Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)

1931-09-25 / 219. (2736.) szám

T>RXGA1-/v1>AG'VAR.-HIRXíAR pártnak a magyarság érdekében végzett mun­káját. Szépen sikerült a párt kürti népgytilése is, melyet Szabó Ferenc helyielnök nyitott meg. Turchányi Imre dr. körzeti elnök tartalmas beszédében a gazdasági válság okaival és a eegités módjaival foglalkozott. Néder János az érsekujvári szervezet diszelnöke a községi vá­lasztások jelentőségére mutatott rá és hang­súlyozta, hogy ezek erőpróbái lesznek a ma­gyarságnak. Mészáros László körzeti titkár a kormánypolitika mulasztásairól számolt be. Luzsica Lajos a gazdákat lelkesítette, akik mindig bátran kitartottak a nemzeti gondolat mellett. Az iparospárt csődje Pozsonyban A cseh iparospárt választási kilátásai mind szánalmasabbak. Jellemző miképpen ir en­nek a pártnak ez erőlködéséről a pozsonyi Ná- rodny Dennik. — Az iparospárt teljességgel elveszítette talaját a szlovák és cseh iparosság soraiban — Írja a nemzeti demokrata lap — s éppen ezért haldokló szervezeteibe a német s magyar iparosok szavazatának megnyerésével szeretne injekciót adni. Azt hiszi, hogy ez si­kerül neki egyszerű német-magyar nyelvű röpiratok kiadásával. r Mandzsúria „Ázsia Balkánja”, az imperialista törekvések ütközőjében Oroszország, Japán és Kína versengése a helelázs'ai kmcsesbanyáért Hogyan leit a senki földjéből a nagyhatalmak Érisz almája A japán csapatok hadműveletei újból a Tá­voli Keletre irányítják a világ figyelmét. Ke- letázsiára, amely óriási lépcsőzetekkel emelke­dik ki az Óceán mélységeiből. FöLhajtottperemü hatalmas lépcsöterraszok ezek, amelyeken a keletázsiai rizsföldjeit műveli. A Japán előtti óriási mélység a iépcsőzet legalsó foka, 8000 méter magasságban tornyosulnak rajta a Paci- fikum hullámai. A lépcső második foka egy la­pos tenger, a japán! tenger, amelynek fölemel­kedett keleti peremét a janán szigetek alkotják. A harmadik lépcsőfok Mandzsúria hullámos- halmos fentérsége, amely átlagban néhány száz méter magasság­ban fekszik a tenger színe fölött. Keleti pere­mét. zordon hegységek fogják be. a medence nyugati szegélyén a Khingan 2000 méteres hegylánca emelkedik. Ez viszont a legbelsőbb, negyedik lépcsőfoknak keleti pereme s tőle nyugatra a legmagasabban fekvő lépcsőfok, a Góbi kietlen sivataga következik. Még jó száz évvei ezelőtt az európai tudo­mány alig ismerte, jó két emberöltője szé’es területei lakatlanok voltak és senki sem tö­rődött vele, az utóbbi évtizedekben viszont a földgömb gazdasági, diplomáciai és háborús törekvéseinek egyik legfontosabb ütköző­pontja. Joggal nevezhető ma ez a terület Ázsia vihar­zugának, Ázsia Balkánjának, mert számtalan politikai bonyodalom, amely a Távoli Kelet egyensúlyi helyzetét megremegtette, innen vet­te kiinduló pontját. Hogy milyen jogosult Mandzsúriának ilyen értékelése, bizonyítják az utolsó napok bonyodalmai. A robbanás hirtelenségével tört itt ki egy bonyodalom, amely világtörténelmi mértékű és jelentőségű népháboru kiinduló pontjává válhatik. Annyit már tudunk Mandzsúria múltjából, hogy a messze letűnt századokban ezekről a nomadizáló pásztoroktól és harcias halász-, meg vadásztörzsektől lakott területekről meg­lepően jelentős mozgalmak indultak ki. ame­lyek hatásukat messze Ázsiában éreztették. Idő­számításunk második évszázadában a Sungari- folyó vad erdőségeiből tört elő a sienpai nép, amely az egész Mongoliát hatalma alá