Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)

1931-09-04 / 201. (2718.) szám

1931 szeptember i, péntek. ^PiA:<iaMA<AAR-tfTTaai> 3 Vége a jugoszláv diktatúrának ***** sp.^msrAA'ii^iwiiAi.jánoBrssawwiiii ■■■ .JKnKtmaNtr ti f i t t ————jtau^miuLj Sándor Isii aUnányt adott népének Váratlan fordulat Belgrádion — A király prokfamációja „drága népéhez Az ui alkotmány tartalma — Mlkmm aj kormány! alakított Belgrád, szeptember 3. Jugoszláviában megszűnt a diktatúra. Ez a szenzációs esemény tegnap este a legnagyobb csöndben következett be anélkül, hogy a nagy nyilvánosság előre tu­dott volna róla. Zsifkovics miniszterelnök kor­mánya délután öt órakor ülést tartott a király elnöklete alatt. Sándor király kifejezte köszöne­tét az eddigi kormánynak, mire Jevtic, a királyi ház minisztere felolvasta az uj alkotmány szöve­gét. Az ülés este tiz óráig tartott, amikor a ki­rály visszavonult. Az uj alkotmányról és az átmeneti intézkedé­sekről szóló törvényeket az éjszaka folyamán nyilvánosságra hozták. Az uj parlamentnek két háza lesz: a szenátus és a kamara. A királyság neve továbbra is jugoszláviai királyság marad. Az államnyelv a szerb, a horvát és a szlovén. A szenátus felét hat évre választják, másik felét a kiráfy nevezi ki. Szenátor csak olyan jugoszláv állampolgár lehet, aki negyvenedik életévét be­töltötte. Minden harminc évét betöltött jugoszláv állampolgár képviselővé választható. A parla­mentet négy évre választják és évente október 20-án kell összeülnie. A bánságok és a városok messzemenő autonó­miát kapnak. A bánokat a király a miniszterel­nök javaslatára nevezi ki. Az átmeneti törvé­nyek és az uj választási törvény szövege holnap vagy holnapután kerül nyilvánosságra. Az alkotmány értelmében Jugoszlávia alkot­mányos és az örökösödési jogon fölépült mon­archia, amelynek uralkodója a Karageorgievics- ház tagja. A szenátust és a kamarát az egyforma és közvetlen választási jog alapján választják. Az alkotmány oktrojált alkotmány, mivel nem a megválasztandó parlament határozta el, hanem a király adta a népnek. Az uj parlament tehát nem lesz konstituáns, hanem csak legiszlativ jellegű. Amig az uj parlament az alkotmányt elfogadja, az eddigi törvények maradnak ér­vényben. Számos volt minisztert újból miniszterré ne­veztek ki. A Zsifkovics-kormány azonnal a mi­nisztertanács után újjá alakult. Kojic Dragutin, a szerb radikális párt tagja belügyminiszter lett, Krammer Béla dr., vo> szlovén képviselő és jelenlegi prágai jugoszláv követ közmunkaügyi miniszter. Tárca nélküli miniszterré Timotievic volt képviselőt nevezték ki s az uj kormányban helyet foglal Andrea Stanic volt radikális, Iván Palecek volt horvát demokrata és Matica Pál volt horvát parasztpárti képviselő is, mig a [szlovéneket Krammeren kívül Pucclij Iván kép­viseli, a boszniai mohamedánokat Abdo Hassan Begovic. Az éjszakai meglepetés Sándor király az éjszaka folyamán prokla- mációt intézett „drága népéhez*4, amelyben rámutatott arra, hogy kormányának és ön­magának legszentebb föladata, hogy nemze­tének egységét és az állam érintetlenségét biztosítsa. A proklamáció történelmi vissza­pillantást tesz az 1929 január 6-án életbelép­tetett diktatúrára. Megállapítja, hogy abban az időben a parlament föloszliatása látszott az egyedüli módnak a helyzet megmentésére. Az állapotok időközben annyira 'javultak, hogy a parlamentarizmust és az alkotmányt újra vissza lehet állítani s a nagy eseményt ez a proklamáció jelenti be a jugoszláv nép­nek. A proklumációk plakátjait éjjel két órakor kiragasztották Belgrád uccáin. A reggeli órák­ban nagy néptömegek olvasták a plakátokat. A ma délelőtti rendelet Belgrád, szeptember 3. Sándor király mia délelőtt rendeletét irt alá, amely az uj alkot­mány és a parlamentáris rendszer bevezeté­séről szól. A rendelet szerint az alkotmány biztosítja a polgári és a politikai jogok sza­badságát, a törvény előtti egyenlőséget és gondoskodik a lelkiismereti szabadság, a saj­tószabadság, a magántulajdon, a levéltitok, a távirati és telefon-titkok, a vallások egyen­rangúsága és a bíróságok függetlensége be­tartásáról. A kamara költségvetési joggal rendelkezik és a képviselők szabadon inter­pellálhatnak. a képviselők ezenkívül teljes immunitást élevznek. A dekrétum aláírása után Zsifkovics mi­niszterelnök azonnal beadta a kormány le­mondását. A király köszönetét mondott a kormánynak eddigi tevékenységéért és újból Zsifkovicsot nevezte ki miniszterelnöknek. A minisztertanács azonnal összeült, hogy az uj alkotmány bevezetését előkészítse. A csendesen kimúlt diktatúra Sándor király 1929 január 7-éu azza] vetett véget a jugoszláviai pártok örökös viszályko- dásának, hogy a parlamentet föloszlatta, az 1921-i alkotmányt felfüggesztette és olyan alkotmányt kényszeritett a népre, amely a ki­rályra ruházza a legfelsőbb törvényhozói és végrehajtói hatalmat. Sándor király ettől az időtől kezdve abszulu tiszt ikusan uralkodott Jugoszláviában. A politikai pártokat felosz­latták. A király manifesztumban fordult a néphez és kijelentette, hogy kénytelen volt erélyes lépésekhez nyúlni, mert csak igy biz­tosíthatta a nemzet és az állam egységét. A manifesztum nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a parlamentarizmus továbbra is a ki­rály ideálja marad s amint alkalom kínál­kozik, azonnal újból bevezeti. Sándor király miniszterelnökké azonnal Zsifkovics táborno­kot nevezte ki s igy katonai jelleget adott a fiatal jugoszláv diktatúrának. Az uj választásokat tavasszal tartják meg Belgrád, szeptember 3. Politikai körökben úgy vélik, hogy a parlamenti választást csak jövő év tavaszán tartják meg, mert azok tech­nikai előkészítése legalább félévet vesz igénybe. A törvényhozásnak kommunista tagjai nem lesznek, mert az állam védelmé­ről szóló törvény szerint a kommunisták po­litikai jogokat nem gyakorolhatnak. A lapok semmiféle kommentárt sem fűznek az alkotmánytörvényhez, mert a cenzúra még •érvényben van. Már kész van a magyar nemzeti párt kassal jelöltlistája Szövetkezeti pártjaink mindenütt karöltve, harmonikus együttműködésben vesznek részt a választásokban A Hárodnf Politika önieiepSezése a csehszlovák pártok választási céljairól és kisebbségeüenes taktikájáról Kassa, szeptember 3. (Kassai szerkesztősé­günktől.) Szövetkezett ellenzéki pártjaink kassai kerületi központjai máris minden elő­készületet megtettek a választási kampány eredményes lefolytatására. A hangulat mind­két párt táborában bizakodó s általános a vé­lemény, hogy a ■mai helyzetben a két párt megerősödve fog kikeriilm a választási küzdelemből, vagy legalábbis megtartja a városiházán eddigi vezető pozícióját. A két párt közül a magyar nemzeti párt kassai szervezetének választmánya kedden este tartotta meg a jelöltlista összeállításával kapcsolatos ülését a pártiroda helyiségeiben. A választmányi ülésen a meghívott elnöksé­gi és választmányi tagok igen nagy számban vettek részt. Blanár Béla dr. országos és kerü­leti elnök, tartománygyülésí képviselő elnök­lete alatt. Blanár Béla dr. üdvözölte a nagy érdeklődést tanusitó pártvezetőségi tagokat és megnyitójában vázolta a főbb irányvonalakat, amelyet a párt a községi választásokkal kap­csolatban Kassán és az egész kerületben, te­hát a községekben is követni fog. Irányelv az, hogy a magyar nemzeti párt az tf'szágos keresz­tén^yszocialista párttal karöltve, harmonikus egyiittwMködésben vezeti és folytatja le a választásokat és ennek dokumentálására a községekben ál­talában közös listával indul, de mindeneset­ben kapcsolja a listákat. Kassán külön listával indul a két párt. Oly községekben, ahol mindkét pártnak helyi- szervezete van, közös listái nyújtanak be a helyi párt vezetőség intenciói és testvéri meg­egyezése alapján. Egyes községekben, ahol csak a magyar nemzeti pártnak van szerveze­te. vagy az arányiagos választások során, szin­tén önálló listával indul a két párt. A recipro­citás elve