Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)
1931-09-08 / 204. (2721.) szám
1931 szeptember 8, kedd. ^^<M-/VVAfá'AR-HlSíM& Niért vallott kudarcot a csehszlovák propaganda és Hrdlleska emigráns a kisebbségek kongresszusán Szüllő Gésa nyilatkozata maradéktalanul megvilágítja a magyarországi szlovák kisefeSsés képviseltetésének a csehszlovák lapok által iendsstóizusass homályban tartott kérdését - „A csehszlovák kifejezés k&zjoai. de nem etnikai kifejezés*' Pozsony, ezieptonnber 7. (Saját munkatársunktól.) Az elírniLt napokban Géniben lefolyt nemzetközi kisebbségi kongresszussal kapcsolatban az itteni oselhszlo:vák sajtó sokat Foglalkozott a békési szlovákság ottani képviseletével s arról a már megszokott módon a legel lent ét eseibb s — enyhén szólva — a legegyoldaiubb beállításban referált. Szüllé Géza dr. nemzet gyűlési képviselő, aki a kongresszuson a csehszlovákiai magyarságot képviselte s aki egyúttal a kongresszusnak egyik elnöke, most érkezett vissza Géniből; hozzá fordultunk tehát, hogy tőle, mint e tekintetben a legkompetensebb- től, tudjuk meg a konferencián történteket s tiszta képet alkothassunk magunknak a csehszlovák sajtóban oly nagy visszhangot vert békési szlovákság képviseletének kérdésében. Szülliö Géza dr. készséggel hallgatta meg erre vonatkozó kérdésünket s arra ezeket válaszolta: — Erről a kérdésről nagyon sokai írtak és cikkeztek azok a lapok, amelyek Renes miniszter urnák az érdekszíérájóhoz tartoznak. Az egész kérdés Beues miniszter urat csak azért érdekli, mert ezzel akarja elterelni egyrészt a világ figyelmet arról a politikáról, amelyet ennek a republikának a kormányzata az itteni magyar kisebbséggel szemben követ, másrészt arra akarja ezt felhasználni hogy Magyarországot a kisebbségi kérdés kezelésében megbi ihatatlannak és ágy támogatásra neon alkalmas országnak tüntesse fel. A békésmegyei szlovákok első kérésüket a kisebbségi konferenciához ezelőtt két esztendővel nyújtották be Grácban, ahol azt Marhát bécsi váróéi tanácsé®, a bécsi cseh kulturális egyesületeik elnöke terjesztette elő. Az elnökségi ülésen már akkor 4n & legmelegebben támogattam ezt a kérést és — mint a konferencia áléinak e — mindenkeppen azon voltam, hogy a magyarországi szlovákok felvétessenek a konferencia tagjai sorába — mint ezt Machát képviselő ur lojálisán el is ismerte — sőt útmutatást is adtam, hogy a kérelem miként terjesztendő elő. De már akkor rámutattam arra, hogy szabályaink szerint a felvétel iránti kérést nem terjeszthetik elő a bécsi csehszlovákok, hanem csupán a Magyarországon szervezett szlovák kisebbség hivatalos orgánumai. — Nekem az intencióm már akkor is az volt, ami ma is, hogy minden nemzeti kisebbség panasza, ha van, nyíltan pertraktál- tassék, mert a nyilvánosság a legalkalmasabb módja a gyógyításnak. Ha van hiba Magyarországon, hát az az objektív előadás után gy ágyittas s ék meg. de ha nincs, akkor az alattomos gyanúsításoknak is legyen egyszer vége! — Ez év tavaszán a konferencia főtitkárát, Ammende Ewald dr.-t elküldtük Békésbe. Ammende érintkezésbe lépett az ottani vezető tényezőkkel, aminek eredményeképpen az „Uhorsko-krajinsky vzdelavacd spoloik slo- vensky“ elnöksége be is nyújtotta a konferenciához a felvétel iránti kérését! Ennek az egyesületnek az alapszabályait 1930-ban hagyta jóvá a magyar királyi belügyminiszter. Az egyesület felvételi kérésével egyidejűleg kiküldötte gyanánt Szeberényi Lajos békéscsabai evangélikus esperes urat nevezte meg. — Ugyanakkor azonban a „Kultúrna jed- nofa slovákov z MatEapskia, so sidlom v