Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-04 / 226. (2743.) szám

2 T>R3CGAI MaG^AR-HIRLAP 1&B1 október 4. vasárnap. Nagyon olcsón £ Kellemesen Hygienikusan fával 7 57 ö 51 I 5?“ csak ff&s ti MT O I If szabadalmazott folytonégö kályhával füt. 10 kg. fát használ 24 órán át. Kérjen ingyen árjegyzéket KÁMPFNER és MAYER cégtől BRATISLAVA, Kórház-ucca IS „Tarthatatlan, hogy továbbra is különbség tétessék győztes és legyőzött államok között** Berzevlczy Albert és Gratz Gusztáv fölszöialása az interparlamentáris konferencián A minisztertanács elfogadta a jövő évi költségvetési előirányzatot Prága, október 3. A tegnapi miniszterta­nács, amely kora déielőitől a késő esti órá­kig tartott, elsősorban is a kötött devizagazdálkodás kormányren­deletét szövegezte meg, amelyet lapunk közgazdasági rovatában is­mertetünk. Ezután Benee külügyminiszter tett beható jelentést a genfi tárgyalásokról és a nemzetközi politikai és gazdasági helyzet­ről. Benes jelentését a kormány hosszabb vita után tudomásul vette. A külügyminiszter három nemzetközi egyez­ményt terjesztett be elfogadás végett és pe­dig a Svájccal kötött nemzetközi egyezményt a B. jóvátételi alap bázeli központjára vo­natkozólag, a Törökországgal kötött barátsági szerződést és a nemzetközi kiállításokról szóló nemzetközi egyezményt. A miniszterta­nács mind a három szerződést elfogadta és ratifikálás végett a parlamentnek terjeszti be. Az igazságügyminiszter a fiatalkorúak bí­ráskodásáról szóló törvény végrehajtási ren­deletének az elfogadását, továbbá a bírói il­letékekről szóló törvény rendeletének a jó­váhagyását javasolta. A minisztertanács a fia­talkornak bíráskodásáról szóló törvény vég* rehajtási rendeletét még azzal a döntéssel egészítette ki, hogy az illetékes minisztéri­umok az el nem intézett peres ügyek kérdé­sében is egyezzenek meg. Miután az export­hitel végrehajtási rendeletének vitás pont­jaiban megegyezés nem jöhetett létre a mi­nisztertanács elhatározta, hogy ezt az ügyet újabb megvitatás végett a gazdasági miniszr terek bizottságának utalja vissza. Ugyanez a miniszteri bizottság dönt a behozatali engedé­lyezést szabályozó bizottságnak ügyviteli rendjéről. A minisztertanács délutáni folytató­lagos ülésén az 1932. évi költségvetéssel fog­lalkozott és a javaslatot, valamint az 1932. évi pénzügyi törvényt is teljes egészében el­fogadta. ! / Gaidát megfosztják a mandátumától Prága, október 3. A képviselőház elnöksége ma a prágai kerületi bíróságtól értesítést ka­pott arról, hogy a legfelső bíróság Gajda kép­viselőt elítélte és megállapította, hogy a bűn­tényt, amiért elítélték, aljas és becstelen in­dokból követte el. A képviselőház elnöksége a kerületi bíróság átiratáról értesítette a vá­lasztási bíróságot, amely ennek alapján Gaj- dát megfosztja képviselői mandátumától. Bukarest, október 3. Az initerporlamemtári* kon­ferencia csütörtöki ülésén Grata Gusztáv volt ma­gyar külügyminiszter az áilitaMnús viita során kife­jezésit adott a magyar delegáció aggodalmainak ez uiiió működése tekintetéiben. A magyar csoport ki­fogásai arra vonatkoznak, hogy az unió tulnagy félénkséget tanúsít az események által felvetett kérdések tárgyalásában. Vissza kell adni neki a gondolái bátorságát amely ma gyakran elvész csupa félelemből, hogy a hatal­masok; ilyen vagy olyan fellépést rossz néven ve­hetnének. Az uniónak ima más szerepe van, mint a háború előtt. A háború előtt az unió volt az egyet­len gyakorlati példáimé okból álló szerv, amely a nemzetközi élét megszervezésének problémáival foglalkozott. Ma ex a népszövetségen bélül történik és ezzel az uniónak e téren való jelentősége nagyon összezsugorodott.. Ehelyett az uniónak uj feladatot kell vállalnia. Úttörőnek kell lennie a nemzetközi élet terén. Különösen