Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-01 / 223. (2740.) szám

2 X>íeake: Okp 67 szavasat. VÁGSELLYEI JÁRÁS VágsíUf®: Okp 457 az, 6 m, mup 275 sz. Királyi: Okp 251 íb, 8 m. Tornác: Okp 375 ez, 7 m. Negyed: Okp 526 -az, mnp 684 sz. 1927-ben t. két pért együtt jelölt a községi választáso­kon és 1003 szavazatot kapott. A növekedés tehát Méta 207 szavasat Deák!: Okp 468 az, 8 m, tomp. 469 sz, 8 itt. Vágklrályl*: Okp 204 az, 4 un, mnp 191 az. NYITRAI JÁRÁS ürmény: Okp 246 sz, 5 m. Béd: Okp 100 se. 5 m. Nemespann: Okp és mnp 165 sz, 7 m, Salgá: Okp 59 sz, 2 m. Első izlben jelölt a községiben. SZEPSI JÁRÁS: Jászó: Okp S m., áp. 4, agr. 3, kom. 2. (A keresztényszocialisták 1 mandátummal erő­södtek). Dehröd: Okp—mnp 15. Féder: Okp—mnp 7, agr. 5. Perény: Agr. 6 m., okp 5, Micsura 3, kom. 3, radikális földműves párt . Óeées: Okp 12, agr. 8. (Pártkötó megegye­zés). Rosté: Okp 12. Mékronc: Okp 8, agr. 6, rád. földmű. 1. KASSAI JÁRÁS: Nagyidat Okp 9, agr. 9, kom. 8, csszd. 2, rád. földm. 2. SAmsó: Rád. földm. 4, okp 7, agr. 3, Hl. 2. K&ssaujfalu: Okp 256 sz. 7 m., agr. 73 (2), Micsura 72 (2), kőim. 106 (3), Hlinka 77 (2), munkás és zsellér szervezet 54 (2). Hernádszentistvány: Okp 4. Micsura 3,agr. 4, Hlinka 4. Nagyércs: Okp 3. ip. 3, agr. 3, szdern. 5. BODROGKÖZI JÁRÁS: Béíy: Okp—mnp 206 sz. 9 m., agr. 36 (2), szdem. 33 (1), pártonkivüli 180 (6). Batíyán: Okp 5 m., imnp 2, agr. 5, kom. 5. Ágesemyfí: Agr. 6 m., szoedem, 9. Tárkány: Okp 4 ni. Pályin: Okp—mnp 189 sz. 6 marni. MUNKÁCSI JÁRÁS: Pósaháza: Okp 192 (1929-ben 142), agr. 139. Sehönborn: Okp 104 (56), agr. 137. Palánta; Okp 140 (86), agr. 26, kom. 280, csszd. 77. BardMza: Olrp 174 (57), agr. 58. Berezinka; Az országos keresztény szocia­lista párt listáját egyhangúan választották meg. Az 1929-es eredményekhez képest álta­lában nagy térhódítást mutat fel a párt. Krno vagy Rehák fesz Pszsontr polgármestere T Pozsony, szeptember 30. (Pozsonyi szer­kesztőségünktől.) A pozsonyi városházán most választás utáni szélcsend van. Az el­nökség megvárja, vájjon a választás ellen nem adnak-e be felebbezést és csak azután <K^<MMAfiifeaRHIRL«P nyilvánítja jogerősnek a választást. A feleb­be zés beadásának határideje szeptember 27-től számított 8 nap. Az uj képviselőtestü­letet információnk szerint csak november­ben, vagy decemberben hívják össze első ülésre. Ekkor történik meg az öttagú elnök­ség választása. A régi képviselőtestület man­dátuma tulajdonképpen •* év december ló­ig érvényben van, mert négy évvel ezelőtt október 16-án volt a választás, amit akkor megfelebbezték és a képviselőtestület megvá­lasztása csak december 10-én vált jogerős­sé. Hogy azonban a régi képviselőtestületet még egyszer összehivja-e a polgármester a sürgős ügyek elintézésére, nem valószínű. Az elnökség és a tanács, amely még a régi összeállításban működik, önállóan Intézi majd az ügyeket ebben az intervallumban. Pozsony, szeptember 30. (Pozsonyi szer^ kesztőségünktől.) A községi választások le­zajlása után megindult Pozsonyban a poigár- ! mesteri szék betöltése körüM harc. A szociáldemokraták természetesen azt sze­retnék, hogyha szociáldemokrata polgár- mestere lenne Pozsonynak éí hivatkoznak arra, hogy blokkjuk a kinevezett tagokkal együtt 81 városatyát számlál. Eleinte az a kombináció merült fel, amiről megemlékezett a P. M. H-, hogy Kállay József közjegyző, volt ezlovenszkói miniszter lesz Pozsony polgármestere, Kállay azonban, aki tagja az országos választmánynak, nem jelöl­tette magát községi képviselőtestületi tagnak, így minden valószínűség szerint, mivel a belügyminiszter agrár, az