Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-20 / 239. (2756.) szám

1981 október 20, kedd, Eladó Üzlet, keletszlovenszkói nagyobb városban 25 éve fennálló urhnoi divat üílete- roet, azonnal eladnám, vagy ahhoz pénzes társat keresek- Megvételhez 180.000, társuláshoz 100.000 korona szükséges. „Szakértelem nem kell « feltétlenül'jeligére, Ügynökök kizárva W=». <WaOTi'-vtc':.liiiiiini Iiniuwqnn^i n^'n—' IWlll1»l—PPwi"WI1 »mm mrrj’j H MILYEN IDŐ VABHAT sA Az időjárás normális ő»zi jelleget vett fái, A hő­im mérséklet max'muma Pozsonyban 19, Prágában.J3■ o! fok. — Időprognózis: Reggel, hegyenként délelőtt; U köd, télig derült, nappal enyhe, éjjel hűvösebb.! gyönge széllel. j «r- Halálozás. í’o?áonyi szerkesztőségünk je.-! iaf lenti! bed-ernp József ár, nyuplffmított peisonyi orf helyettsspolgármester 04 éves korában hosszas o<1 beteytHpiiiéilíV után elhunyt, TpB»0tésn egom fonton 9b délután ment végbe 3 Kec^ke-nccM evangélikus i9.t temetőben imgy részvét mellett. Léderer ,ld?-sef ,ib dr.-t kiterjedt rokonain gyá^elto. — A 25. osztálysor?táték 5. osz!.ílyána|i mgj |m­h$ zásán rvpi'ieU: H0,finn karosát; i#72- - flMoo oá koronát: OStAl- ~ 40000 koronái; HW ŐrtWW- — I . !l jr-.OOO koronát: -175ttri IVÜf)2. __ 5.000 koropát; 2099' IQT 7008 00704 2Rff>4 290ÍI0 mw 84277 9461§ 88840. ■Ti- 47230 52807 58415 59333 07792 73815 iS-ijJl-i 84017., — - 21)00 koronát: 4809 1847 m% 5765 0294 114481 irt 11,501 41397 41840 120-10 4209-4 4724M 17324 1-7740 21644 L03Q5 29^9 33932 93523 94393 60701' 04 ló! .te IJj§p jgjgQft !te7! 1 tÚ:'l Itete 41!^ \í- 47149 19101 414130 (01H0 -13496 fjÓÓPfl HjGij “,47tli 5284ű nmm 53304 55700 síró? ikjhpr 57921 Og 58758 05477 0lf!»20 142030 33699 71225 7^50 78741 : 48 81039 81070 89953 84033 81500 05744 85533 33099! 80 88355 00900 89424 90333 91279 34896 99745 97619I 96 99207. xx Éjtvá-gytalftnságápál, vo^ts gyaüépftáh hélr^b-é-i • b délnél, renyhe pm0sgl#nél: ajiyngfíere savótoknál:j-■') i csalánkiütésnél és bőmsakctésnél a termőszeiig i 4., Ferenc József44 lteeeniviz rend bek ózza a gyomor j .?D ég a belek mö>}f04-ését s megszabadttja q testet a , ■4 toígydlőmltoi mlhiKlú anyagailéi: ! Elkobozták Vécsey Zoltán „A síró város“ c&mü könyvét Prága, október 19, Vécsey Zoltán, az ismert publicista, „A sjró város4* címmel rj- portrtgányt irt, amelyet a Kazinczy Szövetkezet fogadott *| kiadásra. A történelmi ada- tok alapján, regényes Uorfestéssel, mozaikéiért! események gazdag tömegének egybeállí­tásával készült terjedelmes munka három kötetben, érdekes tipográfiai külsőben el is ké­szült, d» a könyvpiacra nem kerülhetett. A prágai államügyészség a könyv példányait a prágai Litera-nyonulában $ a szövetkezet kassai központjában lefoglaltatta. Az elkobzást iogönatositó hivatalos közegek nem hagytak bátra végzést s így úz Intézkedés tulajdon­képpeni pka nem is állapítható meg, Vécsey Zoltán