Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-22 / 241. (2758.) szám

t>rxgaiA\ag^arhirlap’ 1W1 atcMwr 28, wBfórtSk. ! .WKMW’PfWI 10 tM» ^ap|j0&. . .ICöZtíAZI>A^^2«/ v.;^wM«^aBB8WWMB(HaaaageawBi8Mwi«wiiiwiinB^^ lizgazdasági levelek Budapesti szerkesztőségünktől Budapest, október 21. A világgazdasági vál­ság kihatásai közül Magarországot legköze­lebbről az angol font árfolyamának 20 szá­zalékos hanyatlása érinti. Az ország adóssá­gainak jelentékeny része, körülbelül 700 mil­lió peneö. font alakjában került Magyaror­szágra. ilyenformán az áriolyamkülönbözeten kétféle nyereség- jelentkezik. Elsősorban csök­kent az ország t 'keadóssága. Az ezen a ré­ven‘jelentkező megát akar itás összege körül­belül 150 millió pengő. Másodsorban ke- vesbbedett az évi kamatteher is, úgy hogy az idén körülbelül 8 mMI&ó pengővel kevesebbet. kell fizetnie Magyarországnak ezen a címen. De e kétségkívül előnyös jelenségen felül azonban az angol valuta sorsa hátrányos kö­vetkezésekkel is sújtja Magyarországot. Ezek közé tartozik az, hogy az általános devizabajok miatt különben is megcsappant lehetőségeket kínáló búzaexporton a leffna- nagyóbb magyar kiviteli vállalatok súlyos veszteségeket Szenvedtek. Az Angliába és más államok részére eladott búzamennyisé­geket ugyanis angol font értékben számlázták, úgy hogy a szóbanforgó cégeket érzékeny ká­rosodás éri. Kevéssé eynhiti ennek súlyát az, hogy a tekintetbe jövő exportvállalatok a ki­viteli kereskedelem céljára hiteleket vettek igénybe, amelyeknek túlnyomó része éppen az angol pénzvilág becsül és rém éltó segitőkéez- sége folytán angol fontra szói. A másik ’ kedvezőtlen körülmény az angol ipari versenyben rejlik. Tudvalévőén az an­gol arany standard felfüggesztésének egyik célja éppen az volt, hogy britt gyáripari termékek versenyképességét úgy odahaza, mint a külföldön fokozzák. A magyar íextih ipar szeptember második fele óta mind kéz­zelfoghatóbb módon tapasztalja, hogy az an­goloknak ez a várakozása teljes mértékben bevált. Az angol szövő- és fonóipari cikkek 20—25 százalékos olcsóbbodása révén ezek a cikkek a magyar piacokon nagy sikert arat­nak és egymásután szorítják ki — főleg — a finomabb belföldi textilipari cikkeket. Egye­lőre bírják még a magyar vállalatok a ver­senyt, ez azonban szakértő körök nézete sze­rint nem tarthat sokáig, már csak azért sem, mert a devizanehézségek miatt a magyar iparvállalatok nyersanyagbeszerzéseiknél mind drágább eladási feltételekkel találkoz­nak. másrészt pedig a tőkehiány következté­ben nem alkalmazhatják a piacbiztositó ár­mérsékléseket sem. A magyar textilipar ma 50 ezer m/unkásnak nyújt megélhetést, érthe­tő tehát, hei a magyar kormány a mostani csehszlovák kereskedelmi tárgyalásoknál kü­lönös figyelmet fordít a szövetipar köribe tartozó vámtételeknél nyújtandó engedmé­nyekre. Magyarország törekvése az, hogy megokolatlanu] ne mérsékelje a textilipari vámokat, már csak azért sem, mert ilyenmó­don az angol szövőipari termékek kelendősé­gét növelnék. Különös megállapítás, de tény, hegy akkor, amikor az angol font elveszítette értékének közel 