Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)
1931-10-04 / 226. (2743.) szám
*<4^. HM SZÁMUNK A KÉPES HÉTTEL 18 OLDAL Ara a korona X 226 (2?43) SZám Vasárna9 1931 október 4 Előfizetési ári évente 300, félévre &50, negyed* évre 76, havonta 26 K£; külföldre » évente 490, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KC. A képes melléklettel havonként 2.50 K£~val több Egyes szám áré 1.20 KS, vasárnap 2, - Kt A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok nn****, politikai napilapja DZÜRANY1 LÁSZLÓ FORGACh GÉZA Szerkesztőségi Prága II. Panská ulice 12, U. emelet — Telefon* 30311. — Kiadóhivatalt Prága IL. Panská ulice 12. Ul. emelet Telefoni 34184. 6ŰROÖNYCIM* HÍRLAP. PRAHA A SZEMFÉNYVESZTÉS MÉRLEGE Irta: DZURÁNYI LÁSZLÓ Megszoktuk már, hogy ilyenkor, választások idején különösen centralista részen olyan sajátos matematikával dolgoznak a pártok, amellyel a saját maguk eredményét föltétlenül gigantikus győzelemmé, az ellenzéki pártokét pedig katasztrofális vereséggé tudják varázsolni. A számkuruzslásnak ezek a módszerei már az unalomig ösmeretesek, hitelü- ket-vesztettek s érdekességet legfeljebb csak azok számára jelentenek, akik a politikai szélhámosságok lélektanát tanulmányozzák. A dologban kétségkívül van stílus. Úgy látszik, a demokráciához tartozik, hogy a jámbor választót, akit a választási harc többhetes kampányában tönkrepreparáltak, végezetül egyszerűen fölfalják. Választó János, szavazott légyen bárhová, úgy elsikkad a centralista választási statisztika rubrikáiban, mint ama Jónás a cethal gyomrában. A statisztikai bűvészkedésben a csehszlovák agrárpárt ragadja el messzire a pálmát. Szédületes sommázásokat végez, amelyekből természetesen elsősorban önmagának farag elkápráztató győzelmi trófeákat, mig az ellenzék számára — természetesen en bloc — elad osztályú temetést rendez. Ehhez a választási sommázáshoz az agrárpártnak megvan az a helyzeti előnye, hogy ő adja a kormánynak a belügyminisztert, ott van tehát a forrásnál, ahová a választási eredmények becsörgedeznek, egyebüvé sem s igy nincs is meg a mód, hogy a pártcélokra átformált adatokat bárki is ellenőrizni tudja. Az agrárok kedélyderitő statisztikai manővereire legjellemzőbb az a „megállapításuk", hogy a választási küzedelemben egyedül az agrárpárt, a német nemzeti szocialista párt és a Stribrny-féle liga gyarapodott, mig a többi valamennyi párt veszteséget könyvelhet el, összesen nem kevesebbet, mint 477 ezer szavazatot. A hazugságban a legnagyobb művészet a következetesség. Nos, ez a „kvalitás" nem fedezhető föl az agrársajtó sziipp* la lóditásaiban, mert a három párt választási nyereségét mindössze 255 ezer szavazatban jelöli meg. 222 ezer szavazatot tehát egyszerűen elsinkófál. De ennél még cifrábbat is elkövet, amikor — hogy az összehasonlítás kedvezőbben üssön ki, — sajátmaga 1929-es szlovenszkói választási eredményét 33 ezer szavazattal megcsonkítja, hogy ezzel a meghamisított mérleggel még nagyobb triumfust rendezhessen. Hogy pártijaink ebben a kókler számvetésben a legrövidebbet húzzák, az természetes. Csodálnunk kell, hogiy az agrársajtó sommá- zatiában egyáltalán hozzá,jutunk valami szavazathoz. Pár nappal ezelőtt még 70 ezres vesztesé,günkrő'l harsogtak a fanfárok. Azonban a szemérmetlen beállítás még hazugságnak is túlzott volt, mert a következő nap már jónak látták, hogy fiöljaviteák helyzetűnket 20 ezer szavazattal, önmagunkat becsülnék le, ha ezekre a kor team adhi nációkra sok szót pazarolnánk s megingathatatlan politikai pozíciónk védelmét szükségesnek tartanók az ilyen átlátszó hazugságokkal szemben. Hiszen — mint arra tegnap rámutattunk — maga a belügyminiszter dezavniálta salját pártsajtójának eme felelőtlen manipulációit. ... Tény a®, hogy a mi összesítésünk szerint, amelyből még egész járások hiányoznak, Szlovenszkón közel százezer szavazat esett pártjainkra, szemben azzal a hetvenezer szavazattal, amivel a kormány sajtó igyekszik kifizetni 'bennünket. Arrc1 természetesen említés sem történik, hogy az úgynevezett színtelen listákra magyarpárti szavazatok is estek. A színtelen „politikamentes", „községi", „polgári" listák a kifejezetten magyar vidékeken több mint tizezer szavazatot értek el. Ezt a tizezer szavazatot egyszerűen az agráriusok vágják zsebre, holott nekünk mindenesetre több hozzá a jussunk, mint nekik. Hasonló szemfényvesztés