Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)
1931-10-10 / 231. (2748.) szám
1 rPI«<^MAG^flRHTKLflP 1981 ofrtófoer 10. Mwmib&i 1866-1931 Az „érdektelenek" csoportosulása távol áll minden pártbontási kísérlettől iethlen és Károlyi erélyes fölszélalásai az egységes párt értekezletén Kozma Jenő: Célunk az, hogy elevenebb életet vigyünk a pártba Komárom, október 9. Komárom váróénak nagy halottja van: csendes visszavonulteágban, hosszú szenvedés után szerdán este hunyt el Peredi Géza dr. ügyvéd, a volt komáromi függetlenségi és 48-as pártnak hosszú évtizedeken át illusztris vezére és a város közéletének mindenkitől tisztelt tagja. Peredi Géza dr.-nak Komárom közéletében kivételesen nagy politikai szerep jutott. A függetlenségi pártnak nagy sikerei fűződtek az ő személyéhez, akinek puritán jelleme, megközelit- hetlen elvhüsége adott mindenkor súlyt, ügy az országgyűlési választásoknál, mint a törvényhatósági bizottságban döntő szava volt pártjában és amikor a radikális elemek kerekedtek felül benne: nem engedte magát elsodortatni az ártól és volt hozzá lelikiereje félreállani. Peredi Géza korán jutott árvaságra és nagybátyja, Peredi János és Dalmady Anna neveltették. így került rokonságba Dalmady Sándor pestvármegyei árvaszéki elnökkel, a Kisfaludy Társaság tagjával, aki a hatvanas évek ünnepelt költője volt. Egyetemi tanulmányainak elvégezte után Komáromba került és Vásárhelyi Domokos dr. tiszti főügyész, később közigazgatási bíró irodájába került és 1894-ben nyitotta meg saját ügyvédi irodáját, mely csakhamar a forgalmas "irodák sorába emelkedett. Mint ügyvéd a feltétlen ügyvédi etika szabályaihoz alkalmazkodott és ezzel ritka tekintélyre is tett szert, de a vagyonszerzéshez nem értett és szegény emberként is halt meg. Korán résztvett a politikai mozgalmakban, a 48 és 67 nagy harcaiban és mindenkor kitartott negyvennyolcas elvei mellett, pedig az érvényesülés fényes lehetőségei nviltak volna meg előtte, de azokat elutasította és az elvek tiszta harcosa maradt mindvégig. Hosszú időkön keresztül tagja volt Komárom törvényhatósági város közgyűlésének. Megalapította a függetlenségi pártnak harcos lapját, a Komáromi Hírlap-ót, mely 1919-ben szűnt meg. Soha le nem tért senkinek a kedvéért elvi álláspontjáról, amely tulajdonsága azután polgártársai becsülésének magas piedesztáljára emelte őt. A háború alatt visszavonult életet élt és a háború utáni forradalmi mozgalmaktól is távol tartotta magát. Az uj rezsim alatt pedig csak ügyvédi gyakorlatával foglalkozott, amely év- ről-évre csökkent, mivel peres ügyeket ritkán vállalt és legszivesébbebn a perenkivüli kérdésekkel foglalkozott. Sokat olvasott, igen müveit ember volt, bár a társadalmi élettől az utóbbi évtizedben teljesen visszavonult. Peredi Géza dr. meghitt baráti köre egyre szűk ebbé lett és lassan már kidőltek mellőle azok, akik a politikai harcokban vele egy fronton küzdöttek. Egy éve tüdőbajt kapott, mely megtámadta az addig erős és ellenálló szervezetet és hosszú hónapokon át az ágyhoz szegezte. Sok szenvedéstől váltotta meg a halál, Budapest, október 9. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelen lése.) Az egységes párt tegnap este Pestihy Pál pártelnök elnökletével ülfést tartott, amelyen Károlyi Gyula gróf miniszterein Öle vezetésével megjelentek a kormány tagjai s megjelent azon Bethlen István gróf vélt min tsz terel nők is. Úgy Bethlent, mint Károlyit lelkesen megéljenezték a párttagok. Mindjárt az értekezlet elején Meskő Zoltán inditványozta, hogy amennyiben a kép- viiselőház plénuma november elseje előtt nem szankcionálná a gazdasági bizottságnak a képviselői fizetések 15 százalékos leszállítására vonatkozó határozatát, úgy az egységes párt tagjai mlagukra nézve tartsák kötelezőnek a 15 százalékos csökkentést és a fizetésnek ezt a (részét november 1-én ne vegyék fel. Az indítványt a párt egyhangúlag elfogadta. A pártértekezleten szóba került, hogy a pártban külön frakció alakult “érdektelenek''‘ név alatt. A pártban mutatkozó belső szervezkedést Bethlen István gróf hozta szóba. Igen erélyes és kemény szavakkal ítélte el a párt egységével össze nem egyeztethető akciót. Kozma Jenőhöz, a frakció vezéréhez azt a kérdést intézte, mit kell érteni az „érdekfceleintek“ elnevezés alatt. \ párt többi tagjait talán érdekelteknek tartják? — kérdezte Bethlen. — j Avagy arra vonatkozik az „érdektelen^ j elnevezés, hogy érdektelenek a régi Beth- i len-kormánnyal szemben és megtagadják | annak politikáját és működésének ered-; menyeit? Energikus hangú felszólalására, amely nagy j feltűnést, keltett, Kozma Jenő válaszolt, aki j igen konciliáns húrokat pengetett. — Nem akartunk megkülönböztetéseket | tenni a párt egyes tagjai között — mondotta. — Szervezkedésünk nem irányul senki ellen és ni,nos bántó éle. mely Komárom társadalmára nagy gyászt borított, mert ez a társadalom nagy értéket, tiszta jellemet és igaz embert veszített benne, akinek emléke sokáig élni fog és fennmarad a város évlapjaiban. A. Gy. Nem akarunk bontóan hiatni a pártra, ellenkezőleg még erősebbre akarjuk kovácsolná. Az „érdiekt>elen“ .elnevezés nem tőlem és elvbarátaimtól ered. Mi nem ki van tűnik senkit sem stigm-atiizólni a pártban. Célunk az, hogy elevenebb életet vigyünk be a párrtfcto, hogy .nocsak kélhetenkint egyszer jöjjünk össze-, hanem ezekben a súlyos időidben használjunk fel minden alkalmat a válság problémájának megvitatására és a kormánytól azt kérjük, hogy állandóan informálja és tájékoztassa a pártot minden közérdekű kérdésről. Bethlen ezután újból felszólalt és kijelentette, hogy tudomásul veszi, amit Kozma mond. Ha ezt akarják, jelentsék ki nyíltan a páirtértekezlet előtt Figyelmezteti a szervezkedőkét, hogy ne adjanak akciójuknak oly jelleget, hmely kifelé úgy tűnne fel, mintha a pártban nem volna egység és frakciókra volna homo! vn. mert ez a látszat kifellé félreértésekre adhat alkalmat és azzal a következménnyel járhat, hogy a párt egyes részei szembe kerülnek egymással és párlibomlás következnék be, anú a mai időkben káros volna az ország szempontjából. Károlyi Gyula gróf miniszterelnök kijelentette. hogy a pártélet élénkítésére vonatkozó javaslatokat elfogadja és hozzájárul ahhoz, hogy ezentúl minden bét csütörtökjén tartsanak értekezletet, ami által a képviselőknek fokozotítabb tájékoztatása lehetővé válik. A pártvezetőségnek kibővítésére hajlandó, anélkül azonban, hogy