szembetűnő az egyes problémák kezelésében meg­nyilvánuló félénkség a kisebbségi kérdések terén. Amilyen lendület jellemezte az uniónak e kérdés­ben elfoglalt álláspontját, a háború utána első évek­ben, annyira szembetűnő az uniónak e kérdésre vonatkozó ú jabb -állásfoglalásával a habozás ée a fé­lénkség, V t A szónok azután az egyes országok gazdasági egoizmusa ellen foglalt állást, amely oka a gazda­sági élet beteges tüneteinek. A német-francia köze­ledés ad példát az uj és jobb szellem kialakulásá­nak. Utána Bossy francia delegátus beszélt a leszere­lésről és a biztonság megteremtését sürgette. A péntek délelőtti ülésen Berzeviczy Albert dr. beszédet mondott a lefegyverzési kérdésről — E konferencián — mondotta többek közölt — a jelek szerint kedvező szellem fog uralkodni, de a népszövetség előkészítő munkálatai nem menteseik min de,u kifogás alól. Ilyen kifogások például, hogy a kiképzett tartalékokra oz anyag nem terjeszkedik ki, bizonyos legyőzőit áilaimok részére tiltott fegy­vernemek használatának tilalmát ki nem terjeszti és hogy az 53. szakasz a legyőzött államokra a béke- szerződésekben kimondott korlátozások fenntartá­sát a létrehozandó nemzetközi .egyezmény alapfelté­telének jelöli meg. — A mi szakbizottságunk és tanácsunk lelkiisme­retesen foglalkozott mór e kérdéssel. Az 53. sza­kaszra vonatkozólag a magyar csoport égy — ké­sőbb visszavont — indítványával az uniónak a sza­kasz ellen való áMsfogla! ásált kiérte a tanácsiban s ezzel je.lemi kívánta, hogy a magyar csoport e ja­vaslat ellen fenntartással él. Ezt most is vagyok bá­tor meigdsmételni. " Mindennek ellenére — fejezte be beszédét Berzeviczy — nem tarthatjuk fenntarthatónak, hogy továbbra is különbség tétessék győztes és legyőzött államok között. ­Hallatlan reodeákenéee a békeszorződéenek. hogy a legyőzött-' államok' kis hadseregüket csak a belső béke fenntartására ée hatá rrendészetre használhat­ják. Ez ezt jelenti, hogy? területüket megtámadás esetén sem védhetik. Ezt az intézkedést 13 évvel a háború után megújítani lehetetlen, ezt ki kell kü­szöbölni és a magyar csoport nevében csak ezaefl a fenntartásén] járulok hozzá az előterjesztéshez. A konferencia tagjait vasárnap délután a francia abc sorrendjében Károly király a szánaijai Peles­kastélyban kihallgatáson fogadja.. Miért szüntette meg a Magyar Nemzeti Bank az osztrák sdiilling jegyzését Budapest, október 3. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Ismeretes, hogy a Magyar Nemzeti Bank pénteken felfüggesz­tette a schilling jegyzését. Jólértesült helyről szerzett információnk szerint az utóbbi idő­ben a rendes forgalomnak meg nem felelő, szokatlan mennyiségű osztrák bankjegy és bécsi kifizetési kínálat jelentkezett a piacon, amelynek korlátlan átvételét a Magyar Nem­zeti Bank az Osztrák Nemzeti Bankkal egyet­értésben megtagadta és ennek megfelelően az osztrák schilling jegyzését beszüntette. MacDonaldnak nem kegyelmeznek meg a választói London, október 3. MacDonald angol mi­niszterelnök tegnap meglátogatta választó­kerületét, hogy közvetlen érintkezést keres­sen választóival, akik a közelmúltban szin­tén megtagadták őt. Ettől a látogatástól so­kan az angol politikai helyzet tisztulását várták, de amit remélteik, nem következett be. A találkozásról alig szivárgott ki valami a sajtóba. Annyi bizonyos, hogy MacDonald hiába tartott kétórás igazoló beszédet, vá­lasztói, akiket Ooxon tanító vezetett, hajt­hatatlanok maradtak. Amikor az újságíróik megkérdezték MaeDonaldot, hogy mi a vé-‘ lemén ve választóinak magatartásáról, a mi­niszterelnök rendkívül kitérően felelt. Kije­lentette, hogy az uceán sokan és lelkesen üdvözölték^ de az ülésen Coxcn hajthatatlau maradt, amit nem is csodál, mert ő is olyan tanító, akit a takarékossági rendelet kelle­metlenül érintett. — A magyar közgazdasági élet vezetői in­formálják a népszövetségi bizottság tagjait. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A népszövetségi bizottságnak Budapestre érke­zett tagjai sajtónyilatkozatokban hangsúlyoz-, ták, hogy a legalaposabban akarnak meggyő­ződni a magyar gazdaság bajairól. Tylert és, Lóvédayt, a bizottság tagjait ma Éber Antal, • a budapesti kereskedelmi és iparkamara el­nöke, Fenyő Miksa, a gyáriparosok országos szövetségének igazgatója és több más szak­ember informálta. \ PIONfEROIí Irtó: imt OREY fordította: íáosáruné Réz Lola (29) A szikla legszélén lefeküdt és óvatosan le­csúszott egy alacsonyabb párkányra, amely alig két lábnyira hajolt a szakadék fölé. Min­denki elszörnyedve nézte volna, őrültségnek látszott, hogy valaki idáig merészkedjék. De Wetzel nyugodtan letette puskáját a párkány­ra. Oldalt, a párkány szélén, sűrű bozót, volt, néhány tüskés bokor s egy görcsös fenyő ten­gette életét a kevés földben, melyet a szikla repedéseibe hordott a szél. Wetzel megfogott egy erős gyökeret és leereszkedett a párkány­ról a mélység fölé. Eltűnt, csak inas ujjai látszottak még, amint a gyökérbe fogódzik. Aztán elengedte a gyökeret, felnyúlt a puská­jáért és nem volt látható többé. Joe pontosan követte minden mozdulatát. Nemsokára berni voltak Wetzel egyik leg­jobb búvóhelyén. A vadász véletlenül fedezte fel ezt a bar­langot a sziklatető alatt. Egyszer a síhawnee- üldözők már a sarkában voltak. El volt hatá­rozva reá, hogy inkább leveti magát a mély­ségbe, de nem engedi, hogy élve elfogják. Mikor felért a szikíatetőre, lefeküdt a mély­ség szélén s a párkányra csúszott, azzal a gondolattal, hogy ha innen ugrik le a sürü bozót közé, talán nem üti magát agyon s meg tud kapaszkodni valamelyik magas fa koro­nájában- Amint itt feküdt, észrevette a fenyő erős, szívós gyökerét. Leereszkedett rajta a párkány alá, hogy az indiánok észre ne ve­gyék. A párkány alatt keskeny nyílást látott meg. A sziklának valóságos zsebe volt ez- Bebújt. Tágas, száraz barlangba ért, amely valószínűleg medvék téli szállása lehetett. Le­foglalta a saját céljaira, élelmet hordott belé s ezentúl egyik legkedvesebb búvóhelye lett. A barlangnak egyébként más kijárata is volt hátul a sziklák közé. Wetzel megeskette Joot, hogy soha senki­nek el nem árulja ezt a helyet és Joe meg is esküdött reá, háj nem volt valószínű, hogy valaha is alkalma legyen idevezetni valakit. Rajongó gyönyörűséggel rendezkedett be a barlangban, a hetedik mennyországban érez-’ te magát s belevetette magát a szabad életibe, mint ahogyan a hal fickándozik a vízben, ahonnan egy időre kivették. Wetzel iránti ér­deklődése csakhamar csodálattá változott és végül őszinte szeretetté, igazi ragaszkodássá mélyült. Kényelmesen elhelyezkedett a barlangban, azután Joe félretette puskáját és vidám fü- työrészés közben vacsorát kezdett főzni. A barlang hátulsó része elég magas volt hozzá, hogy felegyenesedhessék. Csinos kis tűzhe­lyük volt itt s több főzőedény sorakozott a fal mellett. Az egyik sarokban felaprózott fa feküdt halomban. Szárított hús lógott a meny- nyezetről, aszalt álma zsákba kötve és pör­költ kukorica. Nem messze a tűzhelytől ócska puskaporos zacskóban tartották a sót és bor­sot. Hátul, a sziklahasadék mélyén, tisztavizü forrás csörgedezett. Wetzel és Joe olyan jóízűen megvacsoráz­tak, mint ahogyan soiha a városi ember nem élvezi gondosan elkészített lakomáját. Utána pedig, mikor az este árnyékai elterítették pa­lástjukat odakinn az erdőn, megtömték pipá­jukat és békés boldogsággal burkolóztak a füstifelhőbe. Wetzelnek tetszett Jóénak égő kalandvágya, de azt hitte hogy a fiú hamarosan belefárad majd a vada széleibe és elkivá akozik mellőle, vissza, az emberek közé. Csalódott. Hetek i óta voltak már együtt az erdőben és Joe még mindig olyan kedvvel járta a rengeteget, mint az első napon. Wetzel napról-napra jobban megszerette őt. Végtére ő is csak fehér em­ber volt és a hosszú magányos tizennyolc esz­tendő után, amit a rengetegben töltött, jól esett neki ez a ragaszkodás, amit a fin részé­ről tapasztalt. Egész ifjúkora és férfikora vad bosszúvágyban telt el. Egyszer lágyult csak el a szive, amikor megszeretett égy asszonyt, aki azonban nem az ő számára volt teremtve. Életének ez a fejezete lezárult, soha többé nem szeretett senkit egészen addig, mig ez a kedves, bohó, néha vidám, néha szinte kese- rükedvű fiú meg nem jelent az életében. Mint rendesen, ma is. elszívtak egy pipa dohányt, aztán lefekvéshez készülődtek. Wet- zel talán még hallgatagabb volt, mint ren­desen. Joe nem szólt hozzá. Hagyta. Mikor a pipája kialudt, fáradtan dőlt le mohaágyá­ra. Wetzel még egyszer megtöltötte a pipá­ját. Csöndes gyönyörű éjszaka volt. A farka­sok és párducok nem indultak még el vadá­szatukra, a baglyok sem huhogtak — csönd volt, teljes, tökéletes csönd. A fiú csöndes mély lélekzete volt az egye­düli nesz, amit Wetzel hallott.. Eltűnődött. Látta, hogy a fiú csakugyan Őszintén ragasz­kodik hozzá. Többre becsüli a vadász mellett a szegényes, magányos erdei életet, mint a városok mulatságait. Wetzel tudta azt is, ■ hogy Zane ezredes munkát és otthont aján­lott fel Jóénak, látta a meleg ragyogást is Nell szemében. És a fiú mégis itt van, vele... a bosszús zom j egy pillanatra elcsitult szivé­ben. Mikor letette fejét a mohapárnára, a fiú fekete feje mellé, ugv érezte, mintha saját fia feküdne ott és végigsimitolta elvadult haját durva tenyerével. Joe halk cirpelésre ébredt. Reggel volt már és Wetzel a sarokban fésülgette hosszú haját. Joe a forrás fölé hajolt és megmosdott benne. A víz jéghideg volt- Nevetett hozzá. Welzel odauyujtóttá neki is a fésűt. — Az én skalpom még nem igen csábíthat­ja az indiánokat — mondta kurta hajára cé­lozva s önkéntelen csodálattal nézte a vadász hosszú, hullámos haját. — Majd megnő — mondta röviden Wetzel. Joe nem értette félre Wetzel gyermekes büszkeségét, amivel a haját ápolta. A vadász soha nem feledte el, hogy nem vadember, tisztogatta a körmeit, vigyázott a külsejére, volt ruhakeféje és kő porral dörzsölte kését és toinahawkját, de a hajára mindennél több gondol fordított. Hosszú vadászatokból haza­jövet megesett, hogy sürü bozótokban gázol­tak és gaz akadt bele, ilyenkor gyakran óra­hosszat is tartott, mig ki tudta fésülni durva fésűjével. Joe tudta, hogy az indiánok irigy- lik tőle hosszú fekete haját és megesküdtek, hogy megszerzik; azt is tudta, hogy, ha a vadász levágná ezt a hajat, azt hinnék róla, hogy fél régi ellenségeitől és igy akarja ma­gát felisínerhetetlenné tenni. Sok, aok réz- bőrü harcos álmodott erről a hajról, melynek fürtjei majd az ővét díszítik egyszer és harci dalokba is belefoglalták. Reggeli után ezt mondta Wetzel: — Te maradj itt, én megyek és körülné­zek egy kicsit. Lehet, hogy hamar visszajö­vök, akkor elmegyünk bölényt vadászni. Bi­zonyos akarok lenni benne, hogy a vörösök nem találták meg annak a bölénycsordának a nyomát, amelyre tegnap ráakadtunk. Wetzel a hátsó kijáraton át ment ki a bar­langból. Teljes negyedórába került, mig át tudta szorítani testét a szűk, sötét sikátoron, amely a szabadba vezetett. Félrefolva a kö­vet, amely a nyílást födte, egy darabig hall­S átázott. Aztán hirtelen előbukkant, visszá­sé helyéie a követ és újra eltűnt a boaót* A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben! Leoegő Napfény Fürdő Diéta keterQvix, Az igmándi keserüviz kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb füszerüzletben. i

Next

/
Thumbnails
Contents