az is, hogy pártjaink választási eredményéből kikapcsolják a szepesi német párt, nemkülönben a .magyar nemzeti munkáspárt eredményeit. Holott mindezeket összevéve nyugodt lelkiismerettel elmondhatjuk, hegy pártjaink az egész vonalon szilárdul megtartották pozíciói kát. Csak érinteni kívánjuk még azt a szempontot, hogy a községi választások esetében csak egyes helyeken állapítható meg a politikai erőbelyzet, mig az összesített járási eredmény nem adhat tói képet annál kevésbé, mert hiszen például a mi pártjaink sok olyan községben nem is jelöltek, ahol a parlamenti választáson estek rájuk szavazatok és * legközelebbi parlamenti választáson ezeket a szavazatokat újból megkapják. A koalíciós sajtó csak áltassa magát a mi vélt gyengeségünkkel, hiszen nem először teszi: 1927-ben hasonlóan sarlatánkodott s kongatta fölöttünk a lélekharangot, amíg 1929-ben azután megkapta pártjaink 28 ezer szavazat többletében a méltó választ. A magyarság mozdithatatlan zárt soraira az ilyen mérlegbamisi'tásnak nem lehet más hatása, mint hogy egyfelől megalkotja helyes Ítéletét a koalíció erkölcseire jellemző szimptó- mákról, másfelől pedig fokozottabban felös- ineri az összefogás és erőmutatás szükségességét. Az agráriusok, ha lenne bennük lelki- ismeret, akk®r nem a mi „vereségünkről", „válságunkról" koholnának Piiaval-történe- teket, hanem saját vereségüket és bukásukat ösimernék be, amely a magyar falvakon végzett kerítésüket és megkísérelt lélek- vásárlásukat koronázta újból. De az is hipokrizis, hogy az agrárpárt egyáltalában szlovenszkói győzelemről merészel beszélni, holott szlovenszkói politikája megkapta a legsúlyosabb kritikát és meghozta a legaggasztóbb politikai eredményt a kommunista párt előretörésében. Arról nem készit mérleget, pedig az esik a legsúlyosabban latba, hogy amig a kommunista mozgalom alig tudta megtartani pozícióit a történelmi országokban, addig Szlovenszkón és Ruszimszkában uj erőre kapott, Szloven- szkó és Ruszinszkó elbetegesedett gazdasági teste tehát emelkedő lázat m/tíet mert a kommunizmus a gazdasági bei%-áég "tipikus kisérő iázjelensége. Ki okozta ^zt? Az agrárpárt és a szociáldemokrata párt kizsákmányoló politikája. Mert ez a két párt váltogatja egymás közt a primhegedüt a koalícióban, valahányszor a hatalmi politikának gyakorlati alkalmazásáról van szó Szloven- szkóval szemben. Ennek a két pártnak, ennek a lóét nadálynak terheli a lelkét a Szlo- venszkót változatlanul . sújtó . diszparMás, amely Szlovenszkói súlyos milliárdokkal tette szegényebbé, s az az egész egyenlőtlen és méltatlan gazdasági helyzet, amelyben Szlovénszkó egyelőre a javulás minden reménye nélkül sínylődik. Ha tehát az agrárpárt és a szociáldemokrata párt hü választási mérleget akar fölállítani, akkor egész nyugodtan teheti a megnövekedett kommunista szavazatokat a saját serpenyőjébe. Mert a kommunisták meg szaporodóit szavazatai szoros következményei és tartozékai a koalíciós politikának. A komán un izmus szlovenszkói előretörése eleven vád az agrár és szociáldemokrata politikával szemben. Vád, amely tetemre hív. Ha az agrárpártban lenne felelősségérzet, e mérleg láttán csak meaculpáznia lehetne. De erre rá nem ér, mert nagy profitokat hozó üzleteivel van elfoglalva: ebben rejlik az erkölcsi mérlege. Egyelőre még csinálhatja az üzleteket, hizlalhatja szlovenszkói ispánjait és tiszttartóit, örökké azonban ez sem fog tartani. Mert nem lehet már messze az idő, amikor az öntudatra riadt Szlovén szkó és Ruszinszkó választói el fogják söpörni ezeket a pártokat kártékony korrupt figuráikkal együtt. Az osztrák parlament pártjai viharos tanácskozások után elfogadták az uj takarékossági törvényt A keresztényszociaiisták és a szociáldemokraták egy táborban A kompromisszum — Buresch Párisba utazik B é c s, október 3. Az osztrák parlament pártjai drámai és viharos éjszaka után megegyeztek a népszövetségtől kívánt állami takarékoskodás ügyében. Többször jelentettük, hogy a népszövetség és a nyugati hatalmak abhoz a föltételhez kötötték Ausztria pénzügyeinek szanálását, ha a kis köztársaság kiadásait jelentősen korlátozza és 100—150 millió schillinggel csökkenti költségvetését. A tárgyalások reggel hat óráig tartottak, amikor a szövetségi kancellár végre hazaküldhette a pártvezéreket, mert a kompromisszum készen állt. Buresch a pénzügyi bizottság konferenciája után azonnal hazament és holtfáradtan ágyba feküdt. Este tizenegy órakor még teljesen bizonytalan volt a helyzet és úgy tűnt, hogy a nagynémetek és a nemzeti szocialisták ellenzése miatt lehetetlen megegyezni, a kormánynak le kell mondania és Ausztria újból kiszámíthatatlan következményű válságba sodródik. Este a szociáldemokraták is éllene voltak az uj szükségrendeletnek, amelynek terheit természetesen újra a kisemberek, az ország lakosságának a zöme, viselnék. Néhányórás intenzív tárgyalás után a szociáldemokraták megadták magukat és kompromisz- szumot kötöttek a kormánnyal. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti tanács ma délutáni ülésén a ke- Tesztényszocialisták és a szociáldemokraták együtt megszavazzák a költségvetés szanálásának kormányrendeletét, mig ellene valószínűleg csak a nemzeti szocialisták fognak szavazni. Huresch kormányát a bukástól a szociáldemokraták mentették meg, amennyiben a magukévá tették a polgári többség politikáját. Természetesen a támogatást Buresclinek nagy engedményekkel kellett megvásárolnia. Elsősorban elejtette az uj adósémát, ami átvezette a marxista pártot a polgári táborba. Ezenkívül a szociáldemokratákat leginkább a munkanélküliek segélyezése érdekelte s ebben a tekintetben Bureschtől messzemenő Ígéreteket kaptak a veszedelmesnek mutatkozó tél folyamára. A hivatalnokok bérredukciójának kérdésében Buresch és Seitz, a szociáldemokraták vezetője, elhatározta, hogy a 2040 scbilling alatti fizetéseket egyáltalán nem csökkentik. A csökkentés a 2040-től 3000 schillinglg terjedő fizetéseknél 4 százalék, a 3000-től 5000 schil- lirtgig terjedőeknél 5 százalék, az 5000 schilling fölötti fizetéseknél 6 százalék. A szociáldemokraták ezenkívül nagyobb megtakarításokat követeltek a hadügyi költségvetésben, amit Buresch el is fogadott. A következő évben az osztrák hadseregbe nem vesznek föl újoncokat s igy a hadsereg létszáma, amely sohasem érte cl a St.-Germainben engedélyezett 30.000 embert, most 20.000 alá esik. Uj jövedelmi forrásként a tárgyalások alatt különböző krlzisadók bevezetését határozták el, igy példától a jövedelmi adó fölemelését, az úgynevezett agglegényadót, a vagyonadó 50 százalékra való emelését, továbbá a benzinadó fölemelését kilónkint 13-ról 30 garasra és uj adókat az autóbuszok számára. Kényes kérdést jelentett a községi hivatalnokok bérredukciója is. A tárgyaló felek Végre megegyeztek abban, hogy a községi hivatalnokok fizetését is csökkentik, de nem olyan mértékben, mint az állami hivatalnokokét. A Kréditanstalt uj igazgatóinak fizetését tetemesen redukálják, amit különben nemcsak a szociáldemokraták, hanem a nagynémetek és a Lapdbundlerek is energikusan követeltek. Az éjszakai döntő jelentőségű tanácskozások után bizonyos, hogy a nemzetgyűlés ma este a takarékossági törvényjavaslat uj formáját csaknem egyhangúan megszavazza. Egyedül a Heimwehr-képviselők szavaznak ellene, mig a szociáldemokraták Seitz pártelnök fáradozásai után hajlandók Burescht támogatni. A törvény- javaslat elfogadása után a szövetségi kancellár azonnal Párisba utazik és megkísérli, hogy a kétszázmillió schillinges kölcsönt megkapja, mert Ausztria eleget tett már a népszövetség föltételeinek. Az uj kölcsönből elsősorban az Angliától kapott rövidlejáratu 100 milliós schillinges kölcsönt fizetik vissza, a többit belső invesztíciókra fordítják. Ugyanakkor Buresch megkísérli, hogy a bázeli nemzetközi jóvátételi banknál kieszközölje a közelmúltban adott előlegek meghosszabbítását, mert e rövidlejáratu kölcsönök visszafizetése ismét kellemetlen helyzetbe hozná Németv\usztriát Mint ismeretes, a kölcsön ügye nem egészen perfekt még. A nép- szövetség ajánlotta ugyan a nemzetközi jóvátételi banknak a kölcsön folyósítását, de ez az ajánlás nem azonos a kölcsönnel s ebben a tekintetben előbb még messzemenő tárgyalásokat kell folytatni. A 200 millió schlllingen fölül Ausztria semmiesetre sem kaphat uj kölcsönöket, ámbár Bécsben szívesen vennék, ha bizonyos nélkülözhetetlen kiadások fedezésére nyugaton újabb hiteleket lehetne szerezni. Európa pénzügyi helyzete azonban annyira kedvezőtlen és a krízis annyira átterjedt a francia bankokra is, hogy a 200* millió schillingen fölüli kölcsönök folyósítása a mai viszonyok között kizártnak látszik és Buresch nem is tesz lépéseket ebben az irányban. Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül
