Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-20 / 239. (2756.) szám

un <PT^<^tMAfi^AR-HlpCLgB 1931 október 20, kedd. Cáfolják Laval jóvátétel! terveit Útban Amerika felé — A kilátások A munkácsi Lyon Lett szerelmi regénye A mellőzött Hu elkeseredett harca származása titkáért — A Galamb-kocsmáros leányának hossztmapi szökése egy drago- nyos tiszttel — Ki volt az anyja Grünspan Károlyinak Budapest, október 19. 1928 április 19-én Budapesten meghalt özv. Laufer Jakabné szül. Szafir Róza, gazdag öregasszony, a Tisza Kálmán tér 3. szám alatti bérház tulaj­donosa. Halála után annak rendje és módja szerint megtartották a hagyatéki tárgyalást és ennek íolyoniányaképpen az ingatlant hét gyermeke örökölte, akiknek a nevére a házat át is írták. Háromnegyed évvel később 1929 január 24-én azután a budapesti törvényszéken kü­lönös keresetet nyújtottak be. A beadványt Grünspan Károly, Rákóczi úti szabómester adta be és ebben furcsa, régmúlt dolgokat elevenít fel. Nem kevesebbet mond ebben a keresetében Grünspan Károly, mint azt, hogy- n Tisza Kálmán téri házból neki is joga van a többi örökösökkel egyenlő arányban osztozkodni azért, mert öt épp olyan vérségi kötelékek fiizik az elhalthoz, mint a többi gyermekeit. Elmondja beadványában Grünspan, hogy ő 1865-ben Munkácson született és Özv. L-aujernénak, az örökhagyónak törvényte- len gyeinek-e. Törvény értelmében a természetes gyer­mek az anyának rokona, aki ugyanazokat a jogokat élvezi, mint a későbbi, törvényes há­zasságból született gyermekek. Azt kérte te­hát Grünspan Károly, Ítélje meg neki a bí­róság a. bérház egy nyolcad részét és azt a jövedelmet, amelyet az örökösök az elhalálo­zás napjától kezdve a házbérekből beszed­tek. A budapesti törvényszéken Pethő Kornél dr. törvényszéki bíró elé került az ügy, aki el­rendelte a periratváltást. Felháborodva tiltakoztak az örökösök a halott árny fokot ért r ápolom és gyamisHás miatt. Grünspan keresetét misztifikációnak, pénz­szerzési manővernek minősítették és vissza­utasították azt, hogy a halottat, aki már véde­kezni nem tud és mindvégig vallásos, erköl­csös életet élt, Grünspan Károly azon a cí­men, hogy édesanyjáról van szó, meggyaláz­za. — Miért nem jelentkezett két emberöltőn át Grünspan Károly igényével, miért viselte ily hosszú időn keresztül a Grünspan-nevet, ha neki a Szafir névhez van joga,, miért áll elő csak most igényével, amikor nincsen, aki vele szemben védekezhessen? — kérdez­ték. — Elmondták az örökösök, hogy az ö édesanyjukat leánynevén Szafir Ró­zának nevezték, eszel szemben Grünspan Károly édesanyja a saját bevallása szerint Szafir Terézia, volt. Előadták, hogy a szabómester néhány évvel ezelőtt nősült s ekkor be kellett mondani sze­mélyi adatait és becsatolták a házasságleve­lét, amelyből az derül ki, hogy az ő édesany­ja Szafir Terézia, nem pedig Róza volt. Sőt becsatoltak egy másik okmányt is, amelyet a munkácsi rabbimátus állított ki és amely­bőlkiderült, hogy az ő édesanyjuk egészen más napon, nem is akkor született, amint azt Grünspan Károly állítja. A szép Ruhet szerelme Az örökösök védekezésére Grünspan Ká­roly terjedelmes periratban válaszolt és ezekben rendkívül érdekes dolgokat mondott el. Előadásából egy romantikus történet kör­vonalai bontakoznak ki. Grünspan Károly, — aki perirataiban most már Szafir Károlynak is nevezi magát — el­mondta, hogy az ö nagyapja Munkácson vendéglős volt. övé volt ■ az úgynevezett „Gálámb-koosma“. Ez még a kiegyezés előtt, a múlt század de­rekán volt. A Galamb-kocsmárosnak sok gyermeke, köztük több leánya volt. A leányok nagyon csinosak voltak, valamennyien zsidónevet vi­seltek és köztük a legszebb Ruhel, az ö édesanyja volt. A Galarnb-kocsmában megfordult egész Munkács előkelősége és a zsidó kocs maros vendéglője a kis város társadalmi életében a kávéházat pótolta. Flejárlak a Munkácson állomásozó draffo- nyos tisztek is ós köztük Wevinger