25 "százalékát, ;> svájci frank iránti bi­zalom megingott és a dollár sorsáról is egyre másra nyugtalanító híresztelések kelnek szárnyra — a középeurópai valuták, beleért­ve a leit és a pengőt is, a de vizaforgalmi kor­látozások ellenére a magyar belföldi közönség részéről változatlan bizalomnak örvendenek. Két hónap távlatából most már bátran meg­állapítható, hogy a magyar kormánynak az a rendelete, amely a bankban elhelyezett tő­kék és magánjellegű szerződésekből származó szolgáltatások számára az előzetes valorizá­ció eszközeként az aranypengő értékéi állí­totta, teljes sikert eraUHt. A bankzárlat követ­kezményeinek határaként augusztus hónap­ban a bankokban u.helyezett tőke 8 százaléka, azaz 130 millió pengő, került vissza a bete­vőkhöz. Szepiembi eben■ ennek a tőkének nagy- része már újból a pénzintézetekhez folyt visz- Sza. Ének ellenéin kétségtelen, hogy a kö­zönségnek az a része, amely az első napok­ban nyugalmát elvesztve felvette követelését, nem kerül vissza a bankok betéti ügyfelei sorába. Szakértők megállapítása szerint ugyanis ezek a tőkések vagyonukat városi telkekbe., bérházakba fektették, vitetve föld­birtokok vásárlására fordították. Ezt a felte­vést támasztja alá az is, hogy amikor az eladó­sodott gazdatársadalom érdekében a kormány különféle adósvédelmi intézkedések megho­zatalára kényszerül, ugyanakkor a jobb ingatlanok ára 30—40 százalékkal drágult a juníusvégi adatokhoz viszonyítva. A kötött devizagazdálkodás egyik kísérője­lensége tudvalévőén az, hogy megszigorították a külföldi szén fogyasztását. Ezen a réven a magyar bányák a szokatlanul korán bekö­szöntött hideg időjárás miatt is jó üzletévre Számítanak. Kenéz Béla, az uj kereskedelmi miniszter, akitől kinevezésekor sokan azt hitték, hogy működése folyamán átmeneti sze­repre szánt hivatalnok miniszter lesz, egy­másután terjeszti elő valóban életrevaló ter­vezeteit. Ezeknek a sorába tartozik a ma­gyar szén háztartási felhasználására irányuló propaganda. í]S. Tudvalévőén a magyarországi kályhák berendezése a magas kaloriáju és kevés égési utóterméket maga után hagyó porosz szén tüzelésére alkalmas minták után készült, úgy hogy azok a fiatalabb geológiai korból származó magyar szén felhasználására alkalmatlanok. Kenéz elgondolása az, hogy a lakások fűtésére szolgáló kályhákat, továb­bá a konyhai takarék tűzhelyeket magyar szén tüzelésére alkalmas kályhákkal cseréljék fel. Az Állami Gépgyár már évek óta készít ilyen kályhákat. Most azt tervezik, hogy valamelyik fogyasztási szövetkezet közreműködése mel­lett bérlő szövetkezetét állítanak fel. amely alacsony bérleti dij felszámítása ellenében bárkinek hossza, időre kölcsönöz ilyen kályhá­kat. Az ország kereskedelmi mérlege ezen a réven évenként legalább 15 millió pengővel javulhat, főleg ha számításba vesszük, hogy a gyárvállalatok már korábban takarékossági okokból áttértek a belföldi tüzelőanyagok felhasználására. * Az Állami Gépgyár minden esetre n$gy üzlethez jut a kereskedelmi miniszter eme tervével kapcsolatosan, ez azonban nem vál­toztat a gyár nehéz helyzetén. Tudvalévőén a Magyar