nagy érdeklődéssel várt hatalmas munkája helyett a Könyvbarátok Táreaaégának tagjai rövidesen nagyon értékes köny­vekben kapnak kárpótlást, nehogy a szépen indult kűnyvku Kúrálta akció az elkobzás té­nye következtében nagyobb megrázkódtatást szenvedjen, Vécsey Zoltán könyvének el' kobzására még visszatérünk. Vadkan helyeit agyonlőttek egy erdőőrt a Récse melletti erdőségben RvnűGrhufyáfr nyomozták ki a tetteseket két vadorzó személyében f ?ysg9j’Fe r§%k lövóa, dördült el abból a® irányból, phoj ajj crdőke?jj'ö állott­A cttgptlörök azt hitték, hegy GpufeeF vajo.liiilyen vadra J<fjtt és csak kisvártatva mentek a lövés frá­nyába, («»ikor onpan nyöszörgés balta tasott, A Itguasryghb inegdöbbPHÓsükre »i ordőőr( vé­re ben fe’trejigve találták és a szereiiPréíhui ember anélkül, hogy meg tudta volna nevezni gyilkosait, ineg is halt. A esendőrs-ég széleskörű nyomozást indított ée Po- zag-nyból r®ndöf4« lifjákat is vett igénybe, amelyek bravú­rosán ki isi nyomóitok A tetteseket. Délután két órakar szállt ki Pagonyból a tett egin- helyára a törvényszéki bizottság Mí-ifkevlps dr. vi|ögáléh:ró vezetékével m fél négy erekor, ami­kor e törvényszéki bizottság Réegéa tarléiitaőíh már le is tartoltattók a tetteseket. A reíidőrktityá'k ügyen ín két i^avsrt vadorzó iiáiw elő szel adtak A* oU nagy ugatásba fogtuk. Az Illat ók Síkéra m Hiegler Pál kőiéiért péusei orv vadáf>*Qk. akik pövid'váltáiÉs után, míulást magta látták a kertben elásott vadászfegyverüket, eyfflivaá a gyilkosságot, edlvövobtiók, be fe biMPhék, hogy ők vqltftk » kritikus időben az erdőben 4* ők líit lek a# erdeőrfo abban 9. UUfenibew, bo?v vad diMnő ttinzn# a be korban, Orubtr beltt^tét t«göőp foibonoolták, A honapiáí; mégál:ja^i|9lt^i begy a halált H«*ó Ilivé? a mellét érte, 19 darab seré tét vettek ki a melléből. A két vadorzó vnltemfloából kiderüli hogy o lövétf Rfesgler adta le a tőle 35 lépéenylTö álló ordőkfru- 1(5re óe pedig q má#'k tnréáuftk biatalásárö, aki B»t mcmdoUn; Na, most Jöjj! Mindkettőjüket hei«állitötíák. u poénonyi úilánp üfyáüééf fegb8#bu. i A S. U. M, eím reprezentatív hmliiiám h A képzőművészet nagy seregszemléje A pozsonyi U melocká B&§©4a Slovenské dunűparti kiálliló termei,!j«n e hó lCMn ayilt meig a gzloveiiszkól UUörö Művészek eleő ki­állítása. A kiállításon az eddig szétszórt mű­vészek uj szervezete tartotta bemutatóját, Ez a tény nemcsak a művészeti, de a kultúrtör­téneti vonalon is nagyjelentőségű eseménye Szlovenszkénak. Előbb 4024-ben a kassai Kazinczy Társa­ság kiállítása volt az első, amely a szloveu- szkói művészek összegyűjtött alkotásait tárta a közönség ólé. De ennél a kiállításnál még hiányzott az erős kritikai kiválasztás, inkább egyes területek és összességükben egész Szlo­vén szkó festőművészeiét óhajtották reprezen­tálni, mint Szlovenszkó festőművészeiének nívóját. A jelen kiállítás már az adott helyzethez