Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)
1931-09-27 / 221. (2738.) szám
18 Még kilenc sovány esztendő? Prága, szeptember 26. A gazdasági konjunktúra vizsgáló intézet igazgatója, Wage- mann genfi professzor, a „Weltwirtschaft” című gazdasági szaklap egyik legutóbbi számában vitába szállott ama nézet vallóival, hogy a mai gazdasági válság a kapitalizmus végső óráinak jegyét viseli magán. A terjedelmes, figyelemre méltó cikk nagyon érdekes része az, amely a mai gazdasági nyo- mottság időbeli tartalmával és annak struktúrájával foglalkozik. Ezt a részt alább ismertetjük: Egyes közgazdászok — iirja Wagemann professzor — a világgazdaság mai súlyos helyzetében a kapitalizmus végét látják. Hogyan keletkezett még csak a képzete is annak, hogy a nemzetközi gazdaság a végét járja? Főképpen úgy, hogy a világkereskedelem mostanában igazán olyan kivételesen erős megrázkódtatásokon ment át, amilyenek eddig sohasem voltak. Nyilvánvaló hiba természetesen, ha valaki ebből a tényből s különösen az időbeli jelenségekből az egész mai rendszer összeomlását jósolja. Bár ez a jelenség szokatlanul hosszú, azért sok százéves berendezkedés fölborulásával nem lehet számolni. A kulturális, társadalmi, gazdasági és politikai fejlődés jövője prognózisainak felállításánál gyakran követik el azt a hibát, hogy a rövid ideig tartó megmozdulásokat, történéseket felcserélik a hosszantartókkal. Bizonyos időbeli szakasz fejlődését a jövőbe helyezik át s elfelejtik, hogy a fejlődés sohasem szemléltethető egy egyenessel, hanem mindig csak egy görbe vonallal. A fejlődési folyamat minden szakaszát egy hullámvonal ábrázolja, mely hullámvonal magassága és szélessége eltérő a szomszédos hullámvonal méreteitől. Hosszú hullámvonal észlelhető például egészen a tizenhetedik századig. A hullámvonalakat természetesen csak a tizenkilencedik században lehetett pontosabban meghatározni: 1815—1845 között lanyhaság, 1845—1873 között nagy feszültség [észlelhető; 1895-ig gazdasági válság volt s 11920-ig nagy gazdasági föllendülés tapasztalható. Az 1920. évtől egészen a mai napig gazdasági depresszió van. A fejlődés az árak és a kereskedelmi forgalom, különösen a nemzetközi kereskedelmi forgalom gyorsan emelkedő görbéjével szemléltethető. A gazdasági nyomottságot az árak csökkenésének és a nemzetközi kereskedelem pangásának görbéje ábrázolja. A hosszú hullámvonal természetesen nagyon élénk mozgásnak mesterségesen kiszámitott alap irányvonala, ennek ellenére úgy látszik, hogy a gazdasági mozgás legjellemzőbb alakzata, mert felöleli a javak termelését, szétosztását és fogyasztását, valamint az értékek mozgásait és az emberek mozgásait is. Sőt a lelki és politikai élet is alá van vetve ennek az összhangnak. Egyes oly jelenségek, mint a vámvédelemre való hajlamosság, a szilárd — maximált vagy minimált — árak, bérek s más hasonlók csak mankóknak látszanak, amelyekre az elaggott közgazdaság támaszkodik. Ha C9ak ezeket vennénk figyelembe, úgy valóban könnyen juthatnánk ahhoz a nézethez, hogy az egész gazdasági rezsim haldoklik, pedig mindössze időszakos gyengülésről, égj hosszú hullámvonal lefelé irányuló görbéjéről van szó. A továbbiakban Wagemann részletesen kifejti ama nézetét, hogy a hosszú hullám lejtő vonala, vagyis a mai gazdasági válság még 1940-ig fog eltartani s ezt a nézetét a legutóbbi 250 esztendő gazdasági történelmének tanulmányozásával szerzett tapasztalataira alapítja. Vagyis még körülbelül kilenc évig kell számolnunk a gazdasági haladás, a nemzetközi kereskedelem korlátozottságával, az áresésekkel, a kam ati n gad o zá s o kk al, b é rm o zgalm ak kai, vámvédelmi intézkedésekkel, s a belső piacok mesterséges fenntartásával — fejezi be cikkéi Wagemann professzor. A mezőgazdaság