Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)
1931-10-23 / 242. (2759.) szám
2 ^IWCM-MAfi^ARHIRLAE* 1931 o!ktábor 23, pécnteflt lönöfeen Oroszországgal és Olaszországgal szemben elfoglalt politikai állásfoglalása gazdasági téren soha sem fog eredményre veVégiil fölszólalt de WUt cseh szociáldemokrata, majd az ülést félbeszakították és azt délután fél négykor folyatták.. zetni. Plaminková cseh nemzeti szocialista kifogásolja azt, hogy a vita folyamán mindenki csak a hibákat sorolja fel és senki sem akarja elismerni, hogy a külügyminiszter eddigi ■politikájával milyen eredményekét ért el. A délutáni vitában részt vesz Füssy Kálmán magyar nemzeti párti szenátor is. A vita befejeztével Benes válaszolni fog az elhangzott fölszól aláeokra, de ezt a választ a sajtóiroda csak később adja ki. Benes zárszava a képviseldház killiiti bizottságában ♦ Prága, október 22- Benes külügyiminiszter, mint már jelentettük, a képviselőház külügyi bizottságában a vita befejezése után válaszolt az elhangzott beszédekre és a föltett kérdésekre. Benes felszólalását csak a ma esti órákban adta ki a sajtóiroda. Benes külügyminiszter válaszában rámutat arra, hogy egyes szónokok kifogást emeltek az ellen, hogy neon volt teljesen világos a beszéde. Ö mint felelős tényező nem mondhat mindent el, amit tud, hanem legfeljebb csak általánosságban körvonalazhat ja a dolgokat. A kommunista szónok ama megjegyzésére, hogy a kommunisták a forradalmat készítik elő, azt válaszolja, hogy a kormánynak kötelessége a rendet fönntartani és épp ezért a szónok rosszul! tette, hogy ilyesmivel előállt, mert a kormány most már sokká!! erélyesebben lesz kénytelen föllépni velük szemben. Aimi a fémmunkások gyűlésén tartott és gokat emlegetett beszédének ami a kitételét illeti, hogy „a fejlemények hatféle tolódnak", belátja, hogy miás pártoknak ez, talán kellemetlenül hangzik, azonban o emulált csak azt értette, hogy a fejlődés a szó?: ellentétek kiegyenlítődése felé irányuk tehát helytelen ez a szó, hogy hallété, í azt .lehet mondani, hogy előrehaladásról van szó, mert ő maga a komzervativizmus ellen van. Tékát mi is előre megyünk —- mondotta a íonügyaniniszter —• és megtesszük ,az elő készületeket a szociális elkentétek klegyen 1 itődéis§re. Zsilka agrárius képviselő a Magyarországgal a faki vitel és a magyar sertés behozatalára vonatkozólag kötött megállapodással kapcsolatiban azt ál- Eito'tta, (hogy a magyar sertést már behoz- rák a köztársaságba, de a szlovenszkói fát Magyarországiba még nem lehet kivinni. Ez az állítás nem felel meg a valóságnak. Tény az, hogy megegyezés történt oly irányban, hogy mindkét részről szindikátus létesül, hogy egyik féi se károsodjék, tény azonban az is, hogy nálunk a szindikátus idejében nem létesülhetett, miután az érdekelt felek nem tudtak megegyezni és azonkívül külön érdekei voltak az állami erdőbirtokok kezességének. Ma az a helyzet, hogy a megegyezés készen áll és a szindikátus a legrövidebb időn belül megkezdi működését. Benes ezután reflektál K ram ár beszédére és hangsúlyozza, hogy ez alkalommal .szándékosan nem beszélt a nemzetközi politikai helyzetről, hanem inkább a nemzetközi gazdasági helyzetről. Benes beszédének további részét a sajtóiroda ! lapzártakor még nem tette közzé. A költségvetési bizottság munkája Prága, október 22. A képviselőház költség- vetési bizottsága ma folytatta az álta’ános j költségvetési vitát.. A vitában a délelőtt folyamán részt vettek Stctka kommunisa, Dietl német ezoeiá’demokrata, Kopecky kommunista és Chalupa cseh szociáldemokrata képviselők. A vitát délután folytatták. Ntfoch f6!