Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)
1931-09-27 / 221. (2738.) szám
1331 szeptember 27, vasárnap. 17 „OGAR“ cipők — az Ön cipői! Jól akarjuk kiszolgálni, Ezért tökéletes cipőket gyár* tünk, mert ilyenre van szüksége. Megelégedését akarjak elnyerni, ezért olcsó áron adjuk el cipőinket. Meg akarjuk könnyíteni bevásárlásait, iu^k1 f^Índe“Utl £ÍÓk0kat A kiváló minőségű cipők elárusitóhelye FR. STÉPÁNEK & Co^ Látogassa meg kérem fiókjainkat Prága-Hostíváí-Zlín és mondja meg mi tetszik s azt is, kogy mi nem tetszik önnek. Előre is köszönjük. Szlovenszkón 38 fiókunk van! Melyik van Önhöz legközelebb? Secovce: GROSS Samu Spisské Podhradie: ENGLANDER J. Heímec: FRIEDMANN Josef jun. Buütina: SCHÖNFELD Dávid írsava: HERSKOVITS Mendel Velk^ Boőkov: IIERSKOVITS Mendel Handlová: KLEIN Sigmund Presov: LICHTIG H. Sp. Nová Vés: 1VIÁRKUS Josef Mukacevo: BRAUN Martin Bilky: KLEIN Adolf Trebisov: SZAMETH Emanuel Michal’ovice: SZRULOVITS Moritz Poprad: SPITZER Ludwig Berehovo: SCHÖNBERGER & GRÜN- STEIN Chust: WILKOVITS Alexander Bardiov: ZELMANOVITS Márkus Piestany: OKSNER Alois KoSice: HESKO Rudolf Komárno: IIECHT Ludvík Nővé Zámky: ELLENBOGEN Gyula Akna Slatina: LENNER Fr. Hlohovec: SESSLER Ignác Rochov: ZWECHER Sál. Cop: SCHWARZ Áron Humenné: YVEIDMANN Moses Stropkov: GERHARD Pinkas Trnava: RUTTE A. Rimavská Seö: KOMLOS Zoltán Kezmarok: ZIPSER Heinrich Gelnica: MATTYÁSOVSKt Wiűu Baftská Bystrica: PAPP Jul. Moldava: GLÜCK Jós. N. Mesto n. Váhom: POLLAK L. Krompachy: GRÜNN M. Seredné: DIAMANDSTEIN M. Fil’akovo: GROSSMANN JuL Svalava: SCHLESINGER Z. KöZríAZDA sláGT1. Gondolatok a meghiúsult konverziós kölcsönről Prága, szeptember 26, Ismeretes, begy a csehszlovák nemzetgyűlés ez év májusában törvényes felhatalmazást adott a pénzügy- miniszternek egy 1688 millió csehszlovák koronát kitevő külföldi kölcsön felvételére, mely kölcsönvett pénzzel a régebbi években felvett külföldi államkölosönöket kellett volna konvertálni. Ez a törvény a hivatalos törvénygyűjteményben 84 szám alatt ez év junius 3-án volt kihirdetve s ugyanazon a napon lépett hatályba. Az 1688 milliós újabb külföldi kölcsön tervét Csehszlovákia egész közvéleménye nagy ellenszenvvel fogadta annál is inkább, anert a konvertálandó kölcsönök csak 1932 októberére mondhatók fel s igy egyrészt az a teljesen indokolt aggodalom volt, hogy a kormány a kölcsönt felveszi ugyan, azonban jövő év ősziéig más célokra költi el, másrészt .teljesen érthetetlen volt az, hogy miért kell már 1931 tavaszán felvenni azt a kölcsönpénzt, amely csak másfél óv múltán Bzükeéges a törvény által megállapított rendeltetése szerint valló felhasználására, ami Önmagában véve is minden mellékgondolat félretevésóvel a kölcsöntőke másfélévi kamatveszteségét jelenti. ügy létezik, hogy a közvélemény ez egyezer kellemesen csalódott. Nagy kérdés ugyanis, hogy ezt az 1688 milliós áUamkölesönt egyáltalán sikerül-e fölvenni. Legalább erre lehet következtetni a Hospo- dárská Politika cimü prágai közgazdasági folyóirat egyik legutóbbi számában megjelent cikkéből, amely egyebek között a következőket tartalmazza: — Ez év tavaszán kezdődtek meg az uj csehszlovák külföldi kölcsönre vonatkozó tárgyalások, amelyet elsősorban a párisi pénzpiacnak kellett volna nyújtania, A kölcsön legjavarészét régibb keletű és drágább angol kölcsön konvertálására kellett volna fordítani, mely angol kölcsön csak 1932 tavaszán, Őszre mondható fel, Élénk emlékezetünkben vannak a tárgyalások során támasztott nehézségek. Sokan azt mondták, hogy a kölcsön korai, miután a konverzió csak 1932 őszén lehetséges és másoknak gondot okozott az a kérdés, hogy mit fog majd csinálni a kormány ezzel a sok pénzzel a közbeeső időben s még a kamatveszteséget is kiszámították egyesek. Azonban más kifogások is fölmerültek s amíg a kölcsön kérdésében a belföldön létrejött az elvi megegyezés, azalatt tovatűnt Parisban a kölcsön kiírásának legal- kalmatosabb pillanata. Világos volt ugyanis, hogy a párisi pénzpiac ezt a csehszlovák kölcsönt a nyári szünet idején nem volt volna képes megemészteni s igy nem maradt más hátra, mint hoigy a kiírását őszre kellett halasztani. Az is természetes, hogy a francia pénzérdekeltség részéröl tárgyaló személyiségek őszre nem tudták garantálni ugyanazokat a föltételeket, amiket tavaszra garantáltak. Köziben a nyári szünet idején súlyos zavarok támadtak a hiteléletben Német országban, Ausztriában és Magyarországon. Angolor- szágban is beköszönt öltek a pénzügyi nehézségek, valamint más európai