Henrik, ogy daliás fő­hadnagy is­A 17 éves Ruhel és a délceg 1calo<mM*zt egymásba szerettek. Vonzalmukat természetesen titokban tartot­ták, mert az akkori viszonyok között elkép­zelhetetlen volt az, hogy az előkelő, fényes karrier előtt álló katonatiszt egy munkácsi zsidólányba szeressen. A szerelemnek azonba egyikük sem tudott ellentállni és amikor Eevinger megkapta a parancsot, melynek értelmében Pozsonyba helyezték át, titokban felkereste szerelmesét és meg­állapodott vele abban, hogy meg fogja szök­tetni. Éppen a zsidók legnagyobb ünnepe, hosszu- nap volt, amikor a katonatisztnek el kellett utaznia. A gyorskocsiba nem ült fel egyedül, hanem az éj leple alatt magával vitte a szépséges zsidó leányt i>s. Útnak indul a rabbi Amikor a szöktetés hire kiderült, az egész hitközség lázban égett. Soha még hasnoló bot­rány a munkácsi zsidóság között elő nem for­dult, az egész zsidóság meggyalázva érezte magát azzal, hogy éppen a legnagyobb ünne­pén, hosszunapon szöktették meg a hitköz­ség szemefényét. A vallásos zsidók gyűlésre ültek össze, amely úgy határozott, hogy maga a tudós munkácsi rabbi keljen útra, menjen el Pozsonyba és beszéljen az ide­gen Pszt lelkére ■ és hozza vissza magával a megtévelyedett leányt. És útra kelt az ősz főpap, hetekig utazott, amikor Pozsonyban megtalálta Hevinger Hen­riket és négyszemközti beszélgetésre vonuU vissza vele. Hogy kettejük között mi történt, azt nem tud­ja senki, tény azonban, hogy a főpap beszédé­től meghatva, a katonatiszt beszüntette az ellenállást és még ugyanaz éjjel útnak indult vissza Munkácsra a szekér, mely hazaszállította a rabbit és a szépséges RulieU. Ez 1865 februárjában történt és 1865 szep­tember 5-én Munkácson megszületett a kis Károly. Mire azonban a gyermek napvilágra jött, a község bölcsei elhatározták, hogy nevet kell neki adni. így történt azután, hogy a munkácsi hitközségnél megjelent Grün­span Mózes, egy ottani szegény fiatalember és bejelentette, hogy a gyermek ő tőle van és hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben az ő nevét viselje. Menekülés a megvetés elől Ez a története annak, — adta elő Grünspan Károly, — hogy engemet nem Szafir Károly néven anyakönyv eltek ée ón az életben a Grünspan Károly nevet viselem. Ennek ellenére egy percig sem volt kétséges édesanyám, de többi hozzátartozóim előtt sem az, hogy én Szafir Rózának a gyermeke vagyok. Néhai anyám ezt sokszor idegenek előtt Í6 han­goztatta, a. vérségi kapcsolat minden érintkezé­sünkben kidomborodott, az örökösök, akik enge­met most megtagadnak, kora gyermekségük tő), mindvégig testvérüknek tekintettek és úgy is szólítottak engem. Rémes napokon ment keresz­tül édesanyám, akinek a történtek után nem volt már Munkácson maradása, a fanatikus em­berek gunyját és megvetését nem tudta elviselni és ezért felkerekedett és velem együtt Budapestre költözött Engem egy ideig idegenek neveltek, de anyám mindig meglátogatott é6 még ma is emlékszem rá, hogy kicsiny gyermekkoromban milyen sze­retettel foglalkozott velem. — Utóbb az élet elszakított bennünket egy­mástól, és szabóinasnak mentem és mesteremnél kaptam ellátást, anyám pedig más utakat köve­tett, majd megismerkedett Laufer Jakabbal, aki megbo­csátotta neki a múltat és feleségül vette. — Mindketten nagyon vallásos emberek vol­tak és éppen ezért, a házasságkötés ig az orto­dox rítus szerint történt, olymódon, hogy anyám és férje egy szentéi etü ember előtt kijelentették, hogy ezentúl egymást házastársaknak kívánják tekinteni. Az akkori felfogás szerint ez a nyi­latkozat minden anyakönyvelés nélkül is ele­gendő volt a házasság megkötéséhez. Csak ami­kor már anyámnak két gyermeke születeti, és akkor ráeszméltek arra, hogy ezeket hivatalosan törvényesnek nem ismerik el, határozták el ma­gukat,hogy a megfelelő formaságok között is megkötik a házasságot. Tgy történt, hogy a két első gyermeket Laufer Jakab utólag