Rra- tislave“ nevű egyesület, amelynek székhelye Pozsony, szintén benyújtotta felvétel iránti kérelmét és kiküldötténeik Urdlioska Lajos volt tótkomlósa evangélikus lelkészt jelölte meg. — A konferencia szervezeti szabályai szerint minden nemzeti kisebbség csak a saját maga területéről jogosított képviselőket kiküldeni. idegen országban élő kisebbségi szerv csak akkor kérheti, hogy elismertessék, miint egy kisebbségnek a reprezentánsa, ha a „fércé majeur“ esete forog fenn, vagy- h, ha az illető ország a saját maga kisebbségének meg nem engedné a képviséltetést, vagy a konferencián való részvételt. Ez volt a helyzet a konferencia elnökségének ezidei genfi tanácskozásai előtt. — A fcoinité összeült s miután Szeberényi Lajos értesített bennünket, hogy ei fog jönni. ennek következtében elvileg elhatároztuk, hogy a Magyarországon élő szlovák kisebbséget f elv e sszük és Szeberényit mint képviselőjüket elismerjük. Az elnökségi ülés után másnap kaptuk az értesítést, hogy Sze- berényi megbetegedett és nem tud Lenibe eljönni. Ekkor azzal a kívánalommal állott elő újra Machát bécsi városi képviselő a Pozsonyban székelő Kultúrna jednota nevében, hogy Hrulicska Lajos vétessék fel Szeberényi helyett mint a békés megyei szlovákság képviselője. — Ez ellen a leivé tel ellen tiltakoztam én. Először azért, mert a magyarországi szlovák kisebbség nemcsak Békésmegyében él, de nagy számban vannak Pest környékén, a Dunántúl és Borsod- és Gömörmegyékhen is szlovákok, akik ha nem is Békésben, de békességben élnek Magyarországon. Másodszor tiltakoztam az ellen, hogy csehszlovákok vétessenek fel magyarországiak képviseletébe, mert Magyarországon csehszlovákok nincsenek. Rámutattam arra, hogy a csehszlovák kifejezés közjogi kifejezés, de nem etnikai kifejezés, mert csehszlovák ember nincs. Csehszlovák áilamhi Tataiunk lehet, csehszlovák állam van, de: mint ahogy régen nem volt osztrákmagyar senki — mert vagy osztrák volt, vagy magyar — úgy valaki vagy cseh. vagy szlovák etnikai tekintetben. De különben sincs Krdlicska Lajos részére semminemű lehetőség, hogy mint a konferencia tagja szerepeljen, mert ő Pozsonyban él és csehszlovák állampolgár. Nincs meg hozzá a kvalitása, hogy a magyarországi szlovákokat képviselje. Ha Magyarország nem engedte volna meg a szlovák kisebbség képviselőinek a kiutazást, akkor lehetett volna erről, mint force műjénr esetéről szó; de miután Magyarország meg nem tiltotta, sőt határozottan megengedte és elismerte és a konferenciát biztosította arról, hogy a kiküldöttek eljövetele ellen kifogást nem emel, a force majeur esete fenn nem áll, így sem HrdKcska, sem a pozsonyi Kultúrna jednota felvétele nem indokolt. Ez az álláspont győzött és elvileg a magyarországi szlovákság képviselete el lett határozva, de — miután mandatáriuSa megbetegedett — az ottani kisebbség tényleg képviselve nem volt. Azonban az egész komi lé elismerte azt, hogy Hrdjic&kának sem objektív, sem szubjektív kvalitása arra nincsen, hogy mint a magyarországi szlovák kisebbség képviselője szerepeljen, annál kevésbé, mert emigrált. Károlyi: fiz államháztartás egyensúlyának sikere csak akkor lesz teljes, ha a magángazdálkodást Is talgraáüiiiiÉ A 33-as bizottság további munkaprogramja Budapest, szeptember 7. (Budapesti szerkesztőségünk telefcmjelentéee). A „Reggel44 mai számában a lap főszerkesztője, Lázár Miklós képviselőnek Károlyi Gyula gróf miniszterelnökkel folytatott beszélgetését közli. Lázár Miklós képviselő különösen kerületének, a Tokaj- vidéknek a panaszait tárta a miniszterelnök elé. Károlyi miniszterelnök egyebek között a következőket mondotta: — Mélyen átérzem a helyzet komolyságát. Gigantikus feladatok várnak reánk, különösen a mezőgazdaság reorganizálásának terén. Remélem, hogy lassan urai leszünk a helyzetnek. Az államháztartás egyensúlyának helyreállításánál létrejött siker csak akkor lesz teljes, ha a magángazdálkodást is helyreállítjuk. A harminchármas bizottság a legközelebbi napokban befejezi az államháztartás reformját célzó munkáját s előreláthatólag már szerdán sor kerül a magángazdasági vonatkozású indítványok tárgyalására. Minden komoly tervet, tanácsot szívesen fogadok, nincs bennem elfogultság egyetlen iránnyal szemben sem, mert az igazság utján akarok járni. Budapest, szeptember 7. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése). A Reggel mai számában genfi jelentést közöl, amely szerint népszövetségi körökben az a vélemény kezd kialakulni, hogy Magyarország teljes talp ráállításához legalább húszmillió fontnyi népszövetségi, vagy általában külföldi kölcsön volna szükséges. A. lap értesülése szerint a kölcsön megadásának kettős föltétele van. Az egyik a politikai feltétel, mely abban áll, hogy Magyarország mondjon le a nagy külpolitikáról/?), a másik a gazdasági föltétel s ez abban áll, hogy a kormány a pénzügyi gazdálkodás és termelési terv gyökeres reformját valósítja meg. megakadályozza a gyakori rosszukétet, fejleszti a magzat csonfcképződését, nélkülözhetetlen terhes és szoptató nőknéL Budapest, szeptember 7. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése). Annak idején közöltük, ohgy Bethlen gróf lemondása után a miniszterelnökségi palotában rendelkezésére állott hivatalos lakásból kiköltözött. Károlyi Gyula gróf, az uj miniszterelnök a hivatalos lakást nem veszi igénybe, azt máris lezáratta s amint kijelentette, nincs szándéka abba beköltözni. Barcelona után Madrid Terjed a szélsőséges eleinek mozgalma - Harcok egy madridi kórházban Paris, szeptember 7. Míg Barcelonában a helyzet megjavult és a sztrájkoló munkások ma lassan visszaszállingóznak mun- kahelyeikre, Madridban a szélsősége® kommunista elemek újabb tüntetéseket provokáltak. Hétfő reggel óta tüntető csoportok vonulnak végig a városon vörös zászlók alatt és a rendőrségnek több helyein komoly dolguk akadt. Az ellentálló munkásokat letartóztatják. Több helyen összeütközésre került a sor. A tüntetők egy csoportja a rendőrök elől a közkórház- ba menekült és a betegágyak alá bujt. A kórház termeiben komoly kézitusára került a sor, amig a rendőrök letartóztathatták a tüntetőket. Vasárnap délután a lázadók megtámadták a központi {egyházat. A katonaság és a rendőrség meggátolta őket abban, hogy a foglyokat kiszabadítsák. Este újból rohamot intéztek a fegyintézet ellen, de meglepetésszerü támadásukat ekkor is sikerült visszaverni. Egymillió halottja és 31 millió hajléktalanja van a kínai árvizeknek Genf, szeptember 7, Ideérkezett kínai híradások szerint az áradások borzalmas pusztítást vittek véghez Kína egyes tartományaiban. Hozzávetőleges számítás szerint az áradásban közel egy millió ember lelte halálát, az óriási területeket elborító hatalmas víztömegek 31 millió kínait hajléktalanná tettek, házaikat, földjeiket teljesen elpusztították. lüterpellácié az igazságügyminiszterhéz az országos keresztény- szocialista párt szlovák nyelvű lapjának, a „Vól’a L’udui4-nak rendszeres elkobzása tárgyában. Beadták: Jabloniczky János dr. képviselő és társai. Amióta az országos keresztényszocfialista párt szlovák nyelvű hivatalos hetilapja, a „VöTa Endu‘* Pozsonyban—Bratislavában jelenik meg, az államügyészség azt rendszeresen elkobozza. A folyó évben eddig hatszor kobozták el a lapot s a legtöbbször oly cikkekért, amelyek az itteni kormánylapokból lettek átvéve minden tendencia nélkül; sőt. be tudom igazolni, hogy ezekből a kormánylapokból átvelt cikkekből kibagyattak olyan mondatok, amelyek esetleg okot szolgáltathattak volna az elkobzásra, s mégis a kormánylapok nem, de * „Vóla Eudu“ a konmánylapokból lemérsékelt tartalommal közölt cikkek miatt el lett kobozva. Ily módon elkobozíatott a lapnak ez évi május 24-én megjelent 21. száma is, amikor a cenzúra négy helyütt törölt pozsonyi lapokból átvett cikkeket, jóllehet a lap ezeket a cikkeket minden kommentár nélkül közölte. De maga a pozsonyi kerületi bíróság is gyakran egész sablonosán jár el a „Vóla Eudu“ elkobzása tárgyában, ami abból is kitűnik, hogy pl. az állam- ügyészségnek az elkobzás iránti parancsa egészen más cikkről szólott, mint a kerületi bíróság döntése ugyanazon szám elkobzása ügyében. így történt ez az említett 21. szám elkobzásánál is. A többi között el lett kobozva a „VÓla Eudu“ 30. száma is Szüllő Géza dr. képviselőtársamnak Selmecbányán elmondott beszédének következő része miatt: . .........és hogy vigye el neki (t. i. Szüllő dr. a szl ovák népnek) — ha mást nem — egyelőre legalább a megnyugtatást, hogy nincs messze az az idő, amikor a szlovákok elhárítják az összes Akadályokat, amelyek őket ma erőszakosan elválasztják Szlovenszkó többi őslakosságától és egyesülni fognak (az őslakosok) a közös boldogságuk és jogaik kivívásáért. Ez lesz Szlovenszkó őslakosságának legörömteljesebb napja.*4 Amit itt Szüllő dr. mondott, az az országos keresztényszocialista párt óvek óta nyíltan hirdetett s programjának egyik alapvető tétele. Ez ezerszer jelent meg sajtóorgánumokban és most a köztársaság alapításának 13-ik esztendejében ezen párt- programm közléséért mégis elkobozta a cenzúra a „Vóla Eudu,4-t. Meg kell még jegyezni, hogy ezt a számot már elkobozták, mielőtt üregje lent volna. Rendőrségi detektívek már a lap megjelenése előtti nap reggelén állandóan a nyomda környékén tartózkodtak, sőt a nyomdába is 'bejöttek és érdeklődtek, mikor lesz készen a szám és mikor lesz elküldve. Ezt az elkobzott számot a miniszter ur közvetlen okulására mellékletként ide csatoljuk. De fel kell még azt is hozni, hogy a pozsonyi államügyészség az elkobzásról elsősorban a postát, majd a vasúti állomást, s végül csak jóval később értesíti ki a lap kiadóhivatalát, ami a törvénnyel ellenkezik. Megtörtént pl., hogy a lapot póstán már csütörtök délután elkobozták, a lap kiadóját pedig csak pénteken délelőtt értesítették az elkobzásról. Az ilyen eljárás azt a jogos gyanút kelti, hogy az államügyészség cenzuraosztályán titkos utasításoknak kell lenniük, amelyek végcélja az, hogy a kormányt élesen, de igazságosan támadó ellenzéki sajtóorgánumok a cenzúra segélyével gazdaságilag tönfcretétessenek. Ezek tarthatatlan állapotok, amelyeket meg kell mielőbb szüntetni, mert sem az állampolgárok, sem sajtóorgánumaik a fennálló törvények értelmében nem tehetők tönkre gazdaságilag csak azért, mert ellenzéki színezetűek. Ezeknél fogva kérdezzük a Miniszter Urat: Hajlandó-e megvizsgáltatni a „Vóía Cndu“ elkobzásának ügyét? Hajlandó-e orvosolni a sérelmet? Hajlandó-e utasítást adni a pozsonyi államügyészségnek, hogy ne kobozzon el oly cikkeket, amelyek tényeken alapulnak? S végül lvajlandó-e a csehszlovák köztársaság alkotniánytörvcnyében biztosított sajtószabadságot tiszteletben tartatni alárendelt szervei által? 3 A SALVATOR FORRÁS