agrárpárt! Krno Vladimírt fogják ismét kinevezni Pozsony polgármesterének. A nemzeti demokrata Rehák Géza tír. szená­tor nevét is a komoly polgámnseterjelöltek sorában emlegetik. A két alpolgármesteri ál­lásra, amennyiben Krnot vagy Retoákot ne­veznék ki polgármesternek, a szociáldemo­krata párt és a nemzeti szocialista Buzek pá­lyázik. Pozsony őslakosságának arcú lesapása volna, hogyha az egyik alpolgármester nem az őslakosság köréből kerülne ki, mert hi­szen. ax országos keresztényszocialista párt Po- zony legnagyobb pártja s a vele szövetsé­ges pártokkal együtt több mint tízezer sza­vazatot kapott. Valószínű, hogy az Őslakosság jogos igényé­nek mellőzésére nem is fog sor kerülni. Leg­alább is a józan ész igy látná ezt helyesnek. A pozsonyi keresztényszocialis­ták FSrster Viktort jelölik polgármesierhelyettesnek Pozsony, «zeptember 30. Megbízható hely­ről szerzett értesülésünk szerint a pozsonyi keresztény szocialisták minden erejükkel azon lesznek, hogy az egyik polgármester- helyettesi széket Förster Viktor dr. kapja meg. Förster dr. eddigi polgánmestenhelyet- tes működésével, fáradhatatlan és Önzetlen 'tevékenységével kivívta az őslakosok teljes megelégedését, akiknek érdekét mindenkor hathatósan képviselte. A pozsonyi ke resz­tén ^szocialisták annál inkább igényelhetik maguknak az egyik polgármester-helyettesi állást, mert mandátumai száma révén is ez a párt a legnagyobb párt Pozsonyban és mert az őslakosak túlnyomó többsége a ke- resztényszocialista pártban tömörül Minden olyan tendenciózus hir, hogy a kereszténv- 'szocíalisták nem követelik Förster dr. ré­szére az egyik polgármester-helyettesi állást, teljesen légből kapott, valótlan és csak arra irányul, hogy a már amugyis szétforgácsolt őslakosok körében ujább zavart rámásszon. Az országos keresztén yszoci ali sta párt po­zsonyi szervezete változatlanul megmarad .azon álláspontja mellett, hogy az egyik, pol- gármes te rhelyef tes i szék az őslakosságot, illetve ennek legtekintélyesebb és legna­gyobb pártját, az országos keresztényszocia- lietá pártot illeti meg. A választás mérlege a sajtóban j Prága, szeptember 30. A községi választások eredményével úgyszólván valamennyi napilap vezércikkben foglalkozik. A pártlapok termé­szetesen egytől végig saját pártjuk győzelme mellett kardoskodnak. Ebben különösen az ag- rársa.jtó vezet s az egységes listákat az agrár­párt javára könyveli el, jóllehet ezek az egysé­ges listák legtöbbször különböző pártszerveze­tek megegyezése alapján jöttek létre. A Jégsze­mé rmetlrnebb humbug tehát az agrársajtö ama* állítása, hogy az agrárpárt közel 800.000 szava­zattal gyarapodott. A Slovák panaszt emel a pozsonyi választások ellen s azt állítja, hogy Pozsonyban egyik párt még a halottakat is meg akarta szavaztatni s előfordult olyan eset is, hogy egyes emberek kétszer akartak szavazni. Halottak helyett a Slnger kommu­nista hívői adtak le szavazatokat s ez ellen a hivatalos kommunista párt is pa­naszt akar emelni. Az agrárius Vénkor különböző statisztikai számadatokkal azt igyekszik bizonyítani, hogy az agrárpártnak több, mint 1.300.000 szavazata van e ezért szerinte meg kell szűnnie annak a versengésnek, amelyet a szociáldemokraták kezdtek az agráriusokkal az elsőbbségért. Á szociáldemokrata Právo Lidu többek kö­zött ezeket írja: A ma! koalíciód tŐnbsé? pártjai számára a községi választások semmiféle ne­hézséget nem hoztak. Általánosságban meg le­het állapítani, hogy a polgár! és szocialista blokk erőviszonyában az eltérés talán két mandátum a jobboldal felé. A szociáldemokrácia megtartotta pozí­cióit, ellenben veszteséget számol el a nem­zeti szocialista párt. A cseh néppárti LIdové Lísty megállapítja, 1931 október 1, csütörtök. ■ ................................................................ hogy a cseh néppárt aránylag a legnagyobb- mérvű megerősödésről számolhat be. A választás nem hoz balratolódást. A politi­kai erők viszonya a polgári pártok némi meg­erősödése mellett sem változott ■és újabb választások változást nem hozhatnak. A nemzeti demokrata Národni Li&ty szerint a vasárnapi választásoknak nagy politikai jelen­tőségük van. A cseh nemzeti szocialista Ceské Slovo éle­sen kikel vezércikkében azon negyvennyolcezer választó ellen, akik Stribrny ligájára szavaztak é« azt Írja, hogy a negyvennyolcezer prágai vá­lasztó politikai éretlenségéről e erkölcsi gyen­geségéről tett bizonyságot. A Lidové Noviny szerint a választások sen­kit sem sebesitettek meg halálosan. A különbö­ző pártlapok általános szavazatnyereeégről szá­molnak be. A tény azonban az, hogy a válasz­tók. száma általánosságban emelkedett. A Prager Tagblatt kiemeli a német nemzeti szocialista párt megerősödését, amit a német nemzeti párt fokozatos gyöngülésével lehet ma­gyarázni. A cseh választási harc azt bizonyítja, hogy az erőviszonyok a polgári és szocialista pártok között nem igen változtak. Ami a liga erősödésének politikai jelentőségét illeti, ez nem könyvelhető el sem a jobboldal vereségé­nek, sem pedig a baloldal megerősödésének, mert ennek a ligának esetlen programja a Hrad- zsin elleni oppozició. Általánosságban a választások azt a tényt jut­tatták kifejezésre, hogy Csehszlovákia gazda­sági helyzete még mindi^ tűrhető s radikális kitöréseket nem idézett elő. — Wells „TÜágáiktátorrá44 kiáltotta ki magát és hsisz éves tervet ajánl az emberiségnek. Londonból jelentük: H. G. Welle saen®ác:'s előadást tartott az angol rádióban, amelyet azvsaű a meglepő kijelen­téssel kezdett, hogy kikiáltja magát a viliág diktá­torának. ö az első a vitágdiiktátorok sorából, aki a rádió utján kívánja potókéját kifejteni. Az emberi­ség egy uj és borzalmas háborúnak nagy veszedel­mében él, amely háború a valutának és a pénzügyi gépezetnek megbénulásában, a gazdasági szervezet összeomlásában s a szükség meg a nyomorúság gyors terjedésében nyilvánul meg. Wells ezt a há­borút egy világbéketasi'áce íeMtl'iitáeával akarja le­küzdeni. Az összes nemzeteknek annyira kell kor- látoznliok szuverén-itásukait, hogy az állam egész je­lentősége csupán a* egyes nemze'ek közti külső vi­szonyok szabályozásában álljon. Minden egyéb kér­dést, mint a leszerelést és kormányzást, az államok a vélágtanáccsa! egyetértésben döntik el A világ- tanáosnak az a feladata, hogy egy húsz évre terjedő tervet dolgozzon iá, amely a termelés 6a a fogyasz­tás sima lefolyását. biztosítsa. A vámtarifákat nem egyszerre ugyan, hanem fokozatosan e! koü tün­tetni a viláigbóL As építkezéseket és az Ipart fel­dolgozást földrajzi szempontok szerint kell megosz­tani. A huszadik év végén aztán az összes javak aránylag kön yen fognak mozogni és a csere a ter­melő és a fogyasztó között tökéletesen fog végbe­menni Fontosnak tartja Wells a népesség számá­nak korlátozását ts, továbbá a nevelési módszerek radikális megváltoztatásét. ü PitIMHMM im- mm mt\ ronmottn: Stioséryné méz Lola (26) A sokaság mozdulatlanul, lehajtott fejjel állt ott sokáig, aztán fölrezzent... Egy öreg delawar-fonök állt föl a helyéről és lassan lépkedett el a többi főnökök előtt. Majd megállt, a hallgatósághoz fordult és Így szólt: — Netawaíwees keresztény akar lenni. Visszament a helyér© és leült. Újra csönd lett. Most egy másik öreg fő­nök állt fel és