Állami Gépgyár annak köszönheti létét, hogy egy fél évszázaddal ezelőtt az Ál­lamvasutak igényeinek megfelelő gépipari nagyvállalkozás Magyarországon még nem működött. Ennek a hiányát pótlandó, az ak­kori. kereskedelmi. minisztérium vetette meg alapját a mai Állami Gépgyárnak. Ez a nagy­ipari vállalat a legutóbbi időkben is nagy si­kerrel szerepelt még a tengeren túli nemzet­közi versenytárgyalásokon is és az általa, szál­lított gyártmányok nagyszerű kivitele és ol­csó ára folytán egymásután jutott megrende­lésekhez akkor, amikor a sokkal fejlettebb ipari kultúrájú országok gyárai sikerte- nül vették fel a küzdelmet. Ennek magyará­zata az volt, hogy az Állami Gépgyárat, amely az ország költségvetési előirányzatából teremti elő pénzszükség letét, a legtöbb ilyen esetben azzal a tudattal nyújtotta be pályá­zatát, hogy a megbízás teljesítése amúgyis rá­fizetéssel fog végződni. Tevékenysége inkább presztízséé!okát szolgált, igaz viszont, hogy ezek a ráfizetések nem tettek ki sokat. Min­den esetre sokkal kevesebbet, mint hogy na a gyár munkásai foglalkozásukat-elveszít vén az állami munkanélküliségi segélyére szorultak volna. Az uj kereskedelmi miniszter hivatalba lé­pésekor vizsgálatot rendelt el az Állami Gép­gyárnál, mert a felesleges közüzemeket fel­oszlatja. A most előterjesztett jelentés szerint az Állami Gépgyár adósságainak összege 80 millió pengő s ezzel szemben a kintlevősé­gek értéke csak 20 millió pengő. Az üzem budapesti vezérigazgatóját, továbbá a diósgyő­ri telep vezetőjét már nyugdíjazták ás egy­idejűén tárgyalások indultak meg abban az irányban, miképpen jöhetne létre fupiós megállapodás az ország másik, világviszony­latokban is jól-ismert gépgyári vállalatával, a Ganz-féle Villamossági, Gép, Vagon és Hajó­gyárral. A Ganz az Állami Gépgyár budapesti telepének átvétele céljából felemelné alaptő­kéjét, ugyanekkor azonban újból visszanyerné önállóságát a Ganz-féle ViRamoSsági rt., melyet különben csak néhány évvel ezelőtt olvasztott magába. A külön vallást állítólag az Internacáonai General Electric Co. kívánja, amely tudvalévőén a Ganz tavalyi tőkeeme­lésénél közel 100.000 darab részvényt vett át 110 pengős árfolyamon (a részvények mai ár­folyama kb 13 pengő). Az Állami Gépgyár újjászervezése ezzel nem fejeződnék be, mert a a Diósgyőri Vasmüpeíeet a Rimamurá- nyi-Salgótarjám Vasmű-rt. váltaná meg. * Magyarország nagyipari vállalatainak ne­héz helyzetét iegékessáóióbban a Magyar Általános Hitelbank, a magyar nagyipar pénzellátó szervének mai helyzete igazolja. A Hitelbank éveken keresztül rendkívül nagy összegű hitelekkel támogatta az érdek­köréhez tartozó vállalatokat, nng most a kül­földi hitelek elmaradása folytán arra kény­szerül, hogy üzleti'politikáját a változott vi­szonyokhoz alkalmazza. Már a Creditanstalt első nehézségeinek idején, amikor a Rőt- schild-család bécsi házát nagy veszteségek ér­ték., megbizonyosodott, hogy a RofsckUdok befolyása a Hitelbankban csökkenni fog. A francia tőke évek óta állandóan magasabbra szökő jelentősége éppen ebben az időpontban érte el kulminációját. A franciák