Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)
1931-10-25 / 244. (2761.) szám
MAI SZÁMUNK A KÉPES HÉTTEL 21 OLDAL Ara a fcerowa 244. (2761) szám » Vasárnap 1931 október 25 ^P~————^na ■■'■«■ i wiin^c^ai^ : '-nnajm Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. fl képes melléklettel havonként 2^0 Ki-val több Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—Kő. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok főszerkesztő politikai napilapja FELE[/ÖS szerkesztő tízórányi László forgách Géza Szerkesztőség: Prága K, Panská ulice 12. U. emelet. — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal; Prága U, Panská ulice 12. ül. emelet. Telefon: 34184. 8ÚROÖNYCIM: HLRLflP, PRflHfl A SZLOVÁK JÖVŐ ARCA Irta: DZURÁNYI LÁSZLÓ Ismeretes a prágai cen trolizmusnak és szlovenszkói hűbéreseinek az, az optimista fölfogása, hogy csak haljanak ki a szlovákság régi magyarén elemei s cseperedjék föl az uj, már csehszlováknak nevelt generáció, önmagától likvidálod ik az egész szlovák probléma- Vagy legalább is éle vétetik. Az élet mindinkább rácáfol erre a fölfogásra. Az elhelyezkedésnek csak gyér lehetőségeihez jutó fiatal szlovák generáció, amelyből egy hatalmas szellemi proletariátus kezd kifejlődni, kétségtelenül erős másságokat mutat a régi generációval szemben, szakított a nemzeti ronmutácizmussal s reális életszemlélettel igyekszik beleilleszkedni az életbe. De éppen ez a reális életszemlélet hozza magával, hogy élesen meglátja a szlovák nemzeti életben mutatkozó bajokat és hideg szemmel értékeli föl Szloveuszkó gazdasági és szociális kárait. Ha tehát a fiatal szlovák generációban végbe is ment bizonyos jelentős metamorfózis, ez semimiesetre sem kedvez a centralizmus jelen politikájának és Jövő céljainak. Nem lehet tagadná, hogy a fiatal szlovák totellektüellek egyrésze legalább is átmenetileg elfogadta a különösen Hodzaa által hirdetett álláspontot g kulturális, közelebbről: még nyelvi téren is szuibordinálni igyekezett magát az „egység" gondolatának s föladta külön nemzeti aspirációit ezen az egységen belül. Ide tartozott a korán elhalt Ha- maliar és még mások is, de ez az eszmei csoport meglehetősen izoláltan áll 8 programjának nincsen átütő ereje. Ezek az uj szlovák kulturális élet amolyan üibenmemsdhei, akiknek a szlovenszkói gazdasági problémákkal szemben elfoglalt álláspontját nem ösimerjük, nem is tudjuk, van-e ilyen álláspontjuk, mert egész eddigi tevékenységük csak kulturális »iikon mozgott. A bajok sokasodásával, meg aztán a/bban a félelemben, hogy a fiatalság extrém ellenzéki vizekre sodródik, agrárius protektorátus alatt szintén történt egy ifjúsági csoportosulás, amely „Politika" cimen revüt ad ki Pozsonyiban s ott hangzott el az uj jelszó: „Föl Prágába 1“ Ez a megmozdulás egy lattal sem jelent többet a felületes jelszó-politikánál. Mert hiszen ahhoz, hogy a szlovák fiatalság kenyeret és pozíciót sikeresen küzdhessen ki a maga részére osztályrészül Prágában, ahhoz nem elegendő magának a fiatalságnak aiz elhatározása, mert ezt az eredményt csak egy alulról jövő erőteljes és céltudatos szlovenszkói politika hozhatja meg végső ©lappképpen. Már pedig azok ia .politikai keretek, amelyék ezt a mozgalmat körülihatárolják, a legtávolabbról eem lehetnek alkalmasaik egy ilyen politika imaugurálására, sőt ellenkezőleg. Az egész mozgalomnak, amely különben az életbe kikerült diplomás szlovák fiataloknak elfiő ilyen organizmusa, inkább mint szellemi tűzhelynek lehet jelentősége a szlovák és szlovenszkói problémák tisztázása körül, de nem lehet éppen megkötöttségeinél fogva iniciálé erejé. A szlovák ifjúsági életben, ellentétiben minden más nemzetibelii ifjúsági szervezkedéssel, födő tlő dolog, hogy iámig a középiskolákban .pontosan föllelhetiők a különböző világnézetek és irányok eszmei keretei g a •keretekben a megfelelő nemzeti tartalom, eddig a főiskolásak életében már sokkal lazábbak és halványabbak ezek a keretek és ezek a tartalmak, amelyeknek tehát igy nem is lehet meg az erejük, hogy egy pozitív krédó utrávalóját adják az életbelépő szlovák fiatalságnak. A főiskolai szlovák fiatalság szervezeti keretei kevésbé eszmei keretek, hanem az agyonpolitizált közélet függvényeképpen jobbára amolyan „odbocká“-i a pártszervezeteknek- így van agrár ifjúsági szervezet, van szocialista, a „Tátrán" Hlimka katolikus autonómista politikája alapján áll, a „L'avá iránta" teljesen Moszkva ideológiáját szolgálja, miig a „Detvan" a régi hliasista mozgalom folytatása. A napokban kezembe került a .,L U K“, a fiatal szlovák generáció s közelebbről a szlovák diákszövetség lapjának nemrég megjelenít száma, amely egészében azt dokumentálja, hogy a centralista politikának a szlovák ifjúsággal való számvetései alapjában elhiibá- zottak s a hatalom berkeiben elhelyezkedett régi hlasisták és folytatásuk, a „Detvaucök" között ma már szinte áthidalhatatlan a szakadék. A folyóiratban soka világnézeti és szociológiai zavar, sok a naivitás is, de egy dolog nem tagadható meg tőle s ez az erőteljes, bátor szlovenszkói hang. A szlovák fiatalok megtanulták Salda professzortól, hogy, ha a szlovákok valamit jelenteni akarnak, egy darab maguk-erejére és tekintélyre kell szert tenniök. Arra meg maguktól jöttek rá, hogy a friss szlovák aktivitásnak a szlovák életrealdzmust kell kialakítania, uj nemzeti és szociális filozófiát, amely benne, népében, a szlovák honi földben és sehol másutt sem gyökerezik. A fiatal szlovák generáció mielőbb joga és kötelessége után nyúl, hogy megjavítsa saját nemzete, saját hazája és saját népe sorsát. Teljes jogunk van, — Írja tovább vezető cikkében Pavel Peter, — hogy ma revízió alá vegyük a múlt tetteit és helyrehozzuk az apák hibáit. Ezek a cikknek még enyhébb megállapításai, az erősebbekhez nyúlni sem kívánunk. De meglátja a mai fiatalság a mai szlovák intelligencia materializmusát, hallatlan önzését és korrupt voltát is. A „Detvamcok" szlovenszkói exkurziójuk alatt sok mindent tapasztaltak, amiből megállapíthatták a nemzeti élet és társadalom betegségeit. Beszámolnak a fiatal szlovák tanárról, akit egy cseh kollégája megintett a tanári szobában: „Tady se mluvd pouze öesky-" Sok magasállásu szlovák, amikor megbizonyosodott a „Detvancok" erős nemzeti szelleméről, szorongatta kezüket — a kulisszák mögött. A centralizmus atyja! tehát hiába bíznak benne, hogy politikájuk fedezetre é& folytatásra találhat a szlovák fiatalokban, mert ezek nagyon jól látják éls ítélik meg az apák hibáit, amelyeket nekik kell jóváten- niök. Hihető, hogy az uj szlovák generációnak éhhez meg is lesz az ereje, mert ez — mint maga írja — nem készül a vályúkhoz és sokkal tisztább és mértékletesebb lellki habi tussal indul az életnek, mi nt a szlovák intelligencia első kiboKjgátotti rajai, amelyek sorra korrumpálódtak. Nagy nemzeti küzdelmet csak tiszta és szilárd lélekkel lehet végigharcolni. A szlovák nemzeti éleinek szerencséje, hogy fiatalsága egészséges és romlatlan maradt. Csak attól kell tartani, hogy az apák annyi hibát és bűnt fognak el'ébetornyositan/iv amennyinek az eltakarítása még egy Herkules szálmára is megoldhatatlan feladat lenne. Á washingtoni tanácskozások szenzációja Berak szerint lefegyverzésre csak a versaillesi szerződés revíziója után kerülhet sor Amerika elfflörése — Mély lehangoltság Parisban — Borah félhivatalosan nyilatkozott? - Az érdemleges tárgyalások Washington, október 24. Hoover és Laval tanácskozásaikat tegnap délután kezdték meg a Fehér Ház Lincoln-szobájában. A konferencia eredményéről az esti órákban hivatalos jelentést adtak ki, amely szemmellát- hatóan tompítani akarta a washingtoni találkozáshoz fűzött túlzott reményeket, másrészt azonban enunciálta, hogy Amerika és Franciaország között nincs lényeges ellentét. Ugyanabban az órában, amikor a hivatalos kommünikét kiadták, Borah szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke, fogadta a francia sajtó képviselőit és rendkívül nagyjelentőségű nyilatkozatot tett előttük. A délutáni sajtófogadtatásról kezdetben a legvadabb hirek keringtek Washingtonban. Borah, aki közismert franciaellenességéről, állítólag udvariatlanul viselkedett. Később a túlzott hireket megcáfolták és nyilvánvalóvá vált, hogy a fogadtatás a legszivélyesebb formák között folyt le és a kölcsönös nagyrabecsülés kinyilvánításával ért véget. Borah nyilatkozata elején kifejezte rokonszenvét Franciaország iránt. Nem titkolta azonban, hogy a lefegyverzésről a világ jelenlegi állapotában csak frázisokat lehet mondani, de addig szó sem lehet a fegyverkezések valódi korlátozásáról, míg a békeszerződéseket nem revideálták. A szerződések fölébresztették a gyűlöletet. A gyűlölet a félelem szülője és lehetetlenné teszi a lefegyverzést. A szerződéseket — úgymond — erőszakkal léptették életbe és csak erőszakkal leket fönntartani őket. Logikus tehát, hogy a valódi lefegyverzés csak úgy valósítható meg, ha valamennyi szerződő fél megérett az igazságos revízió gondolatára és javítási szándékkal eltelve üt le a tárgyalóasztalhoz. A versaillesi szerződés két pontja föltétlenül revízióra szorul. Egyrészt a korridor kérdését kell megoldani, másrészt Felsősziléziáét Felsőszilézia felosztása nem felelt meg a ple- biszcitum szavazatarányának és szülőoka a legtisztább igazságtalanság volt. A revizió után a lefegyverzés szinte magától fog megvalósulni. Borah kifejezte, hogy személyesen a jóvátételek és a szövetsógközi adósságok teljes eltörlése mellett van. A világkatasztrófából csak ezeknek a szempontoknak szem előtt tartásával menekülhet meg az emberiség. A moratórium meghosszabbítása nem segit, mert az adósságok megmaradása és a kamatok akkumulálása meggátolja a pénzügyi bizalom helyreállítását. Németországtól csupán Belgium és Franciaország anyagi kárának megtérítését szabad követelni, más semmit. Borah nem titkolta azt a nézetét, hogy Franciaország miniszterelnökének és Amerika köz- társasági elnökének tárgyalásaitól, amennyiben azok a világ mai alapjain maradnak, nem sok jót vár. Végül azt is megemlítette, hogy nem az amerikai szenátus nevében beszél és csak a saját álláspontját tolmácsolja. A francia—amerikai tárgyalásoknak Borah nyilatkozata annyiban használt, hogy élesen szembeállította a két állam nézetét és Így tiszta helyzetet teremtett. Amerikában jól tudják, hogy az Unió lakosságának közvéleménye nem Hoover, hanem Borah mögött áll. A nyilatkozat hatása Newyork, október 24. Borah interjúja, melyet pénteken délután adott a francia újságíróiknak a szenzáció erejével hatott egész Amerikában. A közvélemény szemében ezzel az interjúval összehasonlítva Hoover és Laval délutáni tárgyalásai jelentéktelen politikai eseménnyé törpültek. Boraíh ugyan hangsúlyozta, hogy csupán személyes álláspontját tolmácsolja, mégis nyilvánvaló, hogy ő képviseli az amerikai közvéleményt és az utóbbi hónapokban a köztársasági elnök kénytelen volt többször tanácsát kikérni, ámbár Hoover és Boraíh között az elmúlt évben bizonyos elhidegülés támadt. Bizonyodra vehető, hogy Borah drámai ere- jü előtörését nem a Fehér Ház tudta és beleegyezése nélkül tette meg. y Lippmann a Héráid Tribüné vezércikkében kifejezi azt az aggodalmát, hogy a világ egyelőre nem érett meg a versaillesi szerződés politikai részének revíziójára. A francia ellenállás és a hitlerizmns arroganciája lehetetlenné teszik a korridor-kérdés szabályozását, holott kétségtelen, hogy Európa sorsa ennek a problémának megoldásától függ. Lippmann szerint Borah semmieeetre sem fogadja el a franciák javaslatát, amely a biztonsági paktum megkötésére vonatkozik. Amerika békés megoldásokat akar és nem szereti az erőszakos szankciókat. Egyébként a lapok óriási kommentárokkal látják el Borah nyilatkozatát. Az interjúban az a szenzációs, hogy Borah az adósságok eltörlésének fejében most már revíziót kiván. Abban az esetben, ha Európa az adósságok elengedését követeli Amerikától, revideálni kell a versaillesi és a St. Germain-i szerződéseket, máskülönben az Egyesült Államok korNe fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas Képes melléklet nélkül
