre került a sor. Este tizenegy órakor a kínaiak megtámadták a japán koncesz- szió rendőrségét. Éjjel két órakor a kínaiak több lövést adtak le a Nankai-egyetem épületére. A japánok válaszoltak a tüzelésre. Több bomba az amerikai metódista misszió mellett robant föl.

Tokió, november 12. A Nonni folyó melletti helyzet ismét veszedelmes fordulatot vett. A kínai hadsereg létszáma húszezerre emelkedett, ami komoly veszedelmet jelent a kisszámú japán csapatokra. A japánok nem tűrhetik, hogy a csapatkoncentrálás tovább tartson, mert ebben az esetben hátrányos helyzetbe kerülnek.

Az e’eseitek listája

London, november 12. A Times tokiói jelentése szerint a japán csapatok Mandzsúriában a hadjárat alatt eddig 129 halottat, 302 sebesültet vesztettek. Hat japán katona eltűnt.

■amiawwiüiiiiíjfiijgmi

„Gyökeres rendszerváltozásra van szükség, ha el akarjuk kerülni az állami gazdasági üzemek csődjét**

Hokky képvsssfö felszállása a költségvetés bizottsági vitájában — 1 ruszinszkói állami erdőgazdálkodás kedvezőtlen mérlege - Hogyan menthető meg a ruszinszkói szőllőtermelés ?

Prága, november 12. A képviseliőlház költségvetési bizottságának tegnapi ülésén a gazdasági resszortok vitája során Hokky Károly, a ruszinszliói magyarság országos kérész tény szocialista párti képviselője, hosz- szabb beszédet mondott. A közérdekű beszéd fontosabb részei! a következőkben ismertetjük:

— Súlyosan kifogásolom, — mondotta, többek között —, hogy a miniszter urak közül egyetlenegy sincs jelen akkor, mikor a kri- zis tetőpontja felé közeigünk s amikor az itt elhangzott beszédek sok esetben megfontolandó tanácsok lehetnének. Egyedül a Po- zemkoVy Urad vezetője van jelen rövid ideje.

— Ruszinszkó bor- és szőlőgazdasága a pusztulás szélén áll Több éven át sújtotta a szőlősgazdákat elemi csapás, tavaszi és téli fagyok, jégverés, tartós esőzések, de az sohasem volt általános valamennyi termelőre kiterjedő s azért meg volt a lehetőség, hogy újból erőre kapjanak a kárvallottak. I)e évről- évre kedvezőtlenebb helyzetbe sodorta őket a borhamisítások embertelen konkurenciája, a vámvédelem kis mértéke s ezzel együtt a görög és más külföldi borok beözönlése, a vasúti tarifa kedvezőtlensége stb. Ez évben azonban a tartós esőzések, a szőlő és bor olcsó árai egyenesen katasztrofális helyzetet leiem tett. Ezzel szemben

a földművelési kormányzat s a kormányzat

azon ágai, amelyek módot találhatnak a

katasztrófa enyhítésére, mit sem tettek.

— Legsúlyosabb teher a fogyasztási és forgalmi adó magas kivetése. Ez még akkor állapíttatott meg, amikor a bor ára 10—12 korona volt. Ma azonban a must ára kisebb, mint az ásványvize s lesüllyedt csaknem a szódavíz árára. A fogyasztási, forgalmi és tartományi adó 1.60 korona, vagyis a bor egyetlen adója a termény 100 százaléka, amelyhez még más adók is csatlakoznak. Ha ez a helyzet tovább így tart, akkor 50—60 ezer munkás kenyér nélkül marad, a termelők elvesztik kedvükét s az ipar, kereskedelem, amely súlyosan érzi e vidékeken a bortermelés katasztrófáját, még nagyobb válságba jut.