beszélt: •— Fehér Szem mennydörgést hall a füle­iben és füst száll fel a szemei elől. Fehér Szem a lenn i-lennapok legidősebb főnöke. Sok napot ólt már, közeledik halálának órája, örül, hogy a bölcsesség eljött hozzá, mielőtt behunyta volna szemeit. Fehér Szem hisz a fiatal sápadtarcu atya szavainak. A Nagy Szellem ubjai számosak, akér a lepergő leve­lek Ősszel, különösek és titkosak, mint az éj­szakai madarak röpte. Fehér Szem hiszi, hogy nem kell elfelednie az örök Vadászterülete­ket és odajuthat akkor is, ha hisz a sápadt- afe Nagy Szellemében. Mint ahogyan a fiatal harcos bukdácsol és tévelyeg az erdő isme­retlen. ösvényein, úgy nem ismeri a tapasz­talt harcos sem a Nagy Szellem bölcsességeit. Vakon kell haladnia n sötét szakadékok kö­zött. Fehér Szem nem akar sok szót mondani most, mert tanulni kíván, kéri népét, figyel­jenek jól a fiatal atya szavaira. A békesség jobb, mint a harc! A Fehér Szem beszélt. A sápadt arcok között vannak gonoszok, de a vö­rösök közül sem egyforma mindenki és a jó emberek szeressék egymást. A fehérek dol­goznak, megművelik, földijeiket, szeretik gyermekeiket, felszabadítják sóhajaikat. Ez a helyes és jó, ez az ul vezet a. Nagy Szellem­hez. Fehér Szem beszélt. Az agg főnök, nem ült le szavai után, ha- ’f-m lassú lépésekkel közeledett a keresztény indiánok csoportjához. Letette harci kését és íomahawkját, aztán remegő kezekkel kibon­totta ősz hajából a tollakat. így, fegyvertele­nül, dísztelen fejjel, ült le a keresztények mellé, akik halk zsoltárba kezdtek. A tömegben zugás futott végig. Wingenund, a delawarok nagy főnöke kö­zeledett a halom felé szilárd lépteivel. Sötét szemeiben parázsló tűz égett, komor arcán kemény elszántság ült. — Wingenund fülei élesek — kezdett be­szélni csengő, messzeható hangon —, meg­hallják a lehulló levél zaját a szélben. Meg­hallották most is a fehér atya szavait, de Win­genund megrázza fejét és odakiáltja törzse harcosainak: „Ne tegyétek le a tomahawkot, testvéreim! Az ifjú fenér atya nyelve sima és édes, úgy dalol, mint ahogyan a madár hirja párját tavasz idején. Hallgassátok, de várja­tok! Várjatok és figyeljetek! Hadd múljanak el a hónapok egyenként a Békesség Városa felett, mielőtt a vörösök elhkinék a fiatal fe­hér atya szép szavait.. — Sok hónappal ezelőtt, mikor ősatyáink éltek és nem hallottuk a fehérek fejszéinek zaját az erdőben, békében és boldogságban éltek a vörösök, mint ahogyan .fiatal, fehér testvérem álmodja. Vigyázzatok harcosaim! Ez az álom nagyon is szép ahhoz, hogy igaz lehessen. Wingenund nem akarja harcra in­gerelni népét, nem akarja, hogy harag és gyűlölet égjen sziveikben. Csak azt kéri, hogy várjanak még. Wingenund nem szeret, vért ontani, nem félelemből, mert Wingenund so­ha semmitől és senkitől nem félt. De Winge- n.unk a béke barátja. Mégis arra kéri harco­rek eddig minden ajándékukkal meg akartak csalni bennünket. Wingenund szive nehéz. A. vörös emberek napja leáldozott. Wingenund látja már az alkonyat szürkeségét ée aggó­dik testvéreinek jövője miatt. Egy pillanatra, elhallgatott a delawar főnők, maga elé meredt., aztán menny dörögve emel­te fel a hangját megint: — Vájjon elvesztették a delawarok az eszü­ket? Ha Wingenund fegyvertelenül mehet át a nagy vizen egyszer, akkor megváltoztatja gondolatait. Ha a Halál Szele nem fog fújni többé az erdők mélyén éjszakánként, akkor Wingenund is keresztény lesz. De addig nem! XIIL Elmúlt a nyár. Az esték hűvösebbek let­tek, a szél dudálva bujdosott a deszkaházak között. Bánatos mosolygással sütött a nap s mindegyre gyakrabban homályositották el a fényét a fel legek. A Béke