most már megerősítették helyüket a Hitelbankban és az ügyvezetés területén mindinkább érvénye­sítik felfogásukat. Ezzel függ össze, hogy leg­utóbb 8 százalékos létszámcsökkentést hajtot­tak végre. A nyugdíjazott Vsztviselök között 18 ügyvezetőigazgató és cégvezető foglal he­lyet. A nyugdíjazott vezetők közül érdeke­sebb nevek Kornfeld Pál báró, Satumon Ödön, Kovács Géza, Kennedy stb. Szcitovszky Tibor vezérigazgató eddigi, 400.000 pengőt megha­ladó évi jövedelmét olyan összegre szállítot­ták le, mint amennyit a Hitelbank uj francba anyaintézeténél alkal-mazott fői\ga.z(juiók évi jövedelme kitesz> 70.000 pengőre. A franciák egyéb módon is befolyást gyakorolnak az in­tézet jövőbeni politikájára és hogy ezt minél hathatósabban kéresztülvihessék, az üzlet-ve­zetőség tagjai közé saját képviselőjüket is beválasztják. Ennek a szakembernek a sze­mélye még . ismeretlen, egyesek azonban tud­ni vélik, hogy a franciák megbízottja Marim hehn bajos magyar származású párisi bankár lesz, aki eddig a Hitelbank és Creditanstalt párisi fiókintézetét, a Societé de Bank pour le Commerce, etc.. vezette. SZITTYA. Ifjabb kompenzálás részlet- egyezmény Csehsr’ovákia és Magyarország között? Prága, október 21. A Lidové Noviny jelen- ti: A külügyminisztériumban most tárgyaltak egy további csereüzletjavaslatról, amelynek alapvonásait a csehszlovák és magyar delegá­ció legutóbb Budapesten folytatott tárgyalásai során egyértelmüleg már megállapította. Né­hány (két, vagy három) ezer vagon csehszlová­kiai fa elhelyezéséről van szó, amiért Magyar- ország körülbelül ugyanoly értéknek megfelelő szalonnát és zsírt, esetleg lisztet is szállíthatna Csehszlovákiába. Ez a részletszerződés, miként a fa-, sertésszállitás, nyomban életbeíéphetne s ez a szlovenszkói és ruszinszkói nagy fakészle­tek újabb tehermentesítését s ezzel a munka- nélküliség enyhülését jelentené, mert megkez­dődhetnék az uj fakitermelés. Az újabb csere- szerződés hatálybalépését a prágai kereskede­lemügyi minisztérium elvi okokból azért ellenzi, hogy a részletszerződés ne tartsa föl a végleges szerződésre vonatkozó tárgyalásokat. Az olasz Nemzeti Bank megszünteti a deviza- fedezetet. Rómából jelentik; Az olasz Nemzeti Bank a legutóbbi ideig az aranyi fedezetet nem­csak a tényleges aranykészlet alapján, hanem az- arany fedezettel bíró devizakészletek figye­lembevételével állította össze szokásos jelenté­seit. Az olasz jegybank az aranyfedezetet, mely a törvényben minimális 40 százalékban van megállapítva, kizárólag, a tényleges aranykész-' let alapján fogja számítani s a- jelentésekben közölni. A múlt napokban kiadott első ilyen jelentés szerint a líra aranyfedezete 37 száza­lék. Szakértők nézete szerint Olaszország azért siettette az utóbbi időben az aranyvásári ást, hogy az aranyfedezetei a törvényes színvonal­ra emelje stiary valószinü, hogy a jövőben is vásárol még Olaszország aranyát legalább ad­dig.' amíg a törvén vés 40 százalékos fedezetet eléri. RÁDIÓMŰSOR 1—tttttttti—m--mir i nrwin i rmwwr ÁL LANDÓ MÜSORSZAMOK PRÁGA: 12.00 Időjelzés, hírek. 12.05 Mezőgazda- j sági hírek. 