Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)
1931-10-21 / 240. (2757.) szám
[\f> ^ Kai számunk W or«fal ívf. 240. (2757) szám * Slfirda - október Előfizetési ár: évente 300, félévre 190, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 650, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 K£, vasárnap 2.—Ké, A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok FŐSZERKESZTŐ politikai napilapja. FELELŐS SZERKESZTŐ DWRANYl LÁSZLÓ FORGÁCÜ GÉZA Szerkesztőség: Prága IU Panská ulice 12, B. emelet. — Telefon: 30311. —:Kiadóhivatal; Prága IL, Panská ulice 12. 111 emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP, PRAHA A külügyminiszter expozéfát a hoz épeurópai kérdések dominálták Benet: Érdekünk, hogy Ausztriának és Magyarországnak jól menjen dolga A külügyminiszter optimizmussal ítéli meg a köztársaság gazdasági és politikai helyzetét — A középeurópai együttműködést csak a háború utáni uj adottságok szellemében tartja megoldhatónak Edison és Laval (sp.) Prága, október 20. Amerikát a napokban két nagy esemény rázza fel abból a veszedelmes letargiából, ahová a krizis, a megbénult ipar, kereskedelem és földművelés, a holtpontra futott pénzügyi élet, a prosperity csődje és a munkanélküliség taszították: Edison halála és Laval washingtoni látogatása. Az idők és az események kommentátora, ha akarná, érdekes párhuzamot vonhatna e két esemény között: az első Amerika legdiadal- masabb korszakának szimbolikus befejezését jelenti, a második talán egy fura és váratlan éra kezdetét, amelyet a megfordított Moniroe- elv alkalmazásával jellemezhetnénk. Uncle Sam büszkesége megtörött, a dollár nem fénylik többé elérhetetlen magasságokban a földi valuták fölött, s míg a valódi Monroe- elv gőgösen kimondja, hogy Amerika nem tűr idegen beavatkozást, ma az Uniónak kénytelen-kelletlen meg kell barátkoznia Franciaország aranydiktaturájával, sőt kérnie kell az európai hatalmat, hogy pénzügyi beavatkozásával és engedékenységével mentse meg a dollárt a font sorsától. Az elmúlt hónapban 650 millió dollár értékű arany vándorolt Newyorkiból Pórusba. Franciaország a napokban az angol font áresésénél szenvedett veszteségeire hivatkozva, fölmondta Amerikában lévő 600 millió dolláros rövidle- járatu kölcsöneit, s ha ezt az összeget kivonná az amerikai piacról, kétséges, vájjon Amerika kitarthatna-e aranystandardja mellett. Láváit azért hívták meg Amerikába, hogy e kölcsönök sorsáról tárgyaljanak s a franciáikat legalább az összeg felének meghagyására bírják. Laval nagy kegyesen megígért mindent, de enedékenységét bizonyos politikai feltételeikhez kötötte. Washingtonban most e feltétetekről fognak tárgyalni. Amerika mint kérő féL, Franciaország miint ajándékozó és feltételeket szábó nagyhatalom. Tempóra mutantur. Edison temetésén az amerikai nép busán fog asszisztálni. Nemcsak a nagy feltalálónak ■szól a szomorúság, nemcsak a menlóparka varázslót búcsúztatják, aki elővarázsolta a modern Amerikát és legyőzte Európát, hanem kissé önmagának is, az amerikai népnek, mert sokan vannak az Újvilágban (a demokraták nyíltan kimondják), akik váratlan le törést, Roosewelt, Coolidge és Hoover álmaiból való hirtelen fölébredést látnak a legutóbbi hónapok eseményeiben, fölébredést abból a gyönyörű álomból, amelyben úgy tűnt már, hogy a fiatal nép eléri az emberi tökéletesség, boldogság és jólét teljét. Edisonnal sírba száll ez a csodás korszak, sirba száll a szerencse, a biztonság, a siker. Laval- lal uj jelenség köt ki a newyonki Batterie- nél: a függés, a megalázkodás és a gőgös elvek feladásának korszaka. Ki hitte volna ezt néhány esztendővel ezelőtt? Hol történt a hiba, hol volt a nagy tévedés a kalkulációban, 8 mi okozta, hogy az amerikai pénzügyek az első igazi viharban ugyanolyan esendőnek bizonyultak, mint bármilyen más lenézett európai pénzügy? A franciák most máskép jönnek Amerikába, mint százötven évvel ezelőtt, az amerikai szabadságharc és a yorktowni csata idején, amelynek jubileumát most fogják megülni az Unióban. Akkoriban La Fayette és Roóhem- beau megsegítették Franki in Benjámint az angolok