— Sürgős cselekvésre van szükség, ezért a következő javaslatot teszem:

1. Állapíttassák meg a bor fogyasztási Ó3 forgalmi adója a bor értékének 10 százalékában. 2. A megújítandó kereskedelmi szerződésekben védessék a belföldi bor nagyobb vámmal. 3. Szlovenszkó és Ruszinszkó borvidékei zárt területnek nyilváníttassanak, ahová idegen, görög és más külföldi borok be nem hozhatók. 4. Szállíttassák le a bel föli bor vasúti tarifája olyképpen, hogy ne legyen kedvezőtlenebb helyzetben, mint azok az államok, amelyek külföldről jó\a.l nagyobb távolságokról szállítanak bort a I •■"Ságba. Nemcsak nagy távolságokra, de 100 kilómé

térén túl minden bor menny iség 1 hektoliteren felül kedvezőbb tarifát élvezzen. 5. A bor-szabadraktáraknak azon kedvezményét, hogy ezek az eladás után, utólag fizetik a vámot, szüntesse meg a minisztérium. 6. Uj bortörvénnyel biztosittassék minden termelőnek, hogy a saját borát a termelés helyén bármily mennyiségben szabadon árusíthassa. 7. A borhamisítás minősíttessék kihágás helyett vétségnek s az ebben bűnösök drákói szigorral büntessenek. 8. Alkottassák meg újból a borellenőrző bizottság, amelyet a ma is érvényes 1908. évi XLVII. t.-c. 61. paragrafusa ir elő s abban vétessenek fel szakembereken kívül a termelők köréből is, akik a hatóságot támogassák a borhamisítók felkutatásában. 9. Az adókulcs, amely a kedvezőbb évek terméseredményei alapján állapíttatott meg, „szállíttassuk le a mai viszonyoknak megfelelően. Általában hasson oda a földművelésügyi miniszter ur, hogy a szőlősgazdák ezidén enyhén biráltassanak el adó szempontjából. 10. Kamatmentes vagy kedvezményes kölcsönök biztosíttassanak a szőlősgazdák részére, ha azokat az eladósodás exisz- tenciájukba.n támadja meg. 11. Az elemi károk által sújtottaknak adassék meg valójáHokky képviselő ezután részletesen foglalkozik Ruszinszkó erdőgazdaságának helyzetével; különösen azzal a kérdéssel: hogyan gazdálkodnak az illetékes körök az autonóm Pod- karpatszká Rusz erdeivel és azzal a mérhetetlen vagyonnal, amely voltaképpen az autonóm Pod.karpatszká Rusz tulajdona.

Az alapos kritikát, megnehezíti az a körülmény, hogy a költségvetés nehezen, áttekinthető átlagösszegekkel dolgozik, úgyhogy a részletekbe való betekintés szinte lehetetlenség. Hasonlóan homályos és át nem tekinthető az állami erdők és jószágok vezérigazgatóságának 1930. évi zárszámadása és az 1932. évi költségve tése is.

A régi üzemgazdálkodás mellett a nép a fadöntésnél, tutajozásnál, erdőültetésnél, stb.- nél milliókra menő béreket keresett,

amelyeknek hasznát e föld mezőgazdasága, ipara és kereskedelme egyaránt élvezte és közvetlen előnyeiben az állam is részesült. Ma az uj ...racionalizált, modern kereskedelmi alapokra fék tetet t“ erdőgazdaságokban

ezek a kereseti források csaknem teljesen megszűntek.

Éppen a lakosság legszegényebb része érzi ezt a legjobban, mert munka és kereset nélkül nyomorog, do megérzi Ruszinszkó egész közgazdasága. sőt maga az államkincstár is.

Az 1930. évi zárszámadás külön nem mutatja ki a ruszinszkó! állami erdőgazdálkodás mérlegét. Egy kalap alá foglalja az egész köztársaság Összes állami kezelésben lévő erdeit. Elismeri azonban azt, hogy az állami erdők és jó száe/ 'k 1920. évi gazdálkodása 8.402.622 korona : 1 r ‘ 1 végződött az 1930. évi k”;; ’ \ i

bán a 3 százalékos kamatmegtérités, ha igazolni tudják, hogy sohasem élvezték ezt s az ezidei termésük még a munkáltatást sem hozta meg, mert. a .tartós esőzés volt egyik lényeges oka a bor -és szőlő kedvezőtlen értékesítésének. 12. Az egyes nagyobb bortermelő helyeken szövetkezeti pince állittassék föl. 13. Tegye alapos megfontolás tárgyává a minisztérium a monopólium kérdését, amely a köztársaságnak esetleg megfelelő szervezés mellett jövedelmező vállalkozása lehetne. 14. Hasson oda a minisztérium, hogy a Lengyel- országba való szállítás lehetősége meglegyen. Ezzel egy csapásra megmenthető Ruszinszkó bor- és szőlőkrizise.