az irányítást azoknak kezéből, akik ina a párt élén Ttomnak, kivenné. A párt keretén belül való csoportosulásokat a maga részéről elítéli és nem fog^a megtűrni, hogy frakciókkal megbontsák a párt egységét, amelyre ezekben az időkben ody nagy szükség non. Munkában a 6-os bizottság Budapest, október 9. (Budapesti szerkesztőségiünk telefon jelentései.) A 38-as bizottság hatos albizottsága csütörtök délután letárgyalta a kisebb tárcák költségvetését és « személyi kiadások apasztásától eltekintve a miniszterelnökség előirányzatából a miniszterelnökkel egyetértésben 166.405 pengőt törölt, a királyi palota és tartozékai kezelésére szolgáló dologi kiadásoknál, a legfőbb állami számvevőségnél és az országos földbirtokrendező bíróságnál pedig, amely utóbbi intézmény a bizottság korábbi határozata értelmében © költségvetési év végén megszüntetendő, tiz százalékos törlést határozott el. A miniszterelnökkel egyetértésben elhatározta továbbá a bizottság a közgazdasági miniszteri állásnak megszüntetéséit, amely tárca jelenleg már nincs is betöltve. Budapest, október 9. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjeleütése.) Hegymegi Kiás Pál ellenzéki képviselő ma interpellációt jegyzett be a képviselőhöz interpellációs könyvébe, amelyet a képviselőhöz legközelebbi interpellációs napján fog szóval megindokolni. Hegymegi Kiss Pál az interpellációban azt kérdezi az összkonmánytól: 1. Miként akar a kormány a gazdasági életet megbénító pénzhiányon segíteni? 2. Hogyan dirigálhatja a kormány gazdasági és pénzügyi politikáját Teleszky János miniszteri felelősség méflfcül? 3. Mi lesz az adósokkal, ha a kormány az aranypengő értékelésére tervibe vett rendeletet kibocsátja? A népszövetségi bizottság tagjai a miniszterelnöknél Budapest, október 9. (Budapesti ezeritészté ségünk telefon jelentése.) A népszövetség pénzügyi bizottságának Magyarországra küldött szakértői Suvich elnök vezetésével tegnap tisztelegtek Károlyi Gyula girótf minisz- terelnöknéL A népszövetség pénzügyi bizottságának tagijai ma Károlyi miniszterelnökkel és Walko külügyminiszterrel folytatlak tanácskozásokat. Mivel a tárgyalások gyors menetben foilynak, előreláthatóan tiz napon belül a delegáció befejezi misszióiját és elutazik. mm.; v^a&iumwHare it PIONEfROKj Illa: MM: miY 1 r ordította: Sfosánjné Réz Lola (34) A kör bezárult, de a magányosan harcoló alak újra és újra áttörte... Ám a vadak egyre szorosabban tolongtak körülötte. Egyik a késével sújtott feléje, a másik követ dobott reá, a harmadik íomahawkjával támadta meg, ami szikrát csiholt a puska csövéből, amint összecsapódott vele. Joe puskája agyával verekedett már. Minden csapása nyomán fájdalomkiáltás fakadt. De most hirtelen megjelent a szikla mögött elrejtőzött őr, aki sértetlen maradt mostanáig. Joe érezte, hogy veszedelem fenyegeti a háta mögül, csakhogy nem fordulhatott meg, mert. ez azonnal az életébe került volna. Óvatosan hátrált tehát... De későn. Mielőtt elérhette volna a bozótot, vagy a sziklafalat, a kör bezárult. Körülforgatta nehéz puskáját... az indiánok hátráltak, de a kör zárva maradt. Joe megváltoztatta tervét. Nem törődött már semmi egyébbel, érezte, hogy menekülnie kell. Hirtelen