ellen, vájjon él-e még a testvériességnek és a barátságnak régi szelleme? A háború befejezéséig az Unió és Franciaország jó viszonyát semmi sem zavarta meg, sőt az amerikaiak 1916 körül kötelességüknek tartották, hogy lovagiasan visszaaoják a kölcsönt és a hajdani francia marsalok mintájára megsegítsék a megszorult Franciaországot. A kölcsönt valóban visszaadták, de a testvéri érzés megszűnt. Azóta a íriaiick-amerikai viPrága, október 20. Benes külügyminiszter ma délelőtt a képviselőbáz, délután pedig a szenátus külügyi bizottságában expozét mondott. A terjedelmes expozét azzal kezdte, hogy ma joggal állítják azt, hogy a mai külpolitika túlnyomó részben gazdasági és pénzügyi jellegű. A csehszlovák külpolitika mindig nagy figyelmet fordított a kereskedelmi, gazdasági és pénzügyi politika kérdéseire. A mai helyzet annyival támasztja alá ezt a tényt, hogy Európa és a világ súlyos nemzetközi gazdasági és pénzügyi depresszióba Jutott Csehszlovákia külpolitikai helyzetéről szóló mai jelentése — mondotta a miniszter — éppen azért elsősorban ezekre a tényekre lesz tekter tettel. Körkép a világgazdaságról A miniszter behatóan ismerteti az ezévi politikai és gazdasági eseményeket, igy sokáig időzik a vámunió tervénél, a Briand-féle Európa- tervnél s végül a Hoover-tervnél. Szerinte a válsági jelenségek az angol aranysztenderd megszüntetésében érték ei kulminációs pontjukat. Az eddigi gazdasági depresszió jelenségeihez egy újabb mozzanat járult: a pénzügyi válság, amely a nemzetközi pénzügyi organizációk munkájában nagy zökkenést idézett elő. Ezt a krízist pénzügyi szempontból általában a következő momentumokkal lehet jellemezni: A világ a háború utáni első tiz esztendőben túlzott energiával feküdt neki a termelésnek és kereskedelemnek, mindenütt óriási ipart létesítettek s minden állam ki akarta fejleszteni nagyiparát. Egyes társadalmi rétegek hozzászoktak a konjunkturális élethez és ehhez mérten rendezkedtek be kiadásaikban és bevételeikben. A városok, köztestületek, társaságok, bankok, politikai pártok és államok is ebben a szellemben állították ösz- sze költségvetéseiket. A hitelrendszer óriási méreteket öltött. Adósságot csináltak azon elő- f öl tevésben, hogy a pillanatnyi állapot tartós lesz. Nem számítottak válságra és a konjunktúra sülyedésére. A nemzetközi verseny, a gazdasági protekcionizmus a lehetetlenségek határáig élesedett s az ipar racionalizálása következtében 1929- ben elkövetkezett a túltermelés állapota és ezzel megszűnt a konjunktúra. így következtek be a mai válságnak jellegzetes konzekvenciái: az egyes államok kereskedelmi és fizetési mérlegei veszélyben forognak, egyes államok vagy el vannak adósodva, vagy pedig gazdasági vállalkozásaik, bankjaik rossz, helytelen gazdálkodás következtében megrendítik az egész állam gazdasági életét. Az élete ztenderdet fokozatosan le fog kelleni csökkenteni, az egyedek, a községek, a köztestületek és az államok költségvetései olyan terhesek, hogy azokat tovább tartani lehetetlen. szony egyre rosszabbodott és a kölcsönös ma-1 laise a napokban érte el tetőpontját, amikor Hoover németbarát moratóriumával beleszólt Franciaország politikai kártyajátékába, mire Paris általános offenziváit hirdetett a dollár ellen. Ma megteheti, a pénzügyi helyzete jó és az a hallatlan erőfeszítés, amivel a francia A költségvetések gyors és rohamos csökkentése azonban az egyes családok, községek, köztestületek és államok pénzügyi gazdasági és szociális életének válságára vezetnek. Politikai nyelven szólva, ez idézi elő a politikai, párt-, osztály- és álamkonfliktusokat. — Az én véleményem az, hogy egy olyan szintézist kell találni — mondja a miniszter —, amely az egyik oldalon a takarékosságot vezeti be, a másik oldalon viszont olyan gazdasági, pénzügyi és szociális politikát kezd, hogy azzal a lakosság egyes osztályainak szociális különbségeit kiegyenlítsék s ezen az evolúciós utón kell kialakulnia az igazi szociális haladásnak. A nemzetközi helyzetről a köv,j|^g^iérkget állitja föl: A gazdasági s pénzügyi átmenet és átalakulás idejét éljük, amikor a nemzetközi és a