$zé!a!ása a forgalmi bizottságban Pi’’ga, október 22. képvieelŐház forgalmi és technikai bizottsága ma kezdte meg a j vitát a vasutügvi miniszternek június 18-án tartott expozéja i felett. A vitában úgyszólván valamennyi bizottsági tag részt vétt, majd a felszólalásokra válaszol M leső eh. vasút ügyi miniszter, akii . . ','loz.át azonban csak holtidő fogja kiadni a sajtóteoda. Tízperces mesterséges esőt idézett elő egy szovjeltanár? Moszkva, október 22. A szovjetkormány már évek hosszú sora óta foglalkozik a mesterségesen előidézendő eső problémájával, amelynek Szovjetoroszország nagy ki terjedésű területén nemzetgazdasági szempontból óriási jelentősége van. Most úgy beszélik moszkvai tudományos körökben, hogy Fedoszojev tanárnak sikerült a légi vizpárák meetereégee kondenzálását elérnie, aminek révén tübbpercos esőt idézett elő. Készüléke ultrarövid villanyos hullámokkal dolgozik s Fedoszojev annyira tökéletesítette már, hogy rendkívül csekély felhőzet mellett tízperces esőt idézett elő segítségével. Fedoszojev tanár Odessza mellett folytatja további kísérleteit, amelyekhez nagy reményeket fűznek. A szovjetkormány ezért önálló tudományos intézetet szervezett, amely kizárólag a mesterséges eső problémájával foglalkozik Fedoszojev professzor vezetése mellett. A japán repülőgépek tovább bombázzák a kinal csapatokat Mukden, október 22. TaonanfuhóI érkezett jelentések szerint japán repülőgépek a város közelében több bombát dobtak le a kinai csapatokra. Az a küzdelem, amely a japán repülőgépek és a kinai csapatok között kifejlődött, a mandzsunál konfliktus legvéresebb és legkomolyabb háborús incidensének számit. Az eddigi jelentések szerint a mukdeni kormányzó csapatai megkísérelték, hogy a Nonni folyó stratégiailag fontos hidját levegőbe röpítsék és ezzel meggátolják a japán-barát kínai csapatok felvonulását. A japán repülőgépek azonban lehetetlenné tették a kínai hadsereg tervének keresztülvitelét. Taonanfu a délmandzsuriai vasútvonal egyik elágazásának végpontja és Fengtien tartomány északnyugati csücskén fekszik. A város a Góbi sivatag határán terül el és 500 kilométernyi távolságban van a japánok operációs bázisától. A szlovák ultrasovinfszték hajszát kezdtek a magyar tannyelvű iskolák magyar tanárai ellen A Néródét Benőik tiltakozik az ellen, kegy a magyar tanszékeket magyarokkal töltsék bet — Ami követelésünk: a tanügyi Jogrend Prága, október 22- A Národny Dennik nagy íöIjbáiboi'Odással jelenti, hogy a tanügyi hatóságok a pozsonyi magyar tannyelvű tanítóképzőbe magyar tanárokat és igazgatót nevezlek ki, úgyhogy jelenleg az intézetben csak egy szlovák tanerő van. A lap hozzáteszi, hogy hír szerint a pozsonyi magyar kereskedelmi akadémia és a magyar állami gimnázium is magyar igazgatót fog kapni. A Národny Dennik közismert savén hisztériájában a tanügyi hatóságok intézkedését, illetve terveit éles szavakkal kritizálja s azt kívánja, hogy a magyar