Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-20 / 239. (2756.) szám

Szlovenszkó kvótája l Trapl Mségvetésébü Irta: Dzurányi László Nem, ezt a költség vetést nem telhet a ta-1 karékosság költségvetésének mondani. Sőt: ellenkezőleg, változatlanul magánviseli a tűimére tezettség összes jeleit. Az állam büdzséjének félmilliárdos csők-: köntöse mindössze Englis költségvetésének í sibatusquojál jelentené, ámde hol van az a 1 gazdasági statusquo, amelyen Englis a ma-! ga előirányzásaival, ha nem is acéllábakon.! de mégis többé-kevésbé reálisan állott? ITT A CENZÚRA 116 SORT TÖRÖLT ! És még egy megállapítás: Az államkor- j mányzat még oly mértékben sem csökkenti kiadásait, amely a nyersanyagárak süllyedé­sével adva volna s a jóval gyöngébben fog­lalkoztatott állami üzemek a náluk még job­ban tekintetbe veendő anyagársülilyedés mel­lett még jobban növelik is 'kiadásaikat. Noshát: ez nem takarékosság. Az igazi ta­karékosság-ott kezdődött volna, ha nem fél, hanem két mi'l'liárd d<al csökkentik a költség- vetést. Más szóval az egész vonalon érvé­nyesíteni kellett volna azokat a takarék ős­ségi elveket, amelyek egyelőre csak a szlo- venszikói igényekkel szemben érvényesülnek. Szlovenszkó pozíciója, hiába injekciózták hirtelen életre a tetszhalott regionális inté­zetet s hiába menesztettek, Szlovén szik ó ren­geteg jogos követelése alatt roskadozva, Prá­gába deputációt: a költségvetésben semmi­féle javulást el nem ért. Bebizonyosodott az, amit már régtől hirdetünk, hogy az ilyen csonka érdekképviseletnek, amelynek tagjai egyik lábbal egy regionális intézményben, másikkal pedig ezer függéssel valamelyik centralista cseh pártban vannaik, Prágában nem lehet súlya és el sem érhet semmit csak mint önmagát kiszolgáltatott instanciázó léphet föl, aki kér, de nem követelhet. Szlovenszkó és Ruszinszkó parlamenti kép­viseletének politikai gyöngesége okozza, hogy elhanyagolható tényezőt látnak benne, amely úgysem képes kiküzdemi magának az egyen­lő mértéket. Hasztalanok a szlovák sajtó sirámai, ame­lyek mind élesebben jutnák kifejezésre, mert hiszen a Slovák egész élesen írja már, hogy: „Köztársaságunk a szlovákok áldozathoz ata- lából ék" Megállapítja a többi között, hogy az állami tisztviselők restrinkciója idején a szlovákokat elbocsátották az állam szolgála­tából, de azóta az állami alkalmazottak szá­ma 15 ezerrel emelkedett, ami azt jelenti, hogy 15 ezer cseh került létszám fölött ál­lami szolgálatba, amikor a szlovákoknak el kellett hagyni ezt a köztársaságot s másutt keresni kenyeret. „Olyan számok ezek, — Írja tovább a Slo­vák — amelyek tői minden gondolkodó em­bernek megfájdul a feje. Szlovenszkóról miJ- liárdofcat visznek ki, hogy kielégíthessék a 15 ezeT uj állami alkalmazott igényeit, a morvántuli vállalatok és egyesek 5 miiliárd- dal tartoznak az államnak és Szlovenszkó azokból! a milliárd okból, amelyeket az állami yálHalatok egy év alatt fölhasználnak, nem kap, szinte még jelentéktelen részecskét sem. A mi követelésünk tehát újból az kell legyen, hogy külön mutassák ki, mennyi adót fizet Szlovenszkó, mennyivel adósa az államinak és mennyit kap az államtól. Mindaddig ben­nünk csak az az egy meggyőződés gyökeresed­hetik meg, hogy köztársaságunk nagy-részben Szlovenszkó, a szlovenszkói Ipar? a szlovén­Meghalt a világ legnagyobb feltalálója ■ — *• i.nBWB»anmutwwwwwwim«ju>»ow wwbwg w—w w^f^-nraMo—Mrrfmuuuug—t1*——^— i——a—————qw———* Thomas Alva Edison vasárnap reggel 3 óra 24 perckor csöndesen elhunyt A nagy amerikai feltaláló jelentősége és csodálatos pályafutása Amerika és a kuíturvilég őszinte részvéttel gyászolja Edisont Newyork, október 19. Vasárnap reggel 3 óra 24 perckor 85 éves korában New Jersey j állambeli vestorangei lakóházában meghalt Thomas A. Edison. A nagy feltaláló hete­kig tartó halálküzdelem után csöndesen elhunyt anélkül, hogy eszméletét az utolsó órákban visszanyerte volna. Hoover elnök, aki óráról-órára tájékoztatta magát a hal­dokló állapotáról, egyike volt az első kondoleálóknak, amellyel tanujelét akarta adni Amerika nemzeti gyászának. A fáradhatatlan munka embere Prága, október 19. Nem érkezett váratlanul a hir, mégis vasárnapon az egész kulturvilág megrendült lélekkel fogadta a gyászos érte­sülést, hogy Thomas Alva Edison meghalt. Világra szóló jelentőségű egyéniség költözött el az élők sorából. Egyike volt azo-n férfiak­nak, akiket az amerikai nemzet az egy szá­zad alatt megszerzett gazdasági nagyság és az amerikai kulturfeifogás szimbólumának tisztelt. Edison szellemi struktúrájában, tech­nikai és gazdasági eredményességében tény* lég benne vannak mindazok az elemek, ame­lyek az Egyesült Államok minden öntudatos polgárának lelkét hevítik. Edison minden vo­natkozásban száz százalékos amerikai volt. A fehér amerikanizmus előharcosa, akinek főjellemvonásait ezekkel a szavaikkal lehet a legegyszerűbben kifejezni: fáradhatatlan munka, morális önmegtaga­dás és kulturális gyermekiesség. Edison a tizenkilencedik század embere, an­nak az Amerikának teremtménye, amely óriási arányokban kibontakozó pionír miunkát végzett. Az 5 ifjúkorát még nem súlyosbítot­ták a túltermelés gondolatai, nem tudott a szocializmusról és nem voltak gondjai a vi­lágbékére vonatkozó gondolatokkal. Ezzel szemben szellemét teljesen betöltötte az a pionír-atmoszféra, amely minden uj gépben a magasra emelkedő északamerikai világ elő- remozditó eszközét látta. Edison férfias tett­ereje csak olyan környezetben bontakozha­tott ki, amely nem a filozófiai miérttel, ha­nem a praktikus minek az érdekében prob­lémájával foglalatoskodott. Fél évvel ezelőtt az amerikai gazdasági élet vezetőinek egy bizottsága látogatta meg Edisont, hogy néhány fontos kérdést tárgyal­jon meg vele. Mi történjék Amerikával, ahol a munkanélküliek száma elérte a nyolcmil­liót? Honnan ’ származik ez a szerencsétlen­ség és mikor fog megszűnni? A í».>£wam'há- ronn éves Edison azzal az Őszinteséggel vála­szolt, amely életéinek minden korszakában annyira jellemző az ő egyéniségére: „Kedves uraim, én ezt igazán nem tudom. Én egész életemen át dolgoztam és a leg­jobbat akartam. Ez minden.“ Nagyon jellemző és fontos kijelentés ez. Edi­son a legnagyszerűbb felfedezéseket tette, ő alapozta meg a cementépitikezést, s ezzel meg­adta a lehetőséget a felhőkarcolók felépíté­sére, ő ajándékozta meg az amerikai háztar­tásokat a gramofonnal és ő a szülőatyja a broadway tüadéri világosságának. Mindig abban a meggyőződésbe u élt, hogy munkáiva! az emberiség fontos szükségle­tét elégíti ki, de soha sem gondolt a miért-tel. ő volt a legbőségesebb lelkű adakozó, aki zsenijének termékeivel az egész emberiséget elárasz­totta. Szinte vallásos konokságga! kényszeri- íette rá az emberiségre muzsikájának lármá­ját, világításának effektusait és portland-ce- mentjét. És most úgy emelkedik ki az ő meg- dicsőült szelleme az amerikai puritanizmus káoszából, mint az Oldahoma ,sivatagjain álló régi indián totem-oszlop. Edison és Ford Edison praktikus kereszténysége volt az oka a modern amerikai tömegtermelésnek. Ford, aki