Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)
1931-10-08 / 229. (2746.) szám
% (Mai ssámnnh 14 oldal J&tW 1 « X. évf. 229. (2746) szám • Csütörtök •> 1931 október 8 Előfizetést án évente 300, félévre 130, negyed* évre 76. havonta 26 Kfc; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K& fl képes melléklettel havonként 2.30 Ké-val több Egeres szám ára 1.20 Ké vasárnap 2* —Kt A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok főszerkesztő: politikai nUpilüpja felelőt szerkesztő DZURANY1 LÁSZLÓ fORGÁCh GÉZA Szerkesztőségi Prága (U Panská ullce 12. H. emelet — Telefon-- 303TL — Kiadóhivatal; Prága IL Panská ullce 12. Ili emelet Telefoni 34184. SŰRQÖNYCIM. HIRLftP, PRftHft Ms arany Hoover uj szanálási tervvel lepte meg a világot 1 tegnapi washingtoni konferencia eredményei — íz amerikai síiül ez alkalommal elsősorban Amerika szanálását vette figyelembe — Bizonytalan időre meghosszabbított világmoratórium? (sp) Prága, október 7. Még mielőtt a nemzetközi arany konferenciát összehívnák, amiről manapság annyi szó esik, sietünk megállapítani, hogy szerény véleményünk szerint az arany menthetetlen. Régi formájában és jelentőségéiben nem élhet tovább. Megdőlt, mint valami, amit régóta titkos féreg foga rág. Akár nekrológot írhatnánk róla, gyászkerettel, s amikor a Francia Bank páncélrekeszeiben tehetetlenül heverő arany tömegeikre gondolunk, valahogy úgy érezzük, hogy ki kell mondanunk a 5,sic transit glória immdi“-t. Ma már nem mindenütt fénylik az élet, ahol arany van, s az angol teoretikus nemzetgazdászok a közeim altban rájöttek valamire, egy uj elméletre, amely kétségtelenül helytálló és a tudat alatt bizonyára szervesen hozzájárult az angol arany- tisztelet megdőléséhez, az aranystandard hidegen kiszámított elvetéséhez, ami egyértelmű volt egy uralkodócsalád detronizálá- sával. Azt hiszem, Keyness volt az első, aki az uj elmélettel kirukkolt. Kimutatta, hogy a világdepressziő és a világmechanizmuában minduntalan föllépő számtalan zavar főofoa az a diszázsió, ami ma a megsokasodott vi- lígníunka é3 a változatlanul maradi arany- princiipium között van. Az első pillanatban túl elvontnak látszik ez az elmélet. Elemezni kell, hö'gy megértsük. Az aranyat az emberiség akkor választotta meg uralkodójának, amikor az ipari, a kereskedelmi és egyáltalán a gazdasági élet még jóval saü- kebb méretekben mozgott, mint ma. Kezdetleges kor volt ez. s az arany, a nemes fém, pompásan megfelelt az értékeket jelző szimbolikus mérőeszköznek, valahogy úgy, ahogy a primitív társa dalomban megfelel az egyediiralkodás, az egyeduralkodó, de azonnal detronizálni kell, amint komplikáltabbá válik az élet és a fejlődés jogán uij elemek, uj osztályok követelnek részt az uralomból. Az arany ma nem képes fölvásárolni azt a munkát, ami van. Gyenge, elavult, el kell csapni, ha friss vérkeringést kívánunk. Az arany nem képes többé az értékeket mérni, nem hatalom többé, ki van téve a tőzsdei spekulációk veszedelmének, uj világnézetek megvetésének, uij gazdasági megállapodások fitymáló semmibevevésének. Nem konstans többé s leszürkült kőivé, kaviccsá. Akaratlanul arra a példára kell gond ölnünk, amit gyerekkorunkban vagy a hittanórán vagy később valahol bizonyára Valamennyien hallottunk: mi történik akkor, ha egy hajótörés lakatlan, tróplkus szigetre vet — engem és egy láda aranyat? Vájjon mit kezdhet ott a szegény Robinzón az uralkodó fémmel? Megélhet belőle, érték az számára? A felelet természetesen: nem. De a régi princípiumok végzetes fölbomlása után valamennyien szegény Robimzónok vagyunk, a láda arannyal a lakatlan szigeten. Mit kezd Francia-ország sok aranyával, ha gazdasági élete elapad? Mit kezd Amerika? Éhező farmereit nem etetheti csengő aranypénzzel s a munka mennyiségének és minőségének gigantikus megnövekedése alapjaiban megingatta az arany értékét. Nincs egyensúly munka és arany között. Elavult pénzgazdaságunk nem tud megbirkózni a. termelés hipertrófiájával, nem tudja megszervezni a nélkülözhetetlen helyes elosztást, ami nélkül .minden gazdasági rend illúzió, veszedelemcsira. Az aranypénz kevés ellenértéknek. Nem bízunk benne, menekülünk tőle, érezzük, hogy közvetlenül nem tudunk belőle megélni. A* elmúlt napokban néhány intellek tüel N e vv y o r k, október 7. Tegnap este kilenc órakor 32 szenátor és képviselő jelent meg Hoover köztársasági elnöknél, hogy részt vegyen azon a fontos konferencián, amelyet az elnök a gazdasági élet problémáinak megbeszélése céljából a Fehér Ház történelmi nevezetességű Lincoln-dolgozószobájába összehívott. A megjelentek között mindkét párt frakcióvezetői jelen voltak, továbbá a pénzügyi és a bankügyi bizottságok tagjai. Hoover köztársasági elnök az elmúlt hetek folyamán a nagybankok és a közgazdasági élet vezéreivel folytatott tárgyalásai alapján uj, nagyvonalú tervet dolgozott ki, amely gigantikus kísérletet jelent az általános gazdasági depresszió leküzdésére és a nemzeti, valamint a nemzetközi gazdasági élet energiájának nelyreállitására. A terv egyik főpontja az 500 millió dolláros külön alap megteremtése, amelynek a célja az, hogy a vasúti bonokat, a jelzálogkölcsönöket és más tárgyi értékpapírokat a pari kurzuson rediszkóntálja. Az alap megteremtésében részt vesz a Nemzeti Bank és a legtöbb nagy állami bank is. Egyébként a konferencián szóba került Amerika valamennyi pénzügyi problémája és azok a nemzetközi problémák, amelyek összeköttetésben állnak az amerikai helyzettel, igy a német kölcsönök, az angol aranystandard elvetése, a szövetségközi adósságok és a jóvátételek problémája is. Egyelőre az utóbbi kérdéseknek tekintetében a pártvezérekből álló bizottság nem hozott határozott döntést, csupán azokról az utakról tárgyalt, amelyeken haladva, a helyzet megkönnyíthető. A részleteit Newyork, október 7. A tegnap esti konferencia Hoover elnöknél három óra hosszat tartott. Az utána kiadott kommüniké elsősorban a félmilliárd dolláros külön alap megteremtéséről számol be. Ennek az összegnek rendeltetése a befagyott gazdasági tőke folyékonnyá változtatása lesz. A nyilatkozat szerint a köz- gazdasági helyzet különösen a mezőgazdasági kerületekben katasztrofális és türelemre és kitartásra van szükség a nebézségek leküzdése érdekében. A bizalmat helyre kell állítani s ha Amerika a saját erejéből fölegyenesedik, ezzel példát adott az egész világnak. Hoover a kongresszus vezéreinek azt ajánlotta, hogy a Fe- deral Reserve Bankot kötelező törvényeket megváltoztassák, a diszkontálásokat kiterjesz- szék és a bankkölcsönök folyósítását megköny- nyitsék. A szenátus bankbizottságában ugyanilyen könnyítésekről folyik a vita. A moratórium ügyében az elnök kijelentette, hogy Laval washingtoni tartózkodása alatt tanácskozni fog vele a moratóriumnak oly méretű kiterjesztéséről, amilyet a jelenlegi depresszió szükségessé tesz. A kormány politikája ezen a téren ismeretes. A depressziós időszakban olyan rendszabályokat kell foganatosítani, amelyek Amerika és az egész világ gazdasági vitalitását visszaállítják. Erről a kérdésről különben az amerikai beszélgetését hallottuk arról, hogy mibe helyezze el a kisember — nem a kapitalista — azt a kis pénzét, aunit esetleg fáradságos életmű Ilkájával megtakarított. Megái lap Rótták, hogy minden kihelyezés veszedelmes s az egyetlen, ahol biztonságot láthat, egy szerény kis ház, egy szerény kis állataid var, egy szerény kis föidecstoe. GsiaJk nem készpénz s az egyszerű birtok sem, mint tőtoe] kormány a külső hatalmak kormányaival tár- ! gvalni fog és amíg a tárgyalások nem fejeződ- j nek be, döntést nem hozhat. A konferencián résztvevő szenátorok és képviselők kijelentették, hogy a tárgyalások alatt a demokraták néhány részlet korrigálását követelték ugyan, de általában azonosították magukat Hoover tervével, a moratórium-tervvel is. Az általános várakozással ellentétben, az elnök nem foglalkozott a rövidlejáratu európai kölcsönök ügyével. Ugyanigy távoltartotta magát a tőzsdespekuláció problémájának megvitatásától. Egyébként a konferenciát semmiféle diszharmónia sem zavarta meg. Hoover hosszú fejtegetései után nem keletkezett vita s a demokraták mindössze néhány kérdést 'ítélek az elnökhöz, amelyben többnyire csa^ formális változtatásokat kértek, míg a nagystílű terv élet- beléptetésében egyetértettek vele. A demokratáknak kifogása mindössze az volt, hogy a kongresszust külön ülésszakra kellett volna összehívni a fontos problémák megvitatására. A legulabb világiéra Newyor k, október 7. Hoover uj terve, melyet a parlament vezéreivel folytatott tegnap esti tárgyaláson bemutatott, természetesen óriási visszhangot keltett a sajtóban. A lapok rámutatnak arra, hogy Hoover nem foglalkozott nemzetközi pénzügyi problémákkal. Az adósságok revíziójának kérdése érintetlen maradt és a moratórium ügye is csak annyiban szerepelt befektetés, ami kamatokat, hoz (mert ma nem is hoz), hanem mint azilum, ahová visszamenekülfhet, ahol nincs veszélynek kitéve s ahol két keze munkájával bármikor megélhet., különösen ha fia van, aki öreg 'korában leveszi róla a munka terhét. Ez az egyelt len relatív biztonság az arany mai dé- baCle-jában, ez a paraszti vagy francia kispolgári módszer, ez a nagy és lemondó a napirenden, amennyiben Hoover kijelentette, hogy Láváit megkérdezi, vájjon szükséges-e a moratórium meghosszabbítása. A konferencia tagjai között az a benyomás uralkodik, hogy Laval beleegyezése esetén Hoover bizonytalan időig meghosszabbítaná a moratóriumot s ez a bizonytalan idő mindaddig tartana, amíg a világ gazdasági depressziója meg nem szűnt. Hoover szavai után bizonyos, hogy Amerika Franciaországgal nem igen fog tárgyalni a kölcsönök eltörléséről. Az elnök az európai államokra bizza, hogy megegyezzenek a moratórium kérdésében. Az iniciativát ezen a téren föltétlenül Európának kell megragadnia és Laval a legalkalmasabb egyéniség ahhoz, hogy ebben a kérdésben nyilatkozzék. Hoover pénzügyi programjában elsősorban Amerika szanálására gondolt, a szövetségi bankok megerősítésére és az elszegényedett farmerek segélyezésére. Hémet kommentárok Berlin, október 7. A német gazdasági élet vezetői azon a véleményen vannak, hogy Hoover uj terve ujalbb lépést jelent a világ gazdasági együttműködésének utján. A szakértők természetesen elismerik, hogy Hoover elsősorban az amerikai gazdaság szanálását vette figyelembe, de az amerikai szanálás módja nem maradhat hatás nélkül Európára sem. Különösen Németország tanulhat az amerikai mintából és meglazíthatja valutapolitikájának tulmerev törvényeit. vissza kanyarodás az arany csalóka, ragyogásától a primitív patriarkális életibe* — az egyetlen átmeneti megoldás, amíg a csata- vesztes arany helyébe valami más érték jön. ami mérőeszköz és szimbolikus összefogó erő lesz, valami más, morálisáig) prvu- cipiuni. talán az arany valutája helyett a becsületes munka valutája vagy hasonló más erkölcsi -erő. A Pesti Hírlap és a Magyarság kifogásai Pospisil budapesti missziójával szemben A félhivatalos válasz: Magyarországnak semmiféle téren nincs szépitgetni vagy takargatni valója Budapest, október 7. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Magyarság és a Pesti Hírlap Pospisil, a Csehszlovák Nemzeti Bank kormányzójának 'a Magyarországba küldött népszövetségi delegációba történt kinevezésével kapcsolatban vezércikket irt. A Magyarság udvarias formában élesen kifogásolja a kinevezést, megáll a- pitva, hogy „a könnyen érthető érzelmi kifogásokon kívül joggal kifogásolhatnánk a kinevezést reális szempontokból is, minthogy Pospisilnek megbízatása folytán alkalma lesz olyan dolgokba betekinteni, amelyekbe egy szomszédos államnak, amellyel gazdasági és politikai ellentéteink vannak, sem mi esetre sem volna szabadd* A Pesti Hírlap szerint nem kelt meglepetést, hogy a bizottságban résztvesz Pospisil. bár fel kell tételezni, hogy kizárólag szakértelme révén jutott a megbízatáshoz. Nem lehet ugyanis szemet hunyni — Írja a lap — azon közismert tény felett, hogy Csehszlovákiával sem politikai, sem gazdasági tekintetben nem vagyunk még normális viszonyban. Különösen Benes külpolitikája követett el mindent Magyarország helyzetének súlyosbítására. Reméljük, hogy a kiváló csehszlovák jegy bankszakértö nem a Benes-féie gyűlölködő