tannyelvű intézetekben továbbra is a magyarul nem tudó, vagy nagyon gyatrán tudó szláv tanerők tanítsanak és végezzék az irányítást. Ivánka lápja megfeledkezik arról, hogy a magyar középiskolák és polgári iskolák eddigi igazgatása és tanári testületéinek összeállítása éles ellentmondásban volt és van a kisebbségvédelmi nemzetközi szerződés szellemével s ezért tulajdonképpen csak az eddigi kultur- boteányok némelyes, kismérvű, részleges eliminálását jelenti, ha itl-ott a tanügyi kormányzat egy-egy magyar tanerőnek a beállításával megteszi azt. amit tizenhárom esztendővel ezelőtt kellett volna már tennie, amivel tizenhárom év óta adósa a magyar kisebbségnek. Megdöbbentő jelenség, hogy tizenhárom év elmúltával még mindig találkozik olyan szlovák lap, amely ezt az elemi dolgot, egy régi jogsérelemnek elkésett, részleges eliminálását megtámadja és abban a többségi nemzet jogsérelmét látja! Jellemző arra a légkörre és mentalitásra, amely tizenhárom óv után is érvényesül a sajtó egyré- szében a kisebbséggel szemben. Azon nem csodálkozunk, ha a cseh pártok, - nevezetesen a cseh agrárpárt és a cseh szociáldemokrata- párt magyar nyelvű sajtója ezeket a megkésett jóválevő- morzsákat a két cseh párt nagy magyarbarát kegyének és érdemének igyekszik feltüntetni. A cseh pártok természetes kor les prop agattdá ja ez, mely politikai tőkét kovácsol abbéi, ha a forradalmi években kisajátított kultúrál is pozíciókból, melyek a kisebbségvédelmi szerződés és az alkotmány értelmében régen vissza adandók, véletlenül egyet visszaadnak a kisebbségi kulturügynek. Nem akarják beismerni ezek a kortesorgá- numok, hogy ez nem kegy, hanem fordítva: a forradalmi évek óta régen teljesítésre váró kötelesség. nem egy kulturális kölcsön, hanem adósság- törlesztés. Nem érdem, hanem kötelesség. És pedig elsősorban a köztársaság kulturális jó- h ír ne ve iránti 'kötelesség, mely ellen a tanügyi soviniszták annyit vétettek. Mii a tanügyi, kérdésekben nem kívánunk mást, csak épp a kisebbséc v ód ióni i szerződés é3 az alkotmány általi biztosított tanügyi jogrendet. ^Sajnos, egyes csehszlovák Lapok még mindig a forradalmi évek intoleranciájának pszichózisában élnek s megbo! ránk óznak azon, hogy egyes magyar iskolákban csak egy szlovák tanerő van- Hisz épp az a tanügyi botrány, hogy még mindig van ott szlovák tanerő! Hol vau még a Národny Dennik hisztériája a tanügyi jogrend elvi álláspontjától? attOCEflOCczflí.^,*LKJ?2£r-r,xios«! mám a&OaBMsawsM'í awflwíuaaj a*wöt: H PSIttMHUSII! irta: mm orey fordította: fóos&rnné Réz Lola (44) Altig mondta ki ezeket a szavakat, mikor még két fehér lépett a sátorba és ők is indián módra lekuporodtak. Az alacsony, pók- hasu ember Mc Kee volt, a másik a hírhedt gyilkos és tolvaj, Deering. Durva, termetű, b ika n yaku, gooosztevő-t ipus. Deering és Mc Kee olyan részegek voltak, hogy alig álltak a lábukon. — Várhattatok volna az ivassal — mondta Girty szemrehányó hangon. — Mű közöd hozzá? — morgott Deering. — Azért vagyok itt, hogy elvégezzem a dolgomat, azt pedig sokkal jobban el tudom intézni részegen. — Hogy mi közöm hozzá? —■ kérdezte Girty sötét tekintettel. — Az a közöm, hogy ha részeg vagy, nem tudsz a nyelvedre vigyázni és ha a katonák közül valaki megtudja, hogy te voltál a chippewayok