megfelelő, szigorított követelményekkel lé­pett a művész elé. A szlo-venszkói festőmű­vészet rangját, amelyről eddig alig esett szó, igyekeztek megállapítani. A kiállítás nivója az elindulás nívója. A következő periódusok fokozottabb fejlődést mutathatnak. Hogy en­nek a kiállítás megfelelhessen, a beküldött képeknek közel 4-5 százalékát volt kényte­len visszautasítani, Az igy egybegyült anyag nagyon érdekes analízisekre nyújt alkalmat az elmúlt több mint tiz évi kisebbségi helyzet keretei között fejlődött piktoráról. A pikturális provinciali- tás, a nagyobb központokban is a teljes el­szigeteltség, a mozogni nemtudás nyűge kö­ti a művészeket. Hiányzik a piktorára oly lé­nyegesen fontos külföldi tanulmányutak le­hetősége, a kölcsönös külföldi kiállítások stb., amelyek mind a művész horizontját tágítják, látását gazdagítják, pikturáját a korszerűségi vonalihoz segítik. Ehelyett ma. ezen a kiállításon kívül és a kiállításban tömörült S. U- M. tagok program­ján kívül még mindig csak képű gv nők őket. Pestről. Práeábóh Bécsből stb. ideráridulő és csakis a közönség Ízlésének a becsapására irányuló „kópkiállitásokat“ találunk, melyek egész Szlovenszkőt végigváüdoro 1 ják, A be­érkezett nagy nevek autogramjai mellett -- másnak nem nevezhető árué műtermi hulla­dékok, meIveknek egyedüli jelentősége a művész kézjegye. Az itteni műkereskedelem ínegszervezett- ségének teljes hiánya mutatkozik. Mert a to­vábbi baj az. hogy a műkereskedelem nem igen foglalkozik á -zlovenszkői művészek munkájává). A saiút földlükön azután így piac nélkül maradt piktorok művészete ma­gán viseli ennek a helyzetnek minden nyo­mát. A kiállításon nagyon sok olyan műivel lát­hattunk, melyeksék művész* inkább s t>zom­*sédos Bécs, mint Pozsony művészeti ételé­nek atmoszférájában fejlődött, ezeknek klasz- ázisa, művészeti kultúrája külön ponton kri»- íályosodik ki. — Nem akarok evvel értékíté­leteket mondani, csak differenciálni. Tudjuk jól, hogy a művészet tiszta felépítménye a mindenkori gazdasági és vele együtt a tár­sadalmi alapnak. Ezen a téren is nagy diffe­renciáltság mutatkozik, a kisvárosi hangula­toktól a polgári naturalizmuson át egészen az uj művészeti törekvésekig. De a manir, a reprodukció, a sokszor hibás technika mö­gül sok küzdés, vergődés és őszinte akarás mutatkozik, melyek a kiállítás legértékesebb darabjai sorába emelkednek. A plasztika az eddigi kiáliitáso’k anyagá­hoz mért, szokatlanul bő és uivós anyaggal van képviselve. Személyek szerint: Fleisoh- ma-nn A. dr. keramikai dolgai uralkodnak szám tekintetében. Jákob, János, András és Pál apostolok színes zomáucu kerámiája, melyet egy ausztriai templom oltára számára készített, gótikus, elnyújtott kompozíciójuk­ban fényes bizonyítékát nyújtják Fleisch- mann stilizáló képességének. Bár a tulstili- záltság, az emberi test anatómiáját messze túllépő megformálása a deréknak és a láb­nak nem megokolt, az egységes dekoratív ha­tásában mégis túllépi e hibákat. Többi kerá- mikai munkája, különösen a kiállított női fej nemcsak a forma, de a csillogó, zománcos anyag fény és árnyékhatásainak pontos isme­retéről tanúskodik. Női torzója már más ol­dalról mutatja be Fleischmann művészetét. Amig a kerámiáknál a végső hatást nem ma­ga a forma, hanem a reá kerülő csillogó, színes máz adja meg, amely sok korrekcióra képes a forma hiányaival szemben, addig a márványon befejezetten és végérvényesen uralkodik a forma. Pontos, bár hideg anató­miai tudás uralkodik e torzón. De ez a tu­dás nem válik sablonná, csak biztossá teszi formáit, melyeken keresztül érvényesíteni tudja egyéniségét. Munnami József két nagy női bronza inás értéket mutat. A kissé alacsony, tömör for­mákra fogott női alakok már frissebbek és bensőségesebbek* Kevesebb benne a tudott mószetben előtte Vannak- a legtisztább plasz­tika. Két bronzportréja is ennek az izig-vé- rig szobrászi tehetségnek a dokumentuma. A fej naturális formáit, ahogyan azok a ter­mészetben előtte vannak, a legtisztább plasz­tikai formákra oldja át, amelyben már a szobrot alkotó matériának a térben való je­lentősége is szerepel. Kisebb bronzfigurája, a „Piéta’4 nemes formábanmón iájával lep me«g. Ripiü Alt )jo8 női aktja a kiállítás megl®- Btfeéiói ke^é tartozik-. A íágyve&alu, aeffl^s hajlású fsílépésta álló aői átok minta ta rabja ritka plasztikai gazdagságot mutat. Van benne valami végtelen finomság, enyhe­iégtea gyötiptag, minta a. lUtcataálói való ligtetaöbb mtaestéggvl m tökőleta anatómiával együtt jőtentkeslk. „Flóráteja ui4f aráit mulat., küifő határokra törekvő stilizál Uágot, KUhmftyir Köbért leány teje markáns píatz- tikai mű. Női aktjai is mind ilyen erőteljes modelláláeuak. Kerüli a réssdeteket, a tehető tegegysaerübben sűrüsili a formákat és lm kóbb statikai hatásokra törekszik. Különösen ülő, zárt formájú alakjai jellemzik a legjob­ban. Bereez Gyula komáromi szobrász gipszfeje, a „Médium44 a plasztikán túli hatásokra tö­rekszik. Megvesztegető, de nem plasztika. A szétolvadó, minden határozottság nélküli fej festői hatása az, ami megfogja a szemlélőt, anélkül, hogy formaélményt nyújtana. A plasztikai rész teljes egységet alkot, 'lobb mint tiz óv plasztikai termésének a legjava van kiállítva, amit a kisebbségi mű­vészek alkottak Szlovenszkón. A kiállított festmények részletes kritikáját a jövő vasárnapi számunkban hozzuk. —á—5—-á— (* *) Kelembérí Sándor szerzői matinéja Kassán. Hosszú idő óla az első életjei a kas­sai irodalmi élet tájáról. Szinte szokatlan je­lenség már, hogy a szlovenszkói kultúra és irodalom hivatottjai közvetlenebb kontaktust keressenek a közönséggel. Annál megbecsü- lendőbb a Kelembéri Sándor lendülete és bá­tor vállalkozó kedve, mellyel szerzői matiné­ját e hé 18-án délelőtt a kassai Fórum-mozi színpadára előkészítette. A