Mint mondottam, a minisztérium még eddig semmit sem tett a szőlőgazdaság föllenditése, illetve a szőlő és bor értékesítése érdekében. Ha nem teszi, ám lássa! Ki fogják vágni a szőlőtőkéket a tulajdonosok s Podkarpatszká Rusz 50—60 ezer munkása s több ezer szőlőbirtokosa kenyér nélkül marad, mert a déli rész lakossága egy tekintélyes részének a bor a kenyere. Ha nem teszi, naponta ki fog fizetni százezrekre menő munkanélküli segélyt a nyári hónapokban s elmarad a szőlő és bor után befolyó több, mint 50 millió évi jövedelem.

szállítani ígért 84,881.067 korona bevétel helyett. Ha tényleg csak ennyi volna az 1930. évi deficit! Azonban merem állítani — mondotta Hokky—, hogy ez, sajnos, jóval több. Az ösz- ezes számottevő gazdasági és kereskedelmi körök, de különösen a szakemberek határozottan állítják, hogy

az erdészeti vezérigazgatóság 1930. évi deficitje a zárszámadásban hivatalosan beismert 8 millió koronánál jóval nagyobb

és ezt az állításukat igen alaposan meg is indokolják. Az 1930. évi gazdálkodás deficitjét legkevesebb 60 millió koronára teszik, ami az előző évi 80 millió jövedelemmel szemben az 1930. évben — tehát egy év alatt — 140 millió korona rosszabbodást jelent az állami erdők és jószágok jövedelmében. Tudomásom szerint egyedül a 3 ruszinszkói állami erdő igazgatásának évi vesztesége maga 10—12 millió volt.

Ezt a horribilis veszteséget a vezérigazgatóság egyszerűen az általános közgazdasági krízissel és azzal indokolja, hogy az államerdészet szociális tekintetekből is kénytelen munkásainak foglalkoztatása végett olyan üzemeket is fönntartani, amelyek veszteséggel járnak. Ez teljesen téves, mert beigazolhatom:

egyetlenegy más intézmény sem ad különösen a nyugdíjasainak olyan cce' ély ellátást, mint amilyet az állami erdők és jószágok vezérigazgatósága ad;

ezt a bustyaházai és rahói erdöigazgatóságok nyuedrasainak egész tömegével tudom bizonyítani.

A .szociális" szempontokra jellemző a?, is,

! b;tny egyik ruszinszkói állami igazgat áginál az elén I" kp rákos- ági szemr n t bői

M állami erdőgazdálkodás súlyos helyzeteink oka!

Bal Palais Théatre Albambra

Prága

Beléptidíj nincs — Elsőrendű mu’ató Szenzációs internac'oná- lis világvárosi program Két zenekar Két zenekar

ismét elbocsátottak 37 régi napibéres alkalmazottat,

persze kizárólag őslakosokat, de csehet, — akik közül egy már teljesen munkaképtelen, a másik állami nyugdíjas és jómenetelü boltja van — egyet sem. Azonfelül 20—25 százalékkal leszállították a napszámot, a vágásmunkákat pedig a minimumra korlátozták.