között, amikor annak a papnak a kedvese eltűnt, nem szeretnék a bőrödben lenni. — Nem fogják megtudná. — És hol van a lány? — Jó helyen, az erdőben. — Kendben van, csak figyelmeztetlek, hogy he idd el az eszedet is. Nem kell, hogy WH- liáruson katonát mindent megtudjanak. Bili, igazi tfed meg a Bátorfüggönyt és kösd a cö- Jöphöz, hogy be ne jöjjön senki. Megkezdjük a tanácskozást. Elliot felkelt, hogy végrehajtsa a parancsot, mikor hirtelen féWtuszították az útból és Jiirn Girty alakja jelent meg a sátorban. Szeme fölött kék daganat éktelenkedett, de máskülönben semmi változás nem látszott rajta.- fjgh! ~ morgott Pipa elégedetten, aki Örült, hogy megérkezett a barátja.-ügy látszik, éppen idején érkeztem a bálra •- mondta Girty vigyorogva. BUiot köziben bekötözte a függönyt és megmondta a kívül álló indián őrnek, hogy' ne eresszen be senkit. —- Figyeljelek — kezdte Simon Girty dela- war nyelven. — Az idő elérkezett. Azért gyűltünk itt össze, hogy mindörökre megtörjük a fehér emberek hitét a vörösök földjén. Haditanácsot tartottunk s annak határozata az volt, hogy a misszionáriusokat el ked üldözni s a Béke Városát porrá égetni, hogy egyetlen kő se hirdesse emlékét ezentúl. El hallgatott néhány pillanatra, aztán előrehajolt és sziszegve kérdezte: — Csak az a kérdés most már, mit tegyünk a keresztény indiánokkal? Pipa felemelte a harci bárdját s belevágta a földbe. Ez volt a felelet. Kirántotta és oda- nyujtotta a FélMráJynak, aki szintén a földbe sújtott vele. A két főnök halált kívánt vörös testvéreik fejére, t — Meg kell etetni velük a keselyüket — károgott kezeit dörzsölve Girty. Simon Girty nem szólt, összeráncolt homlokkal ült a helyén. Rég foglalkoztatta már a keresztény indiánok kérdése. — Nem — mondta végre. — Ne öljük meg őket. Vigyük vissza az erdőbe, vegyük be újra a törzsbe valamennyit. EJ fogják feledni, amit tanultaik. — Pipa nem akarja Őket visszafogadni — jelentette ki a delawar. — Keresztény indián soha ne üljön le a Félkirály tüze mellé! — kiáltotta gyűlölettel a másik főnök. Simon Girty érezte, hogy néhány pillanata van csak. Nem alkattá, hogy ezeket az embereket megöljék. Akárhogyan én is, mégis ember volt és megmozdult való mi a szive mélyén. Igen, fel akarta égetni a várost, el akarta űzni a misszionáriusokat, de ennyi vér meglétíentette. Csakhogy késő volt már! ö maga indította el a követ, artíélyét nem lehetett többé megállitani. Tudta másrészt, hogy, ha most nem vetnek véget a kereszténység befolyásának, a misszionáriusok ha marosan olyan ha tátimat fognak képviselni, amellyel Ők nem állhatnak szembe. A civilizáció és a törvény kérlelhetetlen keze elér hozzájuk és megöli őket. Simon Girty t a nagyra vágyás tette katonaszökevénnyé. Nem kapta meg azt a rangot, amelyre áhítozott s ő nem engedelmeskedésre, hanem parancsolásra született. Élvezte a hatalmat, mely a kezében volt, élvezte, hogy vezethet embereket — ha indiánok is — nagy akart lenni, hadvezér, uralkodó. Minden áron. Érezte, hogy vagy a keresztényeket kell feláldoznia, vagy a saját hatalmát. Nagyon jól tudta, hogy a keresztény indiánok ártatlan és ártalmatlan emberek, akik nem bántottak és nem bántanak senkit. De mit tegyen hál? Dem akart senkit feláldozni, de meg akarta tartaná azt a kiválságos