nekirohant az előtte álló vörösbőrünek. Leteperte a földre és tovább akart futni, de már a sarkában voltak valamennyien. Birkózva küzdött ki minden lépést a bozót felé. Végre szabad ut, volt előtte,... Futni kezdett... Most hirtelen fehér, gyors villanás... valami repült a futó árnyék után __utóiért©... A. holdfényes ösvény hirtelen elsötétült a futó szemei előtt. Milliárd csillag fényiéit föl előtte, irtózatos fájdalom hasított az agyába, aztán lassan-lassan lehanyatlott... XVII. Jóénak úgy tetszett, mintha lidércnyomásból ébredne lassan. Nem tudta, álmodta-©, hogy fogy ver zörgés, ©sataorditás közepette /©jek-edelt az indiánokkal? Minden idegszáján keresztül éles fájdalom hasított az agyába. Szemei elölt ködös volt a világ és kezét- lábái kegyetlenül szorította valami. Valószínűleg ez is csak álmodja, akárcsak a csatát? r.. De aztán a vöröses köd eloszlott lassan s kezdett tisztán látni — a gondolatai is elrendeződtek. Eles napsugár világitQtta meg a völgyet. Joe közelében egy indián harcos feküdt, merev szemeiben a halál mozdulatlansága. Kissé távolabb még négy halottat vett észre. Egymás hegyén-hátán hevertek. A fiú fáijó fejjel fordította el róluk a tekintetét. Most már emlékezett. Tudta, hogy nem álmodott, hogy igaz volt minden, a harc és ami utána következett. Látta emlékezetében, amint Wetzel lerohant a táborra, mint a bosszúálló angyal. Körültekintett, de sehol sem látta a vadászt. Ezivstnyil és még egy indián Girty fejét kötözték be. Nagy gonddal vizsgálgatták rajta a sebet. Az áruló nyögött és átkozódott. ösz- szefüggésíelen szavakat kiabált — még nem lehetett egészen magánál. Amint Joe is elfordította róla a szemét, Kátét vette észre, ha lőtt fehér arccal, behunyt szemmel. Nem mozdult. Jim összegörnyedve ült mellette, vastag fatörzshöz szijjazva. —- Joe! — szólalt meg a misszionárius. — Nagyon fáj a sebed? — Nem nagyon — hazudta Joe, hogy megnyugtassa a bátyját, aki most is érte aggódott, — Szegény Kate meghalt? — Nem, csak elájult. — És... és Nell hol van? — Nincs már itt — mondta Jim halkan, az indiánokra figyelve félszemmel. Azok még mindig Girty sebével voltak elfoglalva. — Mondd... az a forgószél ma éjszaka Wetzel volt ugye? — Az. — Tudtam. Nem aludtam az éjszaka. Bizonyos érzésem volt, hogy történni fog valami. Hallottam a halál szelét, a bozót irányából sóhajtozott és hidd el, nem félek a haláltól, de hideg futott végig a hátamon. Valami emberfölötti erő van abban a hangban. Nevetségesnek tetszik, ha fényes nappal ilyeneket mond az ember, de éjszaka hallani... rettenetes! Azután lerohant Wetzel közénk... Nézd ezeket az indiánokat. Úgyszólván egy pillanat alatt ölte meg valamennyi! Aztán eltűnt, Nell szintén. Valami éles suhanást éreztem magam mögött s egy kés karcolta végig a csuklóimat. Még arra is volt ideje, hogy a kötelékeimet elvágja, De későn vettem észre és el voltak gémberedve a tagjaim. Megmenekülhettem volna. Ügyetlenség volt... — Én sokkal ügyetlenebb voltam — nyögött fel Joe. — Maradtam volna a helyemen inkább! Mindegy. Girty legalább elájult, ha már nem ölte is meg Wetzel, úgy látszik. De ami késik, nem múlik. Wetzel megesküdött, hogy elpusztítja és úgy is lesz. Mondta nekem, hogy Girty