világgazdálkodásnak uj formáit keressük, miután a mai nemzeti és nemzetközi gazdasági rendszer már ki nem elégítő. Ez a fejlődés a különböző államokban különböző stádiumban van. Egyes európai ipari államokban már meglehetősen előre haladt, másutt még alig hagyták el a régi liberalisz- tikus alapot, egyes államok a magánkapitalizmus rendszeréről áttérőben vannak az államkapitalizmusra, Olaszország a korpora- tiv rendszerben keresi az uj utat, Oroszország védi szovjetrendszerét, végül Franciaországban és minálunk strukturális és organikus okokból a haladás utján mozgunk és pedig a demokratikus politika, gazdaság szociális teóriáinak szellemében. A másik megállapitás, amit főleg a pénzügyi szakemberek mondtak ki, az, hogy most a konjunkturális periódus hatása alatt a családok, községek, köztestületek és államok erejükön felül élnek. Ez kifejezésre jut abban w, hogy valamennyien eladósodtak és az egész világ tele vám adóssággal. Egyes államokban ez igen komoly jelenség és — Az egyes gazdasági és szociális rétegek közötti különbségek — mondja Benes miniszter —• nálunk sokkal kisebbek, mint másutt. A városi és a falusi lakosság között úgyszólván megvan a jó egyensúly. A respublikának aktiv kereskedelmi mérlege volt és van, továbbra is olyan kereskedelempolitikát fog folytatni, hogy ezt az állapotot fönntarthassa. Csehszlovákia, mint állam, továbbá az autonóm testületek, a bankok és magánosok aránylag nem csináltak nagy adósságokat a külföldön, úgyhogy emiatt i polgár az elmúlt években összeharácsolta a 1 világ aranyát, — ez a csata valóban fölért egy verdiim vagy máméi diadallal — az el- könnyelmüsködött amerikai közgazdasági életet térdre kényiszeritette. Edison meghalt, Laval megérkezett. A prosperityuek bealkonyult ős a francia miniszterelnök tárgyalni a szakemberek hiába törik a fejüket azon, miképpen lehetne ebből az állapotból kijutni. A harmadik megállapitás az, hogy a nemzetközi gazdaságban egyelőre nagyobb fellendülés nem várható, a válság el fog húzódni s bizonyos ideig az államok kénytelenek lesznek önmaguk erejéből segíteni magukon; csökkenteni kiadásaikat, védeni a kivitelüket s belföldi bevételi forrásaikat úgy szabályozni, hogy passzív fizetési mérlegükből kijuthassanak. Lehetséges, hogy egyes helyeken kísérletek fognak történni oly irányban, hogy visszatérjenek a régi kereskedelempolitikai formákhoz, melyek közvetlenül a háború után voltak szokásban: a kompenzációs rendszerhez, a kontingentáláshoz, az eddig megengedett pénzügyi operációk korlátozásához, a valutát és devizát védő intézkedésekhez. Végül is Valamennyien visszatérünk az egyetlen lehetséges politikához, az együttműködés és szolidarUás nemzetközi politikájához. amely egyedül képes a világot a mai nehézségekből kivezetni. Csehszlovákia és a világválság A miniszter expozéja további részében Csehszlovákiának a világválsághoz való helyzetét ecseteli. A köztársaság helyzete gazdasági és politikai szempontból szerinte nem olyan súlyos, mint más államoké. Vannak ugyan nehézségeink — úgymond — azonban gazdasági és pénzügyi föltételeink s ezzel kapcsolatban politikai életünk bizonyos értelemben sokkal kedvezőbb, mint másoké. Reméljük, hogy a nemzetközi gazdasági és pénzügyi helyzet következményei bennünket nem fognak olyan fájdalmasan érinteni, mint más államokat. passziv fizetési mérleg veszedelme nem fenyeget. Éppen ezért nem kell félnünk attól, hogy a külföldön elveszítjük a rövidlejáratu hitel lehetőségét, sem pedig a saját tőkéinket. Mindez biztosítéka annak, hogy a mi valutánk szilárd marad s az a veszedelem, amelytől egyes államok félnek, a mi pénzügyi életünket egyáltalában nem veszelvezteti. Ezt elsősorban annak a javára kell írnunk, hogy gazdasági életünk egészséges, hogy valutánkat a háború utáni első években jött. Vájjon a személyes érintkezés megoldja-e a két nemzet közötti csendes, de szívós, diplomatikusan lebirt, de alapjában véve mérges ellentéteket és a két leggazdagabb ország megköti azt az esedékes és várva várt megegyezést, amely az egész világnak üdvére szolgálhat? Optimista gazdasági és politikai szemlélet