helyzetet, amiben mostanáig élt az, indiánok között. Tudta azt is, hogy hiába követeli most tőle Pipa és Félkirály az öldöklést, mindenki azt fogja mondani, hölgy az ő bűne. Lelke mélyén megrezzent egy húr... a késő utódok is borzadva fogják emlegetni a nevét... Keserű. keserű érzés ütött a szivébe. Az AUeghauy-hegységen túl terjedő nyugati határszél 'legrettegettebb és leghatalmasabb embere, akitől rettegtek a telepesek és akit tisztelték a legvadabb törzsek is, elhal- ványodott és lehajtotta a fejét. Két bátyja sokkal több bűntettet vitt véghez, de legjobban az ő nevét ismerték és gyűlölték is... messze Angliáiba eljutott a hire és szó volt róla, hogy felhasználják befolyását Washington seregeivel szemben. Gyáva azonban nem volt soha és most gyávaságnak érezte, hogy leöldököl jenek egy halom keresztényt teljesen ártatlanul. Fölemelte a fejét, ránézett két társára .jelentősen és élesen, aztán újra megszólalt: — A Fehér Főnök ezt mondja: a várost fel kell égetni, a misszionáriusok legyenek földönfutók, de a vörös indiánok bá rutát lan ul térjenek vissza törzseikhez. Biliét és Mc Kee. akik megértették Girty figyelmeztetését, bólintottak. Mi la ezt kívánjuk. Deering azonban nagyon részeg volt már. — Meg kell ölni őket mind egy szálig! — üvöltötte és teljes erejével földibe vágta a csatabárdot Pipa és Féilkirály ugyamigy tettek újra. Azután Jim Giirtynek nyújtották át a halálnak véríő! rozsdás szimbólumát. Hat pár égő, várakozó szem meredi a szörnyeteg vtevorgó arcába. Tőle függött a döntés. Hárman voltak az öldöklés mellet, hármam ellene. Jim Girty nem sietett. Lassan, kényelmesen emelte meg a baltát, játszott vele egy darabig, akár a macska az egérrel. Aztán egyszerre szikrázó éllel vágódott bele a földbe a bárd. — Falják fel őket a keselyük! — károgta Jim Girty és nevet*3't hozzá. XXIII— Én .már voltain itt egyszer —- mondta Joe, Suttogó Szellőnek. — Emlékszem erre a folyondár-beszélte sziklára. Átmásztunk rajta Wetzellel, hogy utolérjük Cirtyt és Eziistnyilt. Itt a kis halóim, amelynek tetejéről néztem a küzdelmet s ahonnan leugrottam közéjük ... Itt ért a harcosok tomahawk- ja ... Igen, itt a forrás is.. • — A Kedves Forrás tisztásán vagyunk — mondta Suttogó Szellő. — Milyen szép név. Ráillik a vidékre. Szép itt nagyon, Suttogó Szellő. Bár itt maradhatnánk ! Védett völgy volt, csöndes és békés. Joe jól érezte magát. Sebe már nem okozott fájdalmat, csak még szédült lőle kissé- Mintha hintáizbatta volna a föld. Jól esett feküdnie a lágy mohám a szikla árnyékában. Suttogó Szellő megnézte a sebét. Egészen kinyílt és erősen vérzett. Az indián asszony kimosta és friss, nedves leveleket kötözött reá. Aztán nagy halom lombos ágat hordott össze és sátrat kezdett építeni Joe fölött Négy karót vert a földbe s ezeket összefonta folyondárral, aztán beletúrta köröskörül a gallyakat. Mikor ezzel készen volt, tűzhelyet készített lapos kövekből. A domb másik oldalán vadalmát talált, valami különös növényt is hozott és megsütötte a hússal együtt, amit magukkal cipeltek a faluból. A ló körülöttük legeit, a kutya foglyot hajszolt a bokrok között. Mikor este lett. Suttogó Szellő behív la a kutyát is a kunyhóiba, amely el volt rejtve a szikla mögött és sűrűn .eltakarta a nyílást friss lombbaiL *