18.00 Időjelzés, hírek. 14.25 Tőzsde. 19.00 óraütée., hírek. 20.55 Hirek. 21.00 Időjelzés. 22.00 Időjelzés, hírek. 23.00 óraütés szerda és szombat kivételével.. — POZSONY: 11.00 VizálláejeleDtée J2.00 Prága. 12.05 Mezőgazdasági előadás. 13.00 Prága. 14.10 Német és magyar hírek. 14.25 Prága ! 49.00. 20.55. 21.00 és 22.00 Prága. - KASSA: 13.30 Szlovák ée magyar hírek. 19.00. 20.55. 21.00, 22.00 Prága.. — BUDAPEST: 11.10 Nemzetköz? vízjelző- ezolgálat. 12.00 Harangszó PÉNTEK PRÁGA: 11.00 Gramofon. — 1(2.15 Gramofon. — 12.30 Hirek. — 13.50 Gazdasági előadás. — 14.00 K ül túr előadás. — 14.10 Gramofon. — 1.4.25 Tőzsdéje l eütések. — 15.55 Tőzsdejelen­tések. — 15.05 Mezőgazdasági hírek. — 18.15 MunikáselŐadáfl. — 18.25 Német hírek. — 18.30 Az Uránia kiállítás megnyitása. — 19.00 Idő­jelzés. hirek. — 19.05 Hrozny tanár előadása: A régi babiloniiaáük élete és vallása. — 19.20 Katonazene. 1. Provaznik: diadala. 2. Hrianali: Az elátkozott herceg. 3. Eriimmel: Csendes éjjel. — 20.20 Dalok és áriák, énekli Jáira Fosni Ml opera u^k^nő. 1. Puccini: Bohemek. 2. Thomas: Mignon. 3. Csajkovszkij: Búgén Onegim. — 20.56 Hirek. -- 21.00 Időjelzés, zenekari, hangverseny. Szimfóniacyklus. — 22.20 Gramofon. POZSONY: 10.25 Vizáltásjelenibés — 10.30 Mábr.- Osfrau. -- 12.05 Mewőgazdeságft előadás. — 12.15 Prága. 12.35 Mührisoh.-Ostrom — 13.50 Prága. — 14.15 Német és magyar birefe. — 14.25 Prága. — 15.00 Brünn. — 15.55 Prága. — 17.05 Prága. — 18.25 Orvosi előadás. — 18.45 Gramofon. — 19.00 Prága. — 19.05 Sport és turisztika. — 19 29 Prága. — 20:20 Hang­verseny, Eugeniie Pascal közreműködésiével. ]. Sdhwartz: Valisé d’Amour. 2. Sdiwartz: Tangód®!. 3. Testi: ^zenenád. — 20.55 Prága. — 22.50 Prága. KASSA: 11.30 Gramofon. 12.30 Déli hangver­seny. 1. Strauss: Matufl»áleim. 2. Kálmán: Fedora. 3. Kimecke: Egyveleg. — 13.30 Helyi 1*3 magyar hírek. — 14.30 He miami jazz­kvartett. 1. S'tolz: Modem házasság. 2. Stolz: Angol keringő. 3. Waldmamn: Tangó. — 17.00 Délutáni hangverseny, t. Koséin!: Bursoliino. 2. Mozart: Nocturno. 3. Beethoven: Emlék­lapok. 18.00 Magyar óra, Juhász Árpád elő­adása: A zsidóság mint nemzeti kisebbség. — 18.15 Gramofon. — 18.36 Sport turisztika és cserkészet. — 19.00 Prága. — 19.06 Oboa hangverseny. 1. Crandval: Oboa koncert. 2. Rosfcoeny: Noctumo. 3. Sábát: Villanella. — 19.20 Prága. — 20.20 G rőt te A. opeménekesnő hangverseny. 1. Verdi: Aida. 2. Puccini: Pil­langókisasszony. 3. Saint-Saens: Sámson és Del illa. 20.46 Gramofon. — 20.55 Prága. 22.20 Prága. BRÜNN: 15.00 Délutáni hangverseny. 1. Smebana: I Nemzeti induló. 2. Dvofák: Szvit. 3. Kovaro- vics: Keringő. MÁ HRISC1I-OSTRAU: 10.30 Közvetítés iskolák al­sóbb osztályai részére, t. A bányászé leiről. 2. Sziléziai dalok. KűNIGSWUSTERiHAUSEN: 20.00 Ercsinu: Bonyo­dalom Amália körül r rádióvigjáték. — 21.00 Berlin: Stravimszky hangverseny. — 21.30 Amerikád közvetítés; Az Eastmanin zeneiskola hangverseny. — 22.00 Idő napi és sporthírek.! Majd Liszt hangverseny. I HEILSBERG: 19.30 Férfidalárda-eist. l.: Ma.rgoh.ner: j A szabad dal. 2. A gyűrű. 3. Heinriclis: Magas- banyuió tölgyfák. 