matiné sikerét a szereplők produkcióitól eltekintve az is bizo­nyltja, hogy Kelembéri írásainak élőszóval való művészi közvetítését Kassa csaknem va­lamennyi Irodalomkedvelője meghallgatta és szívesen tapsolt Kelemibérinek, aki két ver­sét és egy debreceni diákéletből írott novel­láját olvasta föl. Vámos Sári, az Iván-társulat tehetséges, fiatal drámai színésznője interpre­tálta Kelembéri néhány, az „Alusznak a fal­vak4' című megjelent verskötetéinek — ismert költeményét és meleg hangja, lendületes elő­adásmódja, szép külseje nagy sikert hozott számára, műsorát ráadásul három gyönyörű Ady-verssel toldotta meg. Mészáros Béla, az Iván-társulat drámai színésze egy egyi'elvoná- sos férfiszerepét játszotta Vámos Sárival és Kelembéri néhány drámai erejű költeményét mondotta el hatásosan. — (sz. n. m.) (*) Ismét megjelenik az „Ej Auróra”. A cseh­szlovákiai, a romániai és jugoszláviai magyarság közös irodalmi évkönyvének, az 1921 őszén meg­indult s azóta évről-évre napvilágot látó „Uj Auróráidnak a kiadói az idén is elhatározták, hogy újra megjelentetik az almanachot, amelynek eddigi iu'z kötete oly lelkes és megértő fogadtatás* rá talál t, mindazoknál, akik éber ügy élemmel kí­sérik azt. az irodalmát, amelynek szimvonalát, vál­tozatos gazdagságát ód íróit már a külföldön is elismerik és értékelik. A# Uj AUF0M kÍBÜéi #$ut- tel küiönüi 'súlyt kivémiék helyei árts, hegy -v ftliMüBőh b magyar#^ fnisidtín fétegélse* eljti??*öa- miért i§ a. fűzött példány árát Sö költi áf hölytil iős & kötőit pélááey 4pát pedig % kőrauá? feőTi ér HtteeU 3ú ’ (pöpfé mindkét géetMij külön 4:50 korma) ftllapilőtták mög adfidágefe r^éro, akik legkéiohb 10S4 Í54g előfizetnek az Uj Auróra havi kíadáiaként imcgjeletiő Mágyar felyóimtra1, aielya«k ©lőfifefééi ára égy éVp& 30 korosa. A toütöt rész leteti programlát tegközolöbh kösli s özerko^zte aég, addig S$ á«ií»baai kára & magyar köaöuaégat, ho-gy minden ez „üj Aurór4,<-ra voaiatkozó meg- röndeléöávél s esetleges kivánságávfd fordul jön az évkönyv és a folyóirat szerkesztőjéhez, Rétnél János dr.-hoz (Pozsony-Bratislava, Kecske-ucca 33.., I.), aki minden tekintetben készeéggei áll az érde­keltek rendelkezésére) e szívesen leüld csekklapot is a befizetések teljesítésiére. (*) A budapesti színházak e heti műsora: OPERA- Í-IAZ* Kedd: Lohengrin (uj betanulással). Szerda: A mosoly országa. Ceütörtök: Az álarc. Péntek: Nlnoa előadáis, Szombat: A rássalovag (uj betanu­lással). Vasárnap délután: Az álarcosbál, Vasárnap este: A denevér. Hétfő: Nincs előadás. Kedd: Tr.u- viata (Marguerita Saivi voudégfieUéptével). Szerda: Faust. Csütörtök: Don Pasqnale (M, Saivi vendég- fel lép tővel). Péntek: A hároanszogletü kalap. Szcnn- bat: Lakmó. (Margüorlta Saivi veudógíelléptével). — NEMZETI SZÍNHÁZ: Kedd, csütörtök, vasárnap délután: Édes ellenség. Szerda, szombat, vasárnap este: Sasfiók. Péntek: A bor. Hétfő: Hamlet. Kedd: A sasfiók. — Nemzeti színház KAMARASZINHA- ZA: Kedd: Akii Miklós. Szerda, szombat: Caruso vagy’ Rhamses. Csütörtök: Tartuffe. Péntek: Azra. Vasárnap délután: Akii Miklós, Vasárnap este: A cso-dadoktor. Hétfő: Azra. Kedd: Caruso vagy’ Riliam- ses. — VÍGSZÍNHÁZ: Kedd, csütörtök, péntek: A gyógyszerész ur. Szerda délután: A gézengúz este: A nagy hotel. Szombat: Pusztai szél (először). Vasárnap délután: A nagy hotel; este: Pusztai szél. —- MAGYAR SZÍNHÁZ: Egész héten minden este: Zöld bárány. — KIRÁLY-SZÍNHÁZ: Kedd: őfel­sége frakkja. Szerda, csütörtök, péntek, szombat és vasárnap a Fogadó a Fehér lóhoz előkészületei miatt nincs előadás. — BELVÁROSI SZÍNHÁZ: Kedd, szerda: Máriusz. Csütörtök, vasárnap délután: Med­dig fogsz szeretni? Péntek: A torockói menyasz szouy (uyiiv. esti főpróba). Szombat: A torookói menyasszony (először). Vasárnap este: A torockói menyasszony. — FŐVÁROST OPERETTSZINHÁZ: Egész héten minden este és vasárnap délután: Pillangó. —■ UJ SZÍNHÁZ: Kedd, csütörtök, péntek, szombat, vasárnap este: Leánykérés; A kör négy­szögesítése. Szerda: Az állam ügyész. Vasárnap dél­után: Az ezredes kisasszony (gyeTmekelőadá®)­Hétfő: Az államügyész. az ívAN-sziNTársulat műsora rozsnvón Szerda: A törvény nevében. Színmű- Csütörtök: Ballerina. Operett. Péntek: Nincs előadás. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Üzleti felügyelet alatt. Vlast-a Buriari. ALFA: A Hitelen Eckehafdt. Német komédia. AVION; Vizsgálat. Bassérmarin. Fröhlich. HOLLYWOOD: A szerelem hajója. Exótikus tör ténot. JULIS: Ha a katonák masíroznak. Kitűnő vígjáték. LUCERNA: Férfiak offsidebén. PASSAÍJE: Halló! Itt a szerelem! 9 mi««au-MAGÁAR-HinLAP ipWMMWMMWBWMBB—■■■————Mai Nem fogja megérezni a tea dránolisát (olBreláthatólaij 50 % vámemelés) ha most megfe'etö m«ny- nyiségü „Teáskanna" teát szere* be. t „Teánkanna“ tea hála tökéletes alumínium' csomagolásának hosszú időn át mngörfl telje* aromáját. (Ralisul B6omi»geU teák hamar elvesztik zamatjukat, ídegnn ssagekat könnyen ájtv9i?1Rek és így rnegrom- ;tr-. lanak) SgbjJ ^ MftRIiE •^C<i€iW3^ie PpBOtej-, óKféhár 1.9: (foz^nyj ss&ptotőgégiliBil? f.e?g|ó§!jé]éftl:í§é.) A Po^Qijy Tneilgili Vilfiíí?­nftp hpihirilfein megíjőbhgrt-fS gy-jjk^if történt. K'é't » R4(ií« mpiiejj! érrUI Elteli es^onfött égy erÖŐtíf’Vlllíít: akii árliléla? vMlkiimi^k néítek, A gyiíi:n?>.;g n Uövetliczők; Vösárjap' íiR'jiiajban -kéj végnJőr pyi'iyámi m§Rt Sruhái? iFá^kerilISvei együtt 'a Régtől hat ki!ftniéí§í lévQteáfbívn lóvé Mskpft wi§bp, ahol az uíéhlii iMöhfin nagyen elí;»aporortta!v a vudor­a pbfK főként iipBtpgyadrn vadásztok: 4i tspőőkcpiilíj i>s#ilft(jpi segilsépt kért és aicrt portyáitok ltofipa Itan. Roggef háromnegyed h‘T- ps-akpr Grubrr fc-dők^rülő az egyik bokorhoz, mént. A két csendőr kié távol- edfbP'O váfftikpaQjt ^3.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents