Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)
1931-10-16 / 236. (2753.) szám
2 rPRKGATMAÍ&AR-HlRLAB 1931 ofttóber Ifi, pántét. A népszövetségi tanács mandzsuriai tanácskozásán Amerika meghívásának formájáról vitatkoznak Kiegészítő indokolás a Jabloniczfey János dr. országos keresztény- szocialista párti nemzetgyűlési képviselő cs társai által a pozsonyi állami magyar tauitó- képzőben uralkodó visszás tanítási állapotok megszüntetése végett az iskolaiigyi miniszterhez intézett interpellációhoz. Igen ti&zteJt Miniszter Űrt Nem interpellációt nyújtottunk be a pozsonyi magyar tanítóképzőn uralkodó tanítási anomáliák megszüntetése végett. Az ál'aíunk megállapított tényállás szerint ott egy Ráobel Rezső nevű egyén tanítja a magyar nyelvet. Előadtuk, hogy Rácbei Rezsőnek általában nincs képesítése, hogy bármily tantárgyat adhasson e’ő, mert a pozsonyi egyetemen eddig csak nehány vizsgát tett le történelemből és földrajzból, valószínűleg azért, hogy ezen két szakiból szerezzen tanári képesítést. Ehhez a két tárgyhoz tehát valamit már érthet, de a magyar nyelvhez, amelynek tanításával van megbízva, mint tanítási tárgyhoz, nem is ko nyithat, mert az állom fordulat őt a szakokat gimnázium alsó osztályaiban találta, s magyar nyelvből utoljára a Ill-ik gimnáziumi osztályban nyert osztályzatot, onnan kezdve pedig a magyar nyelvvel lóbbó semmiféle nexusban nem volt, mert a s-zakolcaí gimnázium többi osztályait szlovák nyelven végezte, s közismert dolog az is, hogy a szakoloai gimnáziumban a magyar nyelvet még fakultative sem tanítják 1919 óla. Vagyis más szóval Ráchel Rezsőnek a magyar nyelvből csak nagyon kezdetleges ismeretei vannak, ' s ezért történhetik az meg, hogy a magyar tanítóképzőben, ahol mindezek dacára a magyar nyelvet tanítja, a hallgatók magyar dolgozataiban a hibákat meghagyja, a helyesen Írottakat pedig hibának minősíti. A magyar tanítói abituriens kurzusban Ráchel Rezső a magyar nyelvből érettségiéit egyéneket tanít magyar nyelvre, vagyis olyanokat, akiknek a magyar nyelvből sokkal magasabb minősítésük van, mint tanítójuknak. Ez szelíd kifejezéssel élve, egy tanügyi botrány, a tendencia világos és pedig az, hogy azok, akik hivatva lesznek, mint tanítók magyar nyelven tanítani, a magyar nyelvet csak hiányosan ismerjék. E mellett csodálkozni kell Ráchel Rezső merészségén. hogy kezdetleges magyar nyelvi ismeretekkel, hiányos helyes Írástudással mer tanítást vállalni olyan hallgatók előtt, akiknek bármelyike toron yrn ag asságnv ír a emelkedik ki a magyar nyelvben való tudásának fokával tanítója és vizsgázója fölött. Ezek alapján kérdezzük a Miniszter Urat: Hajlandó-e a pozsonyi magyar tanítóképzőben cs a magyar tanítói abituriens kurzusban uralkodó eme pedagógiailag képtelen és egyúttal szégyenteljes állapotnak véget vetni s Rácból Rezsőt mint a magyar nyelvben ngyszólván semmi előképzettséggel nem rendelkező valakit onnan haladéktalanul eltávolítani. Prága. 1931. október 2-án. (Aláírások.) Gént, október lő. A népszövetségi tanács tegnap délelőtt visszatért legrégibb módszereibe'/ és a japán-ütőmai konfliktus ügyében újra kiküldte az öt nagyhatalom külön bizottságát, hogy foglalkozzék a kérdéssel. Az ötös bizottságban Francia ország, Anglia, Olaszország, Németország és Spanyolország kép visel öá foglalnak helyet. A bizottság természetesen rendkívüli köriilt&kiivtéssel látott munkához és egyelőre napodig arról fog tanácskozni, hogy milyen módon hivjáfte A csehszlovákiai egyetemeken tanuló ezloven- szkói éö rugzirus/.kói illetőségű, magyar nemzetiségű főiskolások támogatására alakult Társadalmi Nagyb’zottság végrehajtó bizottsága ez év október 1-én tartott ülésén bírálta felül a folyó tanév első félévi menzasegélyért folyamodók kérvényeit. A tanulmányi előmenetel, vagyoni és családi állapot és a magyar főiskolások ifjúsági életében való közreműködés gondos mérlegelésével. az általános gazdasági helyzet okozta nehézségek dacára, — a folyó iskolai év I. szemeszterére, a bizottság: 1. Prágában egész segélybén részesített 25, fél segélyből! részeéitett 6Ó, 2. Bríinnben egész segélyben részesített 5, fél segélyben részesített 33, 3. Pozsonyban egész segélyben részesített 16, fél segélyben részesített 34 egyetemi hallgatót. 4. Kedvezően intézte öl továbbá a prágai Erzsébet- és Róza-leányotthonokban elhelyezkedni kivánó főiskolás leányok felvételi kérvényeit is. 5. Elhatározta a prágai, brünni és pozsonyi diákkiubo-k további fenntartását, illetve segélyezését. Ahhoz azonban, hogy a nagybizottság ezen tö rekvése, a legkörültekintőbb takarékosság mellett is, a folyó iskolai év folyamán zavartalanul megvalósítható legyen, — hogy ezen sok küzdelemmel és kitartással kiépített diákjóléti és az ifjúság kulturális törekvéseinek előmozdítására riieg az Egyesült Államok képviselőjét a tanácsi iiizásokra, Beavatott köTök szerint abban az esetben, ha Amerika képviselője résztvesz a népszövetségi tanácskozás ö»kt»n, Japán követelni fogja, hogy Szovjet orosz- ország képviselőjét is meghívják, ami újabb bonyodalmaikat okozna a népszövetségnél. Ilyen körülmények között a tanácskozások rendkívül elhúzódnak s egyre kétségesebbé válik, vájjon aktive befolyásolni íu;!iák-e a ma ncizsírnál esemény eket. szolgáló intézmények ebben, a most reánk nehézedeíí súlyos időkben is fenntarthatok legyenek, — még fokozottabban szükséges a szlovenszkói és ruszinszkói magyar társadalom, továbbá a társadalmi egyesületek, intézmények, községek és városok hathatós támogatása. Akik tehát a cél érdekében a Nagybizottság ezen törekvéseit, önkéntes adományaikkal támogatni akarják, szíveskedjenek erre szolgáló adományaikat, úgy mint eddig, éspedig; a prágai magyar menza részére a Rimaszombati Bank rt.-hoz, Rimaszombat, — a pozsonyi és a brünni menzák, —- a leányotthonok és egyéb diákjóléti intézmények részére pádig a Kassa! Bank rt.-nál, Kosice-Kassa, vezetett tnenzaszámlák javára beküldeni. Tájékozásul itt k közöljük, hogy a Társadalmi Nágybizottság úttörő munkáját, az alapszabályok jóváhagyása után, a „Magyar Memsa Aca- demica Egyesület" lesz hivatva átvenni, amely Kassán 1931. szeptember 4-én alakult meg. Az ennek kiépítése iránti munka folyamatban van. Ezen egyesület működése minden napi- és párt- politikától mentes és igy annak minden itt élő magyar ember, tekintet nélkül vallására, állására, foglalkozására és politikai elhelyezkedésére, tagja lehet, sőt kel! is, hogy tagja legyen az itt élő magyarság kulturális színvonalának fenntartását célzó, mindnyájunkat összeforrasztó érzése alapján. Kérjük azért, hogy a forgalomba került belépési nyilatkozatok aláírása és minél többek Támogassuk diákjóléti intézm A menzabizoitság fölhívása a magyar társadalomhoz & WiMÍii ma: írni mm rordüolíü: Séosáryné Etéz loia (39) — Talán Pipa kívánta iigy. A Farkas csikorgatja fogát a keresztényekre. De... mi ez? Á folyóparti füzesből halk fütty hangzott. Edwards és Young azonnal oda akartak menni, hogy megnézzék, ki van odt, de Hec- keweider visszatartotta őket. Kis vártáivá újra felhangzott a fütty. Majd hirtelen magas férfi alakja emelkedett ki a bozótból. Fehér ember volt, de az arcát nem lehetett kivenni. Isntett, hogy jöjjenek hozza. A négy misszionárius óvatosan közeledett s néhány száz lépés után Wells felkiáltott: — Ez az az ember, aki a Henry-erődből idáig kisért mánkét. Megismertem! Wetzel! A vadász ruhája csupa tüske, nedvesség, agyag és szakadás volt. Ingén elfeketülit vér- foltok mutatták, hogy nehéz küzdelmeken eshetett át. Mikor odaértek, lehajolt a bozótba és felemelt valamit a földről. Nehéz ruhacsomag volt... vagy nem is ruha ... egy lány. — Nell Egyetlen szót sem bírt kierőszakolni senkii. Nell sápadt volt, de megismerte őket és bágyadtán elmosolyodott. Nagybátyja szótlanul •zárta a karjaiba. — Nincs semmi baja — mondta a vadász —, csak éppen hogy fáradt. Nem birt már jármi a vévén, úgy kellett cipelnem. ~ Az Ur áldja meg, Wetzel, derék barátom! — mondta reszkető hangon az öreg misszionárius. — Nell... Nell... szólalj meg! — Bácsikám... most már nincs semmi bajom _ jött a bágyadt felelet. — Es... Kate? —- kérdezte Young összetöri tolt fogaii közül. — Megtettem, amit lehetett — mondta a vadász egyszerű méltósággal. — Láttam, hogy Oirty az aranybaju lányra vetette a szemét. Először őt' hoztam el. Mikor eljöttem, még láttam amint Joe leugrik a dombról és nekik rohan, mint a vadmacftka. Útközben felvágtam Jim csuklóján a szijjakat, remélem, hogy v a 1 a m e n n yien meg menők ül tok. —- És mi nem tehetünk semmit? — kérdezte kezeit tördelve az öreg misszionárius — Semmit. — Wetzel, kérem, nem gondolja, hogy valami jelentősége van annak, hogy James Dovvns paptársunkat is elfogták az indiánok? — Meghiszem azt! — Micsoda? — Pipa és a fehér gazemberek lázitanak a keresztények ellen. — így hát veszedelemben vagyunk? — Még pedig komoly veszedelemben, elhi- hetlk. — Mit tanácsol nekünk? — Szedjék össze a cókmókjukat, fogják közre a lányt és jöjjenek velem. Mindnyájukat elvezetem a Henry-erődig. Heckewelder idegesen lépkedett ide-oda a vadász előtt néhány pillanatig. De az öreg misszionárius remegő hangon szólalt meg: —• Azt akarja, hogy mondjunk le a kötelességünkről és meghátráljunk, arról a helyről, ahová Isten állított bennünket?... Ez gyávaság lenne! A vadász viharvert arca elhalványodott. — Mr. Wells — szólalt meg —, Ön az első ember, aki aA mondja nekem, hogy gyáva vagyok. Eltűröm, mert pap. Azért tanácsoltam, hogy jöjjenek velem, mert később már nem lesz rá idő. Az olyan embereknek, amilyenek önök, mostanában semmi keresnivalójuk a ha tárvidéken. Ide durvakeztt és durva- lelkű vadászok kellenek, mint amilyen én vagyok. —■ Köszönöm a jóakaratát — mondta lecsillapodva az öreg misszionárius — én műidén nap Isten áldását fogom kérni az életére, amiért megmentette ezt a gyermeket, de nem megyek. Nem hagyhatom itt a híveimet. Semmi áron. — Mindenki úgy tesz, ahogyan jónak látja. De itt háború lesz. Véres háború. Az indiánok nem tűrik többé ezeket a kövér földeket, a gazdáig boltokat és műhelyekét a keresztények kézéiben- Halomra fognak pusztulni a liivek is és mindazok, akik itt maradnak. — Én mégsem megyek. Wetzel a többiekre tekintett. Heckewelder halottsápadt arccal mondta: — Minden szaváról tudom, Wetzel, hogy igaz, de mégsem mehetek. — Én is maradok — mondta George. — Én is — bólintott Dave. Wetzel már elfordult, hogy induljon, mikor egyszerre érezte, ho-gy megfogja valaki a karját. Hátratekintett. George volt. A misszionárius arca egészen elváltozott. — Figyeljen ide, Wetzel! — mondta szakadozottan. — Én Isten szolgája vagyok és etkészültem a halálra. Nem megyek el innen élve, még akkor sem, ha ezerszer tehetném. Itt voltam boldog és itt akarok meghalni. De higyje el, odaadnék mindent, mindent azért, hogy olyan lehessek, mint amilyen maga. Ha nem lennék ilyen gyönge, tehetetlen ember, aki eltéved egy mérföldnyire a megszokott helyétől s nem bir fegyvert fogni, ha tudnám, hogy kibírom az utat és nem leszek a terhére, elmennék magával. De igy csak megkérem, hogy ölje meg Girtyt. Ölje meg helyettem. Ölje meg, bosszulja meg rajta annak a lánynak a pusztulását, akit szerettem ... Ölje meg, hogy soha többé ne kerülhessen ártatlan lány a karmai közé. Járjon a nyomában, mint a véreb és ha megtalálja, gondoljon rám, gondoljon az én szegény, drága mei i ya ss zon yomra, K a te ra! Hangja megcsuklott. Száraz, kínos zokogásra falcadt. Annyira ki volt merülve, hogy neki kellett dőlnie a legközelebbi fának, hogy el ne essen. Wetzel egyetlen szót sem szólt. Kinyújtotta hosszú, izmos karját és erős szorítással megfogta Young vállát. Aztán a kezét kereste s mélyen a szemébe nézett. A következő pillanatban már elfordult s két lépéssel eltűnt a sűrűségben. A misszionáriusok visszatértek a városba. Nell órákon át feküdt eszméletlenül. Egy öreg indián asszony erősítő teákat itatott vele. Lenyelte türelmesen. Ha szóltak hozzá, mosolygott. De nem tudott megerősödni és napi'ól-napra gyöngült és sápadt. — Attól félek, hogy Őt is elveszítjük — mondta egy napon George. — Ha nem sikerül elfeledhetni vele valamiképpen, ami töráltal való aláíratása utján a „Csehszlovákiai Magyar Főiskolások Mensa Academica Egyesülete" részére a társadalom minél szélesebb rétege tömörüljön. Akinek anyagi ereje a rendes tagság vállalását, ezidöszerint, nem engedi meg, az mint pártolótag, bármilyen szerény összeggel is, az egyesület tagjává válhati.k és igy a mostani nagyon nehéz gazdasági helyzet dacára is keresztülvihető, hogy ezren és ezren összefogva, tegyék lehetővé az itt élő magyarság jövendő intelligens osztályának fennmaradását. A belépési nyilatkozatokat kérjük Janson Jenő tanár, az egyesület, előadója, Bratislava-Pozsony, Safarik-tér 4. I./6. címre megküldeni. A tagdijak a Pozsonyi