Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)
1931-09-17 / 212. (2729.) szám
üJJ1'\ Ma! számunk 12 olcral X. évf. 212. (2729) szám Csütörtök > 1931 szeptember 17 Előfizetési ír. évente 300, félévre 150, negyed* évre 76. havonta 26 Ki; külföldre ■■ évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kft. H képes melléklettel havonként 2.50 Kft-val több Ej^yes szám ára 1,20 Ki, vasárnap 2, -Kt A szíovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURANYi LÁSZLÓ FORGACh GÉZA Szerkesztőségi Prága 11* Panská ullce 12. U. emelet. Telefon 30311. - Kiadóhivatal; Prága (L Panská alléé 11 III emelet Telefon 34184 6ÚRQÖNYOM HÍRLAP PRAHA A választásik jelszavas Az atlanti flotta lázong Irta: Flelscltmann Gyula dr. . A köztársaság megalakulása óta mi már jó egynéhányszor választottunk. Háromszor a parlamentbe, egyszer a nagyz-supákba, kétszer a járásokba, egyszer a tartományba és most harmadiz'ben a községi képviselőtestületekbe. S ha a jóslatok beválnak, akkor tavasszal megint lesz szerencsénk egy választási kampányhoz a parlamentbe. Mindenki igazat fog nekem adni abban, hogy ezek az örökös választások kezdenek az idegeinkre menni s pedig úgy a választóknál, mint a pártszervezeteknél. Nem lehet ezt bírni se munkával, se pénzzel. És minél többet választunk, annál inkább rájövünk arra, hogy semmiféle választásnál nem lehet megoldani a mai idők súlyos problémáit. Nem funkcionál a parlament, nehezen döcögnek •tartományok, életképtelenek a járási ön- kormányzati szervék és e napokban állapította meg a prágai polgármesterértekezlet, hogy a jelenlegi közigazgatási rendszer csődbe juttatta a városokat. Súlyos kifogások hangzanak el az egész mai választási rendszer ellen, amely egy áldtalan párturalmat vezetett be és megrontotta az egész közéletet. Amíg az első választásoknál zsúfolásig megteltek a gyüléetennek és reménységgel telve mentek a választók az urnákhoz, addig most megcsappant hallgatóság, előtt beszélnek a szónokok és közönyösen várják az emberek a választásokat. A legtöbb pártnak nincs is, választási programja. Számtalanszor elhangzott követelések, Ígérgetések, biztatások és fenyegetések, ez a legnagyobb pártok egész arzenálja. Kopott, szegényes, hétköznapi Égy hatna még —- a csoda. De a csoda, amely egyszerre minden rosszat eltüntetne és mindenkit boldoggá, elégedetté tenne, — nem jön. Ezt már mindenki tudja. Nem változik meg semmi, nem jönnek uj tehetségek, uj nagyságok. Minden megy a régiben, legfeljebb néhány hely cserél gazdát. Ez nem defetizmus. hanem a rideg valóság. Ha valami újat akarnánk, valami különbözőt a maitól, akkor olyan mélyreható rendszer- és törvényváltoztatásra volna szükség, amit a mai merev bürokratizmustól és a pártharcokban teljesen felőrlődött parlamenttől nem igen lehet várni Ilyen rendkívül nehéz és kedvezőtlen viszonyok között fognak lezajlani a községi választások, amelyeknek főleg közigazgatási, önkormányzati és financiális szempontból meg van a maguk nagy jelentősége. Hyen fullasztó atmoszférában kell végig küzdenie a szíovenszkói magyarságnak a választási kampányt. Ne áltassuk és ne ámítsuk önmagunkat. Az általános válság — amely ma órszágokra és nemzetekre ránehezedett 6 amely itt minálunk is egyre jobban érezhetővé válik, — nem kerülte ki a szíovenszkói magyar kisebbséget sem. Nem vagyunk kivétel, sőt minálunk a viszonyok adottsága következtében ez még fokozottabban érezhető. A magyarság rettenetesen szenved az általános gazdasági nyomorúság miatt s mi is egy nagy politikai, társadalmi, lelki kríziseken megyünk most át, amit nem lehet és nem szabad eltitkolni. Ezer és ezeT probléma, számtalan súlyos megoldásra váró kérdés áll előttünk, amelyeket nem lehet, hangulatos, színes választási beszédekkel megoldani, hanem csakis minden magyar erő megszervezésével és szisztematikus munkával, amelybe mindenkinek bele kell kapcsolódnia. Csak véletlen, hogy a fordulópont a községi választások idejére esett. De mindenki, aki tisztán Iát, figyelemmel kiséri a világ eseményeit, és akinek szivén fekszik a mi magyar kisebbségünk jövő sorsa, kell, hogy belássa, hogy a változott, nehéz viszonyokkal nekünk is számot koll vetnünk. Bennünket naponta súlyos, mérhetetlen veszteségek érnek gazdasági, politikai, társadalmi és különösen kulturális téren. A közélet fórumán mindig kvesobben .maradunk, a lelki össze tartó zás érzete egyre lazul, nj generáció nő fel, amely minden beszéd és Elégedetlenség az angol tengerészek — A zsafdredukció kivetfeezményei — Veszedelmes le'easégek a matrózok kiiitt London, szeptember 18. Az United Press jelentése szerint az angol atlanti flotta egyes hajóin kitört elégedetlenség veszedelmesebb, mint az első pillanatban látszott. A zavargások vasárnap este kezdődtek. A skóciai In- vergordonban hétszáz matróz gyűlést tartott, a tengerész kantinban és állást foglalt a bér- redukcioa ellen. Az uj kormány ugyanis a tengerészek zsoldját is megknrtitotta. Az ülés rendkivül ingerülten folyt le s utána olyan jelenetekre került a sor, amilyenek még soha nem fordultak elő az angol flotta történetében. A matrózok összetörték a kantin ablakait és a „Vörös zászló" cimü angol kommunista dal hangjai mellett vonultak vissza hadihajóikra. (Az angol kommunista indulót az ismert német 0 Tannenbaum dallamára kell énekelni.) Jólinformált körök szerint a flotta legénysége vonakodott a kikötőből kifutni és követelte, hogy azonnal teljesítsék kívánságukat. Hétfőn a tengerészek nem dolgoztak. Kiültek a fedélzetre, aludtak, kártyáztak és énekeltek. Este, amikor a tisztek kiadták a parancsot a lámpák eloltására, a parancsot nem ieljesi- tették és tovább is a fedélzeten maradtak, ahol éltették a szovjetet és forradalmi dalokat énekeltek. Az inyergordoni zendüléstől függetlenül R»syíhban is gyűlést tartottak a matrózok. $75 tengerész határozatot fogadott el. amelyben követelik a zsoldcsökkentés azonnali visszavonását. A határozatot átadták Boyle kapitánynak, az írón Buce parancsnokának. Állítólag a torpédóüldözők legénysége csatlakozott a zendüiőkhöz. Kedden valamennyi hadihajón megtiltották a szárazföldre való kiszállást Az angol lapok külön kiadásokban számolnak be az eseményekből. A tisztek kedden beszédeket intéztek a legénységhez és megígérték, hogy a kívánságoknak eleget tesznek. Ezzel a hangulat lecsillapodott. Chat- hanban és Devonportban a nyugalom hamarosan helyreállt. Tonkinson ellentengernagy, az atlanti flotta főparancsnokának helyettesé néhány tiszt kíséretében Londonba utazott, hogy utasítást kérjen a flotta központi vezetőitől. Az atlanti flotta körülbelül negyven hadihajóból áll és a matrózok és a tisztek száma tizenhatezer. A munkáspárti ellenzék egyik képviselője a közeli napokban az alsóházban kérdést intéz az admimlitás első lordjához az atlanti flotta lázadásának ügyében. Paris, szepíemuer 16. A Maiin értesülése szerint az angol admiralitás arra kérte az angol lapokat, hogy hivatalos kommünikénél egyebeket ne közöljenek az atlanti flotta lázadásáról. Jólinformált körök szerint a zendülés rendkivül komoly jellegű volt. A Journal tudósitója ugyancsak megerősíti ezt a hirt. A zendülés több helyen egyszerre tört ki és a plymouthi matrózuk is csatlakoztak a renitens tengerészekhez. London, szeptember 16. Az admiralitás hivatalos kommünikéje szerint az atlanti flotta őszi gyakorlatai a zendülésre való tekintettel egyelőre elmaradnak. Ugyanakkor a lordok elhatározták, hogy vizsgálatot indítanak az atlanti flotta lázadásának kivizsgálására. Kisebbségi vita a ssépssbvetség hatodik bizottságéban A kisebbségi petíciók száma haiaimas mértékben gyarapodott — „Az iái nem alkalmas'* - Apponyi diplomatikus felszólalása — Briand elutazott Gent$il Genf, szeptember 16. A népszövetség hatodik bizottságának mai ülésén a kisebbségi kérdés szerepeit napirendem. Curtius <lr. nagy beszédet mondott, amely bem megállapította, hogy a kisebbségi petícióik terén követett eljárás némileg megjavult, mindazonáltal még most is óriási hibák vannak az ügyek elintézése körül. A kisebbségi kérdés egyáltalán nincs megoldva, amit Curtius dr. a népszövetséghez érkezett petíciók számával kívánt igazolni. Mig az előző népszövetségi évben összesem 57 kisebbségi petíció érkezett a népszövetséghez, addig most 204. Ebből a számból 53-at elfogadtak, a régi 31- gyel szemben. Az elmúlt évben 38 ülésem foglalkoztak a kisebbségi petícióikkal, mo«t 66 ülésen. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy a probléma továbbra is égető marad. Curtius dr. ezekután a petíciókkal való elbánás publicitásának hiányára mutatott rá éis követelte, hogy az eddigi helyzeten változtassanak. A jelem pillanat ugyan nem alkalmas a kisebbségi kérdés felhánytorgatá- sára, merít a világ sok más és még komplikáltabb üggyel foglalkozik, de a kisebbségi probléma sem mellőzhető, mert Európa békéje függ tőle. Curtius után Ghika román külügyminiisz- teT emelkedett szólásra, aki a kisantantáila- motk régi nyilatkozatára hivatkozva kijelentette, hogy a kiisantant ez évben nieim hajlandó résztvenmi a kisebbségi vitában. x Apponyi Albert gróf magyar delegátus rendkivül diplomatikus módon felelt Ghika merev visszautasítására. Az idő tényleg nem alkalmas arra, hogy a népszövetség a kisebbségi problémával részletesen foglalkozzék — mondotta — mindazonáltal kérnie kell, hogy a tanács fogadja el Curtius dr. indítványát és javítsa meg a petíciók nyilvá- notsságrahoza talának eljárását. Ez a minimum, amit akadály nélkül meg lehet valósítani. Apponyi után Beaubíen kanadai delegátus nyilatkozott és kijelentette, hogy a kisebbségi kérdés nem tisztán európai ügy, úgy hogy a népszövetség mellett létesítendő állandó kisebbségi bizottság megteremtése elscrennéhány kevés kivétel dacára sokban különbözik a régitől. Mit soroljam fel a megdönbetetlen érveket, amelyeket egy kötetbe lehetne összefoglalni? A mi választási propagandánk alaphangja az őszinteség kell, hogy legyen. Med kell mondanunk a mi magyar népünknek, — de különösen a- félrevonuló magyar intelligenciának — hogy elérkeztünk sosrsunk fordulópontjához. Ne várjanak csodákra, ne ámítsák magukat azzal, hogy ez a mostani, vagy egy későbbi kormány itt belátható időn belül olyan politikát, fog inaugurálni, mellyel rózsás viszonyokat teremt a mi magyar kisebbségünknek. Ma már az uralkodó többség jövője is meglehetős sötét és vigasztalan. Hát még a mienk, akik igazán magunkra, vagyunk hagyatva. Éppen azért, ma van itt a. legfőbb ideje annak, hogy a magyarság politikailag egységes legyen. Csakis az a nemzet, vagy társadalmi osztály bir értékkel és súllyal, amelyik szervezett. És annál nagyobb ez az erő és érték, minél tökéletesebb a szervezettség. Rekriminálni lehetne, — de erre most nincs idő. A válságtól megviselt és súlyos időket élő magyarságnak ki kell állnia ezt a mostani választási tüzpróbát is. A városokban és községekben nem szabad feladni a poziciókat. Ha a községi választásoknak a történelmi országokban talán nincs is oly nagy politikai jelentőségük, de nálunk és reánk nézve igen is jelentősek. Itt, éles szemekkel vizsgálják és figyelik, hogy nem csappant-e meg a magyar nép életereje, nem bomladoznak-,e szervezetei, nem gyöngül-e ellenállása. A nagy kérdésekre talán nem lesz .közvetlen hatása a községi választásoknak, bár könnyen maguk után vonhatnak egy parlamenti krízist és uj nemzetgyűlési választásokat. A cseh nép politikai iskolázottságát az önkormányzati életben szerezte meg és itt fejtett ki nagyszabású nemzeti munkát. Ma nekünk sem áll rendelkezésünkre más, mint ez a terület. Ezt tartsuk meg magunknak és ne adjuk ki a kezünkből. Ezekre a pozíciókra küldjünk bátor, f erinces, meg nem alkuvó, tehetséges embere- et. Mindenki nem lehet pártvezér, mindenki nem lehet törvényhozó, mindenki nem lehet ünnepelt nagyság. Kellenek önzetlen, népüket szerető, ideális lelkű emberek a kisebb pozíciókban is, mert a magyar kisebbség élete nem egyesek vállain nyugszik, hanem az egész népen, annak minden egyes tagján, intellektue- len, munkáson, polgáron, földművesen. Ezt értse meg, ezt lássa be mindenki ma, a községi választások előtt s a legsúlyosabb világválság idején, amelyet ma átélnek Európa, összes népei és azok között különösen a magyarság.