hajtotta, azután megint nyomtalanul elenyészett. A kínai falak előtt Ugyanezekből az erdőségekből törtek elő a tunguz khitánok. akik 1000 körül hasonló nagy birodalmat alapítottak % Kína északt vidékeit is megszállották, ők adták az uj földnek a Khatai nevet, ahogy Marco Polo, a keresztes háborúk korának ez a nagy utazója is nevezi a mennyei birodalmat s ahogy az oroszok ma is hiviák. ők nevezték el a birodalom fővárosát is Pepingnek. A khitánok utódai voltak a ki­nek, akik mint ..arany dinasztia** uralkodtak északi Kina fölött, mindaddig, mig hatalmukat Dzeingisz-kán meg nem döntötte. Ez a nagy kinai fal kapui előtt elterülő hatalmas föidség a kínaiak szemében is ismeretlen, „barbár** terü­let volt. A 17. század közepétől térképeink Mandzsú­riát, mint a kinai birodalom részét ábrá­zolják. A helyzet azonban éppen ellentéte volt ennek, mert éppen ebben az időben hódította meg az egész középbirodalmat a mandzsuk népe, mely­nek ősi fészke szintén a Sungari felső folyásá­nál volt. Ez a harcias tunguz nép egy merész, tettrevágyó, a Ghanka-tó környékén székelő hercegi család vezetésével nagy katonai hatal­mat jelentett s hóditó fegyverei megtörtek minden ellenállást. Azonban hamarosan ki- na:akká váltak. A mandzsuk soraiból származó egész sor kitűnő monarcha alatt Kina történe­tének legragvogóbb napjai következtek. A kí­naiak azonban a mandzsu dinasztiák uralmát idegen ura­lomnak tekintették, mert ez az uralom az ország területén elosztott fegyveres erőkön és egy olyan hivatalnokoez- tályon alapult, amelyben a mandzsu származá­snak könnyen értek el ragyogó karriert. Az évek folyamán a mandzsuknak amúgy is kisszámú népe mindinkább Kínába özönlött. Az uralkodó család továbbra is megbecsülte ft.r/ törz,-fér/, két h- Mii kdén volt a székváro­suk. ahol az ő. ők e írem lékei is voltak. A mand- nemesek is megtartották birtokukat a nagy faion túl, do a, föld mindinkább elnéptelenedett s jórésze sivataggá változott. Az idegenek szá­mára a bevándorlás még a 19. század elejéig tilalmas volt, a kínaiakat csak mint bérlőket engedték be s asszonyaikat nem volt szabad magukkal hozniok. Más külső befolyás a 19-ik századig nem mutatkozott, mert a hatalmas te­rületet határvadonok övezték. Oroszország megjelenik a színtéren A helyzet gyökeresen megváltozott, mikor a múlt század közepén Oroszország az Amur vidékén hódítani kezdett s az újonnan szerzett területeket szibériai bir­tok á! 1 o m á n y á h o z csatolta. Most kezdődött meg, csak Mandzsúria geográfiai föltárása az euró­pai utazók által. Azóta kezdtük megismerni Mandzsúriát, bár még most is vannak jókora területei, amelyek ismeretlenek. Megtudtuk, hogy Mandzsúria keleti felében, az őskori geo­lógiai rétegekből épült peremhegységeken óriási erdőségek vannak, amelyek a fában szegény Kina szomszédságában fölbecsiilhe- tetlen értéket jelentenek. A belső terület laza humusz, amelynek termé­kenysége szinte kimeríthetetlen. Klimatikus te­kintetben átmenetet alkot északi Kina és Szi­béria között. Télen jeges hideg van itt, Belső- Ázsia száTaz porviharai tombolnak rajta, nyá­ron viszont fölnyulnak idáig a délkeleti mon­szun kiágazásai, amelyek csapadékot hoznak s néhány hónapon át hatalmas esőtömegeket zú­dítanak földjére, éppen a meleg évszakban, ami­vel lehetővé teszik a búza, köles, elsősorban pedig az olajban gazdag szoya-bab buja ter­mését. Nagyértékil ásványi kincseket Is találtak, amikről az őslakosoknak idáig nem is volt tu­domásuk. így elsősorban nagy mennyiségben fordul elő igen jóminőségü kőszén, azonkívül vas és elég gyakori az arany is. Ez a terület tehát igen nagy gazdasági lehetőségeket igér. így hát hamarosan konfliktusra került is a sor Oroszország s a kinai birodalom között, mig az 1858. évi aiguni s az 1860. évi pekingi szerződésben Mandzsúria addig teljesen ha­tározatlan északi határát az Amur-folyóban s keleti határát az Amur déli mellékfolyójában, az Ussuriban meg nem állapították. A keleti határ aztán az Ussuritól egészen a koreai határig szaladt. Ez az európai politikai felfo­gás szerint különös liatármegáliapilás, amely itt kínaiakat teljesen elvágta a tengertől s Mandzsúriát hátulról bekerítette, világosan mutatja, hogy a kinai kormány akkor még egyáltalán nem tudta felfogni Mandzsúria je­lentőségét. A politikai földrajzban iskolázott it-élet az uj térkép jelentős programját az el­ső pillanatban megállapította s az oroszok nem is haboztak ennek a programinak megva­lósításában. Még 1860-ban kikötőt építettek a nekik jutó partvonalon s a kikötőnek sokat jelentő nevet adtak: Vladivosztok, amit any- uyit'jelent, hogy a kelet uralkodója. 1890-ben megkezdték a Vladivosztokba vezető óriási sztratégiai vasútvonal kiépítését s az 1896. évben megkötött szerződésben, amely lé­nyegében még ma is érvényben van, megkapták a jogot, hogy a vasútvonalat keletkinai vasútvonal néven Mandzsúrián átvezessék. Ezzel egybe volt kapcsolva a vasút katonai védelmének joga egy 20 kilométer széles pasztán, azután bányakoncessziók s hatalmi pozíciójuk kiépítéséhez egyéb lehetőség. 1898-ban Oroszország már elveszi a Liautung- félszigetnek a Sárga-tengerre ugró déli csücs­két, ott felépíti Dalni kikötőjét s Port Arthur erődjét, amelynek feladata az volt, hogy Mandzsúria déli kapuját a tenger felől védel­mezze. Azután kierőszakolva egy újabb sztra- tégiai vasútvonalnak, a délmandzsu vasútnak koncesszióját, amely Karbinban ágazik el a keletkinai vasúttól s Port Arthurig vezet. Mandzsúria teljes annexiója az oroszok által küszöbön állott. . Japán bejelenti az igényeit Ekkor újabb velélylárs jelenik meg a szín­téren, Japán, amely évszázadokig önkéntes el zárkózottságából felébredve, 1805-ben győ­zelmes háborúban elveszi Kínától Koreát s helyes ösztönnel felismeri, hogy a szomszédságában, Mandzsúriában, meg­tűrheti a maradi Kínát, de nem az orosz nagyhatalmat. Meg meri kezdeni a nagy harcot az orosz ko­losszussal 1905-ben és legyőzi! Az eredmény busás, az övé lesz Dalni és Port Arthur s rája szállnak a délmandzsu vasútra vonatkozó jogok. Talán többet is nyerhetett volna, ha a többi nagyhatalom, elsősorban Amerika és Anglia közbe nem avatkozik, akik Kínában „a nyi­tott kapuk jogát1* védelmezik. Nagy energiá- | val kezd hozzá szerzett pozícióinak s jogainak kiépítéséhez. Dalniból Dairen néven elsőran­gú kikötőt épit, amely a keletázsiai kiviteli forgalomban ma Shanghai után a második helyen áll. Vasútvonalának segítségével ha­marosan gazdaságilag magához kapcsolja Mandzsúria déli felét, mig Oroszország a ne­ki maradt keietázsiai vasút mentén dolgozik hasonló 'irányban. Karbin rövidesen félmil­liós várossá fejlődik s modern kereskedelmi és ipari központtá lesz. A dolognak ilyen irányú fejlődése azrt az irányi mutatta, hogy Mandzsúria két nagyhatalomnak, Oroszor­szágnak és Japánnak érdekkörében meg­oszlik, ha az elmúlt évtizedekben nem fejlődik