I. Takarékbanknál ..Magyar Mensa" elmen vezetet folyószámlára lesznek küldendők. Csekklapot a pénzintézet, vagy a nevezett előadó, kívánatra mindenkor küld. Kelt Tátraszéplakon, 1931. október 1. Grosschmid Géza dr., szenátor, elnök. Törköly József dr., Sziklay Ferenc tír. nemzetgyül. képv., társelnök. kulturreferens, Janson Jenő, előadó. Uoyd üesrge váüasitási propagandája • London, október 15. Lloyd George vidéki kastélyából ma est© a rádió utján beszédet mond az angol választóknak. Negyvenegy év óta éz az első eset, hogy Lloyd George nem vesz részt személyesen a választási küzdelmekké n. Egészen bizonyos, hogy Anglia valamennyi rádióamatőrje puszta kiváncsisigiból ma meghallgatja az öreg harcos beszédét, ami kétségtelenül nagy sikernek fogható fel. Balhó o'asz légügyi miniszter repülőrajjal meglátogatja Budapestet Budapest, október 15. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Balba olasz légügyi miniszter péntek délután négy repülőgépből álló raj élén Budapestre érkezik. A terük éüsmférflsk elutaztak Budapestről Budapest, október 15. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) lzmed pasa tőrük miniszterelnök cs Teriik bej, török külügyminiszter tiszteletére tegnap Almásy László, a kcpvisolöház elnöke vacsorát adott, amely után a török államférfiak a deli vasúton visszutaztak Ancarába. Hivatalos búcsúztatás után a vonat a török himnusz hangjai mellett futott ki a pályaudvarról. tént, akkor vége. Elhervad. Edwards szomorúan bólintott. — Rettenetes ez a közömböséig, ez a teljes apátia, amiben állandóan van. Mozdulatlanul fekszik egész nap, egy helyre nézve... Olyan, mint a gyermek, aki gyilkosságot látott. — Valamiképpen föl kellene rázni, az bizonyos. De nemcsak ő, hanem Wells is nagyon tönkrement mostanában. — ö sem bírja sokáig. Alig eszik valamit é ; igazán nem tudom, mikor alszik. Néha késő hajnalig világosságot látok a szobájában. — Én azt hiszem, ő maga is tudja, hogy nem él már sokáig. Szegény jó öreg! Sohasem beszél önmagáról, mindig a más baj.: val törődik, a saját gondjait önmagával intézi el... Nem lenne jó, ha azzal próbálnál;' Nellre hatná, hogy, ha nem rázza fel mám! ebből a tépelődósból, ebből a beteges állapotból, a nagybátyja életét fogja megrövidi- teni ? — Próbáljuk meg. Ebben a pillanatban kopogás hallatszott a-, ajtón. 1 — Tessék — mondta Edwards. Az ajtó kinyílt s a küszöbön fáradt, lesoványodott férfi jelent meg. — Jim! Jim! — tört ki a két misszióm! rius. Igen, Jim volt. Bánatos mosolygás vik gitotta be elkinzott vonásait, mialatt mindkéi kezével szorongatta barátai kezét. — Nem bántották? — kérdezte George. — Nem, semmi bajom. — Mondj el mindent! Megszöktél az indiánoktól? Láttad Joet? Tudod-e, hogy Wetzel megmentette Nellt? — Wingenund bocsátott szabadon, pedig kértem, követeltem tőle a halált, mert az én szabadulásom Joe halálát jelentette... Láttam Wetzolt, amint egy éjszakán berontott a táborba é<s elragadta Nellt. — És Kate? — kérdezte George hamuszi nil arccal. — George, bér engedte volna Isten, hogy azt mondhatnám: meghalt— elsirathatod! De u-eim halt mén Jobban bir la az ut fáradalmait, minit Nell, vagy akár én. Girty magával vitte, hogy hová, nem tudom.