nagy előszeretettel szokta magát leiényképeztetni Edisonnal, jól tudta, hogy Edison nélkül nem lett volna lehetséges mód­szerének alapja, a tovagördülő szalag, ha ép­pen ez a találmány nincs is Edison 263 pa- tentje között. A vásárlóközönség kiszolgálása, a részletüzlet, a templomok rádiópropagan­dája, az a tény, hogy az uj amerikai gene­ráció számos tagja világrajövetelét egy or­szágúti Ford-kocsis Petting Parly-nak köszön­heti, mindezt minden erőszakoltság nélkül Edisonra lehet visszavezetni. Edisonra és a százezer Edisonokra, akik életüket a cement keménységére, az izzólámpa-világításra és az éneklő kaucsuklemezre állították be. Ford és Edison tényleg olyan alakok, akik egybe tartoznak. Forddal és Edisonnal áll vagy bukik az az Amerika, amely a modern civilizáció fel­legvára. A szívós munkaerő a lényegük, amely zse­niális és találmányokra képes és a bérmáltak optimista szellemével veti magát a jelen kor kincseinek gyarapítására, de teljesen tájéko- zotlian az emberiség nagy miért-kérdésében. Amerika tragédiája Megközelítő valószínűséggel előre mond­hatjuk, hogy Amerika a mostani válságból nemzeti hőseinek revideált idolatriájávai fog kikerülni. Emellett tanúskodik a modem amerikai irodalom, amely előre sejtve a dol­gokat úgy beszél, amint húsz-harminc év múlva körülbelül minden amerikai beszélni fog. A puritán világ Isten-hasonlóságának egyre nagyobbodó kételye a nagy feltalálók szkói népek áldozathozatalaiból virul s hogy Szlovenszkó ezekből nem kap annyit, ameny- nyi néki az állam és az álltaimi üzemek költ­ségvetéséből jog szerint járna. Ideje lenne már, hogy ennek a köztársaságnak az oltárán már a csehek is hozzák meg áldozataikat és ne várják, hogy Szlovenszkó azzal, hogy hí­ven teljesiti kötelességeit, hogy hagyja le­bontani iparát s nincsenek bejelentve mun- • léikülijel, teljesen koldusbotra jusson." Súlyos szavaik, súlyos megállapítások, ame­lyek végső som,alázatukban azt a követelést tartalmazzák, aminek a Prágai Magyar Hír­lap oly sokszor kifejezést adott, hogy tudni­illik Szlovenszkó nak szüksége van egy be­csületesen megállapított kvótára. Enélkül minden hasztalan, mert minden költségvetés csak passzívummal zárulhat. De ki fogja Szlovenszkó számára ezt a kvó­tát kiharcolni? Áz az alkalmilag összeverő­dött „regionális" ellenzék, amely ilyenkor nagy osatenitációvail iöLvonulgait Prágába egy komolyan sem vett demonstrációra, végül pe­dig a centralista vezénylet intésére megsza­vazza a Szlovenszkóra hátrányos költségve­tést? Az üres lárma elmúlik s a mamelukok a húsos fazék árnyékában tovább rágják a csontot. Közjegyzőségei? Igen. Patikát? Igen. Szub­venciót? Azt is. A politikai kijárások és -üzletek ezernyi válfaját? Sorban. De kvótát Szlovenszkónak, ezek sohasem fognak kiharcolni. Ma’ számunk 12 ®r«ral X. évf. 239. (2756) szám KMld 1931 október 20 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- A e7l(YnPTtC7hnÍ PC mcrirtcrháí pJ1Prt7 M noV-'- Szerkesztőség: Prága !IW Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, ^ ÖZLUVenSZKVl C5 rUSZlTlbZKUl CUGTIZCKI pQ H, emelet — Telefon: 30311. — Kiadőhivs!; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. VM7VRKFC7Tn politikai napilapja PprprAv Prá9a iL» Panská ölice 12‘ Í!1 eme!et H képes melléklettel havonként 2.50 Kc-vaí több FŐSZERKESZTŐ r r fJ FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon: 34184. Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ké. DZU ANYl LÁSZLÓ F0RGÁCÜ GÉZA 5ÜRGÖNYC1M: HÍRLAP. PRAHB

Next

/
Thumbnails
Contents