Az állami erdők vezérigazgatóságának deficites gazdálkodásáról a mi kritikánknál még súlyosabb véleményt adott legutóbb az egyik igen tekintélyes cseh szaklap. (Ezt annak idején ismertette a P. M. H. is.) így nyilatkozik tehát egy komoly és összeköttetéseinél fogva lojális cseh szaklap is. Számtalan hasonló, sőt erélyesebb hangú véleményt is tudnánk még felhozni. Hogy az óriási veszteség a vezérigazgatóság majdnem korlátlan és felelősség nélküli kezelése alá tartozó mammutgaz- daság, mely ágazatából származik, az a zárszámadásból pontosan meg nem állapítható. Egy adat azonban világosan látható, mégpedig az, hogy az 1930. évi deficitnek egyik legtekintélyesebb tétele: 13,832.232 Kcs veszteség az állami faipartelepek üzemeinél állott elő. Az erdészeti vezérigazgatóságnak számos helytelen intézkedése és gazdálkodási elvei talán a leghelyetelenebb az a már szinle mániájává vált igyekezete, hogy drága pénzen feldolgozó telepeket, gözfü- részeket létesít

és azokon az állami erdők fatermését saját hivatalnokaival, saját kezelésében a legutolsó forgácsig feldolgoztatja és ugyancsak saját hivatalos apa rá tusával gyártmányait forgalom - ba hozza. S nem elég, hogy ezek az állami fűrészek állandóan veszteséggel dolgoznak, amely deficitet azután az állampénztár kénytelen az adóifzető polgárok keserves filléreiből fedezni, hanem a legális faiparosokkal és fakereskedelemmel, tehát az adófizető polgárokkal űznek illojális konkurreuciát.

fiz óslakss fafcereskedeíem sorsa

Az állami erdők ezen konkurréneidjának tulajdonítható nagyrészt, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó régi, gyökeret vert fakeres^e- delme a mostani válság során teljesen tönkre ment,

amint azt Kárpátia, a Szlovenszkói faiparosok és fakereskedők országos szövetkezete ez évi augusztus 31.-én tartott közgyűlésén megállapította. E szerint

fagazdaságunk végromlása főleg három tényezőre vezethető vissza, amelyek úgyszólván Szlovenszkó különlegességét képezik. Ezek a tényezők: 1. vasúti tarifák, 2. a magyar-csehszlovák vámháboru és 3. az állami erdészetnek versenye a magángazdasággal. Mind, a három természetesen Ruszinszkóra is vonatkozik.

A Kárpátia természetesen súlyos megállapításaiban szigorúan elkerül minden politikai vonatkozást. Minket azonban felszóllalásunk- ban ez a tartózkodás nem feszélyez, sőt ellenkezőleg kötelességünk nyíltan rámutatni, hogy a prágai kormányköröknek a felpanaszolt fa- krizissel szemben tanúsított magatartása tisztán politikai okokra vezethető vissza. Megállapíthatjuk, hogy a történelmi országok fagazdasági — központi fekvése és nagy belfo- gyasztása következtében — nem érezte meg annyira a krízist, mint Szlovenszkó, de különösen Ruszinszkó.

A felpanaszolt lehetetlen magas vasúti tarifák, amelyek a mi fánknak a világpiacra való szállítását teljesen megakadályozzák, csak nálunk vannak érvényben, a történelmi országokban azok 9okkal kedvezőbbek.

Az itteni érdekeltek hiába pet.icionálnak. hiába kilincselnek a lehetet’en és műiden exportot megbénító tarifa mérséklése iránt, mindenkor a legridegebb elutasítás a válasz. Ezzel szemben a vasutiigyi minisztérium csak a legutóbb adott egy —j természetesen cseh — befolyásos faipari vállalatnak 400 vagon orosz tölgy fűrészárura vasúti szállítására olyan köteles tarifakedvezményt, hagy ezá’tál a legjobb minőségű szlovenszkói tölgyfát teljesen versenyképtelenné tette.

Az itteni fakareskedelemre vonatkozólag ezt a mc gáti apitás unhat alátámasztja magának az állatni erdők vezérigazgatójának egy legutóbb elhangzott nyilatkozata.

A Masa r yk-m u n k a a k a dóm i a május 27-én Prágában tartott ülésén az ál’ami erdők vezér- igazgatója elnöki megnyitójában a tarifa kérdésé re vonatkozólag megjegyezte, hogy a ta-