helyzete külföldön — Lengyelországban az állattenyésztés a vezető mezőgazdasági üzemág. A sertéstenyésztés konjunktúrája kielégítő, mert a nagyarányú export következtében a sertésállomány erősen megcsappant. Ennek következtében a kínálat is csökkent, úgy hogy az árak emelkedő irányzatot mulatnak s amennyiben újabb exportnehézségek nem jelentkeznének, egészen tavaszig 6ziflárd árakat várnak a sertéspiacon. Ezzel szemben a szarvasmarhapiacon az árcsökkenés változatlanul tart és az utóbbi időben már Galíciában, az állattenyésztő vidékeken a vágómarhákért 40—50 garast fizettek étlő- sulykg-kimt. — Franciaország búzatermését az egyik ismert francia statisztikus 70.3 millió q-na becsli. Ez lényegesen több ugyan a múlt évinél, de alatta marad az 1029. évi 87 millió, az 1028. évi 76.5 millió és az 1927. évi 75 millió mázsás termésnek. Az átlagos hl.-súly 74 kg-os. Amennyiben a fogyasztás a múlt évi nívón marad, 14 millió mázsa import- búzára lesz szükség, ha pedig a kampány végén szokásos átviteli készlet is számításba kerül, 5—6 millió mázsával nagyobb importra lesz szükség. — Németország északnyugati vidékein igen magas nívón álló s egyre erősebben fejlődő sertéshizlaldák vaunak. Ezek a várható rosszabb konjunktúra megelőzése céljából azzal a kéréssel fordultak a birodalmi mezőgazdasági miniszterhez, hogy tegye lehetővé részükre a baconkivitel megszervezését, amelyet oly módon tudnának elérni, hogy a rozs- és búzáid vitel mintájára kiviteli jegyeket kapnának az exportált bacon után. A kiviteli jegyeket azután vámmentes takanmánybebo- za'talra használnák fel. Beadványukban hangsúlyozzák, hogy a nyugat-német hizüiailók nemcsak egyenlő minőségű, hanem a dán baconnál jobb minőségű árut tudnak előállítani. A legújabb gazdasági és pénzügyi törvények s rendeletek Prága, szeptember 26. A törvénytár hivatalos magyar fordításának 1931. évfolyamában most jelent meg a 30—38. számú füzet, amely a legújabb közgazdasági és pénzügyi törvényeket, rendeleteket és hirdetményeket tartalmazza. A 30. számú füzet a 64. számú, a csőd és kényszeregyezségi eljárásról szóló törvényt hozza. A további füzetek tartalma a következő: 31. füzet: 65. Egyezmény a bírósági, döntőbírósági és békéltető eljárásról a csehszlovák köztársaság és a litván köztársaság között. — 32. füzet: 66. Rendelet, amellyel némely gabonanem, a liszt és az őrlemények vámdijíételeihez vámpótlékok állapíttatnak meg. — 33. füzet: 67. Rendelet, amely a sertés vámdijtételéhez vámpótlékot állapit meg. — 34. füzet: 68. Szerződés a csehszlovák köztársaság és a lengyel köztársaság között a volt TeSin község városi objektumainak használatáról. 69. Hirdetmény a takarékpénztári szolgálatnak a postatakarékpénztárnál való megkezdéséről. — 35. füzet: 72. Hirdetmény a kisgazdák forgalmi adó,járak Szlovenszkó és Podkarpatszká Rusz országaiban való átalányozásáról. — 36. füzet: 73. Hirdetmény a behozott rozs vámjának elengedéséről vagy visszatérítéséről. — 38. füzét: 74. Rendelet a kenyér előállítására való rozsliszt és búzaliszt keverési arányának megváltoztatásáról. 75. Rendelet a rozs és búza őrlésének cs keverésének arányáról. A csehszlovák állam törvényei és rendeletéi gyűjteményének évi előfizetési ára 120 K, az egyes füzeteké pedig levelenként 20 fillér. A régebbi, 1922— 1930. évfolyamok, terjedelmük szerint, 120—180 K árban kaphatók. Az összes megrendelések egyszerű levelezőlapon az ,,Államnyomda, Ko&ioe” címére küldendők. A pénz előzetes beküldése mellőzendő. A bankjegyforgalom. A csehszlovák Nemzeti Bank legújabb, október 23-ra vonatkozó kimutatása szerint a bankjegyforgalom 6 milliárd 155 millió 505.694 koronát tett ki, vagyis a legutóbbi kimutatással szemben 208 millió 916 ezer koronával kisebb. A zsiróköve- telések 