államokban is. Az idei év nyári hónapjai alatt a nemzetközi hitelélet viszonyai erősebben romlottak, mint azelőtt évek hosszn során át. A német betéti papírok tiz százalékokkal estek, a Young-kölcsön árfolyama már ötven alatt mozog. A párisi pénzpiacon ez év tavaszán jegyzésre kitett lengyel és jugoszláv kölcsönök is mélyen a kibocsátási árfolyam alatt állanak. A legutóbbi hetekben Páriában kötött rövid- lejáratú egyéves augol kölcsön is 6 százalékába kerül most az adósnak. Ezek a tények a legjobban igazolják a nemzetközi kölcsönök jövedelmezőségében a legutóbbi hetekben beállott romlást, ami a megingott bizalomnak és a hitelélet nagy zavarainak a következménye. — A mai viszonyok szerint Ítélve megállapítható, hogy végzetesen kétes volt azoknak a tényezőknek a cselekvése, akik a tavasszal fölösleges aggályoskodással visszatartották az uj külföldi kölcsön kérdésében való elvi megegyezést a ezzel a maguktartásával tulajdonképpen lehetetlenné is tették azt. Nem csekély ebből az eljárásból a reáljuk háramló felelősség. Az államot ég az egész közgazdaságot súlyosan megkárosították. Most tűnik ki, hogy a tavasszal volt a legalkalmasabb időpont a kölcsön kiírására, de az utolsó időpont is elmúlott a tavasszal. A Hospodárská Politika eme cikkéhez a cseh nemzeti szocialista Ceské Slovo azt az igazán nem szakszerű gazdasági megjegyzést fűzi, hogy tavasszal különösen a szociáldemokraták akadályozták meg a tárgyalások gyors befejezését e ezzel a kölcsön tavaszi felvételét. A nemzeti demokraták viszont a parlamentben okoztak a törvény]avaslat tárgyalása során nehézségeket, csak a nemzeti szocialista párt volt az, amely a kölcsön felvételét sürgette. Pedig a nemzeti szocialistáknak és lapjuknak, a Ceské Slovónak nincs mivel dicsekedniük, hogy ők akarták és előmozdították a .gyors konverziós kölcsönt. Mert vizsgáljuk meg közelebbről azokat az eshetőségeket, amelyek a külföldi kölcsön májusi periek- tuálása esetén bekövetkeztek volna. Az állami költségvetést és a zárszámadást összeálliMinden gazdának érdeke, tiogy talajának trágyázását okszerűen hajtsa végre. Erre ad útmutatást Fodor Jenő s „A trágyázás elmélete és gyakorlata" e. most megjelent könyvében. Ara 25*— iuk Szerző könyvét vételkötelezettség nélkül megküldi betekintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. (Cim: Abovce p Strkovec. tó tényezők az 1930-as — csak moet, szeptember közepén nyilvánosságra kerülő —■* tekintélye* államgazdasági hiányt egyszerűen eltüntették volna, hiszen egyelőre lett volna miből fedezni a pénztári hiányt: itt állott volna a külföldi, párisi 1888 millió. A fele elég lett volna az 1930-as deficit fedezésére, a másik fele az 1931. évi hiányok betömésére s 1932-ben ősszel, amikor konvertálni kellett volna a régi angol kölcsönt, a kormány előállott volna azzal, hogy hát a pénz a változott és különösen leromlott hitelviszonyok miatt másra kellett, már elfogyott- Éb mert a pénzpiac közben >— most — valóban rettenetesen romlik, a kormány védekezését el kellett volna fogadni. Más kérdés azonban, hogy az ilyen eljárás mennyiben volna tényleg üdvös. Nézetünk szerint sokkal helyesebb és Jobb, hogy a kölcsönt nem sikerült tavasszal perfektuálni, mert igy a kormánypártok számára lehetetlenné van téve az, hogy az állam pénzügyi helyzetének valódi képét még tovább rejtegessék. Nyilvánosságra került az 1930-as évi hatalmas deficit, amely kell hogy minden felelős, józan embert takarékosságra intsen. A pazarló, fényűző s nagyhatalom kereteire beállított költségvetést le kell szállítani minden áron, külső segítség nélkül. A HoSpodárská Poli tika írásul odorából as tűnik ki, hogy a kölcsön törvényben meghatározott célját, a régebbi adósságok konvertálását ő maga sem gondolja komolyan, különben nem siránkoznék azon, hogy a kölcsön meghiúsulása az állam s az egész közgazdasági élet karára történt. Mert a kölcsönnek mástfél éven át hevernie kellett volna a törvény érteiméiben s igy ez a töke a gazdasági életet nem termékenyíthette volna meg, ellenkezőleg, a másfél évig improduktív tőke kamatai csak megterhelték volna az államháztartást s ezzel közvetve a gazdasági életet is. Semmi okunk nincs tehát arra, hogy a kölcsön meghiúsulása miatt bánkódjunk. T. J. dr. Németország és Ausztria munkanélküliség miatt segélyezettjeinek száma emelkedő tendenciát mutat Néanetnrszáglbflai szeptember elején 4.2 millió volt a hivatalosan nyilvántartott immflcauélküMek száma. Ausztriában pedig e hónap közepén 106.825 ember részesült mimikán élflcüti segélyben.