alapján az országos keresztényszo­j cialista párt is eszerint gselekszik. Majd át­tért Blanár dr. elnök a tárgysorozat azon konkrét pontjára, hogy a választmánynak kell döntenie a kas-sai képviselőtestületi tagok be­választása tekintetében a törvény szerint be­nyújtandó jelöltlista megfelelő összeállítására nézve. Kassán 48 rendes tag jelölendő és 72 jelöl­hető a póttagokkal együtt. A magyar nemzeti párt nagy táborához és erejéhez képest a maximumot, vagyis 72 je­löltet vesz fel listájára,. Ennek az összeállítása céljából egy jelölő-bi­zottság kiküldetését kéri, amely a következő- kép alakult meg: Blanár Béla dr., Neuwirth Elek dr., Gedeon János dr., Szepessi Miksa dr<, Vu^ovich István dr. és György János. A jelölőbizottság félrevonul és az egyöntetű eljá­rása bízónyitékául rövidesen megállapítja a javaslatba hozandó jelöltek névsorát, melyet a választmánynak előterjeszt. A választmány több hozzászólás után egyhangúlag elfogadta a jelölőbizottság 72 toxju jelölését Prága, szeptember 3. Az egész sajtó figyel­me a pénteken kiírandó községi választások­ra terelődött. A Lidové Noviny úgy tudja, hogy a belügyminisztérium úgy intézkedett a választásokra vonatkozó köriratában, hogy minden oly községben kiírandó a válasz­tás, ahol a képviselőtestület mandátuma 1931 végéig lejár. Az eddigi elgondolás szerint ugyanis csak ott tervezték a választást, ahol a mandátum ok­tóber végéig jár te. Ezzel az intézkedéssel az egész választási aktust egy napra koncen­trálják. Természetesen azokban a községek­ben, ahol a régi képviseletnek' november— és igy a teljes listát a választások kiírása után a párt elnöksége azonnal közreadja. Ezután Várnay Ernő országos pártigazgató terjesztette elő referátumát az eddigi és a kö­zeljövőben megejtendő előkészületekre vonat­kozólag. Referált a technikai előkészületekről, a terminushoz kötött teendőkről és a válasz­tási ügyek jelenlegi állásáról. Majd megalakították a végrehajtó bizottságot, mely az első tiz jelöltből alakíttatott meg. Blanár dr. elnök befejező beszédében meg­köszönte a népes választmányinak megértő és lelkes állásfoglalását, kérte a tábor összes tagjait a testvéri és a magyarság érdekében kifejtendő áldozatos munkára és annak kije­lentésével, hogy a párt irodája állandó , per- manenciában van, mindenkinek segítségére és a választási ügyekben rendelkezésére áll, a választmányi ülést bezárta. A magyar nemzeti párt kassai tábora, a vá­lasztmányi ülésen megnyilvánult spontán lel­kesedésből ítélve, a legszebb reményekkel tekint a közeledő választások elé úgy Kassán, mint az egész keleti kerületben. decemberben jár le a megbízatása, a régi képviselet a mandátum lejárta napjáig mű­ködni fog s a szeptember 27-én megválasz­tandó uj képviselőtestület csak ettől a nap­tól kezdve veszi át az ügyek vezetését. A községi választások ilyen koncentrálása még inkább ki fogja domboritani a választás po­litikai jellegét. A cseh pártok taktikája Valamennyi Lap konstatálja, hogy az egész közélet túlpolitizáltsága miatt a választási kampány tisztára politikai csata lesz, a fönn­álló országos pártok csatája egymás ellen. Kőiségi választás helyett — politikai népszámlálás De ebben az erőimérkőzésben a cseh pártok céltudatos taktikát követnek, nevezetesein kisehbségellenes taktikát. A kisebbségi nyelvterületeken ugyanis a politikamen­tesség köpönyegében különböző álneveken fogn;-A jelentkezni a kisebbségi szavazato­kért. hogy igy megbontsák a kisebbségi vá­lasztók frontját, ugyanakkor a hivatalos oseh pártok a kisebb­ségi nyelvterületen mindig kapcsolni fogják listáikat, hogy nemzeti szempontból egyetlen szavazatuk se vesszen kái’ba. A cseh pártok eme kettős taktikájára a német lapok máris fölhívják a német politikusok figyelmét. „A németek közti pártharcok dacára van vala­mi, amit nem szabad, hogy elejtsünk, — irjá például a német keresztényszocialislák szó­csöve, a Deutsche Presse — ez az egységes front a közös nemzeti veszély ellen! Ahol nemzeti állásaink megtartásáról van szó, ott valamennyi német pártnak egy táborban van a helye. Az olyan pártok, melyek máskép­pen cselekszenek: nemzeti árulást követnek el!