Városának lakói dolgoztak és imád­koztak tovább. Több, mint ötven indián, köztük több fő­nök tért át a kereszténységre, mióta a fiatal misszionárius prédikált. Heckewelder több­ször kijelentette, hogy ez csodálatos ered­mény. Két uj telepet létesítettek a Béke Vá­rosától nyugatra. Az egyik közel volt Gosh- hockinghoz, a delawarok városához, a másik a Muskingong partján emelkedett. Maga Heckewelder kereste fel ezeket a telepeket többször a két fiatal misszionárius, Young és Edwards társaságában, prédikált és tanított, biztatta a vörösöket és ajándékokat osztott ki közöttük. Közben különös vetélkedés tört ki Young és Edwards között az idősebbik Wells-lány kezéért. Azelőtt, a keleti városokban, a leg­több embernek jobban tetszett Nell mosoly­gó arcocskája, de itt, a vadonban, a két misz- szíonárkw Kate nyugodt szemeit választotta élete csillagának. Negyven év körüli férfiak voltak mind a kettőn, derék, becsületes, jó­akarata emberek, akik teljes buzgalommal éltek hivatásuknak. Szépnek azonban nem lelletett volna őket mondani. Azonkívül, évek óta a vadonban élve, meglehetősen elfeled­ték a társasági szokásokat is és nem tudtak úgy ügyeskedni Kaié körül, ahogyan szeret­tek volna. Ügyetlenek, félszegek voltak. Alig tudtak egy szót is szólni, ha Kate rájuk mo­solygott. Hallgattak, boldogok voltak é« elvö­rösödtek. Kate egészen egyforma volt valameny- nylükhöz s a két lovaghoz szintén. Kedves, nyugodt, szives, fáradhatatlan. A dolog nem haladt, elaunyina, hogy égj- wép napon még maga Heckewelder is elvesztette a türelmét és igy szólt a két misszionáriushoz: — Hallják-©, uraim, azt mondom önöknek, hogy nem igy kell hozzáfogni a dolgokhoz. Hiába mossák maguk akár mindennap a ké­zelőjüket és hiába próbálnak borotválkozni, azzal nem lesznek szebbek egy csipetnyivel sem s úgy látszik, a lányasszony sem törődik vele. Már azon töröm a fejemet,* hogy mind a kettőjüket elküldöm valahová messzire, pár száz mérföldnyire innen. A fiatal hölgy, aki­nek a kezéért versengenek, nagyon szemre- való és derék teremtés, de a dolog úgy áll, hogy mindenképpen hátráltatja a misszió munkáját. Már pedig ez ellen kénytelen va­gyok fölemelni a szavamat. Ha soká igy tart. a végén én fogom magam rászánni a házas­ságra. Utóvégre én sem vagyok sokkal idő­sebb önöknél s azt hiszem, hiúság nélkül mondhatom, hogy csinosabbnak talál akárki. Vigyázzanak, mert veszedelmes ellenfélre akadnak bennem! Jó lesz sietni, nehogy el­halásszam a kisasszonyt az orruk elől. Ez a riasztó kijelentés rettenetes izgalom­ba hozta a két derék férfiút. Másnap délután Heckewelder elhívta magával az öreg Wellst egy műhely megtekintésére, Nell és Jim pe­dig kanoén mentek el egy darabon a folyón. Young és Edwards, hosszú tanácskozások és töprengések eredményeképpen, elhatározták, hogy ma nekivágnak a dolognak. Young sápadlarcu, sovány ember volt, aki csak akkor szépült meg, ha mosolygoott. Va­lami kedves, derült kisfiús vonás volt a mo­solyában. De amellett ideges volt és nagyon félénk modorú. Edwards éppen az ellentéte: alacsony, zömök, kerek arcú, harsogó hangú férfi, aki úgy beszélt, mintha önmagát tar taná a világ központjának, pedig a világért eszébe nem jutott volna ilyen bolondság... Amellett őszinte, hit barátok voltak. — Dave, legyen, ami lesz, én nem merem megkérdezni tőié —- mondta Young, akinek vacogott a foga, ha csak rágondoit Is, hogy beszéljen Katóval. — Meg azután érzem is. hogy hiába kérdezném meg... úgyis tudóm, hogy nincs reményem. Hogyan is szeretne ez a kedves, szép teremtés ilyen magamfajta rut fickót, aki még hozzá ügyetlen is?

Next

/
Thumbnails
Contents