4. Schumann: Vándordái. 4- - 20.00 Lenz ciműrádiójáték. 21.10 Zenekari hangverseny. 1. Handel: Július: Caesar. 2, Bach: Cocpata. 3. Weber: PassacagMa. — 22.10 Hirek. ' BECS: 19.30 Adaimi és Simoni operája: Turandot az állami operából; szűreiben hírek. — 22.05 Tánczene. 1. St ráüss: Gárdáin dúló. 2. Rotte-r: A szerelmes zenekar. 3. Gilbert: Tirili. 4. Stolz: A mamának nem kell tudnia... 5. Mar­ból: Lisbet kisas-izonynál. 6. Rósen: Édes. kis Tarja. V ARSÓ: 16.00 Angol lecke. — -16:40 Délutáni j hangverseny. — 1(7.35 Rendőrségi zenekar, hangverseny. — 18.50 Különféléik. — 19.30 Gramofon. — 20.00 Zenei csevegés. —- 20.15 Szimfónilkus hangverseny. 1. Pmkofjew: Klasszikus szimfónia. 2. Mozart: Konoerto. 3. Straues: Így szólt Zairatusira---- 4. Franok: Va riációk. 32.46 Hirek. 23.00 Könnyű zene. BUDAPEST: 9.15 Az állam rendőrség zenekarának j hangversenye. Karnagy SzŐllőssy Ferenc. — 12.05 Veszprémi Farkas Vince és cigányzene- karának hangversenye. — 16.10 Szegedi István novellái. 1. Karambol. 2. Fiatalúr. Felolvassa a szerző. 17.00 ,.Közúti forgalmi balesetek j 1.930-ban.“ Kontz Endre dr. előadása. — 17.30) Gremolönharigverseny. — 18.30 Gyorsíró tam-j folyam (Szlalbey Géza). •— 19.00 A Budapesti Múnkáedalárdia hangversenye. Karnagy Rezik | Béla: 1. J. Sohweitzer: C-öur miséjéből: a) Kyrie; b) Glória. 2. Sc;h méta: Ave Maria. 3. Stonoh: Dalira sai/vem. 4. A. S. JwroM: A .Vol­gán. 5. Hoppé Rezső:, Ki a szabadba. 6. Hüber: Fohász. 7: Schmelzer: Az erdő alkonya. S. Lá­nyi Ernő: Dalezenthóramság. (A tenonszó-Ió­kát Mfhálszky Ferenc-énekli.) — 19.45 A Mán- . dite szalonzertekar hangversenye. 1. Weber: ObeTon-nyitány, 2. Verdi: Álarcosbál ,— ábránd. 3. .Héirn—Kuthy: Drágám, tudom, hogy szereted a romantikát — tangó. 4. Willy Kosén: Ha egyszer Hawai-ban leszel — tangó. 5. Wailter Donaldson: Llttle white Lies. 6. Ruhinstein: Harmat csillog. 7. Vineze Zeig­mond: Szép. vagy,, gyönyörű vagy Magyar- ország. — 20.45 A rádiió külügyi negyedórája. — 21.00 Az Országos Postás Zene- és .Kultur- egyeeüLet Irangverseny'e. Közreműködik Szollás Magda (zongora), Tótíh Erzsi (ének), Hanno­ver György (hegedű) és Polgár Tibor (zongo­ra)! 1. Buxteihude—-Prokofieff: Preludjum és fuga; b) Prokofiefif: Preludium op. 12. No. 7; c) Rimszkij—Korszakow—Strimer: Le vol du Bourdon (Saollás Magda). 2. a) Debussy: Ária a „Tékozló fiü‘ (Entfant. prodigiue.) c. kantáié­ból; b) Pucciéi: üti áriája a „Turandot“-ből (Tóth Erzsi-— Polgár). 3. a) Veracini: Largo; b) Franoouer—Kreisler: Sici15enne et Rigau- don; c) Castelmiovo—Tedesco: Capital Fra- i«ssa (Hannover—Polgár). 4. Verdi—Liszt: Rigóiétto, ábránd (Szollás Magda). 5. Polgár Tibor: a) Szonett (Endrődy Béla verne); b) Polgár Tibor: Száll a felhő (Petőfi ves»e); c) Leó Hlech: Hazatérés a lakomáról; d) Leó Rledh: Rövid történet (Tóth Erzsi, Polgár). «. Biaet-Huibay: Carmen-ábránd (Hannover, Pefc gár). 7. Dohmányi: Ruraiia biragnrica 2., 5. de 7. «ám (Szollás Magda). Utána: Pontos MA* jelzés, időjáráejelentés, hírek. Majd: Magyart Imre és rigányzenetourának hngnmgr* M ] I

Next

/
Thumbnails
Contents