“ A lap egyéb célzásaiból kivehető, hogy a német kisebbségi pártok a listakapcsolást meg is valósítják és zárt frontot fognak létesíteni a német szó­ra ál de m o k rátákká 1 s zeniben, akik a cseh szociáldemokratákkal szövetkez­nek. A cseh pártoknak a kisebbségekkel szem­ben követendő taktikáját szépen jellemzi a Národni Politika, amikor ezeket írja: „Ha -- nehéz szívvel ugyan, de mégis kénytelenek vagyunk megbékélni azzal, hogy községeink többségében a választások pártjaink egymás elleni harcának jegyében fognak lezajlani, azonban a községek egy csoportjában: a vegyes nemzetiségű községekben nem en­gedhetjük meg ezt a választási taktikát. Tízekben a községekben szükséges, hogy va­lamennyi cseh párt alárendelje a maga egyéni érdekeit a nemzet egyetemes érde­keinek s a választásba ne menjenek szét­forgácsoltán, hanem együttes föllépéssel, egymást segítve, lojális megegyezéssel elő­re megállapított közös jelöltlista támogatá­sával/* Ezt a cseh taktikát már most számításba kell venniük a kisebbségi pártoknak s ezzel tulaj- donkéíppen a cseh pártok már előre determi­nálták a mi taktikánkat: az egységes kisebbségi front önvédelmi taktikáját. A cseh pártok csak a csehszlovák vidékeken fognak harcolni egymás ellen, a német, -ma­gyar, ruszin vidéken összefognak. Ugyanez kell, hogy legyen a kisebbségek taktikája is, azzal a különbséggel, hogy nekünk még a színtiszta kisebbségi vidéken sem lehet ezt az össznemzeti szempontot figyelmen kivül hagynunk, mert a csehszlovák kortesek ilyen helyeken színtelen „politikamentes'4 pártoes- kákkal fogják megkísérelni romboló munká­jukat. A magyarság szempontjából a válasz­tási helyzet nagyon tiszta s könnyen áttekint­hető. Minden magyar választó tudja s ha még nem tudná, úgy megfelelő föl világos itó mun­kával tudtára kell adnunk, hogy csak három politikai keret van, amelyben magyar ember elhelyezkedhetik s ez az országos keresztényszocialista párt, a ma­gyar nemzeti párt és a magyar nemzeti munkáspárt, a többi párt, ami eddig van és ami most lesz; egytől-egyig vagy cseh párt — mint a cseh agrárpárt, cseh szociál­demokrata párt, magyar tagozata — vagy pedig a cseh pártok politikai szövetségese és kakukfiókja, — mint Leilei és Szappa­nos országos gazdasági jednotája, vagy Zay és Chocholousek újdonsült ,.párt4'-ja. A magyar vidékeken a magyar frontnak egy­részt a kimondott cseh pártokkal, másrészt az ilyen anonim alakulatokkal szemben kell •majd megvívnia fölvilágosító munkáját. A népszámlálás és a választás A cseh pártok e kettős taktikával nagy célt akarnak elérni: újabb szavazathóditással iga­zolni szeretnék a népszámlálás furcsa ered­ményeit. Die Géméindewaki wird zűr poiiti- schen Volkszahlung (a községi választás po­litikai népszámlálás lesz) — írja a német ke­resztényszocialisták lapja —, de szóról-szóra ugyanezt mondja vezércikkében a cseh nacio­nalizmus szócsöve, a Národni. Politika is. — A legutolsó népszámlálás igen örvende­tes erősödésünket mutatta ki a vegyesajku községekben. Szükséges, hogy a cseh elemnek ezen megerősödése a községi választások eredményeiben is kifejezésre jusson. A népszámlálás utólagos Igazolása: ez te­hát a cseh pártok választási hadjáratának tit­kos vágya és taktikájának főrugója. A ma­gyar választók szemét rá kell nyitnunk erre a játékra. „Az agrárok üzérkedése az ínséggel” Az agrárpárt elnöksége Stanek képviselő elnökletével tegnap ülést tartott, melyeu a választási kampányt beszélték meg. Az ülé­sen a miniszterek közül Udrzal miniszterel­nök, Bradács földművelésügyi miniszter és Slávik belügyminiszter referált s megbeszél­ték a szlovenszkói ínség kérdéséi is. Sejthető, hogy az insigakeiónak a kortéziával való <Vvz- szekaipcsoláisáról volt szó. Hogy az agrárpárt

Next

/
Thumbnails
Contents