törvényesítette, a többiek pedig már mint tör­vényesek láttak napvilágot, csak éppen rólam Páris, október 19. Laval miniszterelnök, aki útban van Amierika felé, az Ile de Francé fedélzetéről tegnap táviratot kül­dött Párisba és megcáfolja az állítólagos terveiről szóló híreket. Tegnap ugyanis az egész világon olyan hírek terjedtek el, hogy az amerikai tárgyalások fix bázison kezdődnek meg, azaz a tárgyalások alap­jául a jóvátételek ötvenszázalékos elenge­dését és ellenszolgáltatás fejében a had­ügyi költségvetések tetemes csökkentését és a fölösleges kiadások leszállítását mondják ki. Francia kormánykörök és La­Budapest, október 19. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A népszövetség pénzügyi bizottsága vasárnap este Károlyi Gyula gróf miniszterelnök és Walko Lajos kül­ügyminiszter részvételével a magyar költségve­tés részleteit vitatta meg. Hétfőn Popovits Sán­dor részvételével a bizottság a Nemzeti Bank problémáit tárgyalja meg. Néhány tanácstag már szerdán elutazik az országból és ezért gyorsították meg a tárgyalások tempóját. London, október 19. A Times a Budapes­ten működő népszövetségi pénzügyi bizottság feledkeztek el, éppen engem hagytak még továbbra is balsor­somban. Nyomort hoz a pénzhamisítás Ezután elmondja a perirat, hogy csakhamar fordult a kocka, anyja és mostoha apja is nagyon rossz viszo­nyok közé jutottak. Ennek az volt a története, hogy Laufer Jakab valami pénzhamisitási ftgy^e ke­veredett és emiatt többévi börtönbüntetést kellett elviselnie. Ezalatt a család a legszörnyübb nélkülözésnek volt kitéve és úgyszólván arra a segítségre volt utalva, amit a kis Grünspan Károly juttatott ne­kik, aki akkor már félig-meddig kitanulta a mesterségét és valami csekély jövedelem felett rendelkezett. Grünspan tanukra hivatkozott per- irataihau, akik bizonyitani tudják szerinte azt, hogy az egész családot ő segélyezte. Keserűen említi fel Grünspan, hogy amikor később Lau- ferék sorsa fellendült, mert az asszony különböző üzletekbe kapcsolódott bele, érdemei lassan fe­ledésbe mentek és igy történhetett az, hogy ő háttérbe szorult a többi gyermekekkel szem­ben. Valóságos okmánytárat is csatolt Grünspan perirataihoz és mindjárt elöljáróban kimutatta azt, hogy édesanyjának az örökösök átal bemu­tatott születési anyakönyvi kivonata hamisít­vány, mert anyjának születési adatai az ő általa csatolt okmányokban vannak helyesen feltüntet­ve. Beigazolta, hogy anyjának születési neve a munkácsi anyakönyvben mint Saphir Rezi van feltüntetve. Amikor ő megnősült, ezt az okmányt bemutatta az anyakönyvi hivatalban és mivel azt Rézinek olvasták, igy van az, hogy az ö há­zassági levelében anyja neve gyanánt Saphir Terézia van feltüntetve. Ez azonban nem jelent semmit. Nagyapja va­lamennyi gyermeke zsidóhangzásu nevet kapott, az egyiket Mirjámnak, a másikat Rifkének, a harmadikat pedig Frádilimak, az ő édesanyját pe­dig Rubelnek nevezték el. Köztudomású tény, hogy a zsidó rabbik az anyakönyvbe nem a zsi­dóhangzásu neveket írták be, hanem azokat ma­gyarosították. Ez az átalakítás rendszerint úgy történt, hogy a zsidó nevek első betűjét meghagyták és a többit magyarosabb hangzásúra igyekezték változtatni. így lett Saphir Rubelból Rajzi, abból aztán a rabbi kezén Rezi, amit viszont a világi hatósá­gok később okmányokban könnyen ferdíthettek el Teréziára. Annak igazolására pedig, hogy édesanyját tényleg Rezinek, Rozinak nevezték, becsatolta a homonnai anyakönyvi hivatalnak az igazolvá­nyát, amely szerint Saphir Rozi 1848-ban ott született, mint Saphir Izrael és Éva nevű felesé­gének a leánya. heve« harc folyt ezekután a felek kö­zött, hogy a Rozi azonos-e Rezivel, majd a bíró­ság etrowdelto a szabómester által hivatkozott tan uh kihallgatását. Aggastyánok lölvonutása Csupa öreg, 60- 80 óv között levő ember yo­val ma energikusan megcáfolják ezt a hirt. Laval semmi esetre sem fog a jóvátételek, az