ki egész váratlanul egy uj, jelentős konkurrens: Kina. Már a mandzsu-uralom utolsó évtizedeiben kezdte a kinai kormány felismerni Mandzsú­ria jelentőségét. Megszüntette a bevándor­lási tilalmat, s közigazgatási-technikai tekin­tetben is közelebb hozta Mandzsúriát Kíná­hoz. Az uj kinai köztársaság ugyanezt a politi­kát folytatta: Mandzsúriát nem tekintette többé Kínán kívül eső területnek, hanem három provinciára: Fenktienre, Ki- rinre és Heilunkiangra osztotta, amelyek adminisztratív tekintetben tulajdonképpeni kinai provinciák rangján állottak. Csak az volt a különbség köztük és a kinai provinciák között, hogy a veszélyeztetett külső helyzetre való tekintettel a három mandzsu provinciát egy különös katonai hatalmi jogokkal ren­delkező iökormányzó fennhatósága alá ren­delték, akinek székhelye Mukdenben van. Még élénk emlékezetünkben van, hogy az utóbbi évek polgárháborúinak zűrzavaraiból miként emel­kedett ki egy erélyes ember a legalacsonyabb sorból, állítólag a mandzsu rablók közül a legmagasabb mandzsu méltóságra, hogyan lett Csangcsolin marsall Mukden főkormány­zója és mily ügyességgel óta meig Mandzsú­riát a zűrzavaros időkben. Tulajdonképpen Csangcsolin volt Kina tulajdonképpeni ural­kodója és ő értett hozzá, hogy Japánnal szemben is megvédelmezze függetlenségét, mig 1928-ban merénylet áldozatául esett, amelyet a beava­tottak szerint a japánok keze készített elő. A hatalomban utóda lett fia, Mandzsúria je­lenlegi főkormányzója, Csangsuehliang, aki a kinai viszonyokon felülemelkedő iskolázott hadseregével és az atyja által Mukdenben megteremtett arzenállal fenntartotta Mandzsú­ria politikai önállóságát Japánnal és Orosz­országgal szemben s ezt még azzal is kihang­súlyozta, hogy 1929. év végén a nankingi összkormánynak önként alávetette magát. A kínaiak milliós bevándorlása Mandzsúriába Mindez azonban nem a leglényegesebb. Kolotázsia fejlődésének szempontjából a legfontosabb tény a kínaiaknak tömeges bevándorlása Mandzsúria területére. A limaiaknak bevándorlása déli Mandzsú­riába azon nyomban megkezdődött, amint a bevándorlási tilalmat felfüggesztették. Amint orosz és japán vállalkozók kereskedelmi és ipari vállalatokat létesítettek az uj gazdasági kultúrával átitatott területen, ez a bevándor­lás nyomban óriási arányokat öltött. Hiszen csupán a keletszibériai vasút megépítésénél százezer napszámos kulira volt szükség, a munkások azután a vándorkereskedők, ven­1931 szeptember 25, péntek. Ungvár a 4. számú listára szavaz déglősök és más vállalkozók egész serege kö­vette. Hasonlóképpen nagy beáramlást okoz­tak a japán vasútépítések is, a bányamüvek megnyitása, elsősorban pedig az a körülmény, hogy a közlekedési utak hálózatának kiter­jesztésével uj és uj termékeny szántóföldek létesültek. Nagy részben rejtély, viszont azon­ban tény, hogy Kína népessége az utolsó száz­esztendőben az iparnak hiánya dacára, a hi­giéniának elemi feltételei nélkül, Kina álta­lános hanyatlásának ellenére, dacára a bor­zalmas lázadásoknak és véres polgárháborúk­nak, a tízezreket pusztító áradásoknak és a százezreket gyilkoló éhínségnek, rendkívüli mértékben meggyarapodott. Annyi lakosa van Kínának, hogy még az óriási, Európa te­rületénél nagyobb birodalomban sem fér el és igy határain kiárad. A kínaiak kivándorlása azonban sehol sem mutatkozik nagyobb arányokban, mint észak felé Mandzsúria irányában. És ezek az áramlások mind erősebbek és erősebbek