csak a gyöngék és nyomorultak előtt ilyen bátor. Szembe szállni nem mer vele. Nemrég egy szegény öreg embert, ölt meg, aki a Henry-erőd közelében lakott a fiával és senkit sem bántott. Nem csodálkoznám, ha egyszerre előugrana valahonnan a bokrokból a vadász... Hová akartak vinni benneteket a vörösök? A delawarok városába. — Nem hiszem, hogy téged bántana valaki, de Kate meg én inkább útközben halnánk rneg „., Ha késleltetni tudnánk valamiképpen az indulást, Wetzel bizonyosan visszajönne és megszabadítana. — Légy csendben. Girty föléledt. Az áruló támolyogva tápászkodott fel s az egyik shawnee harcos karjára támaszkodott. Ügy látszik, nem volt nagyon komoly a sebesülése, bár az arca véres volt s a homlokán jókora daganat ékeskedett. — Hol az a sárgabaju lány? — kérdezte azonnal, amint gyors szemei körülfutottak a völgyben. Eziistnyil mondott neki valamit halkan, ami irtózatos dühbe hozta Girtyt. El taszította magától a vörös karját és átkozódva dülöngélt ide-oda a fák alatt. Annyira megerőltette az orditozás, hogy nemsokára kimerült és le kellett ülnie. Joe nem bírta tovább. Odakiáltott neki: A sárgabaju lány biztonságban van, te gyalázatos gazember! ' '— Hallgass, Joe! Ne ingereld fel még jobban! -- szólt oda csillapítóan Jim. De hiába beszélt. — Rosszabbul már úgy sem lelhetünk — felelte dacosan Joe. — Majd megkeritem újra! —- csikorgatta a fogát Girty. — A magam asszonyává teszem! — Te fehér gyilkos! — dühöngött Joe. Nagyon jól tudta, hogy nem okos dolog, amit tesz, de nem bírt uralkodni magán. — Minden asszony inkább szenvedne ezer halált, mint hogy a tied legyen! Girty felemelte reá az öklét. — Majd akkor beszélj, kulya, ha a kínzó- cölöp mellett égetik a testedet! Pár nap múlva megesznek a keselyük! — Akkor hát ölj meg most, hogy gyönyörködhess a halálomban, mert még le találsz maradni a mulatságról! ingerelte Joe. — Vigyázz! Wetzel a nyomodban van. Jobban tennéd, ha elrejtőznél, mint a hiéna szokta, ha ellenség közeledik! Ma éjszaka ugyan nem ölt meg, de csak azért nem vesztegetett több időt reád, mert a lánnyal volt elfoglalva. Meglátod, egyszerre csak előkerül és ha azután itt lesz... Irtózatos volt látni, hogyan sápadt el az áruló kékesvörös arca. Joe fenyegetése vé- gigborzongatta az alapjában gyáva gazemberi — Megállj csak! — üvöltötte hirtelen és felkapta toroahawikját, Jóéra rohan! De Ezüstnyil, mint már egyszer azelőtt, most is megvédte foglyát. Visszavezette Girtyt egy másik fa alá és halkan, sokáig beszélt neki, hogy lecsöndesitse. — Ezüstnyil! — kiáltotta Joe. — Adj egy tomahawkot nekem Is és engedd, hadd küzdjek meg vele életre-halálra! — Sápadtarc bátor, mint. a vörösök nagy főnökei — mondta shawnee komolyan. — De a sápadtarc most a shawnee-fő nők foglya, nem harcolhat és nem beszélhet. Ebben a pillanatban kábult, halk, siránkozó hang ütötte meg Jim fülét.. Oldalt tekintett és észrevette, hogy Kate föleszmélt. — Oh, hol van Nelíie? — Nell megmenekül! — mondta Jim köny- uyekkel a szemében. — Hála legyen Istennek! Induljunk! —• hallatszott most Girty rekedt hangja. Odament a lányhoz és fel rántotta a földről, Félig vezetve, félig vonszolva a szerencsétlen teremtés! ment vele az erdő Peredi Géza dr.