adósságok és a fegyverkezések össze­függéseiről tárgyalni. A Petit Párisién wa­shingtoni jelentése szerint Hoover kom­promisszumot keres, mert belátja, hogy a jóvátételek és az adósságok teljes ami Há­lás a lehetetlen. Abban az esetben, ha sem­mi más megoldás nem volna lehetséges, egyelőre meghosszabbítják a >íou ver-mo­ratóriumot és időközben nemzetközi kon­ferenciát tartanak, amelyen a további rész­leteket megbeszélik. munkájával kapcsolatban azt írja, hogy a bi­zottság megállapítása szerint Magyarország gazdasági helyzete komoly ugyan, de nem bo­nyolult. Magyarországnak időre és külkereske­delmi mérlegének kivitelek utján való iavitásá- ra van szüksége, amelyhez két esztendő kelL A bizottság 220—240 millió pengőre becsüli a Ma­gyarország birtokában lévő idegen valutát és csupán a külkereskedelmi mérleg javulása után fog rendeződni az országnak idegen valuta- mérlege, ami a külföldön fölveendő kölcsön alapja. nul fel, öregasszonyok, aggastyánok, akik vala­ha együtt gverekeskedtek Grünspan Károllyal, vagy ott laktak, ahol az öreg Laufer Jakab és elhalt felesége laktak; a bíróság elé járultak reszkető térdii öregasz- szouyok és görnyedt hátú öregemberek, akik valaha Munkácsról származtak el és részben közvetlen tudomással bírtak, részben pedig szüleiktől hallották és ismerték a szép Saphir Róza szerelmi regényét. Elmondták ezek a tanuk, hogy szállt nemzedékről nemzedékre annak a szép zsidóleánynak a története, aki hosszunapon szökött meg szülei házából egy dragonyos fő­hadnaggyal, elmesélték, milyen gyászban fet- rengett az egész hitközség és elmondták, hogy a szép leány, amikor visszahozták, fiúgyerme­ket szült és aztán eltűnt Budapesten. A sok ember vallomásából homályosan derengett a kép arról, hogy mi történt a fővárosban a munkácsi leánnyal. Elmondták a tanuk, hogy Grünspan Károlyt gyakran meglátogatta egy asszony, aki öt fiamnak szólította, hogy továbbá ennek az asszonynak a gyermekei Grünspan Károlyt öcsémnek és bátyámnak ne­vezték. A régi, 80-as évek Budapestje elevene­dett fel ezekből a vallomásokból. Elmondták azt is, hogy Grünspan Károly öreg édesanyja ellenezte az ö házasságát és ezért nagyon ne­heztelt reá. A Tábla elé kerül az ügy A tanuk kihallgatása után Pethő biró kihirdet­te ítéletét, amellyel a keresetet elutasította A határozat indokolása szerint Grünspan Károlynak nem sikerült bebizonyí­tania azt, hogy az ő édesanyja azonos a mun­kácsi Saphir Rozival, aki később Laufer Ja­kab felesége lett A törvényszék a becsatolt okiratokat nem vette teljes erejű bizonyítéknak, mert azok legna­gyobb része a felek bemondása alapján készült. A bíróság tehát csupán a tanúvallomásokra volt utalva, ezekből pedig nem tudta hitelt érdemlö- leg Grünspan Károly eredetét megállapitani. Az a körülmény t. i„ hogy a szabómestert Laufer Jakabné fiának szólította, még nem bizo­nyítja azt, hogy köztük a szülő és a gyermek viszonya, forgott fenn, mert nagyon gyakran elő­fordul az, hogy korosabb nők a náluknál fia­talabb egyéneket a „fiam? szóval szólítják meg anélkül, hogy abból vérségi kapcsolatra követ­keztetést lehetne vonni. Ugyanez áll arra nézve is, hogy az örökösök és a szabómester egymást, bátyámnak és öcsémnek szólították. Efajta meg­szólítások az általános tapasztalat szerint ugyan­ig olyan egyének között is gyakran előfordulnak, akiket egymáshoz semmiféle rokonság nem fűz. A bíróság tehát nem találta tisztázva Grünspan Károly származását és ezért az örökségre való igényét nem vette figyelembe. A szabómester e rendkívül ér (rákos ítélet ellen fellebbezéssel ólt. amelyet, rövidesen fog tárgyal ni a budapesti ítélőtábla. Ekkor fog eldőlni a munkácsi Lyon Lea hagyatékának sorsa. Vajda JózaeL Gyors tempóban folynak a népszövetségi pénzügyi bizottság feaiapasti tárgyalásai A Times szerint Magyarországnak Süfire ás külkereskedelmi mérlegének javulására van szükségé 6

Next

/
Thumbnails
Contents