lesznek. A kínaiak jönnek Dairen és Yiákon kikötőjén a tenger felől, - jönnek Sanhaikwanon keresztül az olcsó kivándorló- vasú takkal, jönnek gyalogszerrel és szeke­rekkel, asszonyokkal és gyermekekkel. Olyan a kínaiaknak ez a folytonos áramlása, mint egy újkori népvándorlás. Talán nem is analógia ez, valóban népván­dorlás mutatkozik itt, amely tömegében min­den más népmozgalmi jelenséget felülmúl, fe­lülmúlja még a múlt században végbement amerikai bevándorlást is, amelyhez külön­ben sok hasonlatosságot mutat. A vándorlók tömegei különösen Kina északi tartománya­iból jönnek, Csiliből, Sartéziból, Hananból és a különösen túl népe sült Santungból. Az utób­bi évek borzalmas polgárháborúi következ­tében is sokan menekülni kénytelenek az el­pusztított területekről. Mandzsúriának két évtizeddel ezelőtt még alig volt tízmilliónyi lakossága, a lakosság számát ma már 30 millióra becsülik, busz esztendő alatt tehát a lakosság száma megháromszorozódott. A kinai parasztok süni tömegekben telepednek le az uj földeken és kevéssel beérésük, szívósságuk, munkabírá­suk feltétlenül legyőz minden konkurrenciát. Az oroszoknak ázsiai óriási birtokaik, ame­lyek csak gyéren vannak benépesítve, kolo- nizációs tekintetben teljesen kimerítik, ezért csupán tisztviselőket, képzett ipari szakmun­kásokat és néhány vállalkozót küldenek Mandzsúriába. Annak ellenére, hosry a japán szigetek is a túlnépesedés jegyében fejlőd­nek, a japán kormánynak még sem sikerül ki­vándorlóit nagyobb tömegben Mandzsúriá­ba irányítania. A klimatikus tekintetben érzékeny óceáni nép nem érzi jól magát Mandzsúria zordabb éghajlata alatt, amely nem mentes a konti­nentális éghajlat szélsőségeitől. 31andzsuriál>an a japán lakosság száma alig tesz ki kétszázezernél többet Az országot mindinkább kínaiak lepik el szí­vós alsó rétegükkel, amelynek kulturális ösz- szetartozása, mindent kinaivá tevő átütő ereje annyira nyilvánvaló, hogy ezeknek az alsó rétegeknek a bevándorlása előbb-utóbb Kina számára biztosítja a Mandzsúria feletti ural­mat. A mandzsu kérdés minden szakértője egységes ebbeu a felfogásban. Megindul a lavina Ebben a helyzetben Japán hirtelen hábo­rút kezd Kina ellen. Ilyen nagy távolságból nem tudjuk áttekinteni a háború tulajdon­képpeni indokait vagy ürügyeit. A mikádő országa talán a kínaiak bevándorlásának té­nyét tulajdonképpeni jelentőségében felis­meri és a dolgok természetes fejlődésének erőszakos eszközökkel akar véget vet ni. Talán ki akarja használni azt a kedvező pillanatot, amelyben a világkrizis az összes nagyhatal­makat képtelenné teszi az intervencióra. Ta­tán az angol flottalázadás bátorította fel Ja­pánt és igyekszik felhasználni a legkedve­zőbb pillanatot, amelyben Kinát is gyötri a pénzügyi szükség, az újból fellángoló polgár­háború és pusztítják az óriási természeti ka­tasztrófák. Nem tudjuk az inditóokot, annyi azonban bizonyos, hogy a lavina megindult utján és senki sem tudja, hogy ez az ut hol végződik. AKI TÖBB ADÓT AKAR FíZETNT, TÁMO­GASSA A KORMÁNYPÁRTOKAT, AKI KE­VESEBBET, az SZAVAZZON ŐSLAKOS El* LENZÉKI PARTJAINKRA! A szociáldemokraták demokráciáról és önkor­mányzatról szavalnak s legközelebbi domí­niumukban, a betegsegélyzőpénzíárakban s egyéb szociális intézményekben n háhorii óta nincs önkormányzat, nincs vak /.tás, mert csak kinevezett kreatúráik ga.-daruid­nak. így képzelik a demokráciát és auto­nómiát! **

Next

/
Thumbnails
Contents