124 millió 23 ezer koronával növekedtek s 687 millió 807 ezer koronát tettek ki. Az egyéb passzívák tétele 7 millió 761 ezer koronával 393 millió 716 ezer koronára esett. Az aranykészlet 1 milliárd 524 millió 25 ezer korona s a csökkenés 3 millió 597 ezer korona. A külföldi követelések és a valutakészletek összege 1 milliárd 268 millió 169 ezer korona, vagyis a csökkenés 40 millió 122 ezer korona. A váltóeszkónt 759 millió 427 ezer korona volt (csökkenés 19 millió korona), az értékpapír eszkont 213 millió 770 ezer korona (csökkenés 12 millió). Vagyon- dézsmára befizetve 5 milliárd 867 millió 11.622 korona. Az aranyfedezet 39.3 százalék. A belföldi méztermelés három millió kiio- gram. A csehszlovák köztársaság egész területén ezidén három millió kilogram mézet gyűjtöttek a méhek, bár az idei nyár nem kedvezett a méhészeknek. Az idei méztermés alig a harmada a tavalyi termésnek. A méhek a hűvös nyáron rosszul rajzoltak, igen sok jól telelt méhcsalád a hosszú és hűvös tavaszkor kihalt. A nyár folyamán számos vidék erősen szenvedett az elemi csapások folyPecenady csoda búza. Az idén is rekord terméssel fizetett e kiváló nemes búza, bebizonyítva óriási edzettségét és felülmúlhatatlan minőségét. A régi acélos sikér búzánknak a nemesítése. Hektoliter súlya 81 kt£. Megrendelhető: Pecenady Uradalomban, posta: Velké-Kostolany, stanica: Leopoldov. Vételára: A bratislavai börzei alap ár és 1-töl 25 mázsáig 25 százalék és azon felüli vételnél 20 százalék nemesitési felár. tán s igy á méhek táplálék nélkül maradtak. A nyár vége ismét hűvös volt s igy a mállók akkor sem látogathat Iák a másod virág- zásu réteket. Ennek ellenére a köztársaság mézszükségletét a múlt évi készletek teljesen fedezik. A cseh és morvaországi. nagy városokban a méz kilója 20 korona s valószínű, hogy ez az ár változatlan marad. A külföldi méz különösen az orosz méz behozatala az utóbbi időben teljesen megszűnt, különösen az állami közegészségügyi intézet egészségügyi vizsgálatai következtében, amelyek sok hamis mézet lepleztek le. Hatályba lépett a csehszlovák-francia kereskedelmi pótegyezmény. A csehszlovákfrancia pótegyezmény ma hatályba lépett. A legújabb pót kereskedelmi szerződés szerint Csehszlovákia lemondott különféle textiláru kedvezményes francia vámjáról, viszont Franciaország lemondott a félselyem csipke, csipkekendők, különféle magvak kedvezményes csehiszlovákiai vámjáról. A Banque de Génévé összeomlása az egész svájci pénzpiac botrányává dagad. Kiderült, hogy az igazgatóság és felügyelőjizottság tagjai minden külön 'biztosíték nélkül kaptak hitelt az intézettől, amely öt éve nem ellenőrizte ügyfeleinek hitelképességét. A veszteségek e gazdálkodás .következtében jóval túlhaladják a 40 millió svájci frankot, úgyhogy legfeljebb 30 százalékos likvidációs kvótával lehet számolni. Aláírták a francia-magyar pótegyezményt. Budapestről jelentik: A külügyminisztériumban tegnap írták alá a múlt hetekben Lillafüreden kötött legújabb francia-magyar pót kereskedelmi szerződést. A pótegyezmény a ratifikációs iratok kicserélése után lép életbe. A gabona és lisztbehozatal. A gabona és liszt behozatalát engedélyező tárcaközi bizottság tegnap tartott üléséről a következő jelen lést adták ki: A gabona- és lisztbehozatalt engedélyező bizottság pénteken tartotta a negyedik ülését, amelyen a behozatal engedélyezése irányelveinek vitáját folytatta. Egyes konkrét javaslatok érkeztek be az import gabona és liszt kontingenseinek a megállapítására, mely javaslatok a gazdasági miniszterek tanácsa elé terjesztetnek. Ezen kívül a kereslet és kínálat kiegyenlítésére vonatkozó akciók tervéről is tárgyalt a bizottság s meghallgatta a szlovenszkói kereskedelmi malmok szövetsége titkárának, Knazo- vicsnak a jelentését, aki azt adta elő, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói rossz termés folytán a behozatal engedélyezésénél a szlovenszkói malmok igényei külön figyelemben ré- szesitendök. A mai viszonyok súlyosságát és komolyságát a bizottság általában elismerte s elhatározta, hogy megteszi a szükséges intézkedéseket, amelyekkel a gabona és liszt behozatalának kérdését véglegesen szabályozzák. — A Lidové Noviny jelentése szerint a bizottság azt is elhatározta, hogy a jövőbeli üléseit bizalmasoknak jelenti ki s azokról jelentést nem ad ki. A lap éles szavakkal Ítéli el ezt a titkolózást, amely igazán nem mondható helyénvalónak. A jugoszláv privilegizált gabonakiviteli társaság Becsben képviseletet szervez. A jugoszláv privilegizált gabonakiviteli társaság, a PRISAD a múlt napokban Bécsiben önálló képviseletet szervezett meg, melynek feladata a Nyugateurópa felé irányuló gabonakereskedelem lebonyolítása. A PRISAD-nak ez a lépése nagyon kellemetlenül érintette a csehszlovákiai gabonakereskedőket, akik azt várták, hogy a jugoszláv társaság Pozsonyban szervezi meg a fiókot annál is inkább, mert bizonyos csehszlovákiai érdekeltségek máris nagyobb mennyiségű jugoszláv gabonát kötöttek le. A csehszlovákiai gabonakereskedők meglepetése különös, mert hihetetlennek látszik, hogy nem volna tudomásuk a Pozsonyba szállított s ott elárverezett 1500 vagon jugoszláv búzáról. Ilyen „ígéretes” kezdet után a jugoszláv gabonaexport azt látja, hogy Pozsonyban nincs sok keresnivalója. Kedvezőtlen a német vasutak bevétele. Berlinből jelentik: A birodalmi vasutak bevétele kedvezőtlenül ólaikul. A személy- és podgyászf orgnlom 1931 első nyolc hónapjában a múlt év ugyanezen időszakával szemben 12.7 százalékkal, a teherforgalom 17.6 százalékkal, az 19129. esztendővel szemben 16.4, ülíletve harminckét százalékkal csökkent. A csökkenést a birodalmi vasút részben megtakarításokkal egyenlíti ki. A jövő héten Prágában folytatják a magyar— csehszlovák kereskedelmi tárgyalást. A budapesti Nemzeti Újság jelenti: A magyar—csehszlovák kereskedelmi tárgyalást, amelyet Lillafüred után Budapesten folytattak, félbeszakították és a csehszlovák delegáció visszautazott Prágába. A szünet csak rövid ideig fog tartani, mert a magyar delegáció előreláthatóan már a jövő héten Prágában lesz. hogy ott folytassák a tárgyalást. A rövid tárgyalási szünetet mindkét delegáció arra használja fel, hogy jelentést tegyen kormányának az eddig elért eredményekről és utasításokat szerezzen be a még függőben levő vitás küldésekre vonatkozóan. Kreuger piacra hozta zárolt román állampapírjait ? Bukarestből jelentik: A Lupta értesülése szerint a román átampapirok esése azzal magyarázható, hogy a Kreuger és Stoll svéd cég stabili- záoiós kölesünk öntvényekben 90 millió dollár értékű állampapírt vett át a gyufamonopólium koecesz- sziója ellenében. A szerződés szerint a cég ezeket az áillampapi rókáit 1932 március 31-ág nem hozhatta volna fogalomba. Ennek ellenére a svéd cég a külföldi tőzsdéken eladásra kináílta az értékpapírokat, ami más román állampapírok árfolyamát is károsan befolyásolta. A Nemzeti Bank igazgatósága már tanácskozott is ebben az ügyben és elhatározta, hogy megvizsgálja a helyzetet. 1931 szeptember 27, vasárnap. A gyakorlati gazda jövedelmének biztosítása, a birtokát bérbeadó gazda talaja termőképességének megőrzése céljából olvassa el Fodor Jenó s „A trágyázás elmélete és gyakorlata" c. most megjelent könyvét, melyet a szerzi V I vételkötelezettség nélkül is megküld betekintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Ára 25‘— Ké, Cim: Abovce p. Strkovec. m. i'’-iui-xTnrnrTTTnnr’” A központi szociális biztositó százmillióvá! járul az orosz áruszállítások finanszirozásár hoz. Ismételten volt alkalmunk rámutatni a kiviteli hitel állami garantálásáról szóló tör- vény végrehajtásának ama nehézségére, hogy az állam által garantált hitelt sem a Nemzeti Bank, sem a magánbankok nem akarják rendelkezésre bocsátani. Ekkor elhatározták, hogy a pénzt a szociális biztosítási központok adják, amelyeknek van hőven pénzük. A központi szociális biztosi tó, amelytől hiába kér hitelt a szlovenszkói gazda és iparos, most elhatározta, hogy az orosz áruváltók esz- kontálására kerek százmillió korona betétet ad a Zemská Bankába, amely a váltókat ebből a betétből leszámítolja. A magánalkalmazottak általános nyugdíjintézete — a Ceskó Slovo jelentése szerint — 50 millió koronával járul ehhez az alaphoz. A pótnyugdiijbiz- tositási intézetek és a csehországi balesetbiztosító vezetőségei a legközelebbi napokban határozzák el a részesedés mértékét. A Ceské Slovo rezígnációval állapítja meg, hogy a szociális biztosítási központoktól felhajtható összeg végeredményben nagyon csekély lesz és mert a magánbankok jéghidegen viselkednek a kiviteli hitel nyújtásának kérdésével szemben, igy nem marad más hátra, minthogy az érdekelt körök újabb tárgyalásokat kezdjenek a további szükséges hitelösszegek előteremtéséről. Bizonyára nem tévedünk, ha feltételezzük, hogy az ,.újabb tárgyalások” eredménye az lesz, hogy a szociális biztositő köznontok fognak kipréselni még néhány száz milliócskát az óriási kockázattal járó, kétes üzletekre, amelyekre a józan és felelős vezetés alatt álló részvénytársasági bankok egy fillért sem akarnak kockáztatni. És ez akkor történik, amikor a bányatársládák, a szociális biztosítás eme prototípusai, utolsókat vonaglanak, mert méltányos szanálásukra „nincs pénz” sehol sem. ÉRTÉKTŐZSDE Szilárd a prágai értéktőzsdé v Prága, szeptember 26. Minimális üzlet mellett az irányzat szilárd maradt. Nordbahn 70, Nordbahn Bonnok 60, Cseh Morva 40, Cseh Kereskedelmi 35, Északcseh Szén 30, Prágai Vas, Königshoffer és Ringhoffer 20, Solo 23, Skoda 10, Nyugatcseh Szén 8, Aussigi Vegyit és Berg és Hütten 5 koronával javult. Nemzeti Bank 150 koronás veszteséget szenvedett* A beruházási piacon népszövetségi 1.50, az 5 százalékos 1931-es beruházási 2, hadiköb csönkártalanitás és az 1928-as 5 százalékos államkölcsön 0.25 százalékkal gyengült. Prága, szep’t. 26. Valuták: Holland 1359, jugoszláv —, német 794, belga 459, magyar —.—t román 19.90, svájci 665.50, dán —.—, angol —.—, spanyol 308.50, olasz 175.40, északamerikaá 35.15, norvég —, francia 134.20, bolgár —, svéd —.—, lengyel 374.50, osztrák —.—. Árutőzsde-f A mai budapesti gabonatőzsdén az irányzat tartott volt. A következő árfolyamokat jegyezték: tiszavidéki búza 9-35—9.60, felsőtiszai és jászsági 9.20—9.35, egyéb 9.10— 9.25, rozs 8.90—9.15, tengeri 15.75—16.25 pengő.-f- A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: búza 216—9, rozs 189—91, árpa 149—56, zab 137—44, búzaliszt 26.75— 32.50, rozsliszt 27—29.50, buzakorpa 10.50— 10.75, rozskorpa 9.25—9.50. viktóriaborsó 20— 7, lenpogácsa 13.3—13.5, szárazszelet 6.2—6.3. tlzEnETEio T Többeknek. Csokié oly kéziratok kerülhetnek közlésre, amelyek a papirosnak csakis egyik oldalára és pedig tintával vagy gépen vannak írva. — Aki érdeklődő levelére nem szerkesztőd üzenetet, hanem levél választ óhajt, föltétlenül küldjön ‘be válaszbé- lyeget. — Merkúr Bagota. Augusztus 7-én levélben válaszoltunk kérdésére, mintán n válasz nagy terjedelme miatt üzenetben nem volt elintézhető. — Péteri. Kérjük közelebbi lakáscímét, hegy megtisztelő ajánlatára levélben válaszolhassunk. — L. P. Az élet ma amúgy is oly nehéz, hogy ily szomorú és háborús tárgyú elbeszélést nem szívesen közlünk. Különben ügyesen van megírva, azonban a napilap nívóját mégsem éri el.
